Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

1974. október 6. SZOLNOK MEGFEJ NÉPLAP 5 Jó kezdeményezés - kátyúban Hamarosan tovább bővítik a karcagi SZIM gépgyárat. Egyre nagyobb tudást, spe­ciálisan képzett szakembere­ket igénylő termékeket állí­tanak elő. A gyár nagy gon- ' dot. fordít a szakemberkép­zésre. a szakember utánpót­lás biztosítására. Sok jól képzett szakembert hoznak mis városok bol is. Annak ellenére, hogy a közelmúlt­ban elkészült egy munkás- szállójuk, nagy gondjuk a lakáshiány. Például Rápolti Imre hántoló szakmunkás Esztergomból jött: jelenleg 700 forintos albérletben la­kik családjával, s Esztergom­ban tanácsi lakást adott föl annak reményében, hogy Karcagon hamarosan saját lakása lesz. Ebben bízott Ko­vács Zoltán is. aki feleségé­vel és négy gyermekével la­kik egyetlen szobában. A kezdeti lépések A SZIM gépgyár karcagi Vezetői előnyös feltételek mellett lakásépítési akciót kezdeményeztek. Több mint 100 ezer forint kamatnélkü­li hitelt adtak a „fészekra­kásra” vállalkozó dolgozók­nak. Egy pótkocsis teherautó állandóan az építkezők ren­delkezésére áll, így kedvez­ményesen, fele költséggel szállíthatják az építési anya­gokat. A gyár fiatal dolgo­zói lakásépítési szövetkezetei alakítottak, úgy gondolták, hogy ez a forma lesz szá­mukra a legmegfelelőbb. Tévedtek. Tanulságos váz­latosan áttekinteni azt a kál­váriát, amit két év alatt megjártak a gépgyáriak. Egy hét- és egy kilenclakásos épület számára a városi ta­nács 1973 nyarára építésre alkalmas területet ígért a Varró utcában. A lelkes gép­gyári kollektíva augusztus­ban társadalmi munkában lebontotta a telken levő épü­letet. Novemberre — három­hónapos késéssel — elkészült a terv. Ez év tavaszán meg­kapták az építési engedélyt, a kivitelező azonban nem kezdhette meg az építkezést, mert a telken egy tábla fo­gadta őket: magánterület. Ekkor derült ki, hogy a te­rület tulajdonjoga még ren- dezetlén, az OTP-kölcsönböz azonban a telektulajdonos igazolása szükséges. A későbbi huzavona Májusban 160 ezer forintot kifizettek a telekért a SZIM dolgozói, a telekkönyvnél azonban nem fogadták el az adásvételi szerződést, mert rossz volt a helyrajzi szám. A tanács műszaki osztá­lyán újabb lehangoló hír vár­ta őket: a Szolnok megyei Tanács Tervező Irodájában csak idén júniusban kezdtek a telek beépítési tervéhez, holott egy évvel korábbra ígérték. Ennek ellenére a hétlakásos épület földszintje már elkészült. A kilenclakásos ház épí­tése még nem kezdődött meg. ugyanis a szomszédos hatlakásos ház közművei a tervezett épület alatt húzód­nak. A műszaki osztály vál­lalta, hogy március végére áthelyezi a gáz-, víz- és szennyvízhálózatot. Ez máig sem történt meg, ugyanis kiderült, hogy ahová át akar­ják helyezni, az is magán- terület. Ezt most próbálják kisajátítani. A SZ1M fiata­lok bárhová mennek, min­denhol a másik félre hivat­koznak. Az építőipari szö­vetkezet a sok huzavona mi­att nem tudja vállalni a ha­táridőket. A lakásszövetkezet tagjai kedvüket vesztették, fogalmuk sincs mikor lesz végre saját lakásuk. Elmoxílitani a holtpontról A SZ1M vezetői többször személyesen próbálták a holtpontról elmozdítani az építési akciót. A lakásszövet­kezet ügyintézőjének mun­kaidőkedvezményt. adtak, amire nagy szükség is volt. Közben újabb 20 lakásos épület szervezését kezdték meg, de a mostani, két éve ,húzódó akció hatására egy­re többen visszalépnek. A sok huzavona rontja a gyár­ban a hangulatot, taszítja a nélkülözhetetlen szakembe­reket. végső soron kihat a termelésre is. Nemcsak a SZIM. lakásépítési szövetke­zet érdeke tehát, hogy az összes érdekelt