Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-01 / 204. szám
Ő SZOLNOK MEG ILI NÉPLAP 1974. szeptember 1. India gazdasági együttműködése a szocialista országokkal Gyors ütemben fejlődnek India gazdasági kapcsolatai a szocialista országokkal. Az elmúlt tizenkét évben India külkereskedelmi forgalmának értéke ebben a relációban több mint hétszeresere emelkedett: az 1980/61-es pénzügyi év 94U millió.rúpiájáról az 1972,73-as évben 6 (nilliárd 880 millió rúpiára. Mint az indiai sajtó hangsúlyozza, a kereskedelmi cserének ezt a gyors fejlődését elsősorban a szocialista országok Indiába irányuló áru- szállításával kapcsolatban biztosítóit kedvező hitelfeltételek, valamint a kölésönüs szállítások indiai rúpiában történő elszámolása tették lehetővé (ez függetleníti Indiát a világpiaci zavaroktól). A. szocialista országok -.az olyan hagyományos indiai exportcikkeken kívül, mint a tea, kávé, textiláru, bőr és takarmány, jelentős mennyiségben importálnak Indiából ipari termékeket is. E nagy felvevőképességű értékesítési piac tette lehetővé India számára, hogy jelentős mértékben növelje exportján belül a feldolgozott cikkek arányát. Tizenkét év alatt ez ütóbbi cikkek exporlértéke több mint tízszeresére emelkedett: 134 millió rúpiáról 1,5 milliárd rúpiára. A külföld számára szállított ipari termékek listáján a legfontosabb .tetelek: acélcsövek, vasúti kocsik, acél,- szerszámgépek, orvosi berendezés és elektro- • nikai cikkek. A szocialista országok mellett, hogy az indiai ipar fontos felvevő piacai, jelentősen, hozzájárulnak az indiai ipar • fejlesztéséhez is azzal, hogy gépeket és «berendezéseket szállítanak India számára. E téren kiemelkedő jelentőségű az a segítség,' amelyet a Szovjetunió nyújt Indiának. A Szovjetunió India legfontosabb kereskedelmi partnere: a szovjet—indiai árucsereforgalom értéke 1973-ban elérte a 4 milliárd rúpiát, idén a szovjet—indiai árucsereforgalom értékének további — 35 százalékos — növekedése várható. A csehszlovák—indiai árucsereforgalom értéke idén eléri ü 1,5 mllli rúpiát, azaz 700 millió rúpiával lesz több, mint a múlt évben. Az indiai—magyar megállapodás értelmében a kölcsönös »ru- cSereforgalom 30 százalékkal — 780 millió rúpiára emelkedik, Románia esetében 1975-ig 600 millió rúpiára, 1980-ig pedig egymilliárd rúpiára. A határokat nem ismerő energia Düsseldorf a Pireneusokból kap villamos energiát. Budapest utcáit a Szovjetunióból importált villamos energiával világítják — írja az EGB-Bulletin és ismerteti az európai országok közötti £ villamosenergia-exportot, s felsorolja gazdasági előnyeit. Napjainkban már Európa valamennyi országát behálózza az a nagyfeszültségű vezétékrendszfer, amelyet a villamosenergia-csere folyamatos és szervezett lebonyolítása céljából nemzetközi együttműködéssel építettek ki. Számos ország importból fedezi villamosenergia-szük- ségletének tekintélyes részét. A villamos energiával folytatott országok «közötti kereskedelem gazdasági jelentőségét legjobban az a tény bizonyítja, hogy 1968. és 1972. közölt a kereskedelmi forgalom volumene évente átlagosan 13 százalékkal növekedett. Az országokat összekapcsoló vezetékhálózat egvre bővül, és nagyobb teljesítményű vezetékhálózat révén lehetővé válik, hogy több energiát nagyobb távolságra olcsóbban szállítsanak. Villamosenergia szállítók és vásárlók A Szovjetuniót tekirfthet- jük Európa legjelentősebb villamosenergia-exportőré- nek; első számú üzletfele Magyarország. Az exportőrök sorában a Szovjetunió után második helyen Franciaország következik, amely elsősorban a Német Szövetségi Köztársaság igényeit elégíti ki. A harmadik helyen áll Norvégia, amely elsősorban Svédországnak szállít villamos energiát. Az importőrök sorában első helyen kell említenünk a Német Szövetségi Köztársaságot; főként Ausztriából, Franciaországból és Svájcból elégíti ki villamok- energia-szükségletét. A második helyen ájló Magyarország a Szovjetunióból, a harmadik helyet glfoglaló Finnország pedig Svédországtól vásárolja a villamos ener- giát. Az importőr és exportőr országok puszta felsorolása azonban nem elégséges ahhoz, hogy világos képet alkothassunk magunknak az egyes országok közötti villa- mosenergia-csere méreteiről. Hogy csak egy-két példát említsünk, a Német Szövetségi Köztársaság Franciaországtól és Spanyolországtól is kap villamos energiát, részben közvetlenül a