Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

I 1074.' Siéptefijiber 24. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP Húsz és fél e?tr vagon répa közúton Szolnok körzetében átmenetileg éjjel szállít a Volán Az utóbbi évtized egyik legjobb répatermiését taka­rítják be a Szolnok megyei, iparszerű zárt rendszerben termelő gazdaságok. A bősé­ges termés jelentős részé a földekről közúton kerül a szolnoki és a mátravidéki cukorgyárba. A szolnoki Vo­lán 7-es Vállalat fennállása óta az idén szerződött a legnagyobb mennyiségű, húsz és fél ezer vagon répa továbbítására. Ha az időjá­rás kedvező lösz — mint a kongresszusi munkaverseny­ben vállalták — akkor ezt a mennyiséget egy két ezer va­gonnal meg is toldják. A tavalyinál mintegy har­minc százalékkal több cu­korrépa szállítása érdeké­kében rugalmas szervezési módszereket alkalmaznak. Közismert, hogy a szolnoki üt és hidfelújítási munkák miatt nappal nagy torlódás van a közlekedésben, ezért a cukorrépát jelenleg csak éjszaka szállítják. A Szolno­ki Cukorgyárba húsz nagy­teljesítményű, pótkocsis ZIL tehergépkocsi szállítja a me­zőgazdasági üzemekből a termést. A gépjárművek ter­mészetesen nappal sem tét­lenkednek, a termelőszövet­kezetek határában segítik a nagy őszi munkákat. Ha a közlekedési állapotok javul­nak, akkor tíz-tizenkét nap múlva már két, hosszú mű­szakban, vagyis éjjel-nappal hordják a répát. A Mátravidéki Cukorgyár körzetében ez idő szerint már alkalmazzák a komp­lex betakarítási módszert. A gépjárművek a répát köz­vetlenül ja szántóföldön, a betakarító gépek mellől sze­dik fel, a cukorgyárban pe­dig vízágyúval ürítik ki a szállítmányt. Ez a folyamat két rakodási műveletet tesz feleslegessé és szükségtelen­né teszi a depózást. Termé­szetesen, ha a Szolnoki Cu­korgyár körzetében is za­vartalan lesz a közúti szál­lítás, akkor ebben a tér­ségben is a betakari tógépek­től közvetlenül rakodjak a téfm'ést. — A Volán 7-es Vállalat rugalmas munka- szervezése — a MÁV val egyetemben — eddig bizto­sította a két cukorgyár za­vartalan nyersanyagellátá­sát. A szállítás ütemét azon­ban tovább fokozzák. Erre minden feltétel megvan, mert a vállalat tehergépko­csi-parkja százhúsz új gép­járművel bővült. Gondot csupán az jelent, hogy a nyers répaszeletet egyelőre nem veszik igénybe a mező- gazdasági üzemek, így a gép­járműveket nem tudják oda-vissza kihasználni. Megkezdődött az európai útügyi konferencia 25 ország mintegy 700 képviselőiének. közlekedési szakemberének részvételével tegnap Budapesten az épí­tők szakszervezetének szék­hazában megkezdődött a Nemzetközi Ütügyi Szövet­ség. az IRF regionális kon- ferenciáia. A -hivatalos megnyitó ün­nepséget követően délután tartották a konferencia első munkaülését, amelyen az eu­rópai országok úthálózatá­nak. és útépítésének helyze­tét. fejlesztését ismertetik. Paradicsommá % Hollandiába Százhetven hektárról szüretelik a paradicsomot az Alföld egyik legna­gyobb paradicsomtermelő gazdaságában, a szolnoki Lenin Tsz-ben. Bár a ker­tészeti növény érése mintegy két-három hetes késésben van — az isko­lai tanulók segítségével — 220 vagon termést már leszedtek. A hektáron­ként 250—300 mázsa ho­zamot adó paradicsom félkész feldolgozására a tsz rendezkedett be. A földekről konténerekbe a lévonalra szállítják a pa­radicsomot, ahol kisajtol­ják a levét hat speciális tartálykocsiban