szerv, ható­ság, intézmény és vállalat nagyobb körültekintéssel, fe­lelősséggel, gyorsabban, s ami mindezzel jár, kevésbé bürokratikusán próbáljon véget vetni e kálváriának. Körmendi l>ajos A környezetvédelemért A túrkevei példa A Környezetvédelem RÖL egyre több szó esik mostanában. Joggal, hiszen az iparosítás, a kemtzalas, — szervezett megelőző véde­kezés nélkül — igen nagy veszélyeket jelenthet az em­berre. A, környezetvédelem­ről alkotott fogalma­ink azonban még ko­rántsem teljesek, vagy nem mindig pontosak. A Karca­gon rendezett Tiszavidek Fejlesztési Tudományos Na­pokon dr. Láng István a Ma- , gyár Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese arra hív­ta fel a figyelmet, hogy a köztudatban a környezetvé­delem fogalma leszűkül egy- egy gyár égéstermékeinek megkötésére, a vizek tiszta­ságának megóvására. Bizo­nyította, hogy a Kunságban — ahol ugyan nem működ­nek jelentős szennyeződést okozó nagy gyárak — haté­kony, megelőző környezet- védelmi intézkedésekre van szükség. Az egyes tájak, városok környezetvédelmi szintje és esztétikai képe közöttt szo­ros összefüggés van. A zöld­övezet nélküli — fáüan, park nélküli — települések nem­csak kopárak, porosak, vagy sárosak, hanem a levegőjük is egészségtelen lehet. Ha utasként végigmegy az ember a megye községein, az egyikre azt mondja: mi­csoda szép falu, míg a má­sikra: ejnye, de lehangoló. Ha összevetjük a szélső­séges véleményt kiváltó köz­ségek civilizációs szintjét, nem találunk lényeges el­térést. Mindegyikben ott a villany, a víz, a házak ugyan­olyan szépek, vagy csúnyák Itt is, ott is, az utak nagy­jából egyformán jók, vagy rosszak, s mégis, az egyik településen szívesen lakna az ember, a másikban pedig nem. E nagyon is fontos hangu­lati tényező kialakulásában jelentős része van annak, hogy milyen az adott hely mesterségesen formált ter­mészeti képe — a fákban, parkokban, virágokban gaz­dag települések vonzzák az embert, jó közérzetet bizto­sítanák, a kietlen, piszkos utcák, városrészekből pedig legszívesebben elmenekülné­nek az emberek. A környezetvédelmi intéz­kedéseket tehát ilyen alap­vető dolgoknál kell kezde­nünk. A túrkeveiek — jól meg­értve a környezetvédelem fo­galmát — így kezdték. A város szépészeti terveiben igen nagy gondot fordítanak az utcák terek, udvarok tisztaságára, a parkosításra, a fák ápolására. Azt is jól értelmezik, hogy a környezetvédelem nem kampányfeladat, — nem­csak annyi, hogy ősszel el­ültetnek néhány száz facse­metét, avagy tavasszal füve­sítik a poros árokpartokat, — hanem folyamatos és terv­szerű akció, saját maguk ér­dekében, amelynek elenged­hetetlen rész» az ellenőrzés. A városi tanácsháza egyik legforgalmasabb pontján, a lépcsőházban, van egy ri­portképekben gazdag tabló, amelv szinte naprakészen foglalkozik a* város környe­zetvédelmével: Ott láthatjuk az AFIT túrkevei üzemének portál­képét, rendezett előtérrel, gondozott virágos parkkal, a Hunyadi és a Somogyi út sarkán csordogáló posványos szennyvizet, a Gyárfás .utca 5. szám előtti ház disznóól­jának utcára kifolyó szeny- nvét, a Bocskor úti szesz­főzde utcára kidobott ipari hulladékát, stb... és a ta­nácsháza környékének gyö­nyörű parkját.., Sorolhatnánk a jő és rossz példákat. Jelenleg még az utóbbiak vannak túlsúly­ban. de a szén, tiszta, vi­rágos Tűrkevéért folyó mun­ka minden bizonnval vál­toztat ezen a helyzeten. KÖVETÉSRE érdemesnek tartiuk a túrkevei példát, ahol a város népi ellenőrei és a lakóhelyüket szerető emberek összefogásával már eliutoRak addig, hoev meg­szakítás nélkül ellenőrzik és dokumentálták, kik vétenek a körnvezetvédetem ellen, s kik tesznek legtöbbet