Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-07 / 209. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. Szeptember 7. Munkatársunk törökországi riportsorozata A félhold közelről 4. A mecsetek városa Tiszai Lajos Következik: Bazári színjátékok. A világhírű Aja Szófia madártávlatból A „Kék Mecset” bejárata A legenda szerint Isztam­bul alapítója egy Byzas ne­vű ifjú, Poseidon tengeristen fia volt. Anyja Zeus és Io lánya. Byzas a jelenlegi Isz­tambul környékén született és várost alapított, melyet Byzantionnak, Bizáncnak ne­veztek el... Tények: a várost a Mega- ra-béliek alapították, i. e. 658—657-ben. Később' az ar- gosiak uralma alá került, s virágzó életet élt. Az argosiak hatalmának a perzsák vetettek véget. i. e. 479-ig ők az urak Bizánc földjén. A perzsákat az athé­niek űzik el, majd 323-ban Constantin foglalta el a vá­rost. és 324. november 8-án Kómából Bizáncba tette át székhelyét. Ezzel fővárosi rangot adott a városnak, amelyet hét dombon újjáépí­tett és új Rómának keresz­telt el. 1204-ben a keresztes lova­goknak sikerült, amit sem a perzsák, sem az arabok, sem az avarok nem tudtak elérni: elpusztítani a várost. 1453-ban — hosszú ostrom után — egy Iluhatli Hasan nevű katona tűzte ki a vár­falra az ozmán zászlót II. Mehmet az ozmán birodalom fővárosát Edirnéből Isztam­bulba telepítette át. A város újabb virágkora ekkor kez­dődik ... Allah erős hansja A Boszporus partján elte­rülő hárommillió lakosú vá­ros szépségét talán csak szí­nes, audió-vizuális eszközök­kel lehetne valamelyest be­mutatni. A szűkre szabott szó csak a város néhány jelleg­zetességének megismertetésé­re alkalmas. kélyéről hangerősítők szór­ják az áldást az igazhívőkre. A mohamedán egyház né­hány évvel ezelőtt kénytelen volt bevezetni a hangerősítő berendezések használatát, — különben Allah imája bele­veszne a gépkocsik robajá­ba, tülkölésébe, a nagyváro­sok ricsajába. Fent és lent Isztambul a „leg”-ek vá­rosa. Kifogyhatatlanul le­hetne sorolni az egymással szembeállított legeket. Csak néhány sokatmondó jelző: a leggazdagabb város — a leg­szegényebb, legszebb, leg­piszkosabb, legbarátságosabb, legvadabb stb. Bementem egy keleti pa­pucsokat kínáló üzletbe. Ki­derült, hogy egy török „pa- pucskirály” boltjában va­gyok. Ezernyiféle, fajta pa­pucsköltemény a polcokon, a földön, a mennyezeten. Egy jólöltözött úr teával kínált, s elmagyarázta, melyik pa­pucs „hová való”. Látszott, mind kézá munka. Talán ki­csit tudálékosan jegyeztem meg: igen, mind népművész­re vall. A Bartókot is ismerő úr megmosolygott: Jöjjön! Levezetett a pincébe. Hatal­mas, nyirkos odú, pántolt, vasalt munkapadokkal. ló­cákkal. Elképesztően fullasz- tó a levegő. Minden négy­zetméteren ül valaki, öreg, fiatal. Futószalag rendszer­ben esi *\!ják a távoli föld­részek papucsait. Naponta 300 pár papucs készül itt, mondta vendéglátóm. Az öné az üzem, a bolt? Embe­rem szinte belesápadt a kér­désbe. Oh, dehogy, tiltako­zott. és a kétemeletes palota felső régióira mutatott. Ott él, fent az úr, mondta. Ti- zenvalahány szobája van. Tudja, jegyezte meg, de előbb jól körülnézett maga körül, az úrnak jól megy dolga, állandóan tíz. húsz hölgyvendége van Európá­ból ... Értem ...' Minél lejjebb megyünk, annál nagyobb a nyomor — minél feljebb an­nál észvesztőbb a luxus ... Kezdjük egy nagyon jel­lemző hajnali képpel. A fel­kelő Nap bíborlebegéssel sej­teti magát. A minaretek szá­zainak sziluettje körül per­cenként keverednek a szí­nek, a Nap, a felhők és a tenger árnyalataitól függő­en. A város ilyenkor a leg­csendesebb. Hogy ^ csendes lenne, az túlzás, csupán arról van szó, hogy ilyenkor nem fülsértőén zajos. Ebben a viszonylagos csendben jól hallatszanak a müezzinek hajnali imái. A minaretekből — egymásnak felelgetvén — lebeg a város fölött a varázslatos hangula­tú, muzikális ima. De a dzsámik tornyában hiába keressük Allah papjait, a müezzinek magnetofonokat használnak, a minaretek er­Pravda-kommentár A görög külügyminiszter nyugat-európai körútja A pénteki Pravdában Vi­talii Men.vsikov. a lap athé­ni tudósítója Mavrosz görög külügyminiszter csütörtökön kezdődött nyugat-eurónai körútját kommentálja. Rá­mutat. hogv a látogatás hatá­rozott érdeklődést kelt mind a görög közvéleményben, mind pedig a nyugati főváro­sokban. A NATO militarista körei ugyanakkor .gyanakvás­sal figyelik Mavrosz úitát. Elemezve Mavrosz nyugat­európai kőrútjának vonatko­zását — írja Menvsikov — számos megfigyelő arra a következtetésre jut. hogv a külügyminiszter ellensúlyt keres a Görögországban do­mináló amerikai tőkével szemben. Athén követe azon­ban nemcsak széleskörű gaz­dasági segítségre, hanem po­litikai támogatásra is szármt Párizs. Bonn és Brüsszel ré­széről. Nyilvánvaló az athé­ni vezetésnek az a törekvé­se, hogv kiegyensúlyozott kül­politikát folytasson. Megfi­gyelők szerint olyan rugal­mas és ésszerű egyensúlyról van szó. amely nem kötné Görögországot egyoldalú ori­entációhoz. hanem meghagy­ná neki a lehetőséget, hoov valamennyi európai ország­gal fejlessze kapcsolatait. Jólértesült megfigyelők vi­szont tudni vélik, hogv a gö­rög diplomáciának ez a tö­rekvése a NATO és az Egye­sült Államok militarista kö­reinek fokozódó ellenállásá­ba ütközik majd. Görögor­szágban mind erőteljesebben következik. hogy az or­szág teljesen lépjen ki a NA- TO-ból. számolják fel Görög­országban az összes külföldi katonai támaszpontot és Athén -folytasson független külpolitikát. „Világos, hagy itt erősödik a NATO-tói való elszakadás irányzata” — hangsúlyozza végül Menysi- kov. Tiltakozás az USA-ban Az Egyesült Államokban széles körű tiltakozó kam­pány bontakozott ki a chi­lei néppel való nemzetközi szolidaritás hete alkalmából. A „chilei néppel való szoli­daritás országos koordiná­ciós központja”, a „Latin­amerikai politikai foglyok jogaiért küzdő amerikai bi­zottság” és a „Békéért és szabadságért küzdő nők nem­zetközi ligája”, valamint a vezető szakszervezetek, egy­házi és ifjúsági egyesülések felhívásaikban követelik, hogy a puccsisták szüntessék be a chilei hazafiak ellen alkalmazott terrort és el­nyomást. Az Egyesült Álla­mok számos városában a közeli napokban nagygyűlé­seket és tüntetéseket szer­veznek a chilei nép támoga­tására. Szovjet segítség Ciprusnak A Szovjetunió közvetlen segítséget nyújt Ciprus so­kat szenvedett lakosságá­nak. A kormány döntése ér­telmében a Szovjetunióból étolaj-, cukor-, konzerv és tejporszállítmányokat indíta­nak útnak Ciprusra. A kormánynak erről a döntéséről Szergei Asztavin. a Szovjetunió