Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-07 / 209. szám
T974. szeptember 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 , •• Ünnepi nagygyűlés as Egyesült Issóban (Folytatás az 1. oldalról.) — A megtett útra, a forradalom győzelme óta eltelt harminc évre büszke lehet a népi Bulgária. E születésnapon, a bolgár nép szabadságának 30. születésnapján pártunk, kormányunk és egész népünk nevében tiszta Szívből kívánunk további sikereket, kívánjuk, hogy mielőbb megvalósítsák kitűzött céljaikat, a fejlett szocialista társadalom felépítését — zárta ünnepi beszédét Lázár György,. A Minisztertanács elnök- helyettesének nagy tapssal fogadott szavai után Sztoio Bztanoev emelkedett szólásra. — Szeptember 9-én éppen három évtizede, hogy a Bolgár Kommunista Párt közvetlen irányításával és a szovjet hadsereg döntő segítségével Bulgáriában győzedelmeskedett a népi fegyveres felkelés, új korszakot — a szocializmus és a kommunizmus korszakát — nyitva országunk tizenhárom évszázados történelmében — kezdte beszédét a nagykövet, majd azokról a nagyszerű eredményekről szólott, amelyekre jogos büszkeséggel tekinthet Bulgária népe. — A Bolgár Kommunista Párt már V. kongresszusán elhatározta az iparosítás meggyorsítását, s ez a munka különösen nagy lendületet kapott a párt Központi Bizottságának 1956-os áprilisi plénumát követően. Harminc esztendő alatt, a Szovjetunió óriási segítségével, a bolgár energetika kapacitása 40-szerésére nőtt, a villamos- energia-termélés pedig az 3944-es 311 millió kilowattóráról 1974-re 25 milliárd kilowattórára emelkedett. Külpolitikai kérdésekről szólva a nagykövet hangsúlyozta: a Bolgár Népköztársaság külpolitikájának célja egyrészt a szocialista építés kedvező nemzetközi feltételeinek biztosítása, másrészt a szocializmus, a béke, a haladás pozícióinak megszilárdítása szerte a világon. A nagykövet a továbbiakban a hagyományos bolgár —magyar barátságot, államaink és népeink állandóan fejlődő, bővülő sokoldalú együttműködését méltatta. A nagygyűlés dr. Molnár Béla zárszavával ért véget, majd színes kultúrműsor következett: Az ünnepséget az Interna- cionálé hangjai zárták. Fékon-újdonságok ai őszi BM-ii Döntött a szakértő zsűri; összeállították a Férfi Fehérneműgyárnak az őszi BNV-n bemutatásra kerülő kollekcióiát. A szövött és hurkolt, egyszínű, illetve mintás pamut- és szintetikus anyagokból készült divatos vonalú férfi-, és fiú ingek, oizsamák. luniform felsők, női blúzok, ruhák, divatköpenvek gazdag választékában számos újdonsággal találkozik maid a vásárié toga tó. A sláger ismét a iems lesz. Kockás és egyszínű lánchurkolt anyagokból készültek ingek, dzsekik, ker- tészszoknvák és nadrágok is. Sikerre számítanak a ba- tiszt-iellégű nyomott, blúzokkal és a poliészter anyagból varrt női ruhákkal is. BNV-díira az idén két termékfajtával nevezett be a vállalat. Az egyik a bolyhozott anyagból varrt juni- form-nadrágkösztüm. amelyet elkészítettek bakfis- és felnőtt méretben is. A téliesített 1éans-öltözék anyaga és fazonja is úidonság. A dzseki fazonú felsőrész kockás trencskóbeállítású kézelőié is kockás; „csapott” fazonia van. patenttal csukódik. A másik termékcsoport az ízléses és már megkedvelt fé- konka. amelyet több színben és fazonban állítanak ki az őszi BNV-n. Megnyílt a magyar—szoléi tudomány os -műszaki együttműködés jubileumi kiállítása (Folytatás az í. oldalról.) NAGYRÉVEN 334 férőhelyes tehénistállót épít » kunszentmártoni TÖVÁLL.. A beruházás hatmillió fvriutba hetüL Jelenleg a szellőztelek szerelését végzik Szövetkezeti vezetők tanácskozása A KGST tagországok központi szövektezeti