váro­suk szépségéért, az egészsé­ges közérzetért. — S — Ö^orhívtik Szolnok megje Tanácsát A Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a ta nácsakról szóló 1971. évi I, tv. 30. §. (1) bekezdése alap­ján Szolnok megye Tana csának ülését 1971. október Jl-én (pénteken) de. 9 órá­ra összehívta. A tanácsülés napirendjére kerül a sík gyermekes családok helyzete Szolnok megyében: a megye tanyai lakosságának helyze­te; a megye vendéglátóipa­rának. idegenforgalmának helyzete, a vendéglátóipar szerepe a megye ellátásában és idegenforgalmában; az 1973. évi tanácsi jelölőgyű­léseken elhangzott közérdekű bejelentések megvalósításá­nak helyzetéről szóló jelen­tés. valamint a megyei ta­nács számvizsgáló bizottságá­nak tevékenységéről szóló be­számoló. Sok szabálytalanság a közutakon A közlekedésrendészet és a KPM autófelügyeletének ellenőrei pénteken nagysza­bású ellenőrzést tartottak megyénk közutain. összesen 495 járművet vizsgáltak meg. A rendőrök tizenhárom sze­mélyt feljelentettek, kettőt italfogyasztásért vonnak fe­lelősségre. Egv jogosítványt és három hatósági jelzést bevontak, százkét vezetőt a helyszínen bírságoltak meg. A KPM ellenőrei hu­szonnégy feljelentést tettek, ebből kilencet a közületi gépjármű nem a rendeltetés- szerű használata miatt. Ilyen volt többek között az Állat- forgalmi és Húsipari Válla­lat. az újszászi Szabadság és a tiszaugi tsz gépkocsija. Az Illetékes szervek eljárást in­dítanak a szabálytalankodók ellen. f Uj tankolóbázis Elkészültek a csatornázási, tartályépítési munkái annak a Velencénél épülő „tükrös” — ÁFOR-benzinkútnak, amely az M—7-es autóút utasait szolgálja majd ki. Az út mindkét oldalán egy -egy nyolc—tíz kimérőhelyes töl­tőállomás álJ az autósok rendelkezésére. I Csak tájékozott ember dönthet felelősséggel Egy-egy tanácsülés után. ha a tanácstagok nem túlzottan aktívak, vita nél­kül gyorsan rámondják az igent a határozat terv özetek­re, könnyen azt mondhatja a külső résztvevő, hogy a la­kosság választott képviselői nem teljesítik jól választóik megbízását, nem járulnak hozzá saját javaslataikkal a helyi gondok megoldásához. A mind szélesebb terüle­ten kibontakozó és -erősödő közéleti demokrácia keretei az esetek esv részében sokkal tágabbak a tanácsi mun­kában is, mint a tényleges tartalom. • amellyel egy-egy községben, városban megtöl­tik e kereteket. Miért van így. hiszen a mozgalmasabb alkotóbb szellemű közéletre mindenhol van igény? Bebizonyosodott, hogy a törvényadta lehetőség önma­gában nem elegendő. Az em­bereknek tudniuk is kell, hogy mibe szólnak bele. mi­ről döntenek, különben a le­hetőség megmarad lehetőség­nek. Vagy ami még rosszabb, elhibázott döntések születnek s ezek még az igyekvők bá­torságát is elveszik az újabb önálló állásfoglalástól. A tájékoztatás színvonalá­nak javítására a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkársága és a Minisz­tertanács tájékoztatási hiva­tala együttes irányelveket adott kJ 1973-ban. A gyakor­lat azonban, azt mutatja, hogy az irányelvek szelleme nehezen érvényesül, a vég­rehajtó bizottságok es a ta­nácsi vezetők egy része még mindig megelégszik a tájé­koztatás régebbi, gyakran formális módszereivel. Te­hát nem alapvetően rossz tá­jékoztatásról van szó. csupán arról, hogy egy régebbi, ma már nem megfelelő módszer­ről at kell térni egy újabb­ra. hatékonyabbra. A megyei tanács szervezési osztálya rendszeresen felméri a tanácsok tevékenységét, s a tájékoztatás helyzetéről is készíttet, összefoglalót. Ennek adataiból kitűnt. hogy a végrehajtó bizottságok közül például az év első felében alig néhány számolt, be a