Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-30 / 254. szám
TbT4 október 30. S/OI NOK M^OTTT! NÉPLAP 3 Előnyös a vállalatnaít, hátrányos a uépgazdaságrak ismerkedés, tapaszfaiaigyű’tés Aa észt küldöttség SaoluokoQ es Mező békén 4 népgazdaságot a Vállalatok alkotják, a népgazdaság erősödésének, {ej- íöd&ének az az alapja, hogy <? vállalatok a termelésben a gazdálkodásban lépésről lépésre előrehaladnak. A fej lődésnek ez az egybeesése korántsem ;elenti azt, hogy a a gazdálkodás hétköznapjait a tökéletes harmónia, a nép- gazdasági ég a vállalati ér: dekek zavartalan összhangja jájlemzi. Ilyesmire törekedni reménytelen vállakózás lenne. Egyebek között azért is, mert a népgazdasági érdek ritkán fogalmazható meg „vegytiszta”, pontosan körülírt formában, ugyanakkor a vállalati érdek követelményei konkrétak: ez árbevétel, s nyereség, az érdekeltségi alapok, a személyi jövedelem növelése, fejlesztési lehetőség. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a nép- gazdasági érdek gyűjtőfogalom, amelybe tucatjával lehet jogosan besorolni azokat a célokat, érdekeket, követelményeket pl. az élő- és holtmunka hatékonyabb felhasználása, gyorsabb műszaki fejlődés, gazdaságosabb termelési és export- struktúra, stabil és folyamatosan javuló minőség stb. etb. — amelyeknek követése, kielégítése vitathatatlanul népgazdasági, társa dal- mi érdek. Az érdekek g ezek teljés sora: az egyéni, a vállalati, az ágazati é$ a népgazdasági érdekek közelítésében, összehangolásában a reális célunk, amit elérhetünk, cgak az lehet, hogy azok külön-külön és együttesen jó irányban hassanak. Más kérdés, hogy az érdekek különbözősége, ütköztetése nem juthat a tartós szembeállás állapotába, helyzetébe, ennek közvetlen veszélyét a kormányzatnak idejében fel kell- ismernie, •■let keli küszöbölnie, u. . Néhány évvel korábban a munkaerőgazdálkodás kérdésében és gyakorlatában került szembe a népgazdasági és vállalati érdek s e? mindaddig kárt okozott — a munka termelékenysége stagnált, nőtt a fluktuáció és a munkaerőhiány —, míg a megfelelőbb bérszabályozás nem enyhítette az érdekek szembenállását. A? Utóbbi egy—-másfél esztendőben ásmét létrejött a gadasági életben egy olyan — nevezzük érdek-szféra, amelynél a vállalat és a népgazdaság érdeke eltávolodott egymástól. Csak a vitathatatlan tényekre utalunk: t az elmúlt évben és részben még az idei esztendő felében is az anyagok és energia-hordozók tőkés piaci árai példátlan mértékben emelkedtek, a korábbi árarányok felborultak, újak jöttek létre. Számos okból s mindenekelőtt a belső árszínvonal vádelme érdekében a tőkés piacokról felénk hömpölygő árhullámét —• költségvetési támogatással a határon megfékeztük. Csakhogy em nek következtében az érintett termékek — az ásvány, ólai, a nyersbőr, a gyapjú, a Szintetikus szálak, a külön, féle vegyipari alapanyagok hazai használói szészoros értelemben elszigetelődtek a külső piacoktól: gazdálkodási döntéseiket — az energia és az anyag felhasználását, értékesítési politikájukat — a vállalati — valójában irreális és torz — költségviszonyok, gazdaságossági szempontok szerint alakították. A költségvetési támogatással alacsony áron kapott importanyagok — s általa az alapanyagok stabil hazai árszintje npvelte a vállalatok exportképességét. Alig, ha véletlen, hogy az elmúlt évben tőkés árucsereforgalmunk is kiviteli többlettel zárult. E szerint sokan azt hihetnék, hogy a hazai árak eltérítése a világpiaci