Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-11 / 212. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. szeptember 11. Munkatársunk törökországi riportsorozata A félhold közelről 7. A hirmadik ha'^om II. Rákóczi Ferenc étkező háza Rodostóban £T|tjHÉPERNYeJE A török városok utcáin sok helyen még tényleg ponyváról árulják a könyvet. A színes. bizarr kötésben virító kötetek javarésze valóban ponyva. A rémregények elárasztották a — különben elég szerény felvevő képességű — könyvpiacot. De lépten-nyomon ott vannak Marx, Engels, Lenin, Sztálin és Trockij munkái is az utcák ponyváin, az üzletek polcain. Ilem áll az idő A leendő harmadik hatalom — Y. N. török tanár szóhasználatával élve — a bányák mélyén, és az egyre szaporodó üzemekben, gyárakban küszködve keresi szerény kenyerét, vagy vándorútra kelt — egyes adatok szerint a török vendégmunkások száma már megközelíti a kétmilliót — hogy megélhetést találjon. Azt hiszi, kérdezte Y. N., hogy itt áll az idő?! Hogy azok a munkások, akik most Nyugat-Európa különböző országaiban dolgoznak, ugyanolyan emberekként térnek majd haza, amilyenekként elmentek? Nem, nem! A török uralkodó osztályok elnyomottjai világot látnak, sok mindent megtanulnak, emberi élethez szoknak. Többségük kapcsolatba kerül a leghaladóbb baloldali mozgalmakkal, kinyílik a szemük: látni jognak. Sőt, nemcsak látni, mert tudják, az kevés. Az országot sok vonatkozásban még mindig félfeudális körülmények között tartó tényezők megszüntetésének lehetőségét és módját is felismerik. A Kék Mecset parkjában beszélgettünk. Ha valaki a közelünkbe jött, a világot látott tanár halkabbra fogta a hangiét: Azt, hiszi, tette fel a költői kérdést, hogy a pal- lérozottabb fejű emberek nem tudják, hogy milyen súlyos árat fizet az ország az úgynevezett „ellenszolgáltatás ~Hküli” amerikai segélyért? Azt hiszi, a jövő évtizedek Törökországában a munkás és a paraszt hajlandó lesz úgy élni, mint most? A Nyugatra járó munkások szocialista országokon utaznak keresztül. Ne gondolja, hogy az ott látottak, hallottak nem fogják meg őket. Dehogynem! Csak idő kérdése. A török értelmiség forradalmi módon fogja támogatni a megerősödő török munkásosztály harcát. A minaretről az álló idő papjainak hangja száll... Az utca zsibongását túlkiabálja egy rikkancs: Görögország kilép a NATO-ból! Y. N.-nek van igaza. Nem áll az idő __ D e mit szól a török munkásság a kardcsörtetéshez? Egy török kollégám ezt így foglalta össze: Már nem sokáig lehet megtéveszteni a jelenleg még szólamokkal, nacionalista demagógiával becsapott népet. Az iskolázott, a világ eseményeit ismerő törököknek nár hatástalan a NATO szükségességének mákonya. A szocialista eszmék — ha olykor tévesen, vagy zsákutcába jutva is — terjednek a mi földünkön is. A szomszéd országokban — Szovjetunió, Bulgária, Jugoszlávia — történt társadalmi változások híre nem múlik nálunk sem nyomtalanul. A fejedelem hajléka Tekirdag harmincezer lakosú városka a Márvány- terger partján. Számunkra Rodostó néven ismert, még Záeoni Mikes Kelemen 1720. május 28-án keltezett leveléből: „Tréfa nélkül, édes nőném. mi itt igen szép kies helyt vagyunk. A város elég nagy és elég szép. a tengerparton levő kies és tágas oldalon fekszik. Az is való, hogy Európának éppen a szé- lyén vagyunk. Lóháton innét Constancinápolyban két nap könnyen el lehet menni, tengeren vedig