Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-27 / 252. szám

fí SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. október 27. Jövőkutatás az építőiparban Az APN tudósítójának kérésére Viktor Vsztyimenko. a közgazdaságtudományok kandidátusa, a KGST Titkárság szakértője nyilatkozott a tudományos' prognosztika szerepé­ről az építőiparban. A szovjet keleti köztársaságok ünnepe np •• A r 1 • 1 ortend mi ugrás Szovjet—jugoszláv közös létesítmények Leningrádban elkészültek a legnagyobb jugoszláviai kohászati kombinát, a zenyi- ei kohómű évi 1 millió ton­nás nagyolvasztójának ter­vei. A két ország kormány­megállapodása alapján a Szovjetunió mintegy 100 ju­goszláv ipari és más objek­tum építésében és rekonst­rukciójában vesz részt. Har­minc létesítmény, köztük a dzserdapi , vízienergetikai rendszer már elkészült. Sme- derovban szovjet mérnök- csoport irányításával befeje­zéséhez közeledik a Szovjet­unióban gyártott kokszolómű szerelése. Jövőre termel már a zenyici és a lukavicei kon­verter üzem is. Jugoszlávia könnyű-, élel­miszer-. vegyi- és gyógy­szeripari termékeket, színes fémeket, gépeket és hajó­kat szállít a Szovjetuniónak. Jugoszláv cégek részt vesz­nek egy sor szovjet turisz­tikai objektum építésében, több könnyűipari vállalat rekonstrukciójában. Elkészülte után Európá­ban a legnagyobb lesz a Kámai Autógyár. Futószala­gon évente 150 ezer nagyte­herbírású tehergépkocsi ké­szül majd többféle változat­ban valamint 250 ezer autó­motor. A KAMAZ építkezésének területe száz négyzetkilomé­ter. Naponta átlagosan 1.5 millió rubel értékű munkát végeznek el itt. Miután 1924-ben elhagyta a moszkvai autógyár. a mai ZIL kapuit az első tíz teherkocsi, gyakorlatilag egyetlen szovjet ötéves terv­időszak sem múlt el új autó­gyár létesítése nélkül. Gor­kijban, Kremencsugban, Ku- taisziben, Minszkben stb. A nyolcadik ötéves terv­időszak egyik legnagyobb A szocialista országok együttműködése az építőipar­ban most olyan mértékben kibővült, a kapcsolatok any- nyira sokrétűvé váltak, hogy a jövő terveinek, fejlesztési irányainak pontos meghatá­rozása nélkül ezen a terüle­ten lehetetlen fejleszteni az integrációt. Az előrejelzés vált az épí­tőiparban a tervezés és irá­nyítás rendszerének egyik legfontosabb komponensévé. Feltárja az egyes országok népgazdaságának, illetve az egész közösségnek a beruhá­zási szükségleteit, az épít­kezések volumeneit. A prog­nózisok alapján meghatároz­hatók az építőipari tervezés­ben előtérbe kerülő tenden­ciák, előre láthatók az épít­kezés jövőbeni módszerei és technológiái, az építőanya­gok minőségi változásai. Az ilyesfajta kutatások szerepét konkrét példa is bi­zonyítja. A prognózisok kidolgozása során kiderült, hogy ma a leggazdaságosabb anyagok közé tartoznak az azbeszt- cement csövek és a pala. A tudósok azt is megállapítot­ták, hogy a következő 15 év­ben ezek a termékek nem „tűnnek el a színről”. E ter­mékek gyártásában a kiindu­ló nyersanyag az azbeszt. A Szovjetunión és Mongólián kívül egyik KGST-ország sem rendelkezik iparilag szá­mottevő lelőhellyel. Ezért került sor sokoldalú általá­építkezése Togliatti volt. Az itt készült Zsigulikat már sok országban ismerik. Az 1971 és 1975 közötti időszak legfontosabb autóipari óriá­sának a Naberezsnyije Csel- niben épülő objektumot te­kintik. A két üzem sorsa sok te­kintetben közös. A VÁZ ta­pasztalata elősegíti a KA­MAZ legbonyolultabb mű­szaki problémáinak megol­dását is. A kámaiak Volga menti kollégáiktól vették át az épületek és létesítmények helyének területi előkészítési komplex módszereit, az épít­kezéssel kapcsolatos szállí­tások megszervezésének ta­pasztalatait stb. Nemcsak a volgai tapasz­talat segíti a KAMAZ-t. A mintapéldányokat, amelyeket nos megállapodás megköté­sére arról, hogy a Szovjet­unió területén felépítik a ki- jembajevi azbesztbányászati és dúsító kombinátot, mely 1979-től kezd termelni. A szükségletek kiszámításában és az épülő kombinát ter­melékenységének meghatá­rozásában szintén döntő sze­repet játszottak a prognózi­sok. A jövőkutatás természete­sen