Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-13 / 240. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NßPLAP 1974. október 13. ■* 1 Választójogot kapnak a vendégmunkás>k A svédek, akárcsak a nyugatnémetek vagy a britek, nemigen kedvelik a vendég- munkásokat, mégis Európában először Svédországban adnak választójogot a külföldi munkásoknak. A nyugat'európai államokban dolgozó majd tízmillió vendégmunkásból jelenleg 270 000 tartózkodik Svédországban. A vendég- munkásoknak lakosok számához viszonyított 3,4 százalékos arányával ez a skandináv állam a legtöbb külföldit foglalkoztató európai országok közé tartozik: csak Svájc (9,4 százalék), az NSZK (4) és Franciaország (3,5) előzi meg. A Svédországban dolgozó külföldiek 60 százaléka azonban nem a déli államokból érkezett, hanem Skandináviából, túlnyomórészt Finnországból. A svédek azonban nem túlságosan kedvelik a náluk dolgozó finneket sem. Gyakran megtörténik, hogy taz iskolákban a svéd gyerekek megverik a finn nebulókat. A svédek általában „finn ördögöknek” nevezik a szomszéd nép fiait. A svéd kormány gondoskodott arról, hogy minden vendégmunkás ingyen és a fizetett munkaidő alatt 240 órán át tanulja a svéd nyelvet. A Dagens Nyheter című stockholmi újság beismerte: „A nagy bevándorlás nélkül a svéd nemzet elöregedne”. Finnországban viszont a kivándorlás miatt számos iparágban szakmunkáshiány mutatkozik. A cégek és az illetékes hatóságok nagy propagandát fejtenek ki a szakemberek visszacsábítására. A finn kormány kérte, hogy Svédország engedje át a finn vendégmunkások által fizetett adó egy részét. Svédország a javaslatra azzal válaszolt, hogy lehetővé tette a vendégmunkásoknak, hogy kétéves ott-tartózkodás után részt vegyenek a helyi választásokon. A skandináv ország tehát ezzel eleget tett az Európa- tanács 1973. évi felszólításának, hogy adjon választójogot a vendégmunkásoknak. Igaz. az indítvány szerint ötévi tartózkodás volt szükséges e jog megszerzéséhez. Politikai megfigyelők biztosra veszik, hogy a vendég- munkások bevonásával a politikai életben megerősödik a hatalmon levő Szociáldemokrata Párt helyzete. A helsinki egyetem szakemberei közvéleménykutatást rendeztek a Svédországban dolgozó finn munkások között, és az eredmény szerint a megkérdezettek 11 százaléka a svéd kommunistákra, 76 százaléka pedig a szociáldemokratákra adja majd szavazatát. • November 17-én választásokat tartanak Görögországban. Hosszú idő után — a katonai diktatúra nehéz esztendeinek elmúltával — kerül sor erre az eseményre. Érthető tehát, hogy Görögországban és a határokon túl is fokozott figyelemmel kísérik azt, hogy mi fog történni azon a napon Athénban. A katonai kormányzat bukását követően nem demokratikusan megválasztott kabinet került az ország élére, hanem kinevezéssel töltötték be a kormányfői széket és a miniszteri helyeket. Karamanliszt (igaz. hogy egy rivális és sokkal haladóbb katonai csoport nyomására) a megbukott katonai junta hívta meg a kormány élére. Az új görög miniszterelnök a burzsoázia konzervatív körei tipikus képviselőjének számított — ezért is esett rá a katonák választása — ugyanakkor több mint egy évtizedig tartó emigrációiában számottevő politikai tekintélyre tett szert. A legelőször kinevezett miniszterek Karamanlisz közvetlen környezetébe tartoztak és például Pezmazogiu pénzügyminiszter (aki gondolkodásában már inkább a nyugat-európai szociáldemokrácia vezetőihez áll közel) jó darabig nem is volt hajlandó a kormányba lépni. A görögországi események bal- ratolódása, a Karamanliszra nehezedő nyomás hatására a kabinet egyre több haladó gondolkodású taggal is bővült. De az igazi baloldal még mindig kívül van a haLeningrádban 1945 februárjában alapították az Ipar- művészeti Főiskolát, amely azóta felvette a kiváló szovjet szobrászművésznő, Vera Muhina nevét. Az újjászervezett főiskola ugyancsak iparművészeket, dekorátorokat és monumen- talistákat képez. Az első években sok restaurátor tanult itt, akik részt vettek a romokban heverő Petrodvo- rec, Puskin, Pavlovszk és sok leningrádi műemlék restaurálásában. Muhina Iparművészeti Főiskolán jelenleg ipari forma- tervezőket, belsőépítészeket, kiállításrendezőket, bútor- és