egy nap. A bizonyos, hogy suhult a fejedelemnek jobb lakóhelyet nem adhattak volna. Akár- mely felé menjen az ember, mindenütt a szép mező. De nem puszta mező, mivel itt mindenütt a földet jól meg- mívelik, a faluk mellett levő mezők nem puszták és ennek a városnak a földje olyan mívelt, valamint egy jól megmívelt kert. Annyi szőlőhegyek vannak, hogy másutt egy vármegyében elég volna. A város felöl azt mondhatom, hogy ezen a földön elmondhatni egy szép városnak, amely nem olyan szélyes, mint hosszú. De akármely szép házak légyenek itt a városokon, nem tetszhetnek szépeknek, mivel az utcára nem hagynak ablakokat, kivált a törökök, azért, hogy a feleségek ki ne láthassanak.” A fejedelem háza a tengerre néz. A homlokzaton emléktábla. „Rákőczinin Ani- lari Müzesi..." Az emléktábla alatt néhány szál virág. „E házban élt 1720—1735-ig II. Rákóczi Ferenc magyar fejedelem, aki 1703—1711-ig a magyar nép szabadságharcát vezette, s később török földön talált menedéket. Ezt az emléktáblát a Rákóczi vezette magyar szabadságharc évfordulóján a Magyar Népköztársaság kormánya állította.” A ház a mi tulajdonunk. Megvettük a török kormánytól. A fejedelem étkező háza mellett a Macar Sokaci, — magyar köz, magyar utca. Itt lakott a fejedelem kísérete. Mondják, a környéken még most is sűrűn születik szőke hajú gyerek — az ükapára emlékeztetve. A ház előtt a tengerparton soksávos autósztráda, a parkírozóhelyen magyar kocsik. Itt minden hazánkfia megáll, meghallgatni a „tenger mormolását...” Az égen repülők húznak délnek, Ciprus irányába. Vége. Víz alaíli liufatóhajó Szovjet tudósok megkezdték Jakutia közlekedésének felmérését. Ajánlásokat készítenek a zord vidék folyami. tengeri, közúti, légi és vasúti közlekedésének fejlesztésére. Hamarosan megkezdődik a Tinyro—2 nevű szovjet víz alatti kutatóhaió kísérleteinek második szakasza az Atlanti-óceánon. A Tinvro—2 legénysége az idén februárban a Fekete-tenger mélvén 81 napos kutatómunkát végzett. Újabb expedíciójuk célja, hogy tanulmányozzák a mélytengeri halakat, a puhatestűeket és más gerincteleneket. áramlatokat és a kőzeteket, illetve ezek hatását az élővilágra. Oiaí Uj lelőhely Venezuelában Carscasban bejelentették, hogy jelentős olajlelőhelyet fedeztek fel a Vela-öbölben. Venezuelától északkeletre, mintegy 100 kilométernyire Maracaibo tói. Venezuela jelenleg naponta 3 millió barrel kőolajat termel. Az ország az Egyesült Államok legfontosabb kőolajszállítóia és a kőolaj- termelés szempontjából világviszonylatban az ötödik helyen áll. Mongól'ában 20 OOO új szakember Csojbalszan városában, Mongólia keleti részének központjában új mezőgazda- sági technikum nyílt. Az iskolában 600 fiú és leány sajátítja el a traktor-, a kombájn és a gépkocsivezetést és javítást. Az osztályok berendezése modern, a gyakorlati foglalkozásokat 70 különböző tíoúsú mezőgazdásági gép segíti. Az iskolának saiát könyvtára. rádióközpontja és moziterme is van. A mongol szakmunkásképző intézetek a legutóbbi évtizedben több mint 20 000 szakképzett munkást adtak a népgazdaságnak. Cementgyár kulcsra készén A lengyel ..Pohmex-Ce- kop” és a szovjet ..Tehno- export” Vállalat megállapodást írt alá. amelynek alapján a Szovjetunió kulcsrakész cementgyárat szállít Lengyelországnak. Az évi 2.2 millió tonna kapacitású avárat Wierzbican építik fel és 1978-ban adják át rendeltetésének. Az elmúlt