Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)
1974-09-29 / 228. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. szeptember 29. Az eltelt négy év alatt a kongresszusi határozat szellemében egészségügyi hálózatunk tovább bővült. 1913 d ecemberében avatták fel M osonmagyaróváron az 50 millió forint költséggel felépített 126 ágyas városi kórházat Eladónők, boltvezetők A nő éljen csak a családjának, meg a háztartásnak — vallották régen. Az utóbbi néhány évtizedben megváltozott azonban a helyzet. A nők ma már tanulnak, dolgoznak, aktívan bekapcsolódnak a politikai életbe, egyre többen lesznek közülük vezetők. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál dolgozó hatszázkilencvenhét kereskedő 80 százaléka nő. Életüket, munkakörülményeiket jól ismeri Szik- szai Ferencné, a vállalat szakszervezeti bizottságánás titkára. Azonos a fizetés ' — Közismert, hogy legnehezebb helyzetük a kereskedelemben dolgozó nőknek van. Szinte egész nap talpalnak, mert a boltoknak nyitva kell lenni, sokan még a vasárnap délelőttöt sem tölthetik együtt a családdal. A vállalat nagy gondot fordít a túlóra csökkentésére. A 44 órás hét bevezetésével most egy kicsit megnőtt a túlórák száma, de bizonyára ez csak kezdetben lesz így. — Milyenek a munkakörülmények? —■ Nem a legkényelmesebbek: 20—30, de van úgy, hogy SO kilós ládákat emelgetnek, csomagokat cipelnek, létrára másznak, takarítanak az eladók, A Központi Bizottság nőpolitikái határozata óta természetesen nálunk is jelentős a változás, igyekszünk könnyíteni a nehéz fizikai munkán. Sok pénzt költünk targoncákra, konténerekre, kisgépekre, de ezeket csak olyan üzletben lehet kihasználni, ahol megfelelő hely van. Szeretnénk, ha mindenütt gépek segítenék a munkát, és nem kellene ci- pekedni, mert nálunk egyre kevesebb a férfi dolgozó. És a. nők ugyanazt a bért kapják, mint amit a férfiak? — Sajnos még van aránytalanság. Ez azonban abból adódik, hogy míg a férfiaknak csak 0,8 százaléka szakképzetlen, addig a nők 19,1 százalékának nincs képzettsége. Azonos munkakörökben, amelyeket azonos képesítéssel látnak el, ott nincs különbség, sőt a „C” kategóriás boltokban — ide tartoznak a közepes nagyságú üzletek — a női vezetők alapbére magasabb is, mint a férfiaké. Az idén 284 dolgozónak rendezzük a fizetését, ebből hetvenhét a férfi és kétszáznyolc a nő. A gyermekgondozási szabadságon lévő aszonyok a visszatéréskor béremelést kapnak, 50— 100 forintot. A jutalmazások alapja a jó munka. Sokan tanulnak — Említette, hogy sok a szakképzetlen vő a vállalatuknál. Mit tesznek azért, hogy ez a helyzet megváltozzék? — Akik tanulnak, azok munkaidőkedvezményt és tanulmányi össztöndíjat kapnak. Jelenleg negyvenhetén állami oktatásban, nyolcvan- heten. szakmai továbbképzésben, hatvanan pedig politikai oktatásban vesznek részt. — A többgyermekes anyák részére is biztosítjuk a továbbképzést. Akik gyermekgondozási szabadságon vannak, 1000 forint ösztöndíjat kapnak egy-egy tanulmányi évre. Szakmai tanfolyamon most három, a közgazdasági szakközépiskolában pedig négy kismama tanul. A vezetésben Répás! Istvánná 1965 éta dolgozik a vállalatnáL Eladóként kezdte, — majd kis boltba került vezetőnek, é3 egy éve a Váfkonyi téri ABC vezetője. — Sok nő van olyan vezetőbeosztásban a vállalatnál, mint maga? — Tudomáom szerint jelenleg körülbelül