Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-29 / 228. szám

1974. szeptember 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Prémium minden héten Munkaverseny a kisújszállási FÉKON-ban A munkaverseny serken­tésére új premizálási rend­szert vezettek be a múlt hé­ten a Férfifehérneműgyár kisújszállási üzemében. Meg­határozták hogy egy-egy brigádnak mennyi a heti tel­jesítménye, és akik többet termelnek azokat jutalmaz­zák. Mind a 10 termelőegy­ség részt vesz a versenyben, és részükre azonos feltéte­leket biztosítottak. Az elbí­rálás után, a gyártószalag létszámától függően, 1500— 3000 forintot kap egy-egy brigád. Annak ellenére, hogy a feladat körülményei azo­nosak voltak, a hét eleji el­ső értékelésen csak egy bri­gád kapott jutalmat, a 67- es szalag huszonöt dolgozó­ja. A premizálás időszakos bevezetésére azért volt szük­ség, hogy a termelési ter­vet az év végéig teljesítsék. A gyáregység szalagjain most az őszi, téli ingeket szabják — varrják. A napi két műszakban 7—7,5 ezer FÉKON jelzésű ing hagyja el a gyárat, kerül a nagy­kereskedelmi vállalatok köz­reműködésével a ruházati üzletekbe, áruházakba. Éven­te összesen mintegy kétmil­lió ing készül Kisújszállá­son. A kedden tartott mun­kásgyűlésen a lemaradás pótlása mellett szó esett ar­ról a vállalásról, amelyet a kollektíva a felszabadulás 30. évfordulója és a jövő évi pártkongresszus tiszteletére tett. Felajánlásukban 1975. május 1-ig 6 ezerrel több ing készítését vállalták a Férfifehérneműgyár kisúj­szállási gyáregységének dol­gozói. A zagyvarékasi Békében Tíz éve tenyésztenek libát Jól fizet a libamáj Napjainkban a liba az országban tenyésztett összes baromfinak csak két-három százaléka, pedig a kivitelre kerülő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kö­zött a libamáj a legjobb és egyik legbiztosabb deviza­forrás. Tavaly a TERIMPEX 320 tonna libamájat expor­tált, főleg a nyugati orszá­gokba (kilóját 18—20 dol­lárért.) A zagyvarékasi Béke Ter­melőszövetkezetben, ahol az ország egyik legnagyobb li­bái arm ja van, mindent megtesznek az eredményes tenyésztés érdekében. Mint dr. Pálffy Dezső elnökhe­lyettes elmondta, a libate­nyésztés tíz éve indult a szövetkezetben, kisüzemi módszerekkel, de még most is igen sok az idejét múlt, korszerűtlen épület. A hiz­lalást és a tolltépést je­lenleg is nehéz körülmé­nyek között végzik az asz- szonyok. Jóformán csak a tömést sikerült gépesíteniök. A keltetéstől a hizlalásig neveli a szövetkezet a libá­kat. A kezdeti időszakban a tsz csak a magyar lúdra alapozta tenyésztését, de ez ma már sok jó tulajdonsága (fehér toll, nagy máj terme­lő képesség stb.) mellett sem felel meg a korszerű köve­telményeknek, mivel kevés tojást termel, és így kevés kisliba nevelhető fel egyegy lúd után. Ezt felismerve in­dult meg a nemesítő mun­ka. Ma már a különböző lúdfajták (rajnai, jászsági, landesi, stb.) keresztezéséből kitenyésztettek egy olyan típust, amelynek tojásterme­lése, hízékonysága valamint májtermelése is megfelelő, és a toll legalább a has nagy részén fehér. Bár intenzíven még csak harmadik éve tenyésztik a ludat, mégis jelentős a je­lenlegi törzsállomány, amit 12 ezerről a jövőben 20 ezerre