Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-30 / 254. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. október 39. KORÉ 41 JEGYZETEK o Történelmi lecke a sátorban TVincs többé szilikózis Hogy a port, amely a tüdőt belepi és a szilikózist okozza, megkössék, előírták, a vajatok locsolását. Robbantás után a bányászoknak csak félóra elteltével szabad a színhelyet megközelíteniök; addigra a por leülepszik és letapad a nedves talajra. A szakemberek szerint a szilikózis fő forrása ezzel megszűnt. A mai megbetegedések csírája még abból az időből származik, amikor a vé\ Komputer a szülőszobában dekezés hiányos volt. A bányászok egészségét e biztonsági intézkedéseken kívül egyéb rendelkezések is védik. Félévenként alapos orvosi vizsgálaton vesznek részt, különös tekintettel a szív és a tüdő állapotára, a vérnyomásra. A munkaidőt nyolc óráról hatra csökkentették. Mindezek az intézkedések megteremtették a föld gyomrában dolgozók biztonságát. Kísérőnk, a Koreai Néphadsereg őrnagya Keszontól velünk tart Panmindzson felé. Közben, amíg a Volgák végigzötyögnek a keskeny betonúton, elmondja, hogy a háború végén, a fegyverszüneti tárgyalások előtt és alatt véres ütközetek dúltak itt minden négyzetméternyi területért. Most csodálatosan békés a táj, két oldalt rizs- földek, a vízzel árasztott táblákon eleven zöld palántasorok. helyenként még egyengetik a földet (pontosabban a kátyút), térdig vízben hajladozó parasztlegények és — lányok nagy csoportokban, brigádokban, körülöttük pedig — mint mindenütt másutt az ország rizsföldjein — színes zászlók és vörös transzparensek tucatjait lengeti a szél, feliratok. győzelmi jelszavak és jelentések virítanak üde tarkán a bokrokkal, gyér ligetekkel szegélyezett tájban. 0 Agyúdörgés Sofőrünk (fehér kesztyűben vezeti a fekete Volgát), a háború alatt terepjáróval barangolta végig ezt a front- szakaszt, ismer minden kanyart, követ, dombot; két barátunk és állandó kísérőnk Kim Szün Dz.se és Kim G.ion Szu (mindketten a Koreai Újságíró Szövetség nemzetközi osztályának munkatársai) ugyancsak sokadszor látogat a fegyvermentes övezetbe. így hát azon sem nagyon csodálkoztak — amire mi éjszaka megütközve felütöttük a fejünket — hogy huzamos ideig dörögtek az ágyúk valahol a közelben. Azt mondják, az ilyesmit megszokja a fül ezen a tájon. „Odaát", ahova innét a dombról már átlátni, rendszeresen „gondoskodnak” egy- egy éjszakai tűzijátékról. A sátor felé tartunk. Tűző napsütés, végtelen csönd, 30 fok árnyékban. Néhány kilométerrel a 38. szélességi fok alatt, gondosan ápolt pá- zsitos térségen, a szűkszavú felirattal ékes márványoszlop előtt fényképezünk. A majdnem negyedszázada, 1950. június 25-én kezdődött háború végére (1951-től 1953 nyaráig tartó tárgyalások után) ezen a helyen tettek pontot a tárgyaló felek 1953. július 27-én. A „sátorban” körülüljük az asztalt, ahol két éven át vívtak kíméletlen szópárbajt egymással a delegátusok, miközben a domb alatt, puskalövésnyire a tárgyalóasztaltól kézitusák, páncélos ütközetek folytak. Szolidaritás Aki nem ismeri az 1950— 1953 közötti hadi jelentésekből a koreai háborút, itt most alapos leckét kaphat belőle. Nem az a legfontosabb ebben a leckében, ami minden háborús kiállítás közös vonása: a sok fénykép, írásos okmány fotója és a számtalan tárgyi emlék, hanem az. hogy egy kis nép (az északi országrész lakossága akkor alig haladta meg a tízmilliót), hogyan mért súlyos csapásokat a kitűnően felszerelt amerikai csapatokra. A koreai nép győzelmét segítették a szocialista országok. A tárlókban ott látni a magyar szolidaritás emléktárgyait és okmányait is. Az őrnagy meleg hangon köszöni meg a segítséget, amiért — mint mondja — mindig hálásan gondolnak hazánkra népünkre. Egyesítés . Kim ír Szén javaslatai a megbékélésre, a haza egyesítésére. a szétszakított családok közti kapcsolatok helyreállítására akkor a világlapok első oldalára kerültek. A déliek két év alatt zátonyra futtatták az eszmecserét. De nem az ügyet! Akárhol jártunk az északi országrészben — kiállításon, téeszben. gyárban, iskolában, minisztériumban, kulturális intézményekben — mindenütt ez az egyik legfőbb beszédtéma: az ország egyesítése. — Nincs két Korea! — búcsúzik tőlünk az őrnagy a panmindzsoni látogatás után. — Túlról az is a mi népünk. Ez a demarkációs vonal — kezével felemeli az asztalon végigfektetett fehér mikro- íonvezetéket — csak addig maiad a térképen, amíg az idegen csapatok kivonulnak Dél-Koreából Bertalan Lajos Következik: Phenjani metró, Csollima utca... Ösztöndíjjal a Szovjetunióba A szovjet főiskolák és egyetemek ebben az évben Algériából, Kongóból, Nigériából, Szudánból, Afganisztánból, Bangladesből, Irakból, Szíriából, Peruból és más országokból érkezett fiatalokat fogadtak mint hallgatót, aspiránst. A külföldi diákok oktatásával kapcsolatos kiadásokat a szovjet állam vállalja, \sőt ösztöndíjat, ingyenes orvosi ellátást és utazási költséget is biztosít számukra 7 hanli Hoa kincse A VDK Thanh Hoa tarto- mánya, a Thu folyó felső folyásánál elhelyezkedő terület legnagyobb kincsét a fahéjfa- erdők jelentik. A fák kérgét már ősidők óta különféle gyógyszerek és fűszerek készítésére használják fel. Az ültetvények területe főként 1960 óta növekszik nagy mértékben, amikor Ho Si Minh felhívására rendszeressé vált az a szokás, hogy a Holdújév tiszletére fákat ültetnek. Ennek eredményeként például tavaly egyedül a „Suan Le” szövetkezet mintegy 20 mázsa fahéjfa-kérget adott az államnak. A termeléssel foglalkozó négy gazdaság évente körülbelül 5,5 tonnát termel az értékes nyersanyagból. A legközelebbi két évben a tervek szerint 450 hektárral növelik a termőterületet. IXörekrő házak Az Éhség-, a Karsinszki- és a Dzsizákszki sztyeppékén létesített öntözőrendszerek nyomán a mezőgazdasági munkálatok számos munkáskezet igényelnek. Sok fiatal érkezik ide, akik rövidesen házasságot kötnek. Az ifjú párok komfortos családi házakban kapnak otthont. A gyermekek megszületésével azonban több szobára is szükségük van, ezért az üzbegisz- táni építészeti hatóságok olyan típusterveket hagytak jóvá, amelyek lehetővé teszik 3—5 szobásra való átépítésüket. A bővítésre a legkorszerűbb és legolcsóbb módszert választották. A jénai Nőgyógyászati Klinikán olyan berendezést helyeztek üzembe, amely első az NDK-ban, s szerte az egész világon alig van párja. A készülék: komputer a szülés elektronikus ellenőrzésére. Különösen hasznos az úgynevezett kockázatos szüléseknél, mivel a fellépő komplikációkat még kezdeti szakaszukban felismeri, s így azok idejében elháríthatok. Az anya ágya mellett ott áll egy kis bőrönd nagyságú készülék, amely két vékony kábelen keresztül információkat továbbít a szülő nő testéről a szomszéd szobában elhelyezett komputerbe. A komputer a továbbított információkat elemzi, elraktározza, kiértékeli és számértékekben kinyomtatja. A berendezés minden pillanatban lehetővé teszi például, hogy az orvosi szobában a műszereken, vagy a számí- fómezőkön leolvassák a csecsemő percenkénti szívverésének számát. Bármilyen hirtelen komplikáció adódjon — az orvosnak számokban kinyomtatott jegyzőkönyv áll rendelkezésére az anya és á csecsemő pillanatnyi állapotáról, úgyhogy egyetlen szempillantás alatt pontos áttekintést kap és dönthet a szükséges intézkedésekről. Az orvost persze sohasem fogja helyettesíteni a gép és a szülésért