százharminc—száznegyven női boltvezető vagy helyettes van. A boltvezetőnek sokrétű a feladata: árut rendelni, fogadni a szállítókat, cipekedni, pakolni, adminisztrálni, foglalkozni a dolgozók gondjaival. Ha nagyobb a forgalom, önkiszolgáló bolt lévén, ki kell mennem felügyelni is. Sajnos, az a tapasztalatom, hogy a szállítók sokkal nagyobb bizalommal vannak a férfi vezetők iránt, mint irántunk. A vállalatnál teljesen egyenrangúak vagyunk, olyan jogunk Van, ugyanany- r.yi fizetést kapunk, — mint férfi kollégáink. Persze, egy női vezetőnek azért mégiscsak nehezebb... Jól jött a pénz A határozat alapján a szak- szervezet egyik kiemelt feladata: segíteni a nagycsaládosokat. A vállalatnál dolgozó sokgyerekesek száma hét, és húszán vannak olyanok, akik gyermeküket egyedül nevelik. A 90. számú bolt élelmiszerosztályán dolgozik Dal- madi Dénesné. ö 1970, májusában jött vissza a vállalathoz, addig három gyermekét nevelte. — Minden évben kétszer kapok 600—600 forint segélyt a gyerekek után. Ez most szeptemberben nagyon jól jött, mert a legkisebb gyerek is iskolába ment. Van egy nagy probléma is. Óvodai, bölcsődei helyet nem tudnak biztosítani. — És hogyan sikerült megoldani ezt a gondjukat? — A gyerekeim felvételét a férjem munkahelyén intézték. Az viszont igaz, hogy a nyáron az én vállalatomtól kaptunk családi beutalót, Így mehettünk el a Balatonra. Szinte ingyen volt, és nagyon jól éreztük magunkat. — Magának van szakmai képesítése? — Amikor visszajöttem dolgozni, elhatároztam, hogy tanulni fogok. Beiratkoztam a szakmunkásképzőbe, s az idén meg is kaptam mar a szakmunkásbizonyítványt. A három gyerek mellett hehéz volt tanulni, de a vállalat sok mindenben segített. — Annyira belejöttem a tanulásba, hogy nem is akarom abbahagyni. Vagy boltvezetői vagy pénztárosi tanfolyamot szeretnék végezni. Remélem, ebben is segítenek. — szekeres — Szomszédolás Békéscsabán Falu volt kétszáz évig Székesfehérvár után Békéscsaba volt a következő megyeszékhely, ahova a szolnoki képviselőcsoport két tagja, Krasznai Károlyné és Szűcs János ellátogatott. Az újságíró ezúttal is velük tartott. Utazásuk célja, minél többet megtudni a szomszédmegye székhelyének lakásépítéséről, terveiről, gondjairól. Megtudni, milyenek a békéscsabai lakások, hogyan épülnek és mennyiért, hogyan osztják el őket, jut-e minden jogos igénylőnek. Nem véletlenül esett a választás Békéscsabára. Szolnokhoz hasonló alföldi város, ahol mindössze néhány ezerrel kevesebb ember él, mint megyeszékhelyünkön. Felsőfokú központi rangra emelt város. ☆ A „díszes” klasszicista stílusban épült és ina mar műemlékké nyilvánított tanácsházán Van tara János tanácselnök-helyettes és dr. Galli Mihály igazgatási osztályvezető fogadott bennünket. — Hogy megértsék gondjainkat és értékelni tudják a lakásépítésben elért szerény eredményeinket, elöljá— Csupán ötvenhat éve, hogy városi rangot kapott Békéscsaba. De rgng ide, vagy oda, csak olyan „botcsinálta” nagy, poros, alföldi mezőváros volt, egészen 1960-ig. Akkor kezdődött a „kényelmesen” szétterülő település várossá formálása. Addig még közművünk sem volt, csak ötvenkét ártézi kutunk. Előbb a csatorna, a víz, majd a földgázvezetékhálózatot kellett megépíteni. Milliárdokat ástunk a föld alá. Csak utána lehetett emeletes házakat, lakótömböket álmodni a városba. A krónikás által említett tágas piactéren épültek az első emeletes házak. — Rombolni kellett, hogy építhessenek? — vetette közbe a képviselőnő. — Nagyon keveset. A foghíjakat építettük be. Itt volt a város szívében a hatalmas állatvásártér. A második ötéves terv idején ott kezdtük meg a Kulich Gyula lakótelep kialakítását. 