továbbít­ják a nagykőrösi Kon­zervgyárba. A minőségi paradi­csomfajták „mellékter­méke", a mag is jó jö­vedelmi forrást jelent a gazdaságnak. Százötven mázsa tisztított és gon­dosan szárított paradi­csommag exportjára kö­tött szerződést egy hol­land céggel. A minőségi mag mázsájáért 20—25 ezer, együttesen pedig mintegy 3,5 millió forin­töt kap. Ha az időjárás nem okoz veszteséget, az idén megtermett több minit 400 vagon paradi­csom — a magértékesí­téssel együtt — körülbe­lül 10—15 millió forint jövedelmet jelent' a tsz- nek. Amikor már ki-kihagy a motor — Hogy van? — Telik egyik nap a má­sik után. — Szokatlan a sok szabad idő? — Azért van mit csinálni. Eltelik valahogyan a nap ... — Először az új háznál ke­restem, azt hittem, ott ta­lálom. — Majd délután megyek oda, van még csinálni való raj la. Az idősebbik fiámnak építettem. Ez a régi ház meg a kisebbik gyereké lesz. A lányaim? Mind a négy férj­nél van, csak a fiúk nem akarnak nősülni, pedig a ko­ruk már meglenne hozzá. Az idősebbik 25, a kisebbik 23 éves, ők is itt dolgoznak a tsz-ben. — A gyerekeié lesz á ház, és maga? — Én egyedül is megva­gyok. Az új ház háromszo­bás. abból egy az enyém. De még nem költözünk, mert sok minden kellene oda, kerítés, kapu .., egyelőre nincs ráváló, élfogyott a pénzünk. Hát itt lakunk á fiaimmal, ebben a régiben. — Azért szép tágas, ké­nyelmes ez a régi is... — Most, hogy a lányok szétszéledtek a szélrózsa -ntnden Irányában, most már bőven van hely. Amíg °gVütt veit á család, amíg élt a feleségem ... Sok gond­nak. meg örömnek tanúia ez a ház. Mert , az embernek az egész élete törédéíém. T Ót-fut a mindennapi dolog után, aztán egyszerre csak í zt veszi észré. Rogy ki -fel— >agy a motor. Megkopott a ^ér kezet. — Mikor lett szövetkezeti ’lúök? — Amikor itt Tiszaszent- inirén a Jövendőnk, meg az Oj Barázda Tsz 1959-ben egyesült, akkor mondta ki a tagság: legyen Seres Géza az elnök. Attól fo-rea egészen tavaly nyárig-, amikor a nvusdíiaztatásom kértem. Éppen negyedszázadot töl­töttem el a szövetkezetben. Árra büszke vagyok, hogy 15 évi elnökségem ideje alatt egyetlen egyszer sem volt mérleghiányos a szövetkeze­tünk. Tudja, nem végeztem én iskolákat. Ezt nagyon saj­nálom. Nincs érlelnie már keresni az okát, akik akko­riban szövetkezeti elnökök voltak, tudják, hogy miért, mások meg lehet, nem ér­tenék meg. De szerencsémre nekem mindig jó munkatár­saim voltak, nagyszerű szak­emberek, akikkel jó volt együtt dolgozni. A tsz-elnök- ség nem örök éltig tartó la­kodalom. Különösen nem volt az, azokban az években. A sok szövetkézeli egyesítés millió gonddal járt. Főként összeszoktatni az embereket, megszervezni a termelést, hogy ne legyen zökkenő — éz volt a legnehezebb. De azt a eélt, amit magunk elé tűztünk; elértük. Üttörói voltunk egy mozgalomnak. Mi raktuk le az alapokat. Most Már valamivel köhy- nvebb lesz. Vannak korszerű gépek, van műtrágya, van­nak jól képzett, fiatal szak­emberek, most már más a munka. — Mégis maga kérte a nyugdíjazását. — Igen, magam kértem. Idegileg nagyon megfárad­tam. Kértem, hogy méltá­nyossági alapón nvugdíiaz- zanák. Bök rftindeft történt az életemben. Aztán ráadá­sul tavalv meghalt a felesé­gem is. Látja, most Is elér- zékeövülnk. ha rágondolok. — Volt nagy búcsúztatás? — Az idei tervtárgvaló közgyűlésen választották meg az úi elnököt. Én is akkor köszöntein él á tábláétól. — Azért