Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

1974. szeptember 29. SZOLNOK MEGTEt NÉPLAP 5 ♦ í közművelődés feladata : a szocialista ember formálása Az Szolnok mentei Bizott§á»unak állá§ío^lalá§a Mint, arról már hírt adtunk, szeptember 20-i ülésén tárgyalta az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága „A köz- művelődés helyzete és továbbfejlesztésének feladatai Szol­nok megyében” című napirendet. Az alábbiakban rövidítve ismertetjük az előterjesztést és a megyei bizottság által elfogadott állásfoglalást. A napirend előterjesztése Dr. Majoros Károly, a me­gyei pártbizottság titkára az írásban beterjesztett napi­rendhez rövid ajánló beszé­det mondott. — Pártbizottságunk 1970 decemberében foglalkozott utoljára e témával. Vizsgá­lataink azt mutatják, hogy az akkor megszabott felada­tokat nagyrészt végrehajtot­tuk — kezdte, majd íey folytatta: — Eredményeink alapja a közös összefogással végzett munka. Miért mond­hatjuk ezt? Igazolni szeret­nénk. hogy nem azért tűz­zük napirendre a mai témát, mert valami baj van a köz- művelődéssel. hanem mert megyénk felgyorsult gazda­sági. társadalmi fejlődése di­namikusabb közművelődési munkát igényel. — A vizsgálat során szer­zett tapasztalataink egyértel­műen azt bizonyítják, hogy a munka eredményessége csaknem kizárólag azon mú­lik: sikerül-e a pártmunka valamennyi területén kiala­kítani a feladatok egységes értelmezését és közös aka­ratú végrehajtását — hang­súlyozta a továbbiakban, majd arról szólt, hogy a közművelődés nem egysze­rűen kulturális kérdés, ha­nem a szocialista énítés szer­ves része. nélkülözhetetlen eleme. A közművelődés te­hát politikai ügv. a párttag­ság egészének feladata és nem reszortkérdés. A megyei pártbizottság közművelődési határozatának heiyzetelemző része az 1970- es színvonalat kiindulópont­nak tekintve, a közművelő­dés számottevő fejlődéséről ad képet. A közművelődésre pozi*'-----■ hatottak a terme­l és szerkezetének átalakulá­sával. a dolgozók életszínvo­nalának emelkedésével együtt a meeve társadalmi szerke­zetében bekövetkezett' válto­zások is. Más tények is elő­rehaladásunkat bizonyítják. A száz lakosra jutó rádióké­szülékek arányát tekintve or­szágosan az első helyen ál­lunk. a televízió előfizetők arányát figyelembevéve a hetedik, a mozilátogatók ará­nyát tekintve a kilencedik, a könyvtári állományunkat vé­ve figyelembe országosan az ötödikek vagyunk. Igen figyelemre méltó té­nyeket említhetünk egyéb vonatkozásban is. Virágzás­nak indult például megyénk kórusmozgalma. Az 1970-es. határozat nyo­mán felerősödött és mé­lyült a munkások körében végzett közművelődési tevé­kenység. A kísérletezés, az útkeresés számos értékes, kö­vetésre méltó kezdeménye­zést, szült. Különösen a szo­cialista brigádok kulturális vállalásának teljesítéséhez adtak segítséget változatos formák és módszerek alkal­mazásával a különböző in­tézmények. A közművelődés intenzí­vebbé válását jelzi többek között az is. hogy a dolgo­zók általános iskolai okta­tásában ezerkilencszázzal többen vesznek részt, mint 1970-ben. Fellendült az ifjú­ság körében végzett közmű­velődési munka is. Jelenleg 130. működési engedéllvei rendelkező ifjúsági klub van a megyében. A közművelődés tartalmi munkájának legnagyobb eredménye, hogy szocialista értelemben lett műveltebb és A közművelődés fejlődésé­ről szólva a megyei pártbi­zottság titkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a mér­ce nem lehet csak a múlt­hoz mért előrelépés, hanem mindenekelőtt a lehetősé­gekhez és főleg a szükség­letekhez mért viszonyítás. A kérdést úgy