sem „vállalhatja” a felelősséget. A történelmi nevezetességű ..sátor", ahol a fegyverszüneti egyezményt aláírták (A szerző felvétele) 377 ezer tonnás tankhajó Az 500 000 tonnás olajtankhajók legnagyobb hátránya, hogy hatalmas méreteik miatt nem mindenütt tudnak kikötni. Szovjet tudósok és tervezőmérnökök most olyan változatot készítettek el, amely sokkal gazdaságosabb, mint az 500 000 tonnás óriások. Az új szupertankhajó 340 méter hosszú, oldalainak magassága tízemeletes épülettömb méreteinek felel meg. Az új hajó mintegy 100 vonatnyi tartály vagon olaj- mennviséget képes szállítani. A fürge hajó minden útjába kerülő akadályt könnyedén kikerül, radar-berendezéshez kapcsolt komputer-irányítású kormányszerkezete segítségével. A Diesel-hajót 35 ezer lóerős motor hajtja. Az egyik szovjet intézetben éppen most kísérleteznek olyan eljárás kidolgozásával, amely az új hajót tűzbiztossá teszi. Olyan önműködő berendezéssel szerelik fel, amely a tartályokat közömbös gázokkal tölti meg, s így ha például a kirakodás után visszamaradt robbanó keverékbe égő gyufa kerül — azonnal semlegesítik. A be- és kirakodás önműködően történik. A férfi nem akart már találkozni Klárival. — — Jánoskám, még egyszer — könyörgött a nő a telefonban. — így nem válhatunk el. Búcsúzni csak nagyon szépen szabad, és a hangja könnyes volt. — Jó — szólt a férfi. — Igen. ott, ott, pontosan ötkor. Klári szép akart lenni. Otthagyta a hivatalt, migrénje van, mondta és elrohant a fodrászhoz, amikor kész volt, rendbehozatta az arcát is. Hazarohant, átöltözött és fejébe nyomta azt a kis vadászkalapját, amelyet János valaha nagyon szeretett. És amelyre azt mondta, hogy ebben olyan csibé- szesen kedves a pofikája. Megint elkövette a műhibát, megint ő érkezett előbb. Istenkém, sóhajtott, az a gazember teljesen tönkretett. már késni sincs erőm. A férfi pontosan ötkor érkezett. — Nézd — kezdte volna, de jött a kiszolgálónő és két feketét rendelt. — Két gint is bérünk — rebegte Klári és bocsánat- kérőén nézett Jánosra a merészségért. — Nézd Klárikám — folytatta János, amikor egyedül maradtak. — Mi már mindent elmondtunk egymásnak. amit akartunk és tudtunk. Ez a szerelem, valljuk be, elmúlt, sajnos házassággá fajult. És én szeretem Erzsit, a feleségemet. Kérlek, ne nézz így rám. Igen, téged is szerettelek. Aranyos vagy és kedves. Életem legszebb színe voltál. De értsd meg nem tudok tovább kettős játékot űzni. Veled randizni. a kosztpénzt hazaadni és a kislányomtól esténként azt kérdezni, mikor volt a trójai háború és miért van beírva az ellenőrzőjébe már megint az a marhaság. Könyörgöm, légy tekintettel rám. Hónapok alatt fáradtabbá váltam mindenkinél. Már remegve ébredek, ma megint meg kell másznom a Himaláját. Lelkemben háború dúl, az én lelkem már régen maga Karthágó, amely földig van pusztítva. Idegileg ki vagyok, marékszámra szedem az andaxint. Egyszerűen nem bírom tovább a bujkálást A nő, amíg a férfi beszélt egy szót sem szólt. Hagyta, mondja el összes gondolatát és addig ő is gondolkodott. „Én még tudnék neked sok mindent mondani. Reggel, délben, este azt. hogy drágám. Nálam, Jánoskám, nem múlt el a szerelem. Nálam a házasság nem elfajulás, de a legszebb álom. Szereted a feleségedet? Érdekes, én is. És nagyon sajnálom. Mit szenvedhetett tőled. Nem tudom neked megmagyarázni. hogyan fér a szívembe melletted Erzsi is, tény, hogy ő is ott lakik, szerettem őt. Ö szenved a legtöbbet és nem is harcol érted. Nemes lélek. És mi? Himalája. Karthágó! Az én szívem az égő Róma. És ebben mindannyian elpusztulunk...” — Biztos megértesz, hiszen te intelligens ember vagy, Klárikám. És kérlek, ne haragudj rám, bocsáss meg