áraktól végeredményben — az expoőt dinamikus fejlődése révén — egyértelműen népgazdásági érdeket szolgált. Sajnos, a kiviteli többlet miatti örömbe üröm is vegyült,' tnekt at a' 'külkereskedelmi cserearány romlása közepette jött létre, s ami jó volt a vállalatoknak —- nyereséget, sőt gyakran többletnyereséget szereztek — az a népgazdaságnak sok esetben veszteséget okozott, az állami költségvetésben többletkiadással járt, A cserearány romlásából — s ez a folyamat 1974 első félévében is folytatódott I— származó veszteség egyik összetevője az, hogy a tőkés piacokra kerülő termékeink árszínvonala korántsem emelkedett olyan mértékben. mint ugyanezen országokból importált termékek ára. De része van a veszteségben annak is, hogy a belső piaci árszintből adódó jopb vergenyhely rétben az exportáló vállalatok nem kényszerülnek áraik kívánatos és lehetséges mértékű emelésére, többnyire megelégednek a saját-- torz —■ kalkulációjuk szerint mutatkozó Vállalati nyereséggel. 4 jelenlegi á»- és költségviszonyok közepette a vállalati és népgazdasági érdek nemcsak á külkereskedelmi kivitel esetében távolodhat el egymástól, hanem a termelés és a gazdálkodás egészében ig, és a szükséges intézkedések elmulasztása esetén összhatásában konzerválna egy olyan termelési, felhasználási és fogyasztási struktúrát a népgazdaságban, amely további és még nagyobb veszteségeket okozna. Így tehát a termelői árrendszerünk köszöbön- álló részleges módosításának, a világpiaci árváltozások érvényesítésének, a költségvetési terhek, ártámogatások csökkentése nem egyedüli indítéka, hanem — s ez a? alapvető — a népgazdasági és vállalati érdek és nézőA hétfőn .Szolnok megyébe érkezett észt mezőgazda- sági pértküldöttség tegnap reggel n megyei tanácsnál kezdte napját A delegációt először dr Hegedűs Lajos megvei tanácselnök fogadta, a rövid, baráti beszélgetés után a négytagú küldöttség dr- Be- reezkí Lajos tanáeselnokhe- lyettesnél időzött. Társaságukban volt Nádas József, a szolnoki ii-'isi •>íawi*<+, ság első titkára, tvlatuz- János. a megyei pártbizottság, helyettes osztályvezetője is Dr. Bereczki Laios orosz, nvelvű tájékoztatójában etö- ször és röviden a megvej tanács munkái^yól szólt. A vendégek ezután élénk érdeklődéssel ~ gve mezőgazdaságáról, fejlődéséről és távlatairól szóló j-és-letes Höcsé m-^1 A t. a — al - nökhelyettes b®?-élf az állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek e~edménve’ről a szövetkezeti r>sraszt.ság élgt- és munka- körülményeiről. Tartalmas ismertetőt kapott a? észt küldöttség as állattenyésztésről, a s-.an-a.s- marha-programról, Dr. Be- reczki Lajos megemlítette azt is: az utóbbi két-hárorn évben kUiekultak; a takar- mánvtermesztés korszerű, nagyüzemi módszerei is. Ispont újbóli egybehangolása, közelítése a gazdasági tevékenység hasznosságának megítélésében, mérésében, S. minthogy a részleges 'árrendezéshez egyéb — vállalati gazdálkodásra ható — változások is társulnak, az új esztendőre való vállalati fel- . készülést ezúttal nemcsak a . megszokott, m^dfip --- rendelésállomány, anyag, és kapacitás, szállítóvevő-kapcso- Tatok stb.