kell feltenni, hogy miként tudjuk segíteni a társadalmi fejlődés konk­rét, időszerű feladatainak megoldását; tudunk-e job­ban kapcsolódni a közvetlen gazdasági tevékenységhez; képesek vagyunk-e közremű­ködni a közéleti aktivitás növelésében a dolgozók kö­zösségi, szocialista tulajdo­nosi szemléletének formá­lásában; jobban össze tud­juk-e hangolni a közművelő­dést szolgáló anyagi, szelle­mi és szervezési bázisokat? Dr. Majoros Károly ajánló beszéde befejező részében nagy teret szentelt a mun­kásműveltség, s az ifjúság körében végzett kulturális nevelő munka fokozása szük­ségességének, nyomatékkai hangsúlyozva, hogy a köz- művelődés nem általában a műveltség, hanem a szocia­lista műveltség terjesztését jelenti. Ezért a közművelő­dési munka nem folyhat marxista—leninista ideológia, egyértelmű politikai elköte­lezettség. egyszóval követ­kezetes ideológiai harc nél­kül. öntudatosabb megyénk lar kossága. A közművelődés tar­talmi fejlődése azzal magya­rázható. hogy kezd egységet képezni a tevékenységi for­mákban a műveltségnyújtás, a világnézeti tartalom és az életforma alakítása. Mindez összefügg a tudatosabb szer­vező munkával, valamint a közművelődési munka szak­mai irányítói, s általában a népművelők módszertani kul­túrájának fokozódásával. A megyei pártbizottság ál­lásfoglalása megállapítja, hogy 1970 óta a közművelő­dés személyi feltételeiben is kedvező tendencia bontako­zott ki. A főfoglalkozású szakalkalmazottak száma mintegy 20 százalékkal nö­vekedett az utóbbi három évben. Javultak az anyagi és tárgyi feltételek is, de a fej­lődés etekintetben nem tar­tott lépést a reális igények­kel és a lehetőségekkel. Az intézkedési terv meg­állapítja azt is, hogy a párt­irányítás a közművelődés te­rületén minden szinten ki- forrottabbá vált. A megvei tanács művelődésügyi osztá­lyának új szervezeti felépí­tésével várhatóan azzá válik a tanácsi irányítás is — töb­bek között elősegítve a köz­oktatás és a közművelődés összehangolását. A közművelődés fejleszté­sének megvei feladatait rész­letesen elemzi a megyei pártbizottság határozata. A tartalmi célok tekintetében többek között meghatározza, hogy tudatosan kell képvi­selni és érvényesíteni azt az elvet, miszerint a közmű­velődés végső soron a szo­cialista ember formálását szolgálja, világnézetet, élet­módot. magatartást, erkölcsöt alakító ténvező. hozzájárul a közösségi sze11om. a közéleti aktivitás további kibonta­koztatásához. A megvei pártbizottság ál­lás* foglalt abban, hogy a közoktatás eredményeire ala­pozva a közművelődés vala­mennyi területén a szocialis­ta eszmeiség, elkötelezettség jellemezze a munkát. A közművelődés nem adhat he­lyet a szocializmustól ide­gen tudattartalmak, ellensé­ges ideológiák, reakciós né­zetek megjelenésének. Min­den esetben a közvetlen po­litizálás, a világnézeti, poli­tikai ismeretek nyújtását is vállalnia kell, tovább kell fejleszteni .a közművelődési munka tömegpolitikai jelle­gét A közművelődés elsősor­ban a szakmai és politikai képzés, az ismeretterjesztés eszközeivel járuljon hozzá a korszerű műveltség egyre szélesebb érvényesüléséhez, s ezen keresztül a korszerű tudományos világkép és a materialista világnézet el­fogadásához. Meg kell mu­tatni a műszaki, természet- tudományos eredmények összefüggéseit a társadalmi haladással. A művészeti nevelés köz­vetítse, a közművelődés egész légköre hordozza ma­gában az esztétikai értéke­ket, — hangsúlyozza a me­gyei pártbizottság határozata. A megyei pártbizottság ál­lásfoglalása szerint a köz- művelődés irányítóinak, szak­embereinek felelősségteljes