Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-24 / 223. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1574. szeptember 24. Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatában a közös érdekek jutottak érvényre Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatainak gyökerei a két ország dolgozó tömegeinek történelmi múltjában, kü­lönösen az 1917-es és 1919-es évek hősi küzdelmeibe nyúl­nak vissza. E kapcsolatok minőségileg új tartalmat nyertek, ami­kor a Szovjetunió felszabadította hazánkat, s a magyar dol­gozó nép kezébe vette sorsának irányítását. Azóta a ma­gyar—szovjet kapcsolatok a nemzetközi osztály-erőviszonyok alakulásának fontos szakaszát tükrözik. Kapcsolataink meg­bonthatatlan testvéri barátsággá, sokoldalú, gyümölcsöző együttműködéssé fejlődtek, s szilárd szövetséggé alakultak. A magyar—szovjet pártkapcsolatok az MSZMP X. kongresz- szusa, valamint a Leonyid Brezsnyev, az. SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra által vezetett szovjet párt- és kormányküldöttség 1972. évi novemberi hivata­los magyarországi látogatá­sa óta tovább «erősödtek. A két testvérpárt között teljes az egyetértés és a nézetazo­nosság a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kom­munista és naunkásmozga- lom minden alapvető kérdé­sének megítélésében. Pártjaink között rendsze­res a munkakapcsolat, illet­ve az információ- és tapasz­talatcsere. A szovjet párt- és kormányküldöttség 1972. évi magyarországi látogatá­sa óta legfelsőbb szintű ma­gyar—szovjet'- találkozókra különféle formákban, ese­tenként többoldalú találko­zó keretében került sor. Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára 1973. nyarán a Krím­ben, 1974. á prilisában a Var­sói Szerzőldés politikai ta­nácskozó ."testületének érte­A felszabadulás után, ami­kor Magyaro rszágon győzött a szocialista forradalom, a győztes magyair munkásosz­tály — mikéntf a Magyar Tanácsköztársaság hősi nap­jaiban — testviéri szövetség­re lépett szovjet osztály test­véreivel, Lenirr. országával, a Szovjetunióval. 1945. szep­tember 25-én a Szovjetunió felvette Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatot: kez­deményező lépést a háború­ban szövetséges többi hata­lom is követte. A Szovjet­unió a második világháború után elsőként kötött keres­kedelmi szerződést hazánk­kal, segítve ezzel a magyar népgazdaság újjáépítését. A diplomáciai érintkezés fel­vétele csak elindítója volt a szovjet—magyar államközi kapcsolatok további kibon­takozásának. 1948-ban a két nép barátsági, együttműkö­kezletén Varsóban, majd 1974. augusztusában ismét a Krímben találkozott Leo­nyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkárával. Pártunk X. kongresszusa óta az MSZMP Politikai Bi­zottságának és titkárságának minden tagja járt a Szovjet­unióban, közülük többen nem egyízben. Az MSZMP illetékesei részt vettek és aktívan szerepeltek a szo­cialista közösség országai­nak kb-titkári találkozóin, 1973. decemberében és 1974. januárjában. Jártak a Szov­jetunióban a Központi Bi­zottság újonnan kinevezett osztályvezetői is. Évente hat magyar pártmunkás küldött­ség utazik a Szovjetunióba, s a megállapodásoknak meg­felelően tervszerűen folyik az előadók cseréje is. Min­den magyar megyének van szovjet partner-területe. Kö­zöttük sokrétű testvéri kap­csolat alakult ki párt-, ta­nácsi és tömegszervezeti vo­nalon egyaránt. dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződéssel még szorosabbra fűzte viszonyát. Nemzeti történelmünknek ezt a sorsdöntő fontosságú okmányát 1967. szeptembe­rében további 20 esztendőre megújították. Az említett szerződések­ben és a két ország viszo­nyában kezdettől fogva ér­vényre jutottak közös érde­keink; a legszorosabban együttműködünk a Varsói Szerződés szervezetében és a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsában, valamint más nemzetközi fórumokon. Gazdasági kapcsolatok A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya az együttműködés kiszélesí­tése és hatékonyabbá tétele érdekében 1949. június 26-án tudományos-technikai együtt­működési egyezményt kö­tött. Ennek az egyezmény­nek az idén megünnepelt 25. évfordulója kapcsán már ar­ról adhattunk számot, hogy az elmúlt két és fél évtized alatt hazánk csaknem há­romezer