francia—német határon át, részben pedig Belgium, Hollandia cs Svájc közvetítésével. Ezenkívül Ausztria. Dánia és Hollandia is szállít a Német Szövetségi Köztársaságnak, amelynek egy 'főre eső fogyasztása jóval meghaladja említett üzletfeleinek fogyasztását. Kelet-Európábán Magyar- ország közvetlenül a Szovjetuniótól kapja a villamos energiát. Csehszlovákia lengyel, Bulgária pedig román közvetítéssel. Románia Csehszlovákiába irányuló villa- mosenergia-exportját a Szovjetunió közvetítésével bonyolítja le. A Norvégiából Svédországba Irányuló export egy részét Finnország kapja, de a finnek a Szovjetuniótól is vásárolnak. Az Egyesült Nemzetek Eürópai Gazdasági ' Bizottságának-' kimutatásai szerint Európában három olyan övezetet különböztethetünk meg, amelyek saját erőből nem tudják fedezni villamosener- gia-szükségletüket. • Ezek a következők: a Német Szövetségi Köztársaság; Magyarország, Csehszlovákia és Bulgária; végül Finnország és Svédország. Ezek az országok főként; az- Atlanti- óceán menti nyugat-európai országokból, Dániából, Franciaországból, Hollandiából. Norvégiából és Spanyolországból vaav Romániából és a Szovjetunióból egészítik ki belföldi termelésüket. Vezetékek külöubüző reud-zerű országok közölt Az országok közötti vezetékhálózat főként hároin országcsoport esetében bővült jelentősen: W villamosener- gia-termelés és szállítás koordinálására alakult unió nyolc tagállama között (Ausztria, Belgium. Francia- ország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és Svájc); a KGST hét tagori szaga között (Bulgária, Csehszlovákia, Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Romania és Szovjetunió); végül az Északi Tanacs keretébe tartozó öt ország között (Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország). Számos olyan vezeték is létesült, ámely különböző társadalmi rendszerű országokat köt össze. A Német Szövetségi Köztársaság például Dániával, és a Német Demokratikus Köztársasággal- Van összekapcsolva; Ausztria a csehszlovák és a magyar hálózathoz kapcsolódik. Albánia. Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország, Nagy-Britannia és’ Jugoszlávia szintén bekapcsolódott a nemzetközi hálózatba. Valószínű, hogy még ebben, az évbeh üzembe helyezik a Törökországot és Bulgáriát összekötő 400 kilovolt teljesítményű vézétéket; ezzel elérjük azt; hogy Európának netft lesz egyetlen országa sem, amely ne kapcsolódna valamelyik szomszédos állam vezetékhálózatához, A következő üt évre Vlőirányzott vezetéképítés során megteremtik a kapcsolatot valamennyi európai ország hálózata között, és ezzel a nemzetközi vezetékhálózat kapacitása 7000 megawattra emelkedik. De még mindezeknek a terveknek maradéktalan megvalósítása esetén sem mondhatjuk el, hogy Európa minden részében egyenletesen Oszlik el a nemzetközi vezetékhálózat. Délkelet- Európában még ez esetben is lemaradás mutatkozik Európa többi részéhez^vi- szonyítva. Az Európai Gazdasági Bizottság keretében tevékenykedő villamosener- gia-bizotlság azon fáradozik, hogy megszervezze Bulgária, Görögország, Románia, Törökország és Jugoszlávia együttműködését a balkáni országokat összekötő, 1500 kilométer hosszú és 400 kilovolt teljesítményű hálózat- rendszer kiépítésére. 1967-től kezdődően főként 380—400 kilovoltos nagyfeszültségű vezetékek épültek a korábbi kisebb kapacitású vezetékekkel szemben; az 1979-ig előirányzott 21 új nemzetközi vezeték közül csupán négy lesz 380 kilo- voltnál kisebb teljesítményű. Az egyik 750 kilovoltos vezetéket. amely a Szovjetuniót és Magyarországot köti ösz- sze. 1978-ban helyezik üzembe. Az áram-import előnyei A villamosenergia-import számos előnyt jelent az érdekelt országok számára. Tekintettel arra. hogy az egyes országokban más és más időpontra esik a maximális fogyasztás, a villamosener- gia-csere lehetővé teszi, hogy az egyes országokban alacsonyabb szinten szabják meg a csúcstermelést. Amennyiben valamelyik ország villamosenergia-ellátá- sában fennakadás mutatkozik, lehetőség van arra, hogy a többi ország segítséget nyújtson. Az a tény, hogy a villamosenergiát külföldön lehet értékesíteni, ösztönzőleg hat az egyes országok termelőkapacitásának növelésére, és ez különösen az atomenergiával működő, villamos erőművek esetében előnyös. ■ Vannak országok, amelyek rpind export, mind import vonatkozásában egyaránt érdekeltek hosszúlejáratú