feladata, hogy a tartalmas célkitűzések egyre szélesebb körben valósuljanak meg. Ezért a közművelődés ható­körét bővíteni, intenzitását fokozni szükséges mindenek­előtt a megye munkásságá­nak körében. A közművelő­dés alapozzon a szocialista brigádokra. A megyei párt- bizottság határozata nyoma­tékkai felhívja a figyelmet a falusi lakosság, az ifjúság és a bejáró munkások mű­veltségi színvonalának fo­kozására. A személyi feltételek te­kintetében megszabja: A közművelődés ideológiai-po­litikai tartalmának erősítése érdekében a kádefhelyzet, alakulását kulcsfontosságú kérdésnek kell tekinteni, és ennek megfelelően a szemé­lyi feltételek javítását szol­gáló tevékenységet minden szinten a pártmunka legfon­tosabb feladatai közé kell sorolni. Biztosítani kell. hogy két éven belül az irányító apparátusokban mindenki rendelkezzen az előírt szak­mai képesítéssel, vagy fo­lyamatban legyen a képesí­tés megszerzése. Fontos, hogy minél többen művelődéspoli­tikai ismeretéket is szerezze­nek. Ezért gondoskodni kell az irányításban dolgozók tervszerű beiskolázásáról az oktatási igazgatóság tanfo­lyamaira. Mivel a széles ala­pokon folyó közművelődés egyre több szakembert igé­nyel. tervszerűbb beiskolá­zással. társadalmi ösztöndí­jakkal biztosítani kell. hogy a legellátatlanabb területe­ken Is gvors javulás követ­kezzék be. A megyei pártbizottság ál­lást foglalt abban is. hogy meg kell újítani a tovább­képzés rendszerét, biztosítva a szakirányultság és az elő­képzettség szerinti nagyobb differenciáltságot, s az ön­képzés fokozottabb szerepét, a művelődéspolitikai tartal­mat. A pártbizottsági ülés részt­vevői egyetértettek abban, hogy fokozni kell a közmű­velődésben dolgozó főfoglal­kozásúak és a társadalmi munkások megbecsülését. A közművelődéssel szem­ben támasztott magasabb tartalmi igények megkövete­lik. hogv folvamatosan, gaz­dasági fejődésünkkel ará­nyosan növekedjenek a mű­Dr. Majoros Károly fog­lalta össze a közművelődésről kirlakult élénk. tartalmas gondolatokat felszínre hozó vitát. — Ha ez az egvséees akarat, ez a szemlélet fog tovább gyűrűzni megyénk­ben. ha minden felelős em­velődésre fordítandó anyagi alapok. A közművelődés in­tézményei már megjelené­sükkel is gyakoroljanak vonzerőt a környezetükben élő dolgozó emberre — hang­súlyozza a megyei ' pártbi­zottság határozata. — Ezért mindenütt, ' ahol kulturális Célokra fordítható összegek képződnek, s ahol a döntés születik felhasználásukról, a pártszervezetek, a kommu­nista vezetők tartsák köte­lességüknek ezen összegek bővítéséről való gondosko­dást és a rendeltetésszerű felhasználás biztosítását. A helyi tanácsok vizsgálják fe­lül intézményfejlesztési ter­veiket, s az ötödik ötéves terv elökészitésének szaka­szában a realitásoknak meg­felelően módosítsák azt. Ki­emelt feladatként kell kezel­ni az új megyei művelődési központ felépítését és műkö­désének megkezdését az ötö­dik ötéves terv idején. A közművelődés irányítá­sáról és az ezen a munkate­rületen való együttműködés­ről szólva a megyei pártbi­zottság határozata- többek között kimondja: alapozva a pártmunka eddigi gyakorla­tára, a pártirányítás minden szinten és munkaterületen biztosítsa a párt művelődés- politikai célkitűzéseinek ér­vényesülését. Tekintettel a közművelődés ideológiai-po­litikai vonatkozásaira, a párt vezető testületéinek, szervei­nek, szervezeteinek minde­nekelőtt a tartalmi követel­mények, a káderpolitikai el­vek megvalósítását kell biz­tosítaniuk a gyakoribb ellen­őrzés, a mélyebb elemzés és feladatmegjelölés eszközeivel. A közművelődés Irányítá­sa állami feladat