ciprusi nagy­követe tájékoztatta Glavkosz Klerideszt. Ciprus ügyvezető elnökét. Glavkosz Kleridesz a cip­rusi nép nevében n szovjet kormánynak és népnek mély­séges háláját tolmácsolta az emberi es gesztusért Szerzői estek, filmbemutatók A magyar műemlékvédel­met bemutató fényképkiállí- tás megnyitásával kezdte meg új, 1974—75-ös évadját a varsói Magyar Kulturális In­tézet. Gazdag őszi program­jában a többi között irodal­mi és művészeti estek, kiál­lítások, hazánk életét ismer­tető előadások, -filmbemuta­tók, baráti találkozók szere­pelnek. Nagy érdeklődés előzi meg Benjámin László Kossuth- dijas költő és Molnár Géza író szerzői estjét, valamint a József Attila és Radnóti Miklós emlékestet. Sor kerül Kása Ferenc és Sári Sándor „Lavina” című új filmjé­nek bemutatójára, amelyben Pola Raksa, az ismert len­gyel művésznő alakítja a fő­szerepet. Diákok a prágai várért A csehszlovák egyetemi diákság összefogásának ered­ményeképpen a csendre és pihenésre vágyó prágaiak előtt végre megnyílhatott a várdomb eddig lezárt zöldövezete. Ünnepnapokon már tízezrek vehetik birtokukba az évszá­zados fákkal benőtt Szarvas-árok vidéket, a királyi ker­teket és a labdaház körül elterülő ősi parkot. Mindez „a diákok a prágai várért” elnevezésű önkéntes vállalkozás­nak köszönhető, amelyet a cseh- és morvaországi, valamint szlovákiai egyetemi hallgatók indítottak el 1971 áprilisá­ban. Szünidőben a köztársaság legkülönbözőbb vidékeiről érkezett 1100 diák összesen 50 ezer munkaórát dolgozott 1971 óta. A cseh és szlovák egyetemisták az akció keretében oroszlánrészt vállaltak a vár területén 1972 óta folyó ré­gészeti ásatásokban is. A Csehszlovák Tudományos Akadé­mia archeológiái intézetének irányításával rendkívül érté­kes történelmi leleteket hoztak felszínre. A csehszlovák diákok igen tevékenyen segítették a vár restaurációs munkálatait is, például a spanyol terem, a Rudolf Galéria, a Lobkovic palota, valamint az ősi. most ezeréves Szent György kolostor felújításában. Ez utóbbiban helyezik majd el a Nemzeti Galéria gyűjteményének egy részét. A népi Korea építkezései A Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaságban 1974-et az építkezések évének nyil­vánították. Az újságok na­ponta adnak hírt új válla­latok üzembe helyezéséről, illetve a már működők re­konstrukciójáról és bővíté­séről. Az egyik legfonto­sabb objektum — a Cshöng- zsin-i „Kim Csak” Kohá­szati Kombinát új részlege. A Szovjetunióból szállítják ide a legújabb komplex be­rendezéseket, • s az építkezé­Szovjet földgáz A szovjet földgáz megér­kezett Olaszországba! Ezzel befejeződött a Szovjetunióból Nyugat-Európáha irányuló nemzetközi földgázvezeték újabb szakaszának kiépítése, amely Ausztriába, az NSZK- ba juttatja el az értékes sen szovjet szakemberek is dolgoznak. Az új műhelyek üzembe lépésével csaknem kétszeresére növekszik majd a gyár kapacitása. Gyors ütemben folynak a lakás- építkezések is. A dolgozók sikeresen teljesítik a Koreai Munkapárt V. kongresszusá­nak határozatát, amely a vá­rosokban évente 100 000, vi­déken pedig 150—200 000 la­kás építését irányozza elő. E célra tavaly 1,8-szer any- nyit fordítottak, mint 1972- ben. Olaszországnak nyersanyagot. Ebben az év­ben Olaszország 800 millió köbméter