divattervezőket, díszítőműtalomból. A kormány így a különféle politikai kompromisszumok nyomán jelenleg me°lehetősen vegyes koalíció. Jellemző, hogy az őszi választások lehetősége után a kabinet számos minisztere új, önálló politikai mozgalmat alapított. Ennek nyomán vált szükségessé az, hogy a választásig ügyvezető kormány működjék. A választások előtt gombamódra szaporodnak a pártok. Számos különböző árnyalatú, sokszor csak a nevében más párt jött létre. Az alakulás és a forrongás jellemzi a baloldalt is. Görögország haladó erői a hosszú diktatúra után meglehetősen nehéz helyzetben vannak, hiszen az illegalitás, a külföldi emigráció szétzilálta soraikat. A junta bukása után viszont nyomban megkezdődött az országban a baloldal szervezeti újjáfor- málódása. A Görög Kommunista Párt, miután vezetői visszatérhettek a börtönökből vagy külföldről, első nagy sikereként .elérte a legalitást. Ez azért politikai győzelem, mert a katonai junta uralomra jutása előtt sem lehetett Görögországnak legális kommunista pártja. A baloldal akkor az EDA-párt köré tömörült. Az EDA is újjáalakult és ismét a baloldal számottevő erejének számít. Emellett azonban jó néhány kisebb baloldali csoport működik; a legismertebb közülük az, amelyet a világhírű zeneszerző. Teodo- rakisz alapított. A baloldali körkép nem volna teljes, ha nem szólvéáz-szobrászokat, kerámia- és üvegtervzeőket képeznek. Mivel a hallgatók zöme később az iparban dolgozik majd, a tanmenet is alkalmazkodik ehhez az igényhez, s a tantervben fontos helyet kap az alkotó-tervező és kivitelező tevékenység. Több, jól felszerelt műhely áll rendelkezésükre, ahol a gyári termelési viszonyokhoz hasonló körülmények között ismerkednek meg a termelési technológiákkal, elsajátítják a különféle anyagok —üveg, kerámia, fa és fém művészi megmunkálásának módjait stb. A leendő iparművészek a főiskola kísérleti műhelyeiben ismert művésznánk Andreasz Papandreu pártjáról. Az apjánál — a jól ismert centrum párti po- tikusnál — jóval haladóbb szemléletű Papandreu jelen pillanatban az ország egvik legnagyobb tekintélyű politikusának számít. Egy esetleges egységes baloldali ellenzék nagy hatású vezetője lehetne. Papandreu azonban nem hajlandó együttműködni a kommunistákkal, és így széles tömegektől fosztja meg magát. Nemrég ugyanis a Görög KP és az EDA képviselői megállapodást írtak, alá. amelynek értelmében választási szövetséget kötnek. Ehhez a tömörüléshez a Teodorakisz-féle csoport és más kis pártok is csatlakoztak. Ezzel létrejött a kormánnyal szemben szocialista alternatívát hirdető ellenzéki erő. A választások kilátásainak mérlegelésénél, akármennyire is a baloldaliság jellemzi most a görög közgondolkodást, nem lehet figyelmen kívül hagyni a választási rendszert. Ez a diktatúra előtti időszak terméke, amely korszak csak a junta uralmának éveihez képest látszik demokratikusnak. A választási rendszer a hatalmon levő pártnak kedvez, s az ellenzéket súftja. Ennek ellenére a görögországi baloldal képviselői bíznak abban, hogy a junta bukását követő első választás tükrözi majd az országon belüli erőarányokat, és még inkább bebizonyítja: Görögprszágban a haladás hívei döntő politikai erőt képviselnek. tanárok irányításával, nagy alkotó csoportokban dolgoznak. Leningrad művészeti életének szinte minden jelentős eseményében közvetlenül, (Fotó: APN—KS) vagy közvetve ott találjuk ennek a főiskolának a diákjait is. Példaként említhetjük a Nyevszkij-sugárúton létesülő színes fényreklámot, amelynek tervét G. Akszjo- nova végzős hallgató készítette. Jelentős munkát végeznek abban a tekintetben is. hogy a modern építőművészethez szervesen kötődjenek a dekoratív és iparművészeti alkotások. 