nem, korlátozódik egyes esetekre. Hozzájárul a KGST- országok közös cselekvési stratégiájának meghatározá­sához, például annak eldön­téséhez, hogy az országok mely építőipari-szerelési munkákra szakosodjanak. A tudományos kutatómunka te­rületén az együttműködés úgy van megszervezve, hogy minden állam tudósai csu­pán a probléma egy részét dolgozzák ki, de megkapják az egész megoldását. Ez nem­csak meggyorsítja a munkát, csökkenti a ráfordításokat, de kizárja a párhuzamossá­gokat is. A prognosztika ma elfog­lalta állandó helyét a la­kásépítkezésben is. A lakos­ság növekedésének, illetve az egy főre jutó átlag lakó­tér normája emelkedésének üteméből kiindulva a prog­ramok előre meghatározzák, melyek lesznek a jövőben a perspektivikus építőipari módszerek, anyagok, szerve­zeti formák. Így például feltételezik, hogy Lengyelország számára a kámai üzem gyárt majd, 1973 novemberében vette át az állami bizottság a Liha- csov Autógyártól. A három KAMAZ-család 12 változatá­nak létrehozásában más ro­kon vállalatok is resztvettek. A jaroszlavli üzem 210 ló­erős motort készített. a minszki a vezetőfülkét és a billentőszerkezetet, az odesz- szai a félpótkocsit. A KAMAZ leendő munká­sai ma Gorkijban, Jarosz- lavlban, Moszkvában, Minszkben tanulnak. Leg­többjük azonban a Volgai Autógyárban. Munkafeltéte­leit tekintve ez a gyáróriás áll legközelebb a kámai hoz. 1973-ban már több mint két­ezer embert készítettek fel Togliattiban a KAMAZ-ban végzendő munkára. a következő évtizedben a házgyári építkezés lesz a la­kásépítés fő módszere. En­nek megszervezésében szov­jet szakemberek segítenek a lengyel építőknek. 1960-ban a nagypaneles építkezés Len­gyelországban mindössze az összvolumen 3 százalékát tet­te ki. 12 év múlva azonban ez a hányad a jelenleginek tízszerese lesz, mintegy 30 százalékot ér el. Nem egyszerű feladat az együttműködés fejlesztése a KGST keretein belül az épí­tőipari prognosztikában. A nemzeti prognózisokat ugyan­is nem lehet mechanikusan összerakni. Ahhoz, hogy kö­zös prognózisok készüljenek, például megbízható és vilá­gos terminológia kidolgozá­sára van szükség. Most foly­nak a 11 kötetes műszaki szótár munkálatai, melynek egy része már megjelent. En­nek alapján fogják kidolgoz­ni a terminológiai segéd­könyvet. Ily módon oldódik meg ez a probléma. < A második nehézség az, hogy a nemzeti ágazatok összehasonlító adatainak egy­séges rendszerét tíz eszten­dővel ezelőtt dolgozták ki. Azóta sok minden megvál­tozott, mindent át kell szá­molni, pontosítani. Ez a munka is most folyik. Ügy gondolom, hogy a következő két és folyamán be is feje­ződik. És akkor a prog­nosztika elősegíti, hogy az országokban külön-külön, il­letve az egész KGST kerete­in belül még pontosabban koordinálhatok legyenek az' építőipari fejlesztés nemzeti tervei. Irány a szálloda, ha jönnek a szeretők... Tatarozzák Weimar köz­pontját Rendbe teszik a há­zakat a pincétől a padlásig, felújítják a csatornahálóza­tot. új villamos- és gázve­zetékeket fektetnek le. A szerelőknek sok gondot okoz, hogy nem mozoghat­nak szabadon a lakásokban. Hogyan lehetne kiutat ta­lálni? A weimari Városi Ta­nács elhatározta, hogy szál­lodát rendez be az építke­zések idejére. A berende­zésnél ügyeltek arra, hogy lehetőleg megmaradjon a megszokott környezet. Ezért a családok bútorait szállí­tották a szállodai lakásokba, a lakbér pedig változatlan maradt. Ésszerű és jó meg­oldás! A szerelők most már akadálytalanul dolgozhat­nak. A Szovjetunió keleti köz­társaságai — köztük az Üz- bég SZSZK is — most októ­berben ünnepük fennállásuk 50. évfordulóját. A jubileum­mal kapcsolatban az APN munkatársa felkereste Sa­rai Rasidóvot, az Üzbég Kommunista Párt KB első titkárát és megkérte, vázolja a közép-ázsiai szuverén szov­jet köztársaságok létrejöttét, fél évszázados szocialista fej­lődésük tapasztalatát. — Milyen történelmi je­lentősége van a Közép-Ázsiá- ban 50 évvel ezelőtt létreho­zott szovjet köztársaságok­nak? — hangzott az első kérdés. — 1924-ig Közép-Azsia és Kazahsztán egy részének te­rületén (amelyen körülbelül három Franciaország férne el, s lakossága- több mint 8 millió) három államalakulat létezett: az Oroszországi Fö­derációhoz tartozó Turkesz- táni ASZSZK, a Buharai Népi Szovjet Köztársaság és a Horezmi Népi Szovjet Köz­társaság, Ezek az egykori Turkesztáni Főkormányzó­ság, a Buharai Emirátus és a Hivai Kánság közigazgatási határain belül jöttek létre. A szovjet közép-ázsiai né­pek nemzeti .