növelnek. Az idén 220 ezer napos libát is keltet­tek, huszonöt, saját keltető­gépen. A tojások 75—80 százaléka kelt ki, és így már a tavasszal 160 ezer naposlibát értékesítettek. A gazdásagosság érdeké­ben kísérletek folynak az őszi tojástermelés megindí­tására is. Erre jelenleg két­ezer ludat elsötétített ólak­ban tartanak. Ha ez a mód­szer beválik, akkor az őszi hízóliba ellátás folyamatos­sá tehető. Ebben az év­ben 60 ezer libát nevelnek és hizlalnak a baromfiipar részére. Eladnak tíz tonna tollat is, valamint előállíta­nak 24—26 tonna libamá­jat, az utóbbinak jórészét exportálják. Gondolnak a fejlesztésre is. Az állam az eddigi jó eredmények alapján 50 szá­zalékos ártámogatást ad. A jövőben a 20 ezres törzsál­lomány mellett 360 ezer na­pos libát keltetnek ki a gaz­daságban, amiből 100 ezret felnevelnek és meghízlal- nak. M®nvéd®^itt! szakaszból honvédelmi század Az országban elsőként ala­kult meg az Üjvárosi általá­nos iskolában az úttörők honvédelmi százada. Az ünnepélyes avatásra tegnap 9 órakor került sor a fegyveres erők napja al­kalmából. Az iskola igazga­tójának üdvözlő szavai után Lévai Béla ta­nár, honvédelmi fe­lelős mondott ünnepi be­szédet, amelyben hangsú­lyozta, hogy a béke és a ha­za védelmére a gyerekeket már iskoláskorban kell fel­készíteni. Ezt a célt szolgál­ja a most alakult úttörő honvédelmi század is. A fogadalmi eskü letéte­le után következett az együttműködési szerződés aláírása, amelyet az iskola az őt patronáló szervekkel kötött. A kilencven úttörő az MN 3100-as alakulat katonáinak, az MHSZ vezetőinek, a pol­gári védelem, a városi-járá­si rendőrkapitányság, vala­mint a KISZ képviselőinek szakmai segítségével sajátít­ja el a katonai, politikai ismereteket a foglalkozáso­kon. Az elméleti oktatáso­kon kívül a század „kiska- tonái” laktanyalátogatáson, lövészversenyeken, a polgári védelemmel kapcsolatos filmvetítéseken, élménybe­számolókon vesznek részt, továbbá veteránokat látnak vendégül. Munkásőrök A mezőgazdasági lakosság adójáról ajándéka Friss mészillatú, elegáns villaépület Cserkeszöllőn, a gyógyfürdőhelyéről ismert község belterületén. Vasár­naptól újdonsült tulajdono­sa Benke János, a Beton- és Vasbetonipari Művek kun­szentmártoni gyárának dol­gozója lesz. Kilencgyerme- kes fizikai munkás. A csa­lád tizedik gyermeke most van útban. Még kimondani is sok, nem hogy fedélt, me­leg otthont, kényelmes la­kást teremteni annyi apró­ságnak. Saját erőből, az egyetlen kereső édesapa fi­zetéséből — még a summás családi pótlék ellenére is — szinte lehetetlen lett vol­na. Segített azonban egy példás közösség, a kunszent­mártoni Nagy Péter járási munkásőrszázad. A munkáshatalom derék Védelmezői arról tettek ta­núbizonyságot, hogy nem­csak a fegyverforgatásban, a kiképzésben nyújtanak ki­magaslót, hanem az önzetlen emberbaráti segítségnyújtás­ban is. Alig egy-két hónap­pal ezelőtt indultak békés rohamra Dósa István pa­rancsnok vezetésével, hogy társadalmi erőből felépítsék a népes Benke család ottho­nát. A helyi tsz és a beton­ipari művek anyagot adott, a munkásőrök pedig felépí­tették a házat. Csinos kül­sővel tágas belsővel várja az új családi ház az avatást. Két nagy