ta­nácsoknak, vagy tájékoztatta a tanácsot munkájáról. Rendszertelen a városokban a szakigazgatási szervek be­számoltatása is. holott évente legalább egynek be kellene számolni te veken ységéről a tanácsülésen. Hasonlóképpen a tanácsi bizottságok sem számolnok be rendszeresen. Pedig ennek legalább egy­szer, meg kelteire történnie a tanácsi ciklusokban, de lehe­tőleg nem a ciklus végén, amikor már nem lehet hasz­nosítani a tanács észrevéte­leit. A la «ácsi bizottságok munkájában egyébként Is sok a bizonytalanság. nem mindig tudják még betölteni szerepüket. Hogy mindenhol komolyan vegyék őket, s ko­molyan vehessék önnxagukat is. ahhoz az sv.ükséges. hogy jobb táiékoztatást kapjanak, ők pedig pontosabban, meg­bízhatóbban. követhetőbben intézzék saját ügyeiket, A végrehajtó bizottságoknak kötelessége a tanácsi bizott­ságok munkájának segítése. A vb-ülések azonban csak Igen ritkán vizsgálják, hogy elegendő-e a nyújtott segítség a tanácsi bizottságok haté­kony működéséhez. Alapvető dolog, hogy e bizottságokat időben tájékoztassák a mun­katerületüket érintő fonto­sabb úi jogszabályokról. A tanácshatározatokból ki kel­lene tűnni, hogy melyik bi­zottság közreműködésével ké­szültek. Egyelőre még nem általá­nos gyakorlat hogy a taná­csi. bizottságok elnökét meg­hívják a vb-ülésére, ha ott a munkaterületüket érintő té­ma van napirenden, kivéve természetesen, ha a bizottság elnöke hivatalból jelen van. Minden tanácsülésen köte­lező a tanácstagok tájékoz­tatása a két tanácsülés kö­zött történő fontosabb köz­érdekű eseményekről. Előfor­dul az is. hogy ennek a kö­telezettségnek nem tesznek eleget, de ahol formálisan megtartják a tájékoztatót, ott is felmerül olykor a kér­dés, hogy az elegendő és megfelelő színvonalú-e. Pedig enélkül a tanácsagok nem tudják folyamatosan fi­gyelemmel kísérni az ügyek alakulását. s nyilván felelős állásfoglalásra is kevésbé lesznek képesek. Jó Ideje gyakorlat me­gyénkben is. hogy » döntések előkészítése során alternatív javaslatokat dolgoznak ki és terjesztenek a tanács elé. A gyakorlat azt bizonyítja., hogy ennek a munkának csak akkor van értelme, ha az alternatívák valóban reálisak, tehát mindegyik: tényleges megoldást képes adni az adott helyzetben. Ha a iavaslatokat eleve úgy te­szik meg, hoRv az egyik jól ki van dolgozva, a másik pe­dig csak hevenyészve, hogy első olvasásra nyilvánvaló, melyik fogadható el. s me­lyik nem. akkor csak formá­lis alternatíváról van szó, nem pedig a lehetséges dön­tések számának valódi növe­léséről . A tények ilyen feltárása segítséget jelent a tanácsok­nak munkájuk javításához, az 1973-as irányelvek jobb érvényesítéséhez. A tenniva­lók felsorolása mellett lehet ló megyei példára is hivat­kozni, Mezőtúron szinte az. irányelvek kiadásától annak szellemében végzik a ta­nácstagok tájékoztatását. A tanácsi bizottságok is rend­szeresen. ió munkaterv sze­rint dolgoznak, az új tanács­tagokkal pedig különös gond­dal foglalkoznak. időben megismertetik őket jogaik­kal. és kö te [ességeikkel. A ió fájékortafá« elengedhetetlen követelmény, ha azt akarjuk, hogy a ta­nácstagok magas színvonalon betölthessék közéleti szerepű- két;. A jól tájékozott, tanács­tag aktívabb közéleti em­ber. ismereteit, tapasztalatait jobban tudi» kamatoztatni. De ez csak a kérdés egvik oldala. A tanácstag ugyanis nemcsak dönt, hanem mozgó­sít is a döntések végrehaj­tására. Aki ügy’ kéri válasz­tói segítségét valamely cél elérésére, hogv nemcsak a közvetlen feladattal van tisztában, hanem annak mé­lyebb okát és távolabbi cél­iát. hatását is ismeri és is­merteti. az bizonyos, hogy jobban számíthat választói­nak. a