Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-13 / 214. szám

1974. szeptember 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Minisztertanács tárgyalta Fejlődésünk és feladataink Mezo'úrra és Túrkevére látogattak az észt vendégek Ma a fővárossal ismerkednek Uszt vendégeink az ifjúsági klubba is „bekukkantottak” a mezőtúri főiskolán Foto: Nagy Zsolt A két ..szomszédvár”. Me­zőtúr és Túrkeve fogadta tegnap a Konsztantin Vaszj- íiievics Lebeavev vezetésével “hétfő óta megyénkben tar­tózkodó észt küldöttség tag­jait Testvérköztársaságunk kén- viselői délelőtt dr Maioros Károly. a megvei pártbizott­ság titkára és Sípos Károlv. a meevei tanács elnökhelvet- tese kíséretében Mezőtúrral Ismerkedtek. A két ..házi­gazda”. Móricz Béla. a városi Pártbizottság első titkára és Paon János tanácselnök volt. ekik baráti hangulatú esz­mecserén a város múltiárót. munkás- és parasztmozeal- mi hagyományairól. továbbá «z elmúlt évek dinamikus feilődéséről. s a következő 5téves terv helvi feladatai­ról táiékoztatták a vendé­geket. A beszélgetést rövid vá­rosnéző séta követté, maid A 4-es műút szolnoki át­menő szakaszának korszerű­sítésén dolgozó vállalatok ve­zetői. valamint a megyei és városi tanács műszaki osz­tályainak ’-r --’-élői tegnan délelőtt koordinációs érte­kezletet tartottak. Részt vett ralta Heltai Andrásné. a KPM közúti főosztály terü­leti főmérnöke és Gvörke Bé- láné. a Közúti Beruházó Vál­lalat főmérnöke. Az elmúlt koordinációs értekezlet óta végzett munkát., az ekkor ho­zott határozatok végrehaitá- sát értékelték, áttekintették az egyes útszakaszokon íolvó munkák ielenlegi helyzetét. A beszámoló után — a fel­merülő nehézségek elhárítá­Jásztelken tegnap együttes közgyűlést tartott a iásztel- ki Tolbuchin és az alattvá- ni Üi Élet Tsz tagsága. Az együttes közgyűlésen megvá­lasztották az idén augusz­tusban egyesült tsz úi veze­tőségét és a közevűlés bi­zottságait Az egyesült szövetkezet el­nökévé egyhangúlag Lázár Józsefet, a Tolbuchin Tsz je­lenlegi elnökét általános el­A ruházati kereskedelem- ber jövőre mintegy kétmil­liárd forint, forgalom növe­kedésére számítanak. A leg­fontosabb célkitűzések közt szerepel a korszerű evermek- ruházati, mindenekelőtt a csecsemőruházati ellátás tel­jes megoldása, az úi testmé­retek- alkalmazása és széles körű bevezetése a koníek­észt barátaink a Debreceni Aerártudománvi Egyetem mezőtúri főiskolai karára lá­togattak. Dr Patkós István igazgató beszámolt az inté­zetben folvó oktató-nevelő és tudományos munkáról. a nappali, valamint, a levele­ző tagozatos hallgatók kép­zéséről. a főiskola életének mindennapiairól. Részlete­sen szólt a közeljövő tervei­ről is. ígv többek között az észtországi pärnui mezőgaz­dasági akadémiával kötendő együttműködési szerződésről. Ez utóbbi hírnek különösen a delegáció pärnui tagia Aino Tammeorg. a városi pártbizottság első titkára örült... Észt vendégeink vendéglátóikkal közösen megtekintették a főiskola tantermeit műhelyeit, a mo­dem kollégiumot, s végül a közelmúltban .kiváló” cím­mel kitüntetet íftúsági klu- bot. . , séta — a koordinációs érte­kezlet résztvevői több fon­tos