héten két „színházi” előadást is láthattunk a képernyőn. A kecskemétiek nagysikerű Heilbronni Katicáját és Shaw Soha sem lehet tudni című komédiáját a Madách Színház színészeinek előadásában. Az előbbit a helyszínen vették fel színházi környezetben, az utóbbit a televízió stúdiójában rögzítették illetve ott készítették el. Jóformán a felvétel körülményeiben különböznek csupán, hisz a stúdióbeli előadás is megőrizte színház-jellegét, mégis a két produkció-hatásfok tekintetében — a néző számára egészen más minőséget képviselt. Színház a stúdióban A kecskeméti előadás felvétele csak halvány mása volt a vérbő, temperamentumos, nagy hevületű színházi előadásnak, a kamera csak birkózott a feladattal, hogy a részek egységét megteremtse. Ugyanakkor a Shaw-darab esetében zavartalan, teljes élményben volt részünk. Nem első eset, hogy a televízió színházi előadást produkál saját környezetében, a színházi játékot így szelídítve, igazítva hozzá a képernyő és a szobaszínház esztétikai követelményeihez. A nagy nézőtérnek dolgozó színész fokozott hangereje a képernyő intimebb hangulatában sokszor eléggé zavaró. S a kiemelt közeli képekben a színpad-megköve- telte, szükséges, erőteljesebb gesztusok is eltorzulnak. Ezért csak üdvözölni lehet az afféle próbálkozást, mint amelynek vasárnap este láttuk az eredményét, amikor kevés dramaturgiai kozmetikával, kitűnő technikai körülmények közepette oly formában sikerült „televí- ziósitani” egy klasszikus vígjátékát, hogy a játék minden szépsége átmentő- dött a képernyőre, s eljuthatott hozzánk. Legfeljebb azon csodálkozhattunk, hogy a választás miért éppen a Soha sem lehet tudni-ra esett, hisz nem is oly rég megjárta már a képernyőt, s a színpadokon is gyakori vendég. A sikerben természetesen benne van Ádám Ottó és a szerepeket játszó színészek kitűnő munkája. Remek stílusérzékkel állították elénk Shaw fanyar humorú játékát. Talán Tol- nay Klári kivétel, nem érezte eléggé ennek a humornak a sajátos ízeit. A látott produkció sikerén felbuzdulva vajon nem volna-e ideje elgondolkodni azon, hogy esetleg színházi előadások képernyőre vitelében is hasonló módon járjon el a televízió. Az előadás stúdióba történő „áttelepítésével”, kevés munkával alighanem alaposan lehetne növelni az előadások érzelmi hőfokát, és biztosítani zavartalan gondolati tisztaságát. Napok és emberek Vészi Endre, akinek újabb tévéjátékát pénteken este mutatta be a televízió, általában nem az élet napfényes oldalát ábrázolja, sokkál inkább árnyékos helyeit keresi. Történeteinek tónusai többnyire komorak, sötétek. A mindennapi élet jelenségeire figyel, állapotokat, magatartásokat rajzol. Az erkölcs normái érdeklik, s az esetleges erkölcsi „félhomálybún” is titkon a fényt keresi, a tiszta emberség, az igazi értékek fényeit. Vonzalma a kisemberekhez, az elárvultakhoz, mindig nyilvánvaló. Hőseit előszeretettel a hétköznapokból emeli ki, s lelke mélyén mindig szereti. A félszeg és visszahúzódó, a társasági életben járatlan ember, ahogy üdülőtársai bélyegzik, ELŐTT a klottgatyás és a vele együtt nyaraló, bátran erőszakos és agresszív üdülőtárs drámájában is a klottgatyás mellé húzza rokon- szenve. Pontos rajzát adta három különböző magatartásnak A szabadság napjaiban, második történetében azonban eltávolodott sajátos realizmusától. Kiagyalt és szinte képtelen ötletre építette játékát. Mert ma, azaz 