lévén, a tanácsoknak kiemelkedő sze­repük van a közművelődés­politika következetes, szak­szerű végrehajtásában, a ter­vezés színvonala emelésében, a konkrét teendők kialakí­tásában, az anyagi források célszerű, összehangolt kiak­názásában. Az új tanácstör­vény nyújtotta kedvező le­hetőségeket fokozottabban, tudatosabban kell kihasznál­ni. A nagyobb helyi önálló­ság a közművelődés területén is nagyobb felelősséget je­lentsen. A tömegszervezetek, moz­galmak, érdekképviseleti szervek a politikai mechaniz­musban betöltött funkciójuk­nak megfelelő területeken végezzék felelősséggel a köz- művelődési munkát. A sokrétű közművelődési munka szükségszerű össze­hangolása céljából közműve­lődési bizottságokat kell mű­ködtetni az irányítás külön­böző szintjein. Az együttműködés egy-egv alkalomra, feladatra vagy intézményre korlátozódó for­máit is szorgalmazni kell. Különösen fontos a termelő üzemek és a művelődési in­tézmények kölcsönösségen alapuló kapcsolatainak ki­alakítása. elmélyítése. A közművelődés tekinté­lyének növelésében fontos tényező a vezetők személyes viszonya a kultúrához. A ve­zetők mutassanak példát környezetüknek a művelő­désben való részvételükkel, a kulturális rendezvényeken való megjelenésükkel, az igé­nyes munkahelyi környezet kialakításával, képzőművé­szeti alkotások, mindenek­előtt megyei művészeink munkáinak elhelyezésével is. A kulturált magatartás, a természetes igényből fakadó önképzés, a művelődés igazi értékeinek megbecsülése is 1 egyen mércéje a vezetői te­vékenység megítélésének. bert meg tudunk nyerni ügyünknek, akkor a felgyor­sított lendülettel gvorsabb mozgásra tudjuk serkenteni a közművelődés egész géoe- zetét. — mondotta. majd hangsúlyozta, hogy egvséges és egy akaratú közművelő­A megyei pártbizottság állásfoglalása a közművelődés helyzetéről és a további feladatokról A vita összefoglalója dés nem alakul ki automati­kusan a határozat nyomán. Ezért nem elég a határoza­tot „levinni", megtárgyalni, hanem következetesen és rendszeresen ellenőrizni, hogy mennyiben értették meg, vagy milyen szinten értenek egyet azok. akiket érint, akik­nek át kell ültetni azt a mindennapi gyakorlatba. — A vezetők felelősségét nem lehet eléggé hangsú­lyozni ebben a munkában — mondotta dr. Majoros Ká­roly, majd arról szólt, hogy a közművelődés szaktudás­ban, politikai felelősségvál­lalásban egyre gyarapodó szakembergárdája mellett az értelmiség minden szocia­lista gondolkozású tagjá­nak ismeretére, szocia­lista társadalmunk jövőjéért érzett felelősségére is apel­lálunk közm”V'*lődési fel­adataink végrehajtása során. Dr. Gergely István zárszava A napirend vitája dr. Ger­gely István, a megyei párt- bizottság első titkárának zár­szavával fejeződött be. — A tíz felszólalás jól egészí­tette ki az anyagot — kezd­te. — A mai ülés a Köz­ponti Bizottság határozatai valóraváltásának fontos stá­diuma. amely a munka még alaoosabb, intenzívebb foly­tatását jelenti. Az előter­jesztést kiegészítő hozzászó­lások és az összefoglaló biz­tosítékot nyújtanak arra, hogy megfelelő feladatrend­szer alakuljon ki azok szá­mára. akik a közművelődés­ben dolgoznak. Tennivalóinkról szólva megemlítette a megvei párt- bizottság első titkára: — Vannak úgynevezett szegé­nyes foltjaink, s , jó, ha ezt őszintén szóvá tesszük. Köz- művelődési bázisaink felsze­reltsége nincs arányban a ma lakáskultúrájával, az em­berek igényeivel. A munkás­ember saját otthonában fo­telben nézheti a tévét, egy­re szebben berendezett la­kásban tölti szabad idejét, érthető, hogy a művelődési otthon lócáján már nem szí­vesen nézi