szoba, hálófülke, fürdőszoba, konyha, élés­kamra, veranda nyújt ké­nyelmesebb otthont a mun­káscsalád sok kis apróságá­nak, a lakás teljes, kultu­rált berendezését az utolsó szögig a munkásőrség orszá­gos parancsnoksága adomá­nyozta. A félmillió forint értékű nemes ajándékot va­sárnap ünnepélyesen adják ét a boldog családnak, akik kiérdemelték a derék mun­kásőr közösség értékes tá­mogatását. Jól jött az eső Jól haladnak a munkák a jászberény—pótelki Március 15. Termelőszövetkezetben. A kalászosok vetése 800 hek­táron megkezdődött, és min­den az üzemi, tervek szerint halad. Sokat jelent az eső az őszi talajmunkákban. Köny- nyebb a szántás, a magágy­készítés. és a mag is ned­ves talajba kerül. A kuko­rica silózása befejezés előtt áll. A napokban kezdődött a 65 hektár cukorrépa beta­karítása is. Azért termesz­tik ilyen kis területen a cu­korrépát, mert nagyon soka tanya a tsz földjén, így nem lehet nagy táblákat kialakí­tani, és a talaj adottságok sem a legkedvezőbbek. Azon­ban így is jó termésre szá­mítanak, hektáronként 350 mázsára. A kukorica állománya szép, egyöntetű, a csövek jól fejlettek, hektáronként 40—50 mázsát várnak. A be­takarítás hamrosan megkez­dődik. A 12 hektáros szilváskert­ben is vége felé közeledik a szüret. Eddig mintegy 10 vagon gyümölcsöt értékesí­tettek. Azért, hogy a kon- zervnek se jő, a szilva ne menjen veszendőbe, több mint 300 mázsából pálinkát főznek, ez szintén jelentős bevételhez juttatja a szövet­kezetét. A háztáji és kiegészítő gazdaságok adóztatása változatlan Csak a magas jövedelmek elvonása fokozódott Olvasóink tájékoztatása ér­dekében Révész Ferenctől, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetőjétől kér­tünk felvilágosítást a mező- gazdasági jövedelem módo­sított adóztatási rendszeré­ről, amely 1974. január else­jén lépett életbe. — Mi volt a célja az adó­zási rendszer módosításá­nak? — Az adópolitikai és álta­lában a gazdaságpolitikai célkitűzések jobb érvénye­sítése. A módosított adósza­bályozás, úgy érzem, igazsá­gosabb. Bővült a kedvezmé­nyek köre, ugyanakkor lehe­tőség van arra, hogy az át­lagosnál lényegesen nagyobb jövedelmeket fokozottabban adóztassuk. Itt elsősorban a munkával nem arányos, ide­gen munkaerő igénybevéte­lével keletkező nagy jöve­delmek igazságosabb és ará­nyosabb elvonásáról van szó. — Mi a változtatás lé­nyege? — Abban az esetben, ha a mezőgazdasági tevékenység­ből eredő tiszta jövedelem évente az 50 ezer forintot meghaladja, akkor nem a tételes mezőgazdasági jöve­delemadó szerint kell adóz­ni, hanem a nagyobb jöve­delemmel arányosan nő a fi­zetendő összeg. Az 50 ezer forint után például 7500 fo­rintot kell fizetni. De ahhoz hogy valaki ezt a tiszta jö­vedelmet megkapja, számí­tásaink szerint évente leg­alább 83 ezer forint bevételt kell elérnie. A jogszabály ugyanis azt mondja, hogy ha az állampolgár tényleges ki­adásait bizonyítani nem tud­ja, legalább 40 százalékos ráfordítási költséget kell fi­gyelembe vennünk. — Hányán vannak me­gyénkben, akik az átlagosnál nagyobb jövedelem után fi­zetnek adót? — Jelenleg mindössze ti­zenöten, ez a szám a mező- gazdasági lakosság lélekszá­múhoz képest ezrelékben sem fejezhető ki. Ennek ellenére a tanácsi