kérdésben megállapodtak. Eszerint október végére, no­vember elejére az átmenő szakaszon meg kell terem­tem" azokat a műszaki felté­teleket. amelyek lehetővé te­szik. hogy az Aszfalt "Útépítő Vállalat ebben az időpontban megkezdhesse az aszfaltsző­nyeg leterítését. Megállapod­tak abban is, hogy a föld alatt levő postakábelek át­kötését. szerelését meggyor­sítják. továbbá, hogy a TI- GAZ szolnoki üzeme a haj- dúszoboszlói TIGÁZ-tól kér erősítést. nökhelvettesnek Szabó Pé­tert. az Üi Élet Tsz ielenle­gi elnökét választották meg. Az ezerszáz taggal. 6112 hektáron gazdálkodó eevesüU tsz 1975. ianuár elseiétől Alattván—Jásztelek Tol­buchin Termelőszövetkezet név alatt működik maid Az úi vezetőség rövidesen elké­szíti az 1975 évi közŐ6 ter- melésfeilesztési tervet. clóiparban. Ilven és más cél­kitűzésekkel összhangban kell tevékenvkednie a kereske­delmi pronagandának is — foglalt állást a belkereske­delmi Minisztérium és a Nóg- rád megvei Tanács közös rendezésében tegnap Salgó­tarjánban lebonyolított or­szágos ruházati reklámkon­ferencia. Délután Mezőtúrról Túrke- vére utazott a delegáció A helvi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet előtt. Tóth Imre. a városi pártbizottság első titkára és Koszna Mihálv ta­nácselnök köszöntötte a ven­dégeket. maid Szurcsik Mi­hálv tsz-elnök pár rövid szóval bemutatta a gazdasá­got. A bemutató hamarosan kint a határban folytatódott, ahol Szurcsik Mihálv alig győzött ..kolléeáia”. Vello Prints, a Má.ius 9 kolhoz el­nökhelvettes-oárttitkárá- nak kérdésére válaszolni. Vello Prints elsősorban a séta végén látott korszerű szakosított sertéstelepet di­csérte. Az észt küldöttség tagjai ma Budapestre utaznak, ahol Varga József, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lának elnökhelyettese fogad­ja a delegációt. H. D. G ízdúsítási kísérletek Orosházán Hazánk térségében, de kü­lönösen az Alföldön. az el­múlt évek kutatásai során nagy készlett!, olyan gázme­zőket találtak, amelyeknek igen magas a nem éghető, úgynevezett inert tartalma. Többek között a Szolnok me­gyei Naevkörü térségében is ilyen gázmező húzódik. Ez az energia összetételénél fog­va a hagyományos földgáz­rendszerekben nem haszno­sítható. csupán célfogyasztás- ra lenne alkalmas, ami vi­szont jelentős beruházásokat, a jelenlegitől eltérő új fo­gyasztót rendszereket. ke­mencéket igényelne. Hazánk­ban jelenleg csak az oros­házi üveggyár egyik speciá­lis kemencéje működik ma­gas inert tartalmú gázzal. A föld mélyében rejlő szá­mottevő gázkészletek kiter­melése és felhasználása fon­tos néngazdasági érdek. Ezért a KGST-országok közül elő­ször hazánkban, a Nagval- ftldi Kőolal- és Földgázter­melő Vállalat orosházi üze­mében kísérleti aázdúsító be­rendezés épül. A maga ne­mében egyedülálló k(«4-let előkészítésében a Magvar Tudományos Akadémia ve­zetésivel az Energiagazdál­kodási ír‘izet. a Budapesti Műszaki Egyetem hőenerge­tikai tanszéke és az OKGT ts részt vesz. A vállalat mű­szaki fellesztési programjá­nak keretében készült sza­badtéri óriás ..laboratórium” berendezéseivel a negyedik negyedév eleién kezdik meg az ipari méretű, nagyüzemi