1974- ben, hogy egy hölgy korántsem egyértelmű utcai biztatására valaki csak fogja magát, egy fiatalember, és a bérház kellős közepén, az ablakon át követi a lakásba, majd eléggé aszfaltbe- tyár módra dönti ágynak, s a végén pedig csattanóként épp a hazatérő férjnek tálalja ki a történteket, nemhogy tipikusnak nem tekinthető, de még csak valószerűnek sem fogadható el. Ha Vészi benne, mármint e történetben a tartalmatlan üresség, a felszínesen mo- ralizálás kritikáját próbálta adni, akkor ez a gondolata bizony csorbát szenvedett a történet valószínűtlenségén. A részvét napjaiban már sokkal hitelesebb ábrázolatát adta a megözvegyült férjre zúduló felesleges és terhes részvétnyilvánításoknak. Ebben a történetben Garas Dezső játéka külön is telitalálat. Milyen jól érzékeltette a történet gro- teszkségét. Viszont feltűnő volt a második történetben Medgyesi Mária bizonytalansága szerepében, és Dózsa László túlzott harsány- sága az első történetben. Kövid-n A Magyar tudósok sorozat méltán vívott ki magának elismerést a képernyőn; Kardos István riporter-rendező, a sorozat mindenese, felkészültségével a különböző tudományok képviselőit úgy tudja szóra bírni, hogy a párbeszéd sohasem billen a meghívott tudós oldalára, a kérdező riporter ha kevesebbet szól is, a beszélgetésben mindig szellemi társa marad tudós partnerének. A neves gazdaságtörténészszel készített eszmecserének is ez adott sajátos vonást, túl azon, hogy Berend T. Iván a fogalmak világos rendjében igen rokonszenvesen fejtette ki álláspontját a laikus számára száraznak tűnő gazdasági kérdésekről. A kispolgáriságról pedig régen hallottunk ilyen lényegbe vágó, ugyanakkor színes magyarázatot. (Egy-két durvább vágást azonban szívesen mellőztünk volna.) Dühös utazás — két éve készült bolgár film, amelyet Bulgária felszabadulásának évfordulójára tűzte műsorára a televízió. A témájában izgalmasan mai, megoldásában azonban már korántsem eredeti filmalkotás a pályát kezdő fiatal bolgár értelmiség gondolkodásmódjáról kívánt képet nyújtani. Arról, hogy egy fiatal geológus, aki kezdetben csak tudományos intézetben tudja elképzelni karrierjét, egy távoli hegyvidéki falucskában miként ismeri fel az érvényesülés helyes útját: az élet igazi értelme a hasznos munka. A szép felvételekre és a tehetséges, főszerepet játszó színészekre szívesen emlékezhetünk. Ügy látszik, a televízióban is csak három napig tart a csoda. A nyári szünet után újra jelentkező Családi kör kezdetben meg- hurrázott újításai kezdenek megszokottá válni. Legutóbbi adásában már az ismétlődéssel járó elszürkülés jelei is kiütköztek. A forma állandósága, úgy tűnik, a tartalom elöregedését „segíti”. Kár lenne. Y. M. Tiszai Lajos Nowa Huta — a Bienczyce lakótelep. Nowa Huta az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A hatalmas kohókombinát, amely a Szovjetunió segítségével épült, jelenleg Lengyelország legnagyobb acélműve. A kombinát mellett az eltelt negyedszázad során korszerű, nagy város épült, amely közigazgatási szempontból ma Krakkó egyik kerülete. Lakóinak túlnyomó része a kombinát dolgozója, és üzlethálózattal, saját kórházakkal, színházakkal és mozikkal rendelkezik. Krakkó legfiatalabb kerülete továbbra is lendületesen feüődik, egyre több új lakótömb és lakónegyed épül. A legújabbak közé tartozik a Bienczyce lakótelep, amelybe az idén költöztek be a lakók.