-V4- kell biztosítani; célszerű és indokolt előzetesen elemezni a költségek nagyságának és, összetételének várható alakulását, azokat az ár- és egyéb feltételeket, amelyek közepette a jövőben boldogulniok, gazdálkodnak kell a vállalat toknak, Népszerű a Crumeron A múlt óv nyarán kezdett munkához a nyergesújfalui Magyar Viscosagy árban a negyedik ötéves terv egyik legjelentősebb egyedi vegyipari beruházása, az évi 4800 tonna kapacitású pan'poli- akrilnitrü vegyi szálgyár, s máris rryigkezdték bővítését. Crumeron néven forgalomba kerülő termékei, amelyek a szintetikus szálak közül, a legjobban hasonlítanak a gyapjúhoz, hamar népszerűvé váltak. Az 1.6 milliárd forintos beruházás nagy részét gép- beszerzésre fordítják. A szálképző berendezéseket most is az oiászországi Snia Viscose cégtől rendelték meg. A többi nagyobb önálló gépegységet különböző külföldi vállalatoktól, köztük szovjet és NDK cégektől vásárolják. A kísérlet sikerült Uj öntési technológia a BMG törökszentmiklósi gyárában A csepeli autógyártás megszűnésével az egyik legnagyobb megrendelőjét veszítette el a BMG törökszentmiklósi gyárának öntödéje. Az öntött termékek nagy részét ugyanis az autókba beépített lendkerekek tették ki. A hagyományos öntési technológiával készülő termékekhez nehéz volt „vevőt’’ találni s piacon Ekkor jelentkezett, egy Ui ötlettel az öntöde fiatal műszaki kollektívája. — 1973 elején engedélyt kértünk ® gvár vezetőségétől, hogy a gömbgrafitos öntési technológiával kísérletezhessünk •—- mondja Me- zey Csaba metallurgus. —- A kísérheti munkákhoz egészen minimális technológiai módosítások kellettek. ígv év végére befejeződött a nullszéria gyártása. Kész termékekkel állhattunk a minősítőink és a gvár vezetősége elé.. A minősítést a Miskolci Műszaki Egvetem és a ■Vasipari Kutató Intézet végezte. Megállapították, hogy az. általunk gyártott gömbgrafitos öntöttvasból készült termékek sok tekintetben elérik az acél minőségét. Ez várható is volt. ugyanis ennek az eljárásnak áZ a lényege, hogy a lemezes grazit egv ötvöző hatására megváltoztatja alajkját gömbszerű \'é válik. Ezáltal az öntöttvas szilárdsági tulajdonságai is jobbak lesznek. Sajnos ezt az ötvöző anyagot — a mag- néziumkokszot — elég nehéz beszerezni. — Az elmúlt hónapokban fölvettük a kapcsolatot a Vasipari Kutató Intézettel. Onnan előötvözetet vásárolunk majd, amelyet nemrégi ben kísérleteztek ki — kapcsolódik a beszélgetésbe Egyed András, a technológiai csoport vezetője. — Ez az előötvözet nagy szilícium és mangán tartalmú anyag, pótolja a magnéziumkokszot Az országban rajtunk kívül csak az Április 4. Gépgyár foglalkozik gömbgrafitos öntéssel, A gyártott termékek minősége jó. tehát érdeklődők is vannak szép számmal. ’ A? ejőgyűjtőt, a „beoltáshoz” szükséges pályát, a beoltóharangot a kísérletek során magunk készítettük. A teljesítmények növelését azonban már csak új beruházások révén tudnánk növelni. Az űi technológiával főként mezőgazdasági gépekhez gyártanak alkatrészeket. Az öntödében hat szocialista brigád dolgozik, közte van a gyáregység egyetlen kiváló brigádja Is. Az öntöde negyedévenként 75—-80 tonna gömbgrafitos öntvény elkészítését vállalta; a j* A Hűtőgépgyár jászárekszállásl Hűtő és Klímatechnikai gyáregységében készülnek a Tisza—7g típusú mélyhűtő- pultok, Képünkön a* átvétel előtt vizsgálják « hűtőtér hőfokát A% észt delegáció tagjait de. Berecrki Lajos tájékoztatta a* állam! gazdaságok éj termelőszövetkezetek eredményeiről. n szövetkezeti parasztság élet- és munkakörii!