kísérleteket a földgáz dúsí­tására. A* 1974. év eddigi ta­pasztalatai a népgazdaság to­vábbi dinamikus fejlődéséről tanúskodnak. Jellemző pél­dául. hogy a munka terme- lékenvsice az iparban 7.1, az építőiparban 6.3 százalék­kal haladta túl ez év első hét hónán iában a tavalyi azonos időszak szintiét. A mezőgazdaság túlszárnyalva tavalvi kiemelkedő eredmé­nyeit. várhatóan 5 százalék­kal növeli termelését 1974- ben. Nagy mértekben növe­kedtek az áruszállítási fel­adatok. áldozatos munkával különösen a vasúti teljesít­mények fokozódnak. A népgazdaság idei ered­ményei ió alapot szolgáltat­nak a lakosság életszínvona­lának az előző éveknél né­mileg gyorsabb ütemű eme­léséhez. A reáljövedelmek 5—5,5, a reálbérek 4 száza­lékos emelése várható 1974- ben. Javult az áruellátás, az ivar átlagát meohaladó mér­tékben növelte termelését a híradástechnikai, a bútor- s az idén először az énítő- anvanivar az év első hét ’/- nanüban. Ugyanezen idő­szakban 14 százalékkal több úi lakás készült el. mint ta­valy július végéig. A taka- rékbetétáHománv eddigi mintegy 6 milliárd forintos növekedése főleg felkészülés a nagymértékű családi be­ruházásokra. és kevésbé az áruhiány, a vásárlások elha lasztásának következménye. Jellemző, hogy űiabban egy­re több s-*°rnélvgéokocsi-tí- pus kapható sorbanállás, elő­jegyzés nélkül. A negyedik ötéves terv va­lamennyi fő célkitűzése reá­lis és teljesíthető. így össze­gezték a Minisztertanács teg­napi ülésén a tervidőszak utolsó előtti évének eddigi tapasztalatait, kilátásait. De szóba kerültek a aondok. a problémák, s tennivalók is. Az építőipar például az idei mintegy 7 százalékos terme­lésnövekedés ellenére sem elégítette ki maradéktalanul a beruházási igényeket. A tervhez képest lemaradás ta­pasztalható az állami, azon belül is elsősorban az egye­di nagy beruházásoknál. Az idei év és a lövő eszten­dő egyik fontos feladata te­hát az építőipar fejlesztése (Folytatás az 1. oldalról.) hektáronkénti hatóanyag adagok semmilyen környe­zetvédelmi aggályt nem vet­nek fel. Egy vészjelzés azon­ban van: egyre többet hal­lunk arról, hogy a felszín alatti vizekben emelkedik a nitrát és nitrit koncentráció, amely rontja az ivóvíz minő­ségét. sőt bizonyos határterü­let fölött mérgező hatású is lehet. Erre oda keli figyelni, fel kell mérni a valós hely­zetet. — És a növényvédő szerek hatása? — Minden gondatlanság kárt okozhat. Ismét eljutunk tehát a szakismeret igényé­hez. Jól szervezett ellenőrző és megfigyelő hálózat szük­séges. — A szakosított állattartó tele^^k is körnnez—'-ádelmi problémákat vetnek tel? — Ezt a kérdést t.ulatdon- kéooen sehol a világon nem oldották még meg megnyug­tató módon. Az intenzíven öntözött területeken nagvon kell vigyázni, hoev híg trá­gva ne kerüliön a felszíni és talalvizekbe. Egyelőre a leg­biztonságosabb eliárás ha a talaj. mint dinamikus bioló­giai közeg befogadja a szer- vestrágvát és a mikroorga­nizmusok elvégzik a biológiai egyensúly helyreállítását. — Említette a ..környezet­védelmi mlntateriilet” jogai­mat... — Az előzőeken kívül még számos, fontos feltétele van. általában és az állami kivi­telező vállalatok