földgázt kap a szovjet lelőhelyekről. A szál­lítások valumene fokozato­san növekszik, és végül el­éri az évi 6 milliárd köb­métert. Óriási szénmezők az Amur mentén Gazdag barnaszén-lelőhely felderítését kezdte meg Szer- gejevka közelében egy geo­lógiai expedíció. Az előze­tes számítások szerint itt 220 millió tonna szén talál­ható A szergejevkai, a szovjet Távol-Kelet egyik legna­gyobb lelőhelyének készletét 1,7 milliárd tonnára becsülik. E lelőhely már az ipari ki­termelés szakaszában van. A másik, közel milliárd tonná­nyi készlettel, éppen átadás előtt áll. A szénmező közel van a felszínhez, nem mesz- sze húzódik a Transz-szibé­riai vasútvonal. E két té­nyező jelentősen meggyor­sítja a kitermelést. A geológusok véleménye szerint az Amur mentén to­vábbi 2 milliárd tonna szén­készlettel lehet majd szá­molni. Gazdasági válság jelei Nyugat-Európában Az Aurore francia lap vezércikkében sötét színek­kel ecseteli a nyugat-európai gazdasági helyzet várható alakulását. Az olajárak emelkedése miatt — írja — a francia fizetési mérleg de­ficitje hét hónap alatt 12 milliárd frankra emelkedett, s a deficit az év végére el­éri maid a 25 milliárdot. Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy az importált olajat eddig jó­részt külföldi kölcsönökből fizették Egyre inkább elkerülhetet­lennek látszik, hogy jegv- rendszerrel korlátozzák az olajfogyasztást s a kormány súlyos hibát követ el. hogy nem tárja fel őszintén a valódi helyzetet a franciák előtt — hangsúlyozza a lap. „Az ország ugyanolyan lej­tőre sodródik, mint Olaszor­szág és Nagy-Britannia. Még az NSZK is egvre súlyosabb nehézségekkel küzd. Bár az NSZK még komoly valuta- tartalékokkal rendelkezik, de rekordmagasságba szökött a csődök száma s a munkanél­küliek száma is meghaladja már a 600 ezret. A gazda­sági helyzet egész Nyugat- Európában egyre ingatagab­bá válik — hangsúlyozza a lap. Bolgár elektronika Szófia legújabb áruházá­ban szokatlan pénztárgépek dolgoznak. Segítségükkel gyorsan kiszámítják az áru­cikkek árát, s az ellenőrző táblán azonnal kigyulladnak a vásárlás végösszegét mu­tató számok. Ebben az áru­házban próbálják ki első íz­ben a gyakorlati munkában a Bulgáriában gyártott új „Jolka—77” típusú pénztár­gépeket. A „Jolka” típusú elektro­nikus készülék-családot a szófiai „Elektronika” gyár­ban állítják elő. Az üzem termékei rövid idő alatt is­mertté váltak a szocialista országokban. A gvár mun­katársai felhasználták a szov­jet elektronikus ipar tapasz­talatait, s a Szovjetunióból kapott műszaki dokumentá­ciót. Gyakran utaztak Szó­fiába szoviet szakemberek, hogy gyakorlati segítséget nyújtsanak bolgár kollégáik­nak. Az „Elektronika” Gyár szoros kapcsolatban áll sok szovjet számítógép-gyárral és tudományos kutató inté­zettel. KGST-együttműködés A KGST-országok gyümöl­csöző tudományos-ipari együttműködésének szép pél­dájával találkozhat a láto­gató az idei lipcsei őszi vá­sár nukleáris műszeripari pa­vilonjában, ahol a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsa INTERATOMINSTRU­MENT nevű szervezete be­mutatja — egyebek között — a budapesti GAMMA Mű­vek és az NDK-beli RFT Művek részegységeiből ösz- szeszerelt kétcsatornás, rádió­izotópos vesevizsgáló beren­dezést. i

Next

/
Thumbnails
Contents