ipari, mezőgazdasá­gi dokumentációt vett át a szovjet partnerektől, ugyan­akkor több mint 1700-at adott át. Az évek során kibővültek és minőségileg új tartalmat kaptak a gazdasági és mű­szaki tudományos kapcsola­tok: a Szovjetunió és Ma­gyarország között állandóan növekedett a külkereskedel­mi forgalom. Az ötéves ter­vek egyeztetésének gyakor­lata a hosszúlejáratú áru­csereforgalmi megállapodá­sok, a tervszerű és szilárd gazdasági kapcsolatok létesí­tése hozzájárult Magyaror­szág és a Szovjetunió nép­gazdasága szükségleteinek mind teljesebb kielégítésé­hez. KuUurális és társadalmi élet Erősödnek, mind közvet­lenebbé válnak hazánk és a Szovjetunió kulturális kap­csolatai. Országaink népei évről évre egyre alaposab­ban és mélyebben ismerked­hetnek meg egymás' kultu­rális értékeivel. Az utóbbi években még intenzívebbé vájtak kap­csolataink az oktatás, a tu­domány és a kultúra terü­letén, amelyhez nem kis mértékben járult hozzá az 1967. májusában megala­kult magyar—szovjet kul­turális együttműködési kor­mányközi bizottság. Állandóan szélesednek — a párt- és állami kapcsola­tok erősödésével egyidőben — a közvetlen kapcsolatok a két ország dolgozói, a munkások, a parasztok, a tudomány és a kultúra mű­velői között. 1955-ben Odesz- sza és Szeged között testvéri kapcsolat létesült. Jelenleg Magyarország minden me­gyéjének és több városának testvérkapcsolata van a Szov­jetunió szövetségi és auto­nóm köztársaságaival, me­gyéivel és városaival. A ma­gyar és a szovjet nép kö­zötti kapcsolatok fejleszté­sében fontos szerepet ját­szanak a magyar—szovjet, valamint a szovjet—magyar baráti társaságok. ,,Kőből alkotott A merni licai ka-tély A Dél-Bulgáriában elterü­lő Rodope-hegyvidék építé­szetében testet ölt a bolgárok örök törekvése a szépre és a szabadságra. Ennek eevik legszebb megnyilvánulási formáia a Szmolian-kerüloti Mogilica faluban álló kas­tély a késő-feudalizmusból, a legnagyobb Délkelet-Euró- oában ebből az időből. Több évig tartó restaurálás után most ismét régi pompájában tárul a látogató szeme elé. Ez a megerősített kúria 1750 és 1850 között épült, lakó- és gazdasági épületek­ből áll. Építtetője az Augu- sev-család volt. A Rodope-vi- dék építészeinek mestermű­ve arányosságával, hamisít- tatlan bolgár stílusával, harmóniájával ejti bámulat­ba a szemlélőt. A második kastélvszárny keleti fala egyike a Rodope- építészet legérdekesebb hom­lokzati kompozícióinak. A kőművesek alkotó fantáziája harmonikusan egyesítette itt az öt architektonikus elemet. A kastélynak — amelynek területe meghaladja az 5000 négyzetmétert — 36 szobája van és összesen 224 ablaka... A régi monda szerint a feu­dális urak levágatták a mes­terek kezét, hogy ne tudják ezt a ..kőből alkotott mesét” megismételni. A kőből, fából és habarcs­ból emelt mesterművet erős kőfalak veszik körül. Az épí­tőmesterek eredeti ízlését nemcsak a külső díszítések dicsérik. minden épület- szárnyban megtaláljuk a Ro- dope-vidék jellegzetes archi­tektúrájának nyomait. Így például a gazdagon díszített mennyezeteket. amelyek nemcsak látványosak, hanem meghitt hangulatot is árasz­tanak. A kastélyban a múlt vi­lága új életre kelt. Néhány hónapja a restaurált kastély kapuja nyitva áll a látogatók előtt. Nemcsak mint az em­beri kultúra egyik egyedül­álló építészeti műemléke, ha­nem mint múzeum is. Meg­ismerhetjük a Rodope-vidék otthonainak életét, láthatjuk a ..halistákat” (kecskeszőr- takarókat). a tarisznyákat és filcszőnyegeket, az abroszo­kat stb. Nyomon követhetjük a szövés — a Rodope-vidék lakói hagyományos háziipa­rának — egész folyamatát. A gyűjtemény a kerület öt néprajzi vidékének: Mogili­ca. Siroka. Laka. Starcova és Doszpat színpompás szövött kincsét vonultatja fel. A ki­állítást a fafaragók, rézműve­sek. kőművesek és művésők munkái egészítik ki. Diplomácia, barátsági szerződések Ki éiti ezt? A csengetésig öt perc maradt. Addig még le­het egy kocsit lazíta­ni... — Hiába, nem bí­rom tovább — sóhajtot­ta az első. — Esküszöm, ez a hülye Melnyikov megint macerálni fog. Hol a remek passz, hol a legújabb magasugroi stílus érdekli. Meg kell őrülni! — Engem tegnap a Volker nyaggatott egy teljes órán keresztül a molekuláris fittyfenéről. Hát őszintén szólva, ez azért már több a sok­nál... — Ugyan, hát ez is valami? — csodálkozott a harmadik. A másik, aki egy szót sem szólt, kedvetlenül húzta ki zsebéből a harmonikaszerűen ösz- szehajtogatott cetlit és belenézett. — Mi az, te puskázol? — szörnyülködött a harmadik. — Szégyent hozol erre a jónevű is­kolára! — Hagyd — csitította a negyedik. — Egyéb­ként mit tegyünk, mondd? Az a Volkov olyan csavarintos kér­............»