Szolnok Megyei Néplap, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-13 / 240. szám

1974. október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 Indokína ma és holnap A felnőttek ez ellen nem tesznek semmit? Válságban az amerikai oktatásügy — Egy smerikai folyóirat C’kke Az amerikai oktatásügy krízisben van. A sorsdöntő helyzet nem korlátozódik a nyilvános középiskolákra, bár a fegyelem felbomlása és a színvonal csökkenése ott a legnyilvánvalóbb. A válság fő okai nem anyagi természe­tűek. Nem is a tanterv egységesítése vagy differenciálódása a kétséges. S nem függ össze közvetlenül az olyan kérdé­sekkel sem, mint a testi fenyítés, a diákok öltözködése vagy a tanulók szerkesztette újságok. A nagyobb anyagi ráfordítás, több tanár bevonása, az iskolák jobb fölszerelése sem változtat a szituáción. A mi­nőségről van ugyanis szó, nem a mennyiségről. Az okta­tási helyzet a társadalom általános elveiből és magatartá­sából fakad. Minap az Ázsia békéjéért, biztonságáért folyó harc kér­déseit vizsgáló szamarkandi nemzetközi értekezleten — amelynek résztvevőit Leo- nyid Brezsnyev táviratban üdvözölte — jelen voltak az it^jokínai országok népeinek képviselői is. Felszólalásaik is tanúsították, hogy az im­perializmus politikája még mindig szörnyű pusztítással sújtja az indokínai népek többségét. A háború lángja a három indokínai ország közül eddig csupán Laoszban aludt ki, ahol ez év tavaszán az 1973-i vientianei megállapodás vég­rehajtásával a két fél — Laosz Hazafias Frontja és az egykori vientianéi királyi kormány képviselőiből meg­alakították az ideiglenes nemzeti egységkormányt. A térség megfigyelői kedvező jelnek tekintik, hogy a lao­szi koalíciót nem sodorta ve­szélybe a Souvanna Phouma miniszterelnököt ért súlyos szívroham. A meggyengült egészségű miniszterelnök (a koalícióban az egyensúlyozó szerepét tölti be) — hóna­pokra kiesett a politikai élet­ből. A nemzeti egységkormány a miniszterelnöki teendők ellátásával megbízott Phou- mi Vongvichit miniszterel­nök-helyettes és külügymi­niszter vezetésével zökkenő- mentesen folytatja munká­ját Ez nem egy nyugati kommentátort meglepett, minthogy Phoumi Vong­vichit Laosz Hazafias Front­jának főtitkára, tehát a lao­szi haladó erők képviselője. A nemzeti egységkormány megélénkülő nemzetközi te­vékenységében is megtiszte­lő szerepet kaptak Laosz Hazafias Frontjának képvi­selői. A Hazafias Front kép­viselője, Sót Phetrasy gaz­dasági és tervezésügyi mi­niszter vezeti azt a gazdasá­gi kormányküldöttséget, amely a haladó országok kormányaival folytat tárgya­lásokat a gazdasági együtt­működésről és segítségnyúj­tásról. Kambodzsát a nyugati kommentátorok egykor Indo­kína béke-oázisaként emle­gették; sajnos azonban im­már öt éve sújtja az ameri­kai imperializmus agresszió­ja. A Vietnamra vonatkozó párizsi megállapodás aláírá­sa óta eltelt húsz hónap ese­ményei — a kambodzsai né­pi felszabadító hadsereg si­kerei, a Phnom Penh-i re­zsim ellenőrzése alatt élő lakosság körében fokozódó ellenállás — bizonyítják, hogy a Lón Nol-rezsimet már csak az amerikai kato­nai és pénzügyi támogatás tartja életben és nyújtja el haldoklá#át. A térség megfigyelőinek értékelése szerint Kambod­zsában megszilárdult a Kam­bodzsai Nemzeti Egység­frontba tömörült erők hely­zete, a január és július kö­zött