érdekeit szem előtt tartva a kommunista párt javasolta a meglevő ha­tárok felülvizsgálatát. A gon­dos előkészítés után és a né- TJek szábadórh kifejtett aka­ratának megfelelően 1924 őszén szovjet Közép-Azsiá- ban megvalósították a nem­zetiségek és államok szét­választását. E történelmi esemény ered­ményeképpen megalakult az Üzbég és a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaság, Tur- kesztán kazah körzetei pedig a Kazah ASZSZK-hoz kerül­tek, amely később szövetségi köztársasággá alakult át. Az Üzbég SZSZK-n belül meg­alakult a Tadzsik ASZSZK. valamint az Orosz SZSZK-n belül a Kirgiz Autonóm Köz­társaság, amelyek később szintén szövetségi köztársa­sággá váltak. — Hogyan alakultak ki a szovjet népek nemzetek közti új kapcsolatai? — A szovjet népek új kap­csolatainak alapja a lenini nemzetiségi program, amely előírja az állampolgárok tel­jes egyenjogúságát, vala­mennyi nagy és kis nép nemzeti szuverenitásának tiszteletben tartását; a nem­zetek önrendelkezési jogá­nak elismerését... — Milyen eredményei van­nak az SZKP nemzetiségi politikájának a közép-ázsiai köztársaságokban? — Az eredmények lenyfl- gözőek. Amikor L. I. Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára Taskentben átnyújtotta az Üzbég SZSZK-nak a Népek Barátsága Érdemérmet, meg­elégedéssel állapította meg: „Amikor visszatekintünk a megtett útra, teljes joggal beszélhetünk történelmi ug­rásról, amelyet Közép-Ázsia népei vittek véghez társa­dalmi fejlődésükben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocializmus győzelme eredményeképpen”, A közép-ázsiai népek a szovjet népek testvéri csa­ládjában megszerezték nem­zeti államiságukat, szocialis­ta nemzetekké formálódtak és átugorván a kapitalista fejlődés gyötrelmes stádiu­mát, a feudalizmusból a szocializmusba jutottak. Üz­begisztán, Kirgizsztán, Tád­zsikisztán és Türkménisztán ma szuverén szovjet köztár­saságok, ahol tartós gyöke­ret eresztettek a szocialista termelési viszonyok. Sok­ágú ipaiTal és nagyüzemi, jól gépesített mezőgazdaság­gal rendelkező országok, ahol igen fejlett a tudomány, kul­túra és az eeészségügy. Azokban a köztársaságok­ban, amelyekben az út kez­detén képtelehek voltak el­látni az ipari építkezéseket és a vállalatokat helyi szakem­berekkel, megszületett a sa­ját munkásosztály, értelmi­ség. közte a műszaki értel­miség. A népgazdaságban foglalkoztatottak között a munkások aránya Üzbegisz­tánban 50 százalék, Kirgíziá- ban 57, Tádzsikisztánban 48, Türkméniában 44 százalék. Az a szakadék, amely Kö- zép-Ázsiát és az ország ha­gyományos ipari körzeteit a gazdasági, társadalmi és kul­turális fejlődés színvonalá­ban elválasztotta egymástól, már megszűnt. A szovjet né­pek egyenlősége megvaló­sult. „Ha az ember eredményes or­vosi munkát akar kifejteni Af­rikában, akkor az orvosnak kell elmenni a beteghez. Mielőtt a beteg elszánná magát arra, hogy saját maga forduljon egy or­voshoz, addigra már meghalna.” — Ez a felismerés késztette dr. Miachel Wood tanzániai sebészt 1857-ben az Afrikai Orvostudo­mányi és Kutatási Alapítvány, az AMRF megalapítására és egy orvosi repülőgépszolgálat létre­hozására. — Dr. Wood „Repülő Orvos Szervize” ma már nyolc repülőgépből áll. három egész napra alkalmazott sebészorvos- ből. egy gyermekorvosnőből 3 továbbá számos önkéntes orvos­ból és kisegítő személyzetből. A repülő orvosi szerviz a nai­robii Wilson-repülőtérről 80 kór­házzal. illetve betegápoló bély- Iyel tart fenn állandó rádiónk/,- szekötettast Kelet-Afrika vég­telen őserdeinek és sztyeppéinek térségében. . J Volqai tapasztalatok—Kámán Űj szerszámgépek bemérése és munkába állítása

Next

/
Thumbnails
Contents