lakosságnak önzetlen, lelkes támogatására. Bistey András Az állam kért, az állam fizetett A VI. Békekölcsön utolsó, szeptemberi sorsolásáról elkészült a nyereménylista, illetve az összesített sorsolási jegyzék, amely tartalmazza valamennyi kihúzott VI. Bé­kekölcsönkötvény számát. Az összesített jegyzék alapján október 8-án, kedden országszerte megkezdik a VI. Béke­kölcsön nyereményeinek kifizetését és a ki nem sorsolt köt­vények beváltását. A VI. Békekölcsönre a szeptemberi hú­zás alapján, 71,8 millió forint nyereményt fizetnek ki, név­értékben pedig 129,9 millió forintot kapnak vissza a köt­vénytulajdonosok. Miután az államkölcsönök közül a VI. Békekölcsön volt az utolsó, október 8-tól legkésőbb 1977. december 31-ig valamennyi l—V/. Békekölcsönkötvény beváltható. Tgy az ötéves Tervkölesön- nel együtt mind a hét ál­lamkölcsön teljes összegének visszafizetése megtörténik, összesen 7,8 milliárd forin­tot, jegyeztünk 61 millió 600 ezer darab, különböző cím­letű (25—500 forintos) köl- csönkötvényekben. 250 al- kalomiíial tartott sorsoláson összesen 3,7 milliárd forint nyeremény talált gazdára. S most. hogy utolsó kötvénye­inket is visszaváltok, a jegy­zés körüli egykor néha kel­lemetlen emlékeink is meg­szépülnek. Elégedettek lehe­tünk. hogy az államnak nyújtott kölcsönünkkel, ha szerény mértékben is. de hozzájárultunk a szocializ­mus gazdasági alapjainak le­rakásához, megváltozott jobb életünk megteremtéséhez. Az OTP államkölcsön fő­osztálya már régen értékke­zelési főosztállyá alakult át., jelezvén, hogy a sorsolás és a visszafizetés csuván egy a megsokasodott bankművelet tek közül. Bárány Ferenc igazgató, a, főosztály vezető­je már az Ötéves Tervköl- csött jegyzésénél is asszisz­tált, és hosszú ideig a sor­solási bizottság titkára volt. — Éveken át sokan gyana­kodtak, hogy előre „kivá­lasztjuk” a nyereményre ér­demes személyeket. Pedig mindig a legnagyobb gond­dal és szigorral ügyeltünk a sorsolás tisztaságára. Maga a kötvénykiszolgáltatás és a sorsolás módja eleve kizár­ta. hogy a lakosság egyes ré­tegei, vagy személyek előny­ben részesülhessenek. A főosztályi munkája meg­sokszorozódott az utóbbi idő­ben. Tavaly 4. az idén közel 10 millió darab kötvény be­váltásával számolnak és va­lamennyit tételesén ellen­őrzik. Egyelőre a sorozatszá­mok szerint. A kötvényeket számozás szerint rendezik s csak ezután ellenőrzik majd az egyedi nagyobb összegű nyereményeket A korábbi sorsolások után is ezt tették, és ilyenkor többször megtalálták már egy-egy nagyobb nyeremény gazdáját, akinek tévedésből csupán a névértékű össze­get, illetve a szerényebb so­rozatnyereményt fizették ki. Most. pontosabban majd jö­vőre a szokásosnál több na­gyobb nyeremény találhat az ellenőrzés nyomán utólag gazdára. A lakosságtól érkező rek­lamáló, vagy tájékoztatást kérő tevelek száma az idei sorsolások nyomán lényege­sen csökkent. A kifizetéssel kapcsolatos tévedések vi­szont a nagy számok törvé­nyei szerint növekedtek. A nagyobb nyeremények utó­lagos felfedezése az ellenőr­zés természetes következmé­nye. A jogos tulajdonos fel­derítése viszont sokrétű le­velezést. olykor valóságos nyomozást Igényel. Sok fe­lesleges munkát takaríthat­nának meg azok a ma még ..inkognitóban” levő nyerte­sek. akik ismételten áttanul­mányozzák az eddigi nyere- ményjegvzékeket. Az 1955-ben 20 esztendőre jegyzett VI. Békekölcsönköt- vények is hamarosan — ez­úttal 2 évvel a lejárat előtt — visszafizetésre kerülnek, A feledékeny tulajdonosok azonban még további 3 évig, tehát 1977. december 31-ig beválthatják az időközben előkerülő kötvényeiket.

Next

/
Thumbnails
Contents