lezajlott harcok nyomán megérettek a rendezés belső feltételei s most a külső fel­tételeket kell megteremteni. A külső feltételek biztosítá­sáért folyó küzdelem fontos állomásnak ígérkezik az ENSZ-közgyűlés mostani ülészaka. A párizsi megállapodás el­lenére nem ért véget a há­ború Vietnam déli részében sem, ahol az amerikai im­perializmus katonai és pénz­ügyi támogatását élvező Thieu-rezsim a tűzszüneti megállapodás megszegésével folytatja a területrabló had­műveleteit. A Thieu-rgzsim erőfeszítései ellenére Dél- Vietnamban mégis a békés rendezésnek kedvező új helyzet kezd kibontakozni. Ennek két alapvető eleme egyrészt a Thieu-kormányzat katonai törekvéseinek ku­darca, másrészt a rezsim el­lenőrzése alatt álló városok lakosságának egyre erősödő küzdelme Nguyen Van Thieuval szemben, a párizsi nTegállapodás rendelkezései­nek végrehajtásáért. A Thieu-kormányzat el­nyomógépezete ellenére Sai­gonban és Dél-Vietnam más városaiban — Huéban, Da Nangban — a rezsim által nem létezőnek nyilvánított harmadik politikai erő né­hány hét óta egyre hatá­rozottabban lép fel a párizsi megállapodást sza­botáló rendszerrel szem­ben. A támadás éle újabban Nguyen Van Thieu és köz­vetlen környezete ellen irá­nyul. A Thieut oly sokáig támogató katolikus papság kezdeményezésére szeptem­ber közepén hozták nyilvá­nosságra az „Első számú vádiratot”; hat pontba fog­lalva súlyos korrupcióval vádolják Thieut és család­tagjait. Emiatt a törvényho­zás húsz ellenzéki képviselő­je rendkívüli bíróság elé kí­vánja állítani Nguyen Van Thieut. A Saigonban dolgo­zó nyugati újságírók egy ré­sze e fejlémén vekből máris arra a következtetésre jutott, hogy előbb-utóbb bekövet­kezhet Thieu háborús kor­mányának eltűnése, s olyan amerikabarát kormánnyal való felváltása, amely haj­landó Dél-Vietnam belső problémáit a párizsi megál­lapodás szellemében ren­dezni. Bőgős László \ z emberi értékek meg­próbáltatása az otthonokban kezdődik, az iskolában foly­tatódik és a társadalmi élet­ben tovább tart. Eléri mind­azokat, akik hatnak az if­júságra: a bizonytalan, nem­törődöm szülőket, a fásult, unott tanárokat, az önelé­gült iskolavezetőségi tagokat. Mindannyian ugyanannak a rendszernek a termékei, amely csaló üzletembert, áru­házi tolvaj háziasszonyt, ván­dormadár munkást és meg­vesztegethető köztisztviselőt nevel. Az amerikai társadalmat és iskolákat ugyanaz az er­kölcsi és filozófiai deformá- lódás torzítja el. Forrása a logika megingása és az aka­rat megbénulása. Ez a jel­lem és az energia elvesztésé­re vezet. Ennek az állapot­nak az oka, a megszabott alá- és fölérendeltségi vi­szony hiánya, a tekintély ta­gadása és az eszmények el- ferdülése. A tekintély az emberi tár­sadalomban az, ami a nehéz­kedési erő a fizikai világban, tőle függ az emberek egy­más közti viszonya. A te­kintélyuralmi társadalmak­ban az emberi kapcsolatokat a társadalmi hierarchia ha­tározza meg. A fiatalok el­fogadják a hatalom létezé­sét. Azért tanulnak, hogy majd egykor maguk is hatal­mat gyakorolhassanak és má­sokat taníthassanak. Az iskolában a tanulók tisztelik a tanár tekintélyét, később csak akkor, ha meg­érdemli. A tanárokat akkor övezi megbecsülés, ha jól ismerik tantárgyukat, új gon­dolataik vannak, őszintén ér­dekli őket a tanulók fejlő­dése, nagy követelményeket támasztanak önmagukkal