1963-ig 1248 lakást építettünk központi pénzforrásból. Ma már a telep 2 ezer 700 lakásában 10 ezer ember él. — Kommunális intézmények: az üzlet, az óvoda, bölcsőde, gyógyszertár, a játszótér, az iskola sem hiányzik ? — Ezpn a lakótelepen már nem. — ? — Az országos átlaghoz viszonyítva nem drágák — vette á,t a szót dr. Galli Mihály. — Egy 52 négyzetméteres lakás 270 ezer forintba kerül. Egyébként a városban a lakások alapterületének átlaga 54 négyzetméter. Nem is a lakások nagysága, inkább a mennyisége okoz gondot. — Kevés? — Ebben az ötéves tervben mindössze 3 ezer 100 új rójában szeretném érzékeltetni Békéscsaba várossá formálódásának előzményeit — mondta Vantara János, miután a képviselők átadták a több mint ötven kérdésből összeállított kérdőíveket, amelyeknek alapján összehasonlítják majd a két város; Szolnok és Békéscsaba lakáshelyzetét. — Mindezek megépítésére a lakótelep alapkőletétele után tíz évvál került sor. — Mikor a játszótereket átszelő utakon sétálva végignéztük a lakótelepet, feltűnt, hogy csak ötszintes házakat építettek. Miért? — kérdezte Szűcs János. — Nem tudtunk az „ég felé törni”. Az építőipari vállalat a békéscsabai Poligon „mini” házgyár középblokkos elemeiből csak ötszintes házakat építhet. De szeretnénk az egyhangúságon változtam. Az új városrészben már különböző magasságú épületeket tervezünk. Az ötszintes házai már fel is épültek, a tízemeletesek helye azonban sajnos még üres. — Csak az építési kapacitás hiánya az oka? — Gondoltunk arra is, hogy a szegedi házgyár előregyártott elemeiből építtetünk. De ez a technológia távfűtést igényel, és Békéscsabának még nincs hőközpontja. Létrehozása a következő tervidőszak elképzeléseinek egyike. — Hogyan oldják meg a lakások fűtését? — Tetőkazános módszerrel, amelynek egyetlen hátránya, hogy nagyon megnöveli a lakás rezsijét. (350 forint a havi fűtésdíja télen- nyáron minden lakásnak.) — És a lakások ára? — érdeklődött Krasznai Károlyné. 700 a célcsoportos beruházás. Ügy tudom, Szolnokon több mint a kétszerese. így aztán az állami lakasra legalább öt, az OTP- és a szövetkezeti lakásra pedig 2—3 esztendőt kell a békéscsabaiaknak várniuk. — Szolnokon is hasonló a helyzet — jegyezte meg Szűcs János-, A realitás kedvéért azonban hozzá kell tenni, hogy nemcsak az épülő új otthonok, de a szolnoki szerese a csabaiakénak. (Míg Békéscsabán 2200-an, Szolnokon 4400-an várnak lakásra.) És annak ellenére, hogy Szolnokon átlagosan kisebb lakásokban élnek az emberek, száz szobára 150 fő jut, míg Békéscsabán hússzal kevesebb. Kisebbek hát és zsúfoltabbak a szolnokiak otthonai. (Valószínű, hogy ez a tény is közrejátszott annak a statisztikai adatnak a kialakításában, amely szerint 1973 végéig a szolnoki lakásigénylök 23,7 százaléka kapott lakást, míg Csabán csak 13,7 százaléka.) — A szám reális. De néhány nap múlva a 101 lakásos szövetkezeti garzonház átadásával már megváltozik. Október 6-án, Békéscsaba felszabadulásának 30. évfordulóján a tulajdonosok már átvehetik a kislakások kulcsait És nem tíz évet, csak néhány hónapot