műszaki­gazdasági színvonalának emelése, szervezettségének fokozása különösen. Bár a külkereskedelmi áru­forgalom egészében véve az idei terveknek megfelelően alakul, az ország tőkés de­viza elszámolásai mégis a vártnál kedvezőtlenetek. Noha a terv eleve a külke­reskedelmi cserearányok romlásával számolt a nem szocialista piacokon, ennek mértéke azonban lényegesen nagyobb, mint az várható volt. Amíg a magvar exoort- cikkek árszínvonala dollár viszonylatban átlagosan 24 százalékkal volt magasabb 1974 első félévében, mintegy esztendővel azelőtt, addiy az importé 43 százalékkal. Vagvis a tőkés világpiaci inf­láció nagyobb mértékben érintette az importot, főleg az energiahordozókat. az alapanyagokat és a kőolaj származékokat. Az így kép­ződő árveszteség 1974-ben igen jelentősnek mutatkozik, szinte egy aszályos. rossz mezőgazdasági év termelés- csökkenésével azonos hatású lehet. Az árveszteség nem­csak a tőkés fizetési mérleg­ben okoz hiánvt. hanem az. állami költségvetés deficitét is növeli, mivel a hazai ár- stabilitás fenntartása végett előreláthatóan mintegy há­romszorosára nő az import ártámogatás összege. (Még rásondolni is rossz, hogy milyen veszteségek, hiányok képződtek volna akkor — ahogyan ezt hazánknál gaz­dagabb. feiíettebb tőkés or­szág példája mutatja —. ha az energiahordozók és alap­anyagok túlnyomó többséBét nem a szocialista országok­ból. főleg a Szovietunióból szerezzük be —az idén csak­úgy. mint 1975-ben rögzített áron!) A feladat héttő», egyrészt maximálisan takaré­koskodni kell az energiahor­dozókkal. a tőkés piacokról származó importanyagokkal. Másrészt pedig nem általá­ban kell a termelést és a kivitelt mindenáron szorgal­mazni — főleg a gépiparban tapasztalhatók jelenleg ezzel ellentétes törekvések — ha­hogy a Tisza II. térsége kör­nyezetvédelmi mintateríllet leaven. Bonyolult feladatokat kell megoldani, de hiszem, hogy a tudomány erejével, a térség lakossága segítségével céljainkat sikerül megvalósí­tani. Dr. Hegedűs I.aios. a me­gyei tanács elnöke Az öntö­zőgazdaságok infrastruktúrá­ja című előadásában a ter­meléshez közvetlenül és köz­vetetten kapcsolódó infra­strukturális tényezőket tár­gyalta. Kimutatta, hogy a terme­léshez közvetlenül kapcsoló­dó infrastruktúra szoros ko- reláelóban van a termeléssel, ígv az öntözésfeilesztés gát­jává válhat az elmaradott infrastruktúra. A termelés­hez közvetetten kao^solő^é infrastruktúra fejlesztésére Is naev súh't kell helveznl. mert ez a közérzetet Is alap­vetően befolvásoló tényező. Az öntözőgazdasáeok spe­ciális eszközigényének kielé­gítését szolgáló ipari üzem a meevében nincs. A megve gazdaságainak igénve kor­szerű öntöző berendezők és gépek gazdaságos gvártását a megvén belül indókolia — rögzíti az előadás egvik fon­tos tézise. Távlatban feltét­lenül szükséges, hogv Szol­nok mefivében megteremtőd­jön az öntözőeép éc felszere- lésavártá« Ipari bázisa. A baromfi- és cukoripar képes a termékek feldolgozá­sára. de a hús-, fej-, gabo­nafeldolgozók, zöldségfeldolr nem a gazdaságos tőkés ex­portot kell fokozni, megte­remtve az importban mutat­kozó árveszteség és mérleg­hiány