szervezetek a jö­vőben fokozottan fogják vizs­gálni és feltárni, miből szár­maznak az átlagosnál na­gyobb jövedelmek. Ügy ér­zem, ezzel a közvélemény is egyetért. — Az átlagosnál nagyobb jövedelműek egyénileg gaz­dálkodók? — Lényegében igen. Ezek az emberek ház körüli kert­jeikben és egyéb földterüle­teiken dolgoznak, sőt többen alkalmazottat is tartanak. A jogszabály szerint minden alkalmazott után még külön, az egyébként járó adónak 10 százalékát is ki kell fizet­niük. — Ha a mezőgazdasági dol­gozó kereskedelmi tevékeny­séget is folytat, hogyan kell adóznia? — A kereskedelmi tevé­kenység általános jövedelem- adó fizetésére is kötelezett. De ez csak azokra vonatko­zik, akik nem saját földte­rületükön termelik meg pél­dául az állattartáshoz szük­séges takarmányt, vagy fel­vásárolt terményt adnak to­vább, illetve akik állatkelte­tésből, üvegházi, melegágyi kertészetből, szabadföldi vi­rágkertészetből, faiskolából szereznek jövedelmet. De az állattartás 15 ezer forint tiszta jövedelem mértékéig még adómentes. Az adórend­szer ezzel is az álattenyész- tés fejlesztését, a jobb hús­ellátást igyekszik elősegíteni. — Akinek 50 ezer forint alatt van a tiszta jövedelme, az gyakorlatilag ugyanúgy adózik, mint eddig? — Igen, Ebben az esetben az adórendszer változatlan. Természetesen a termelőszö­vetkezeti tagok bére és a juttatások nem számítanak e jövedelembe, hiszen a szö­vetkezetek mindezek után már eleve adóznak. Közis­mert, hogy a termelőszövet­kezeti tagok szőlőnél legfel­jebb 800, egyéb esetben 1600 négyszögöl, a ház körüli kerttel együtt legfeljebb 1900 négyszögöl háztáji gazdaság­gal rendelkezhetnek. A ház­táji után a termelőszövetke­zeti tagok változatlanul ked­vezményes mezőgazdasági jövedelemadót fizetnek, még akkor is, ha intenzíven fog­lalkoznak zöldségtermesz­téssel és állattartással, az említett 50 ezer forintos ha­tárig. Tudomásom szerint azonban e határt meghaladó, az átlagosnál nagyobb jöve­delem szerint ebben az év­ben egyetlen tsz-tag * sem adózott. 1973-ban például a tsz-tagok a háztáji gazdasá­gok után katasztrális hol­danként 479 forint adót fi­zettek. Ez az összeg az idén 487 forint. Tehát a növeke­dés lényegében nem számot­tevő, ez is elsősorban a sző­lő- és kertművelési területek nagyobb aránya miatt van. — Kik fizetnek még ked­vezményes adót? — Ugyancsak kedvezmé­nyesen adóznak az illetmény­földet használók, például az állami gazdaságok dolgozói, a tsz-alkalmazottak, a peda­gógusok. De az adórendszer módosítása az eddig már meglévő adókedvezmények körét is bővítette. A 65. élet­évét betöltött férfi, illetve a 60 év feletti nő az adónak csak 50 százalékát fizeti, ez a kedvezmény legfeljebb 1500 forintig terjedhet, feltéve, ha vele együtt adózó, munka­képes férfi családtagja nincs, és ezen kívül egyéb adókö­teles jövedelemmel sem ren­delkezik. E kedvezmény ko­rábban csak 35 százalék volt, 1000 forint határig. Ebben az évben ilyen címen me­gyénkben 4,6 millió forint kedvezményt kaptak az adó­zók. — Kik élveznek adómen­tességet? — Továbbra is adómentes a termelőszövetkezeti jára­dék, valamint az új telepí­tések, például a szőlő 4 évig, a gyümölcsös 2—10 évig. — összefoglalhatjuk úgy az