- tnényeirő) mentette, milyen mezőgazdasági terményeket feldolgozó üzemek működnek Szolnok megyében. A tájékoztató után f, küldöttség tagjai á mezőhékl Táncsics Terme lőszövetkezetbe utaztak. Ott a gyakorlatban ismerkedtek a húshasznú szarvasmarha- tenyésztéssel és -tartással. valamint a korszerű legelőgazdálkodással A ueremkeriileíek boltjaiban Kevesebb a panasz — Az utóbbi időben egyre több fórumon, foglalkoznak a munkáskerületek áruellátásával Szolnokon A járási és a városi NEB vizsgálaté kát végzett a peremkerüle tek üzleteiben: megállapították, hogy rendszeresen hiányzik több alapvető élelmiszer, a megrendelt árunak csupán 70—80 százaléka érkezik meg a boltokba- A ■ városi tanács végrehajtó bizottsága is tárgyalt erről a témáról októberi ülésén, ahol meghatároztak néhány fontosabb feladatot: az érintett boltokban javítani kell a sütőipari, a tejipari és a húsipari termékek, a fűszeráruk választékái, szervezettebbé kell tenni a szállítást, ellenőrizni kell az áruellátást. A végrehajtó bizottság akkor nem fogadta el az Intézkedési tervet, mert nem találta elég gyakorlatinak, sokoldalúnak. Ma Ismét napirendjére tűzi a vb az újabb intézkedésekkel kiegészített tervet. Kíváncsiak voltunk, hogy a vizsgálatok után néhány héttel milyen változások vannak a munkáskerületek üzleteiben. Meglátogattunk néhányat A Vegyiművek lakótelepét a 31. számú bolt látja el áruval, A kora reggeli órákban nagy s forgalom. A munkába indulók tejért, péksüteményért jönnek. Korábban az egyik nagy problémánk a péksü temény szállítása volt, de néhány hete rpegolóddott — mondja Almási Jánosné bolotvezető. — Alig .múlik el pár perceel hat óra. itt vannak a sütőipar szállítói. Sokszor még délutánra is marad a kifliből meg a zsemléből. Eddig 700 kelt el naponta, mpstmár 1000-nél tartunk. A tej. a kakaó is időben érkezik. A vevők elégedettek, mert van elég húsáru, és ami a legfontosabb az olcsóbb felvágottat, kolbászt, szalonnát is megtalálják. A munkás ÁBC-ben nem panaszkodnak semmire. B5- ‘ ven van cukor, liszt, zsír, Jgvijlt ni áruellátás mindenféle fűszer. Az utóbbi időben nincs baj a tej, a péksütemény és a kenyér szállításával sem. Zöldségféle és gyümölcs mostanában mindig van. Az almát, a körtét ízlésesen csomagolva árusítják, ugyanis a boltnak saját esomagológépje van (a. műanyagtálcát és a fóliát egy tsz-től kapják). A hűtőpultokon 12-féle húskészítményt számolok meg, de lehet kapni sertéskörmöt, karajt, húsos csontot is. A boltvezető elégedetten jegyzi meg: — a papokban nagy öröm ért. — Egyik vevő azi mondta, hogy ebbe a boltba érdemes bejönni, mert . itt minden kapható. Nehéz körülmények között dolgoznak most az Abopyi Úti 3. számú élelmiszerboltban. A raktárhelyiséget rendezték be ideiglenesen, amíg az üzlet átalakítása tart. Simon Lajosné boltvezető elmondja, hogy az ellátással különösebb baj nincsen, csak a Favorit-kenyér kevés. A bolt hatvanat kap — előfordul, hogy harmincat — de elkelne 120 is, hiszen sokan keresik. A hűtőkamrában is több láda zacskóstej mellett ott van a kannás is. A kenyér és a péksütemény állandóan frissA Keskeny János utcai !U. számú kisboltot nemréga'a- ki tették át Sjekan járnak oda vásárolni. Az árukészle ten látszik, hogy „igazi” kereskedők dolgoznak az üzletben. -- A vizsgálatoknak már most érezhető a hatása mondja Qyöre Gézáné. — Nincs semmiből hiány. Van olcsó és drágább hentesáru, az alapvető élelmiszerekről nem U beszélve. Most kaptunk nagyon szép almát, 3,40-ért adjuk kilóját. Burgonya, zöldség is kapható. ☆ Négy boltban jártunk és mindenütt jó híreket hallottunk. Javult a helyzet, az Üzletek időben megkapják a megrendelt árukat, Remél iük továbbra is Így marad és lesz mindig minden, 1 Ss, % |