fedezetét. Máris több rugalmas intézkedés szolgál­ja e célok elérését. A hatá­sos vállalati érdekeltséget azonban csak az 1975 janU" árjában életbe lépő termelői ár-, illetve bizonyos szabá­lyozó eszközmódosílások te­remtik majd meg. Anl a vál­lalatok és szövetkezetek in­tézkedései, erőfeszítései nem tűrnek halasztást. A kibontakozó kongresszu­si és jubileumi verseny, a munkások, a műszakiak tö­meges kezdeményezése már­is sok helyen az energiával és a nyugati importtal való takarékosságra, a termékek versenyképességének fokozá­sára irányul. A jövő év és a2 úi ötéves terv feladatai­nak kidolgozása pedig jó al­kalmat kínál arra. hogv mindenütt mélyrehatóan és távlataiban elemezzék az új helyzetből adódó feladatokat. Bár a prognózisok ugyan a tőkés vilégolácl árhullámzás csillapodását, de a csereará­nyok további, bár mérsékel-- tebb arányú romlását jelzik. Az idei esztendő nagy ta­nulsága. hogy a tervezésnek a jövőben jobban kell szá­molnia a bizonytalansági té­nyezőkkel. Egyebek közt több tervváltozat összeállítá­sával is szükséges felkészül­ni az előre pontosan nem látható negatív hatások el­lensúlyozására. A magyar népgazdaság a KGST-országok mind szo­rosabb összefogásának ered­ményeként. élve a szocialis­ta tervgazdálkodás előnyeivel dinamikusan fejlődik. Képes erőteljesen korlátozni a rend­kívüli mértékű tőkés inflá­ció és válságielenségek za­varó hatásait. Hazánkban senkit nem fenyeget létbi­zonytalanság sőt az életszín­vonal az idén gyorsabban emelkedik, mint az előző években. S az előzetes |1- képzelések szerint mind a reáljövedelmek, mind a reál­bérek 1975-ben is ilven föl­gyorsult ütemben emelked­nek tovább. Tőlünk függ, hogy Időben megteremtjük-e a fokozódó jólét szilárd anyagi fedezetét. gozó Iparágak nyersanyag­szükségletének többszörösét termelik meg a megve szo­cialista nagyüzemei. Szüksé­ges tehát, hogy a következő tervidőszakban az öntözéses gazdálkodás fejlesztését meg­haladó ütemben növeliük megyénkben az élelmiszer­ipari feldolgozó kapacitást. A tervekben szerepel — töb­be’ között — eav. évente ezer vagon árut előállító tész­tagyár. egy ezer vágonos hű­tőhúz. egy ezer tonna napon­kénti kapacitású növénv- olajipari üzem és más. fon­tos élelmiszeripari üzem megépítése. A kutatóintézetek tevé­kenysége az öntözőgazdasá­gok szempnnttébói is ieientős infrastruktúra. Szükség vol­na az öntözéses gazdálkodás­sal Összefüggő kutatások ed­diginél mr-esabb fokú ko­ordinálására. és az eredmé­nyek eherlesztésének. beve­zetésének meggyorsítására állapítja meg naáv tetszés­sel fogadott előadásában dr. Hegedűs T aiós. A tudományos tanácskozás ---'-»ata Szabó Laios a M^M Tiszavt’^ki Mező- crazd3<"‘-<feiieszt£s] Irodáia igazgatóla összefoglalóiával ért v?Bet. maid dr. Bereczki Laios. a megvei tanács el­nökhelyettese mondott zár­szót. Ma a tudományos tanács­kozás résztvevői a kisújszál­lási Tisza II. modeilgazdasá- got tekintik meg. = M = J Meggyorsítják a 4-es műút szó noki szakaszának építését Vezetésé gyáh^z-6 közgy úlés Országon ruházati reklámkonferencia Foly'a'áilak Kxrss^m a Tiszavld ék-!©jiesztésl tudom ínyos napok

Next

/
Thumbnails
Contents