elmondottakat, hogy a módosított adórendszer a mezőgazdasági lakosság túl­nyomó többségét kedvezően érinti? — Feltétlenül. Mint emlí­tettem, megyénkben az átla­gosnál magasabb jövedelem után csupán néhányan fizet­nek adót, ugyanakkor bővült a kedvezmények köre. 1973- hoz viszonyítva ebben az év­ben 3,6 millió forinttal csök­kent az adóbevétel. Ennek részben oka az is, hogy csök­kent az adózók száma, hi­szen a termelőszövetkezetek a háztáji területet nagyon sok helyen már pénzzel vál­tották meg. Mindemellett még előfordulhat, hogy a mezőgazdasági lakosságnak kérdései, problémái adódnak a módosított adórendszerrel kapcsolatban. Szükség esetén forduljanak a helyi tanácsok pénzügyi szakigazgatási szer­veihez. Szívesen adnak fel­világosítást mindenkinek, — hogy a lakosság tisztán lássa azokat a gazdaságpolitikai célkitűzéseket, amelyek szol­gálatában a módosított adó­rendszer is igyekszik igazsá­gosabb lenni, és kedvező irányban befolyásolni a me­zőgazdaság fejlesztését. T. P. Gépesítik a rákőczifalvi faiskolát Rákóczifalván van az or­szág legnagyobb faiskolája, ahol évente 1 millió 400 ezer gyümölcs- és díszfacse­metét termelnek. Azonban mint dr. Bereczki László, a rákóczifalvi—szajoli terme- melőszövetkezet elnöke el­mondta — a facsemetéket jó minőségben, de drágán állítják elő. Ennek az az oka, hogy a faiskolában ma még nagyon sok a két­kezi munka. Hogy az ed­dig elért eredményeket tar­tani és fokozni tudják, a gépesítés elkerülhetetlen. Ezért utazott a szövetkezet elnöke a Német Szövetségi Köztársaságba, a faiskolai meglévő és a faiskolában alkalmazható szinte valamennyi gép be­mutatásra került. Ezekből a szövetkezet is megvásárolt most néhányat. Többek kö­j világkiállításra. Ott a világon zött egy POLYBOB típusú hidastraktort, ami talán a legkorszerűbb a hasonló ka­tegóriájú gépek között. Nagy előnye ugyanis, hogy me­net közben lehet szabályoz­ni. Például változtatni lehet a sortávolságot, a hegyi mű­velésnél a dőlésszöget, a földhöz viszonyított magas­ságot, stb. Gépesítik a fa­csemeték osztályozását is, ami ma még nagyon sok munkát jelent. A több mint 3 millió oltvány kötegelése és csomagolása eddig száz asszony munkája volt, a jö­vőben ezt is gépek végzik majd. A vegyszer kiszórás korszerűsítésére szintén vá­sároltak egy speciális gépet, valamint egy elmés szerke­zettel rendelkező vetőgépet is, amellyel az úgynevezett alany (erre oltják a nemes gyümölcsfát) magját sze­menként tudják vetni. fíagymarekord Jászladányban A jászladányi Egyetértés Termelőszövetkezet 8500 hek­táron gazdálkodik. A gaz­daság három termesztési rendszer tagja: búzát a tiszai öld váriak, szó­ját a rákóczifalviak, kukoricát a KSZE rend­szer szerint nagy területen termesztenek. Cukorrépájuk viszont ke­vés van, betakarításában a komolyabb munka október­ben kezdődik, mert csak ak­kor vásárol nagyobb tétel­ben tőlük répát a hatvani cukorgyár. Közel áll viszont a befejezéshez a 65 hektár vöröshagyma betakarítása. Idei termésüket — amely egyben rekord is, hektáron­ként 500 mázsa — folyama­tosan értékesítik a szolnoki és az egri MÉK-nél. A nap- rafogótáblák 80 százaléká­ról is beszállították már a termést.

Next

/
Thumbnails
Contents