csak vállalt va­lami megbízatást? — Tanácstag vagyok, meg mint kommunista tagja a községi csúosvezetöségnek .,. — Elfáradt? — El. csak az a baj, hogy a fáradtság nem szép, in­kább szomorú. Meg mi az; amit én adhattam? A mun­kám. Azt mondja, oda lett az egészségem is? Egyszer vagy így, vagy úgy, de meg­öregszik az ember. Hát alt­kor öregedjen meg úgy, hogy azt mondhassa: én megtettem a magamét. Varga Viktória A tudós bagoly a gépterembe hívogat A szösz! srác, aligha tíz­éves, elmélyülten böködi a számológép billentyűit. Ko­moly a játék, okosan enge­delmeskedik a gép, kiszá­mítja mennyi is az a ... szó­val az a sok. Mögötte a há­rom nagylány mái- bonyo­lultabb dologgal próbálkozik. A lelyukasztott szalagon kü­lönböző varázsjelek sorakoz­nak, egy-egy száin, egy-egy adat hordozói. ök, akik most ezen a ki­állításon a számológépekkel, a számítástechnika elemeivel ismerkednek, ma még bizo­nyára nem értenek, mindent, de már megéreznek valamit, már tudnak valamit: azt, hogy ami nekik most játék, végül is nagyon hasznos do­log. S a falon az ügyes szer­kezet, a villogó szemű tudós bagoly — a gépterembe hí­vogat. ahol mindent ki lehet próbálni — mintha csak mondaná: gyere pajtás, itt játszani, de tanulni is lehet. A Tisza Cipőgyár Neu­mann János KISZ ifjúsági brigádja ugyanis olyan ki­állítást rendezett a martfűi művelődési központban, amelynek az a legfőbb eré­nye. hogy minden misztifiká­lástól mentesen sikérült eav nem éppen könnyen érthető tudományágból ízelítőt adni. — Hogyan vetődött fel a kiállítás gondolata? — kér­dezem Csérnus Annától, a brigád vezetőjétől. — Februárban alakítottuk meg a brigádot. Névadónak Neumann Jánost választot­tuk, ő volt a magyar számí­tástechnika megalapítója, s mi mind a tizenheten' a gé­pi adatfeldolgozásban dolgo­zunk, az adatrögzítő csoport­ban. Már a megalakuláskor felmerült, hog.v rendezzen a brigád egy számitógépes ki­állítást. — Persze akkor még jó­val kisebbre mertünk csak gondolni — veszi át a szót Hab Pál csoportvezető, a ki­állítás rendezője :—. de any- nyi anyag jött ősze, hogy nein győztük válogatni. — Kiktől kaptak segítsé­get? — Sok levelet írtunk, még külföldre is. Aztán jötték a prospektusok, ismertetők a Videókétól, a Volán Elekt­ronikától. a budaoésti SZÜV szerviztől, a szolnoki adatfel­dolgozó központtól. Előadó- . sokat, filmvetítéseket is vál­lallak, így azzal együtt, amit mi szerveztünk, csaknem mindennap van program is. — Talán furcsa egy szá­mítástechnikai kiállítást fia­talosnak nevezni, de a néző­nél; önkéntelenül ez jut eszé­be. Gondolták erre? A gépteremben mindent ki lehet próbálni — Ha így van — mondja Benke Ibolya, a brigád egyik tagja, egyben az alapszer­vezet KISZ-titkára — csak azért, mert mi magunk is fiatalok vagyunk. Az átlag életkor nem éri el a húsz évet sem. Rengeteg esténk­be került ez a kiállítás, de nagy kedvvel, lelkesen dol­goztunk, talán ez látszik meg rajta. — Hét hónapja készülünk rá — folytatja Rab Pál — de megérte. Azt mondják, régen volt itt kiállításnak ennyi látogatója, mint most. Főleg fiatalok, iskolások jön­nek még megyén kívülről is. S ha látja az ember, hogy szívesen, érdeklődéssel nézik mindazt, amit összegyűjtöt­tünk, az öröm. Mert a cé­lunk is az volt, hogy lehe­tőleg minél több fiatallal kédveltessük meg ezt a szak­mát. Ezért állítottuk ki azt a tablót is, amelyen látha­tó, ma már milyen