1 Tatjana Drozd Kereszty András Alapították 1945-ben A leningrádi Iparművészeti Főiskola Modeszt Sepilevszkij professzor diákjainak bútorterveivel A Közös Pice nehézségei Az utóbbi időben a nyugat-európai országok sajtója és közvéleménye nagy figyelemmel kíséri a Közös Piacon belüli események alakulását. Nemrégen zajlott le Párizsban a kilencek kormányfőinek találkozója. Jóllehet tárgyalásaikon az ún. nyugat-európai politikai építés problémáival foglalkoztak, azonban, mint az újságok hangsúlyozzák, e tárgyalások az Európai Gazda- só ”i Közösség növekvő gazdasági nehézségeinek és belső ellentmondásainak háttere előtt folytak. Az Aktuelt dán újság rámutatott, hogy e párizsi találkozó „nem oldotta meg az EGK egyetlen komoly gazdasági és politikai problémáját sem”. A párizsi tanácskozást követően Brüsszelben folyt le a közöspiaci pénzügyminiszterek ülése. Mint a sajtó hírül adja, a miniszterek nem tudtak kidolgozni semmiféle konstruktív intézkedést az inflációval szemben vívott harcra. Ugyanilyen eredménytelenül fejeződött be a külügyminiszterek brüsszeli találkozója is, amely az egységes energia- politikával foglalkozott. Ily módon a közöspiaci tagországok széles körben reklámozott politikai és gazdasági egysége, amint a tények bizonyítják, az EGK híveinek jámbor óhaja marad. Erre utalt nemrégiben nyiltan a párizsi Figaro, amikor azt írta, hogy „az infláció válik az egység felé vezető út fő akadályává, mivel elrejti azt a kockázatot, amelyet az olyan nemzeti szinten meghozott intézkedések vonnak maguk után. amelyek ellentmondanak » közösség szellemének”. Az EGK-ba nemrégen belépett országokban: Angliában, Dániában, Írországban jelentősen megerősödött a Közös Piacból való kilépés hangulata; — a részvétel ugyanis csak újabb pénzügyi terheket és nehézségeket okozott, elsősorban a széles néptömegek számára. A napokban az angol kormány egyik újabb tagja — P. Shore kereskedelemügyi miniszter — szállt síkra a Közös Piacból való kilépés mellett. Fokozódik az EGK-ból való kilépésre irányuló mozgalom a dán lakosság körében is. Az EGK-országokban mostanában mind gyakrabban emlékeztetnek némi irigységgel a norvégok éleslátására, akik az 1972-es népszavazás alkalmával „nemet” mondtak a Közös Piacra. A Közös Piacban a „belső összeomlás folyamata zajlik” írja a koppenhágai Politiken. Az a tény, hogy a Közös Piac keretein belül lefolyt számtalan tanácskozás és találkozó nem járt pozitív eredményekkel, hogy mind élesebbé válnak a gazdasági nehézségek, az EGK politikájával kapcsolatosan növekszik a széles tömegeken belül a nyílt elégedetlenség, arról tanúskodik, hogy e zárt tömbnek sem az „át- politizálása”, sem valamiféle más „tökéletesítési” intézkedések nem képesek a kilen- -ns e iuiazaAii[ jreSezsjo jjso lyos válságjelenségek közül. A kiút csakis az összeurópai alapon folyó széles körű, kölcsönösen előnyös együttműködés révén képzelhető el. Robotmasin’szta A moszkvai pályaudvarok óránként többszáz vonatot indítanak és fogadnak. Különösen naey a forgalom a helyi járatokon, amelyek naponta többszázezer dolgo-^ zót szállítanak. A minap Moszkvából Klin- be érkező szerelvény látszólag semmiben sem különbözött társaitól. Lassan begördült az állomásra, és simán fékezett. A peronon álldogálók közül senki sem gondolta, hogy a menetrend szerint érkező vonatot robotmasiniszta vezette. Hét évre volt szüksége az Össz-szövetségi Vasúti Közlekedési Kutatóintézet automatikai és telemechanikai részlege munkatársainak, hogy megalkossák a robot- mozdonyyezetőt. A közelmúltban született meg a moszkvai metró-szerelvények automatikus vezérlése, majd ennek mintájára a vasúti változat. , A%asúti menetrend betartását számos tényező befolyásolja. Többek között az időjárás, a pályatest állapota, a gördülőanyag műszaki állapota stb. és természetesen a mozdonyvezető. A mozdonyvezetők kitűnő reakcióképességgel, éles szemmel, gyors döntésekhez megfelelő készséggel rendelkeznek. De az emboj: fáradékony és hangulata is befolyásolja. Pszichofiziológiai képességei korlátozottak. Az automata mentes e hátrányoktól. Ha a mozdonvyteze- tő egy perccel, vagy percekkel térhet el a menetrendtől, a robotmasiniszta csak 5—8 másodpercet tévedhet. Ez az egyetlen körülmény, mintegy 20 százalékkal növelheti a vasútvonalak áteresztő képességét. A számítógép-automata előre kidolgozott program szerint irányítja a szerelvényt. Mint minden számitógép, ez sem üzemelhet emberi irányítás nélkül. Ez a szerep az ellenőrzésre korlátozódik. A kísérleti robotmasiniszta első útjai bebizonyították, hogy az útvonal áteresztő- képességének növelése mellett gazdaságosabb villamos- nergiafelhasználást biztosít az indításnál és a fékezésnél. s elősegíti a menetrend még, pontosabb betartását. V. Svarc (APN—KS)