szerződések megkötésében. A villamosenergia-csere valamennyi országra előnyös, mivel hosszabb távon a Dri- mér energiahordozók vonatkozásában mind hjanvra. mind feleslegre egyaránt leltet számítani; előnyt jelent az. is. hogy bizonyos vízi erőműveket vagy atomerőműveket közösen használhatnak fel: a beruházási összegek több ország Között oszlanak meg; ésszerűbben lehet felhasználni az új hőerőművek cs atomerőművek építésére alkalmas területeket. (Features) A kubai idegen torjjalom Az idegenforgalom egyre nagyobb szerephez jut a kubai népgazdaságban. Eddig csak szórványosan érkeztek kirándulócsoportok Kanadából és Olaszországból. Rendszeresen látogatnak el Kubába szovjet és NDK-beli turistacsoportok. Űjabban a helyzet kezd megváltozni. Az első lépést az egyik kanadai utazási iroda tette, amely eaész éven át szervez egyhetes kirándulásokat Kubába. Az idegenforgalom további fejlődési lehetőségei nyílnak meg azzal is, hogy Kuba nemrég hajózási megállapodást írt alá Mexikóval és légforgalmi megállapodást Svájccal. A szigetországba érkező turisták számára a fő vonzerők: a nagyszerű éghajlat, a meleg tenger és a magas színvonalú kiszolgálás. . Környezetvédelem Bulgáriában Bulgária 26 járásában 1990-ig terjedő komplex terveket dolgoztak ki a környezetvédelemre. Ezeket a lakosság behatóan megvitatta, mielőtt jóváhagyás végett a tanácsok elé kerültek. A tervek kidolgozását a kutató- intézetek Irányították, az erdőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium, valamint a természetvédelmi országos bizottság közreműködésével^ A Minisztertanács egyik idei határozata a környezetvédelmet az összes üzem és agrár-ipari komplexum terveinek elválaszthatatlan részévé tette. A víz. a levegő és a talaj tisztántartására erkölcsi és anyagi ösztönzőket vezetnek be. Intézkedéseket tettek a tervezés megjavítására és tisztítóberendezések építésére. Bulgáriában jelenleg 79 rezervátum, 7 nemzeti park, több mint 600 természeti nevezetesség, 427 történelmi hely. 400 állat- és növényfajta áll védelem alatt. A bolgár szakemberek együttműködése a balkáni országok és általában az európai államok hasonló intézményeivel egyre intenzívebbé válik. Kőola/ — váltoxullun áron A Szovjetunióban idén mintegy 452 millió tonna kőolajat hoznak felszínre. A Szovjet Tervbizottság közlése szerint ez 29 millió donnával haladja meg a tavalyi kitermelést. A gyorsan növekvő gépkocsiparkká) lépést tartva, jelentőben emelik a benzin,' elsősorban a. magasQktápszá- mú üzemanyag előállítását. A belföldi igényeket teljes egészében kielégítik és a Szovjetunió emellett maradéktalanul teljesíti a KGST- országok üzemanyag ellátásában vállalt szállítási kötelezettségeit is, a világpiaci áremelkedés ellenére — változatlan ’árakon. A SzpV.IH népgazdaság olajtermék ellátása továbbra is kifogástalan. / Lengyelország kénekben A lengyel főváros a nyári hónapokban elnéptelenedik. Több százezer ember utazik cl a megérdemelt pihenésre, a tengerpartra és a hegyekbe. Gyerekeket, kisdiákokat csak elvétve látni, — úgyszólván mindannyian a nyári kolóniákon és üdülőtáborokban töltik a vakációt. A varsóiak nyári „kivonulása” persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy Varsó nyáron kong az ürességtől. Az állandó lakosok „helyébe” más lengyel -városokból érkező kirándulók, az ország minden részének kisvárosaiból és falvaiból jövő tanulóifjúság, no és természetesen rengeteg külföldi vendég lép. Lengyelország fővárosa tehát júliusban és szeptemberben is forgalmas, élettől lüktető metropolis. Újabb, jelentős sikert ért cl a lengyel hajóépítő ipar. A gdyniai „Párizsi Kommiin” Hajógyárban vízre bocsátót* ták a második 105 000 tonna vízkiszorításit hajót, amelynek rendeltetése darabáru-szállítás lesz. A lengyel hajógyártás jelenleg mind európai, mind világviszonylatban az élvonalba tartozik. A lengyel hajógyárakban különböző típusú hajók épülnek hazai szükségletekre és exportmegrendelésekre. A lengyel hajók legnagyobb vásárlója a Szovjetunió. Lengyelország olyan tengeri „nagyhatalmaknak” is szállít hajókat, mint Svédország, Norvégia és Nagy-Britannía. Lengyelország jelenleg a világ egyik legnagyobb kén- termelője és kéntermék-exportőre. Gyorsan emelkedik az értékes nyersanyag hányáinak és feldolgozó üzemeinek szó' ma. Lengyelország egyik legújabb és legkorszerűbb bányája Xanioürzeg környékén, Jezióiko helységben vau,