és a tanítványokkal szemben. A mai iskolákban a taná­rok és a vezetőség munkájá­nak színvonala olyannyira különböző, hogy ez a tekin­tély összeomlásához vezetett. Ha a tanár egyszer állást kapott, biztos lehet benne, hogy helyét meg is tartja, függetlenül attól, hogyan végzi munkáját. A tanári munka értékelésének mód­szerei nem megfelelőek. Alig tesznek valamit a tanítás színvonalának emelése ér­dekében. Az iskolák, sőt az osztályok közötti különbsé­gek aláássák a tanulók te­kintélytiszteletét. Az egyik tárgyra jó, a másikra rossz tanár oktathatja őket. A követelmények roppant különbözősége miatt a tanu­lók nem tudnak tájékozódni, biztonságérzetük ingatag. A tekintély szétfoszlása befeje- zetlenséget, zűrzavart idéz elő, ez pedig demoralizálja azokat a tanárokat, akik sze­retnék jól végezni munkáju­kat. .£. Az eszmények eltorzulása az iskolában is kikezdte az értékeket. Az individualiz­mus fogalmát arra egyszerű­síti le, hói™ „azt teszem, amit akarok”. Mivel min­denkinek joga van a saját véleményéhez, még arra sincs szüksé"“. hogy viták­ban megvédelmezze állás­pontját. A logikát, a közös­ségi érzést és a hagyományt elsöpri a relativizmus és szubjektivizmus hulláma. A technika kultusza arra vezet, hogy a „haladás” azt jelentse, ami újabb, az mindig jobb is. A történe­lem a napi eseményekre, a zene és a művészét a leg­újabb divatokra korlátozó­dik. A fogalmak eltorzulása mi­att az oktatás üresgé válik. A fiatalok sok szép és okos dolgot nem azért nem vesz­nek észre, mintha elfordul­tak volna tőle, hanem azért, mert soha nem is találkoz­tak vele. A túlságosan a ta­nulók igényeire összpontosító oktatás elszegényíti a tanter­vet. Ha a tanuló nem tartja elég érdekesnek a tananya­got, akkor átalakítják — gyakran a színvonal rová­sára. Ha a tanulók maga­tartása nem megfelelő, ak­kor az iskolának kell alkal­mazkodnia. Mindent megte­szünk, nehogy a fiatalok az iskolában megtudják; az életben sok fárasztó és ke­véssé szórakoztató dolog vár rájuk. Ami pedig a jó modor elemi szabályait illeti, a fiatalok már nemcsak elve­tik, hanem egyszerűen nem is ismerik őket. Sok tanulój mégis jó min­taképeket követ, egészséges, józan életstílus felé halad.' Ez azonban nem az iskola hatására, hanem éppen an­nak ellenére történik. Az iskolában a tanuló ál­landóan tapasztalhatja tár­sainak- viselkedését. Sokszor kábítószer-fogyasztók ülnek mellette. Látja, hogyan tart­ják rémületben az erőseb­bek bandái a többieket. Az illemhelyet gyakran azért nem lehet használni, mert a helyi galeri itt rendezte be a kábítószer-élvezés vagy a szerencsejáték színhelyét. A tanuló azt is látja, hogy a felnőttek mindezek ellen semmit sem tesznek. Sok diák azért kap jó jegyet, mert egyes tanárok félnek megbuktatni őket. Még aki figyelni akar az előadások­ra, azt is megzavarják lár­mázó társai. A fiatal azzal az érzéssel hagyja el az is­kolát, hogy az élet játék, amelynek szabályait minden­ki maga jelöli ki a maga számára. Mit jelent ma az érettségi bizonyítvány? Biztosítja-e, hogy 12 évi tanulás után a tanuló folyamatosan ír és olvas? Képes-e értelmesen elolvasni az újságot.? Meg tud-e írni szabatosan egy le­velet, tűd^-e alkalmazkodni a kapott útmutatásokhoz? Ki­Effyetemi város épül Ungvárira ‘ A szovjet kormány ötven millió rubelt irányzott elő az ungvári egyetemi