szövetségei illetve tanácsai elnökeinek részvételével tegnap kétnapos tanácskozás kezdődött az OKISZ Szabadeág-heavi üdülőiében. Dr. Molnár Frigyesnek, az Országos Szövetkezeti Tanács elnökének megnyitó szavai vezették be a tanácskozást, amelynek fő témáia a szövetkezetek gazdasági integrációja. az együttműködés továbbfejlesztésének lehetősegei. Megvítatiák többek között a szövetkezeti szervek között megvalósult gazdasági, tudományos műszaki együttműködés eredményeit, s azt is. hogy nemzetközi összefogással hogyan fejleszthető tovább a tagországok szövetkezetéinek kis- és nagykereskedelmi tevékenysége, a mezőgazdasági felvásárlás, a tudományos-műszaki i n formá- éiócsére. a külkereskedelem éü a turianus.. Befejezésül V. A. Kirillin munkájukért köszönetét mondott a kiállítás megrendezésében részt vevő magyar partnereknek. Dr. A.jtai Miklós, az MSZMP központi Bizottsága és a magyar kormány nevében üdvözölte a kiállítás megnyitóján részt vevő vendégeket. Mint mondotta, a magyar népgazdaság 25 év alatt megsokszorozta teljesítőképességét, és jelentős mértékben emelte műszaki színvonalát. A fejlődéshez a Szovjetunióval megkötött egyezmény, a szovjet tudományos ismeretek és termelési tapasztalatok átvétele nagy mértékben hozzájárult. A kiállítás azt a kölcsönös segítségnyújtást reprezentálja, amely ma is eredményesen szolgálja népeink fel- emelkedését, a két ország társadalmi és gazdasági fejlődését. A jubileum alkalmából a kiállítással egyidő- ben magyar—szovjet tudományos-műszaki rendezvény- sorozatra is sor kerül, amely újabb lehetőségekét teremt majd a két ország tudósainak, műszaki szakembereiSzoufnyikok a kiállításon nek a további együttműködések kibontakoztatására. Az ünnepi megnyitó után a kiállítás vendégei megtekintették a Rákóczi úti Technika Házában és a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában a bemutatót. Á kiállítás szentemkor 29-ig tart nyitva, naponta reggel 9-től délután 6-ig. A belépőjegy a Rákóczi úti Technika Házába 5 forint, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába pedig ingyenes a látogatás. , A központi fejlesztési piogiamok haszna Idézzük fel a magyar népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló törvényt — elfogadta az országgyűlés 1970. október 3-án —. mely a többi között kimondotta: „Az ipari beruházásoknál központi állami eszközökkel elsősorban a népgazdaság műszaki fejlődése és korszerű struktúrája szempontjából alapvető és a távlati iparfejlesztést is szolgáló célokat kell megalapozni...” S a törvény felsorol i a azt a hat — később eggyel gyarapodó — területet, amelyeken ezeket az elveket érvényesíteni kell, s amelyeket ma központi fejlesztési programként ismer, tart számon a közvélemény. Gyorsuló lé[ t»k 1968 és 1973 között több, mint a másfélszeresére növekedett az iparban realizált tiszta jövedelem. Ebben döntő része az iparszerkezet változásának van. amit viszont alapvetően a központi fejlesztési programok mozdítottak elő. A negyedik ötéves terv eddig eltelt három és fél esztendeje alatt ugyanis. a hatvanas évekhez mérten. meggyorsult a munka hatékonyságának javulása. Ezt igazolja, hogy a nemzeti jövedelem — a hozzáadott új érték — a társadalmi terméknél gyorsabban bővült, tavaly például hét százalékkal. S bizonyítja fentieket az is, hogy ugyancsak 1973-ban az ipari termelés növekedésének négyötöde. a mezőgazdaságban az egésze a munka termelékenységének emelkedéséből származott. Tetemes haszonnal fizetnek tehát már ma — a nem kevésbé tekintélyes befektetések fejében — a központi fejlesztési programok. Végrehajtásuk ugyanis — két ötéves tervidőszakot