a műsort. Nagy­múltú mezővárosainkban és nagyközségeinkben a közel­jövőben többet kell tenni az anyagi és tárgyi feltéte­lek megteremtéséért Egyet­értek azokkal — mondotta —, akik javasolják, hogy az állami, vállalati, szövetkezeti, intézményi, tanácsi és más erőforrások célratörő, kon­centrált felhasználását kell biztosítani. Primitív módon, szét aprózva nem pazarol­hatjuk el értékeinket Nem tartjuk helyesnek, hogy gyor­san változó gazdasági és tu­lajdonviszonyaink keretén belül kizárólag az üzemek­ben, gazdasági kban döntse­nek olyan összegekről, ame­lyek koncentrált felhasználá­sával nagyobb eredményeket lehetne elérni. — A közművelődési bázi­sok kialakítása szükséges. A munkából hazatérő dolgozó saját környezetében szeretne művelődni és nem megy vissza a gyárba csupán azért hogy ott szórakozzon. Szol­nok. Jászberény és Mezőtúr olyan helyzetben van. hogy az üzemekben kevésbé ki­használatlan nagy művelődé­si házak működnek, ugyan­akkor a városban nincsenek vagy nagyon szegényesek az ilyen intézmények. Más he­lyeken ez nem így van. Bát­rabb munkára kell fognunk magunkat, és mindazon szer­veket. intézményvezetőket akik a közművelődésben fon­tos szerepet töltenek be. Szükséges, hogy a közműve­lődési jellegű építkezések tö­megigényeket, szolgáljanak. Ebben a témakörben nem szabad „háztáji módon" kez­deményezni. Érdekeltek va­gyunk abbán. hogy a köz­ponti erőforrások ne forgá- csolódjanak szét, hanem ér­demben kerüljenek felhasz­nálásra. — Az legyen a vélemé­nyünk — hangsúlyozta dr. Gergely István a továbbiak­ban —, mint régebben az iparosítás, valamint a me­zőgazdaság feilesztésének idején volt, hogv szükség van az erők kollektivitá­sára. Érjük ezt el a közmű­velődésben is. Igv lesz reá­lis lehetőség a feladatok végrehaitására. Javasom fo- eodiunk el eev olvan célki­tűzést. hogv minden város­ban. nagyközségben az ötö­dik ötéves terv v^g^re énül­jön fel. vagv ahol már van. ott korszerűsödjön a mű­velődés háza. — Hangsúlyozni kell azt is — mondotta dr. Gergelv Ist­ván —. hogy a közművelő­dési tevékenység a munká­sok és parasztok körében tel­jesüljön ki. Tudni kell azt és számolni vele. hogv az utób­bi harminc évben százezré­vel neveltünk ki a munká­sok és parasztok soraiból ér­telmiségieket, akik tamUmá- nvaik befejezővel a közsé­gekbe, városokba kerültek vissza. F.zek az elvtársak ott dolgoznak, ahol mi közmű­velődési célialnkat meg akar­juk valósítani. Magyarázzuk meg nekik, hogv köt“'»ssé- eet teljesítenek és nem szí­vességet tesznek, amikor részt vesznek a közmüveiö- öésken. Műveltséget, tudást csak az adhat, aki rendelke­zik azzal. A sajtó olvasásáról a kö­vetkezőket mondotta a me­gyei pártbizottság első tit­kára: — Közel 50 ezer pél­dányban jelenik meg a Szol­nok megyei Néplap. A köz- művelődésnek nem egyetlen mutatója az újságolvasás, de része annak. Ha alaposabban megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy minden harmadik csa­ládhoz jut csak el a Nép­lap, amelynek előfizetési ára ma már olyan alacsony, hogy nagyobb elterjedését bizonyára nem anyagi okok­ban. hanem a szellemi igény hiányában kell keresni. Ezután a szolnoki művész­telep fokozottabb megbecsü­lésének szükségességéről szólt dr. Gergely István, majd befejezésül a követke­zőket mondotta: — Az itt hallottakat figyelmébe aján­lom a hivatásos népműve­lőknek. Azoknak. akiknek módjában, jogában áll ten­ni valamit és kötelességük is a cselekvés. S azoknak is, akiktől áldozatot kérünk. Fogjunk össze ebben a munkában és segítsük a szo­cialista közszemlélet kiala­kulását. i 1

Next

/
Thumbnails
Contents