nekem. „Megbocsátok, mi mást tehetnék?” — fűzte tovább gondolatban a beszélgetést Klári, de hangosan csak ennyit mondott: — Hát akkor szervusz, igyunk. A férfi idegesen az órájára nézett. — Szervusz — mondta János is. — Ma Erzsi inspek- ciós, sietek haza a kislányhoz. Elbúcsúztak pontosan olyan szavakkal és mozdulatokkal, mintha másnap is találkoznának. Klári semmit sem hitt az egészből. Nem tudta, hogyan történt, de lábai a gyógyszertár felé vitték, ahol Erzsi dolgozott. Először úgy gondolta, bemegy és kér tőle egy karilt. Vajon milyen hangja van? Hogyan beszél? Megtehette volna, Erzsi nem ismerte őt, 6 már többször is látta Jánossal együtt, bár ezt sohasem említette a férfinak. Az ajtóban bátorsága elszállt, nem ment be. Megállt a nagy üvegfal előtt és bebámult. Odabenn sokan várták az orvosságot, nézte a nőt, Erzsi fehér köpenyben is csinos volt, elegáns. Mindenesetre mozgása kecses, arca bájos és jóságos, Klári állt, nézett, nem vette észre, hogy kint már hü- vösödik. csak Erzsit nézte, mozgását, beszédét, munkáját. Tulajdonképpen semmit sem gondolt, csak érzett. Fájdalmat, szégyent, sajnálatot. Azt sem tudta pontosan, kit sajnál, magát, vagv Erzsit. Aztán azt vette észre, hogy nézi az asszonyt és sír. Beszélgetni lenne jó vele, elmondani neki mindent, akkor talán megkönnyebbülne, gondolta. Erzsi már régebben észrevette a bámuló nőt, addig nem sokat hederítétt rá. De amikor sírni látta, feléje indult. Aztán félúton megállt, mert a vadászkalá- pos síró nő elszaladt. Este otthon elmondta az esetet Jánosnak. — Vadászkalapban? — kérdezte a férfi., Az asszony részletesen leírta a síró nő arcát, kosztümje színét. Akkor a férfi azt mondta: — Édes Erzsiként, annyi idegbeteg futóbolond szaladgál ebben a városban. Még egy gyógyszerésznek sem kell mindegyikkel törődnie. Aztán lefeküdtek, mert az asszony fáradt volt. ! , Suha Andor Síró nő as utcán j oooooooooax)oooooooocoooooaxxxxscooooo<xxooooooocoooooocooooococx»ocxDoococxxx' deltetésszerű használatára vonatkoztak. Előírták azt is, hogy egyetlen bányász sem ereszkedhet a mélybe egymagában — társ nélkül. Bevezették a levegő szigorú ellenőrzését, hogy a mérgező gázok legkisebb koncentrációjára, vagy az oxigénhiányra azonnal felfigyelhessenek, az ellenőrzést pedig kiterjesztették a hőmérsékletre és a nedvességtartalomra is. A veptillátoros szellőző berendezések a levegő megfelelő cserélődéséről állandóan gondoskodnak a legmélyebb bányaszinteken is. A Capitan Alberto Fernandez (azelőtt „Matahamb- re”) bányát 1970-ben két évre leállították és ezzel megkezdődött annak a roppant vállalkozásnak a végrehajtása, amely felölelte minden főjárat és akna acél- gerendázattal és vasbetonnal való teljes átépítését. Mire a bánya megnyílt, a csuszam- lások és omlások veszélyét szinte teljesen kizárták. Az egyéb balesetek elhárítására egész sor rendszabályt hoztak. Az alapvető intézkedések a lámpás védősisak és O'Z A1 / il l*t . Bi tonsátri intézk edések Bányászok serege esik áldozatul évente annak, hogy az emberi munka minimális feltételeit sem teremtik meg számukra a tőkés országokban. Mindennaposak a bányaszerencsétlenségek, a robbanások és az omlások, amelyek gyötrelemmel és gyakran halállal sújtják a több száz méteres földréteg alá szorult embereket. S mindez nem elég. Az ércbányászokat a ráiuk üleoedő, vagy a belélegzett por mindenfajta bőrártalommal, vagy még súlyosabb betegségekkel fenyegeti és — amíg meg nem betegednek — szüntelen rettegésben tartja őket Kubában is így volt ez a forradalom előtt Azután — ahogy múltak az évek — s kubai bányászat fejlődését lépésről lépésre követték a biztonsági és egészségügyi intézkedések.- Az emberibb bányászaiért