kell várniuk. hogy mellette megnyíljon az önkiszolgáló gyorsbüfé, olcsó ételekkel. S ha már a garzonházról beszélünk, hadd mondjam el, hogy a terveit szerint jövő év végére elkészül a következő is. Több mint 18 millió forintos beruházással egy tízszintes, 134 lakásos szálloda rendszerű garzonház épül a városban. — Miben különbözik majd a többi garzonlakástól? Garxonlahások berendezve — Nemcsak felépíttetjük, be is rendezzük — mondta nyomatékkai Vantara János. — Lakói — akikkel meghatározott időre szóló szerződést kötünk — két-három- száz forint bérleti díjat fizetnek havonta. A szállodaház egyetlen célja, hogy a fiatalok olcsó, kényelmes kis otthonban éljenek addig is, míg lakásra gyűjtenek. De nemcsak a fiatalok, a nagy- családosok gondján is szeretnénk enyhíteni. Nyolcvanöt három és ennél többgyermekes família él a városban. A jövő év végéig valameny- nyien új otthonba költözhetnek. — Terveik az 1975 utáni évekre? — Tartsanak velem — invitált bennünket dr. Galli Mihály. A tanácsházától néhány- száz méterre álltunk meg — Látják? — mutatott egy hosszú utcasorra. — Lebontjuk a varosközpontnak ezeket a regi roskadozó föld szintes épületeit. Százötven hazat szanálunk, helyette új, moderneket emelünk. És ép • pen ideje, hogy utat is építsünk. Azt hiszem, minden szemlélődő átutazónak az az első benyomása, poros ez a város. Igen, mert útjainak mindössze 15 százaléka burkolt. A terveket hallva úgy tűnt, — ha jóval kisebb mértékben is -+- elkezdik Békéscsabán is azt a város- rekonstrukciót., amely Szolnokon már évek óta tart, és lassan a befejező szakaszához érkezik. A vásártér helyén lakótelep 52 négyzetméteres lakás 270 ezer forint otthon épül. Ebből csupán Segít a vállalat lakásigénylók száma Is kétRovács Katalin Ivóvíz a lakótelepnek Három vállalat patronálja az Abonyi úti általános iskolát. A kongresszusi verseny jegyében 80 ezer forint értékű társadalmi munkával segítették az iskola célkitűzéseinek megvalósítását. A Prometheus szolnoki üzemének dolgozói ‘ — a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat volt Táncsics brigádja — 1972ben 50 ezer forintos költséggel építettéle fel az úttörőotthont. Az Aszfaltútépítő Vállalat 25 ezer forint, a Fűtőház pedig 5 ezer forint értékű munkával járult hozzá a könyvtár és a szertárak bővítéséhez. Szolnokon az Abonyi úti vasúti megáké mellett alakult ki a város legfiatalabb családi-házas lakótelepe. A periférikus részen, szép természeti körn yezetben főleg a szétszórt t<.nyákról beköltözött családok hoztak létre összefüggő lakótelepet. A letelepedőknél azonban kezdettől fogva gondja a vezetékes ivóvíz liány. Problémájuk híre —a körzeti tanácstag útján — eljutott a városi tanácshoz, amely testületi ülésén társadalmi akciót kezdeményezett a vízhiány megoldására. A munkára elsőként jelentkeztek i. Kczéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tervezési osztályának szocialista brigádjai. A négy kollektíva a város 900 éves jubileuma tiszteletére mintegy ötvenezer forint értékű társadalmi munkával elkészítette a másfél millió forint értékű munka kiviteli tervét. A dokumentumot átadta a vízhálózatot megépítő Víz- és Csatornaműveknek, valamint a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatnak. A tervezők önzetlen és gyors munkájának eredményeként már az idén megkezdődhetett a vízhálózat építés^.