figyelembe véve — hozzávetőleg 170—175 milliárd forintot követel, s ebből az összegből mintegy 75—80 milliárd a mostani középtávú tervben került, kerül fel- használásra. Meghatározó erő Jogos a kérdés: e nagy summa kiadása mit tesz a mérleg másik, a bevételeket összefogó serpenyőjébe? A koA Közép-Tisza vidékénél öntözési mérlege: 280 millió köbméter víz (Tudósítónktól) A szárazság miatt februárban kezdődött és szeptemberben is tart a mezőgazda- sági kultúrák öntözése a Közép-Tisza vidékén. Hét hónap alatt 280 millió köbméter vizet használtak fel a tsz-ek és az állami gazdaságok. Ez a vízmennyiség kis- híián megfelel annak a vízkészletnek. amely a Tisza II. vízlépcső 127 négyzetkilométer felületű, átlag két és fél méter mélységű tározójában felhalmozódik maid. A Balaton csaknem egyötödének megfelelő vízkészlettel rekord nagyságú területen, hetven- háromezer hektáron pótolták a természetes csapdékhiányt. Még az elmúlt dekádban is köael kétezer hektárral nőtt az öntözött terület, mivel egves kertészeti kultúrák, kapások és másodvetésű takar- mánvfélék. igényelték a vizet. A vízügvi vállalatok a tizenhat ö ntözőrendszerben továbbra is fenntartják a vízszolgáltatást, mert várhatóan szükség lesz a gabonafélék kelesztő öntözésére. A meglepetések elkerülése érdekében a tározókban hárommillió köbméter vizet tartalékoltak. szükség esetén ezt is ieénvbe vehetik. A nagy mennyiségű víz „aranyat” ért. a rossz vízháztar- tású földeken. Az öntözött földek többleltermését ezer vagonokban és milliókban mérik. rábban említett példák után nyúljunk most egyszerűbbekért. Az alumíniumipar központi fejlesztési programja — amelynek végrehajtásáról 1974. július 4-i ülésén tárgyalt a Minisztertanács — egyebek mellett lehetővé tette. hogy az iparág teljes exportján belül az 1970-es 15 százalékról 1973-ban már 30 százalékra növekedjék a készáruk kivitele. Tehát a teljesen feldolgozott, s ezért értékesebb termékeké. Még az alumíniuminarnál maradva: tavaly 40 százalékkal túlteljesítette exporttervét. A számítottnál is gyorsabban növelte az építőipar, a járműipar számára átadott alumínium félgyártmányok mennyiségét, jelentősen bővítette a lakossági felhasználásra szánt cikkek — alumínium edények, radiátorok, aerosolos palackok stb, — körét. Ez már beszédesebb bizonyság arról, vajon kamatozik-e, s miként az alumíniumiparban a ielen középtávú tervben befektetésre kerülő nyolcmilliárd forint. Tegyük azonban hozzá, hogy teljes legyen a kép: nemcsak eredmények, hanem gondok is vannak. Ahogy másutt, úgy itt sem valósulnak meg könnyedén, erőfeszítések nélkül a központi fejlesztési program célkitűzései; elég utalni azokra a nehézségekre, melyek a sószint növekedése miatt most átmenetileg a timföldgyártásnál mutatkoznak. Az azonban bizonyos, hogy a program — a többi területen szintén — meghatározó erőként formálja az iparág jövőjét. Szoros kapcsolatok E meghatározó erő kisugárzása jóval túlterjed a hét iparterület határán. Hiszen a közúti járműgyártás, azon belül elsősorban az autóbuszok termelése — idén, az év első hat hónapjában 4177 darab készült, 10,5 százalékkal több, mint tavaly, a hasonló időszakban — a kapcsolódó iparágak, üzemek sorát érinti. Tehát ezeken a helyeken is kiköveteli a technológiák korszerűsítését, Kiskörén, a Tisza II. vfz- léncső igazgatási épületében tegnap együttes ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia agrártudományok osztályának mezőgazdasági műszaki bizottsága és a mező- gazdasági üzemi vízgazdálkodási bizottsága. Az együttes ülés napirendién az öntözés műszaki fejlesztési kérdései szerepeltek. Dr. Gergely 1st-, (Tudósítónktól) Szeptember első hetében már igazi őszi nagyüzem van Szolnok megve határában. A gépek százai dolgoznak és menetrend szerint készítik elő a talait. takarítják be az őszieket. A legfrissebb jelentés szerint a Jászságban megkezdődött a rozs vetése, és készítik elő az őszi árpa és a búza vetését is. több mint 63 ezer hektáron már kész a vetőágv. A megye mezőgazdasági nagyüzemei 123 ezer hektáron vetnek őszi búzát, őszi árpát, triticalet és rozst. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat a gazdaságok áltál igényelt gabonavetőmag zömét már leszállította. A búzatermesztésre szakosodott tsz-ek és állami gazdaságokban az. idén jelentős „fajtaváltás” lesz. A korábban nagv területen termelt szoviet Bezosztaia búzafaita várhatóan mintegy 25—30 a gyártmányfejlesztést; a munka hatékonyságának növelését. Így valahogy haladhatnánk terenszemlét tartva a további központi fejlesztési programoknál is. A textilipar rekonstrukciója a hazai ellátás mindenki által ellenőrizhető javítása mellett biztosítja, hogv 1971 és 1975 között 80 millió dollárral növekedjék a tőkés export, a Szovjetunióba kerülő szállítmányok értéke pedig ugyanezen idő alatt 127-ről 233 millió rubelre emelkedjék. Aminek következtében érthetően vásárlási képességeink szintén nagyobbak lesznek; a haszon, a többlet az egész népgazdaság vérkeringését serkenti. Változó sorrend A központi fejlesztési programok — ezek a teljes ipari termelésnövekedés 30— 35 százalékát adják a jelenlegi ötéves tervben — lényegesen átformálják a gazdaságszerkezetet. az egyes iparágak helyzetét. A vegyipar az ipar telies bruttó termelésének 10.7 százalékát adta 1970-ben. 1973-ban 12,4 százalékát, egy tized híján annyit, mint amennyit a terv eredetileg 1975-re írt elő. Egészen más területre átlépve: a földgázprogramvégrehajtása lehetővé teszi, hogy 1980-ra a lakások 65— 67 százalékában használhassák a mindennapok megkönnyítésére a természeti kincset. Két példa, de mögöttük további tények serege húzódik. Egyet kiragadva: a kőolajtermékek vegyipari feldolgozásának fejlesztése — ami szintén központi program — módot nyújt arra, hogy a műszálak felhasználása öt év alatt megkétszereződjék. Az 1969-ben megkezdett munka — mert a központi fejlesztési programok kialakítása ettől az időponttól számítható — első gyümölcsei nemcsak beérnek, hanem már el is fogyasztottuk azokat. Izük arra biztat, hogy érdemes fáradozni az újabb, még zamatosabb gyümölcsökért. M. O. ván kandidátus, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára tartott vitaindító előadást, maid a tudományos kutatók, szakemberek megtárgyalták az öntözés gépesítésének elméleti és gyakorlati teendőit. A két bizottság tagjai megtekintették a Víz—4 lépcső létesítményeit. százalékra csökken. A vetés- terület 20 százalékára a Be- zosztá iánál is intenzívebbben termő szoviet Jubilejnaia faita kerül. Ezt követi nagyságrendben az ugyancsak szoviet Kavkáz. Aurora és a Ranáia falták. Körülbelül a vetésterület 8—10 százalékét foglalia maid el az olasz Li- belulla búza. Helvet biztosítanak a eazdaságok a mar- tonvásári—3-as búzafaitának is. amelv a vetésterület mint- mintegv 4—5 százalékára kerül. A megvében az ősziek betakarítása is naev ütemben folvik. Minteav 200 hektárról géni erővet felsze-o^k a cukorrépát, félezer holdról neéíg betakarttolták a burgonyát. A gének tucatjai dolgoznak a silókukorica betakarításán is. háromezer hektárról szecskázták fel értékes siló takarmánynak a nagy tömegű termést adó silókukoricái. Vetik a rozst a Jászságban — „Fajtaváltás99 a gabona földeken Akadémiai bizottságok ülése Kiskörén