város építésére: Száz hektárnyi te­rületen kezdődött a hatal­mas építkezés. Az egyetem tizenkét fakultását helyezik itt el több épületben. Labo­ratóriumokat, obszervatóriu­mokat, hatezer férőhelyes diákszállókat, s a tanárok számára lakóházakat építe­nek. Tervbevették egy bota­nikus kert és egy sportkomp­lexum létesítését is, amely­hez stadion, különböző pá­lyák, s fedett uszoda tarto­zik. Az Ungvári Állami Egye­tem Ukrajna egyik legfiata­labb felsőoktatási intézmé­nye. Még harminc t éves sincs. Az első hallgatók szá­ma 1946-ban 168 fő volt, s akkor négy tanszéken ta­nultak. Ma tizenkét tanszé­ken több mint 11 ezer hall­gató tanul. (APN) 4 világ új talajíérképe A Moszkvában megtartott X. Nemzetközi Talajtani Kongresszuson bemutatták a világ új talajtérképét, amely az ENSZ Élelmezési és Me­zőgazdasági Szervezete, a FAO programjának megfe­lelően nemzetközi tudomá­nyos kooperáció alapján ké­szült. Az 1:5 000 000 méretarányú talajtani világtérképhez első ízben fogadták el a talajok új nemzetközi nomenklatú­ráját és osztályozását. Száz­nál több fontos talajtípust és a kontinentális talajtakaró­nak sokszáz fajtáját emel­ték ki. Persze, ez a térkép nem képes a Föld talajtakarójá­nak valamennyi bonyolult és sokféle ábrázolási problé­máját megoldani, de világ- viszonylatban a 'legteljeseb­ben és a legpontosabban tük­rözi a földművelés reális ter­mészeti körülményeit és le­hetőségeit, lehetővé teszi a földkészletek teljes leltárba vételének elvégzését. Jelenleg a mezőgazdasági növények az egész bolygón mindössze 1,5 milliárd hek­tár földet foglalnak el; ez az összes szárazföldeknek kb. tíz százaléka — A bolygó népessége 2000-re elérheti a 6,5 milli­árd főt, azaz a mai naphoz viszonyítva megkétszereződ­het, — mondta az APN tudósítójával folytatott be­szélgetésében Borisz Roza­nov, a biológiai tudományok doktora, a Moszkvai Állami Egyetem professzora. A nö­vekvő népesség 'élelmiszer- ellátásáról úgy gondoskodha­tunk, hogy a bolygó talaj­készleteivel helyesen, tudo­mányosan gazdálkodva nö­veljük a mezőgazdasági ter­melés hozamát. Sok tucat ragyogó példáját sorolhatjuk fel azoknak a kedvező eredményeknek, me­lyek annak köszönhetők, hogy a gyakorlatban megho­nosították a talajtan tudo­mányos vívmányait. így a műszaki talajvíztelenítés al­kalmazása a Szovjetunióban lehetővé .tette sokmillió hek­tár termékeny föld megmen­tését attól, hogy a talajok öntözésekor másodlagosan el­szikesedjenek. A vízháztartás kettőzött szabályozása, amely a nem feketeföldű övezet fő talajjavítási módszere, haté­kony eszköz a talajtermé­kenység fokozására. A Szov­jetunió különböző éghajlati zónáiban a talajerózió leküz­désére alkalmazott módsze­rek lehetővé teszik azt, hogy az eljövendő nemzedékek számára megőrizzük a talaj­takarót. A bányák körzetei­ben végzett rekultiváció (az emberi beavatkozás miatt elpusztult természeti környe­zet helyreállítása) sokezer hektár tönkretett föld újra- művelését teszi lehetővé. A földművelés kiterjeszté­sére és a mezőgazdasági nö­vények hozamának növelésé­re vonatkozó feladat meg­oldása folyamán a szovjet talajtan és agronómia nem kevés nehézségbe ütközött. Az országban különböző tí­pusú savanyú talajok vannak túlsúlyban. Ezért kidolgoz­tuk és gyakorlatilag ellen­őriztük a savanyú szürke^öld tápanyagban szegény műve­lésére