sok he­lyen van számítástechnikai oktatás. Nemcsak a főiskolá­kon. egyetemeken, hanem a középisklákban Is. Tálán né- hányan kedvet kannak. Mert érdékes, változatos ez a munka. Jómagam pincér voltam, mielőtt a gyárba ke­rültem. Azóta sokat tanul­tam s tanulok most is. A brigádból például öten já­—­runk folyamatszervezői tan­folyamra. Olyan szakma ez, hogy élete végéig tanulhat az ember. — Persze azért azt is sze­rettük volna megmutatni ez­zel a kiállítással — mondja Csernus Anna —, hogy mit ér a mi munkáhk. — S ha vége lese a kiál­lításnak? — Olyan brigád vagyunk, akik szívesen vannak együtt. Feladatunk még van bőven. Hogy csak egyet emlitsek: patronálunk egy tanyasi kol­légiumot. Amikor megalakult a brigád, akkor kerestük meg őket. Ezek a gyerekek ott­honról kevesebbet hoztak, ezt igyekszünk pótolni. Szin­te alig van hét, hogy he ta­lálkoznánk velük. Játsszunk, beszélgetünk, néha klubestet rendezünk. Ött segítünk, ahol tudunk. Nem régen pél­dául összeadtunk nékik a sa­játunkból egy százhúsz kö­tetes kiskönyvtárat. Voltak mái- nálunk gyárlátogatáson; évnyitóra, évzáróra, balla­gásra még mi megyünk el hozzájuk. — Ma megint főnnek, meg­nézik ők is a kiállítást, s biztosan velünk együtt örül­nek majd, hogy elég jól si­került. — tröniböczky — Javában tárt a dnhánytörés a Jászlvártyi Szabadság tsz - Réh. A szövetkezet dohánvüi tét vényéin hegy BALtES doliányművelő és betakarító kombájn ék több mint száz ember dolgozik reggeltől késő estig. Segítenek az általá­nos iskolások is. naponta ötven gyerek „húzza le” hat órán át a felfüzöit száraz leveleket. Képűnkön: Zsinórra Varrják a zöld dohányt Megkezdődött az őszi nagyhala dat (Tudósítónktól.) Tegnap a hivatalos ősz el­ső napján megkezdődött a szolnoki halászok „kenyér ünnepe”, az őszi nagyhalá­szat. A Felszabadulás tsz összevont munkabrigádia el­sőként a fegyverneki inten­zív hal tenyésztésre berende­zett Hólt-Tisza-ágban kezdte meg a száz méter hosszú óriáshálö húzását. A zsák­mányt élvé fogják ki, ezíért gondosan felkészültek a „be­takarításra”. A hálóba kerí­tett pontyot, harcsát, süllőt-, ckukát-, busát és más halfa­jokat oxigénnel dúsított víz­tartályokba rakják, és a tá­rolóba szállítják. Innét aztan egész ősszel, télen folyama­tosan biztosítják a környék halhúsellátását. A friss hal jelentős részét konyhakészen feldolgozva — fóliacsomagölásban, két túra- járattal szállítják Szolnok, Heves és Hajdú megye üzle­teibe. A november középéig tartó nagyhalászat, a terv­szerű intenzív és félinténzív tenyésztés következtében jó zsákmányt ígér. A hatszáz­ötven holdas tenyészterület- ről több mint harminc va­gon minőségi hal befogását várják. A lehalászott vízte­rületekét újból feltöltik víz­zel, és már az Ősszél ivadé­kokkal telepítik be. Jubilál a Kilián Repülő Műszaki Főiskola Megyénk egyik főiskolája — a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola — a na­pokban ünnepli fennállásá­nak 25, évfordulóját. Az ün­nepségsorozat szeptember 23- töl 27-ig tart. Áz esemény­sorozat első rendezvényét, az emlékülést tegnap tartot­ták, amelyen több mint száz meghívott vett részt. Ugyan­csak tegnap nyitották meg az iskola 25 éves történetét bemutató kiállítást is. A következő rendezvényre szeptember 25-én — szerdán — kerül sor. Vendégül látják Kilián György özvegyéi — Reischmann Máriát, aki az NBK-ban éh /

Next

/
Thumbnails
Contents