alkalmassá tételét szolgáló intézkedések rend­szerét. többek között a mész- trágvázást. felszántható mélv kultúrszint létesítését, a víz- háztartás szabályozást. az intenzív szerves- és műtrá­gyázást. (APN—KS) alakultak-e benne az értel­mesebb élethez szükséges készségek és jártasságok? El- fogadható-e a magatartása a közösség számára? Kibővült-e látóköre, be­csüli-e az emberi szellemet és tudatában van-e korlá­tainak? Tud-e arról is, ami másokkal összekapcsolja? Vagy arra összpontosítja egész figyelmét, ami mások­tól megkülönbözteti? Tiszte­li-e mások jogait és felelős­séget vállal-e saját tetteiért? Sok fiatalnál való­ban ezt testesíti, meg az érettségi bizonyítvány. De egyre több tanuló hagyja el az iskolát az élet megköve­telte alapvető ismeretek és társadalmi készségek nélkül. Az az aggodalom, hogy a fiatalokat ne terheljük ne­héz követelményekkel, gyak­ran túlzott elnézéshez és igénytelenséghez vezet. Ha pedig a fiatalok egy részére való tekintettel csök­kentjük a követelményeket, ez az egész nemzedék szel­lemi színvonalára kihat. Ez az igazi tragédia oktatásügyi válságunkban. (The National Observer) Kér eqy darab brit sziklát? Az Egyesült Államokban elterjedt kedvtelés lett gyűj­teni mindazt, ami Nagy-Bri- tanniából származik. Amióta az amerikaiak megvásárol­tak egy lebontott londoni hi­dat, ez a divat még nagyobb méreteket öltött. Két élelmes üzletember elhatározta, hogy Dover híres fehér sziklái kö­zül megvásárol egyet, apró darabkákra töri, s megfelelő foglalatban, mint levélnehe­zéket, esetleg kulcstartó függesztéket áruba bocsátja. Csalás kizárva, mert min­den egyes sziklladarabka a doveri tanács bélyegzőjével ellátva kerülne forgalomba. Az ajánlat heves vitákat kavart a doveri közéletben. Az egyik újság elítélően ha­zaárulásnak minősítette a furcsa üzletet: „Mégiscsak! felháborító lenne, ha Nagy- Britanniát darabokban ad­nák el!” Voltak azonban olyanok — még a városi ta­nácsban is — akik ajánlot­ták az üzlet megkötését El­végre az csak nem árt Ang­liának, főleg pedig Dover városának, ha a sziklakövet dollárokra váltják fel. Sőt egy szentimentális kedélyű tanácstag kijelentette; „Van abban valami megható, hogy nosztalgia támad fel az ame­rikaiakban a sok nemzedék­kel ezelőtt otthagyott őshaza iránt”. A szópárbaj még mindig folyik, de a két kereskedő, Tony Franch és Peter Brown remélik, hogy az üzletet megkötik és ezzel jövendő vagyonuk alapját teremtik meg. Titokban máris küldtek mintadarabokat az USA-ba, ahol üzletfeleik azt tervezik, hogy esetleg nyakláncot és melltűket is készítenek majd belőlük. Mindenesetre új­szerű ékszer lesz; doveri sziklák az amerikai hölgyek nyakán... A kincses félsziget Mostanában gyakran neve­zik így a Kelet-Szibéria északi részén, az örök fagy birodalmában fekvő Tajmir- félszigetet. Nem alap nélkül. A félszigeten és környékén igeit gazdag vasérc, réz, nik­kel, kobalt, horgany, ólom, apatit, szén, földgáz és szá­mos más hasznos ásványi lelőhelyet tártak fel. Nincs a Földnek még egy olyan zuga, ahol az ásványi kin­csek ilyen koncentráltan fordulnának elő. A lelőhe­lyeket újra átvizsgálják, és megkezdik kiaknázásukat. A réz- és nikkellelőhelyek bá­zisán, Norilszkban bánya épült és elkészült az ország legnagyobb kohászati kom­binátja. KÜLPOLITIKAI

Next

/
Thumbnails
Contents