««KOI«««........................»«»Ml d éseket tud feltenni... Sajnos, nekem nincs időm mindennel lépést tartani. A kicsikkel is törődnöm kell, azonkí­vül ugye a család... Is­tenemre, ettől a Vol- kovtól lassan már frászt kapok. Minden nap kérdez és kérdez... — Csillapodj — in­tette le az első. Ma ta­lán nem is kérdez. — Oh, Szavaljev is... Lassan az agyamra megy — suttogta majd­nem sírva a negyedik. — Hogy az mi minden­re kíváncsi!? A valószí­nűségszámítástól kezd­ve a lineáris függvé­nyekig mindenre. — Maljajeva meg örökké Saint Exupéri- ről faggat — közölte idegesen a harmadik. — És Hemingwayről! Mondjátok, ki érti ezt? És kit érdekel mindez? Megszólalt a csengő. Felálltak. Hónuk alá csapták az osztálynap­lót, és elhagyták a ta­nárit, hogy órát tartsa­nak. V. Sztronoin Ford.:. Baraté Rozália Egészségügyi együttműködés Egységes elektronikus di­agnosztikai berendezés meg­alkotásáról tanácskoztak a KGST-országok küldötted Batumiban. Az értekezletet a KGST gyógyászat-technikai koordinációs központjának javaslatára hívták össze, amelyen bolgár, magyar, NDK-beli, szovjet és cseh­szlovák kutatóintézetek, kli­nikák, az érintett iparválla­latok és tervezőirodák mun­katársai vettek részt. Az ér­tekezleten meghatározták a gyártandó eszközökkel szem­ben támasztott egységes kö­vetélményeket és szabvá­nyokat, valamint kidolgoz­ták a közös terminológiát. A szocialista országok szakembereinek együttmű­ködése gyakorlatilag felöleli a gyógyászati technika cjsz- szes ágazatát. Szovjet és NDK-beli kutatók már ki­alakítottak közösen egy automata diagnosztikai be­rendezést, amely alig félóra alatt sokoldalúan megvizs­gálja az emberi szervezetet és megbízhatóan értékeli a normálistól való eltéréseket, pontosan meghatározza a diagnózist. Az első ulanbatori sarkkutató „Az iskolában egyik órán meséltek nekünk a Déli­sarkvidékről, a szovjet sark­kutató állomásokról. Ekkor határoztam el, hogy min­denképpen eljutok a hato­dik kontinensre. 1963-ban kerültem a Mongol Állami Egyetem matematika-fizika karának meteorológiai sza­kára, majd az egyetem el­végzése után szovjet szak­emberekkel együtt résztvet- tem a „Meteorit” meteoro­lógiai lokátor felszerelésé­ben” — meséli életútjáról Zsacsini Cerendeleg, fiatal mongol mérnök-aerológus, aki nemrégiben tért vissza a Déli-sarkvidékrőL Zsacsini Cerendeleg álma 1972-ben valósult meg: egy szovjet sarkkutató expedí­ció tagjaként eljutott a Dé­li-sarkvidékre és 354 napot töltött a „Mologyozsnaja” ál­lomáson. Az atmoszféra leg­felső rétegeiben végbemenő folyamatokat tanulmányozta. „Az Anktarktiszon uralko­dó szigorú feltételek között a siker elsősorban az egy­másnak nyújtott segítségtől, támogatástól függ — mesél élményeiről. — A mi kollek­tívánk megbízható, összefor­rott együttes volt. Szinte családtagként éltem a szov­jet sarkkutatók között. A szuperszonikus repülés és a bőrrák Az USA-ban az ózon csök­kenése és a bőrrák kiala­kulása közötti összefüggés lehetőségét körülbelül há­rom évvel ezelőtt vetették fel elsőízben. Az azóta eltelt idő alatt a kutatók újabb adatokat gyűjtöttek össze, amelynek alapján a bőrrák számszerű növekedése való­színűnek látszik az Egyesült Államokban, bár a növeke­Mágneses porszűrő Kettős előnye van a Za- danovi Kohászati Intézetben nemrég kidolgozott mágne­ses porszűrőnek. Egyrészt visszatartja a porkohászati üzemek cirkuláltatott leve­gőjébe kerülő port, másrészt dés mértéke körül ma még viták folynak. Egyes tanul­mányokban a kutatók ugyan­akkor kimutatják, hogy a szuperszonikus gépek meg­felelő tevezésével a magas légkörbe jutó nitrogén-oxid szennyezés a mirtimálisra csökkenthető, és így az ózon koncentráció csökkenése el­kerülhető. pedig összegyűjti az apró fémszemcséket, amelyek új­ra felhasználhatók. Egy ilyen készülék évente 25 tonna fémport képes „össze­gyűjteni”. Csíramentes élet f ......................... . ........... ■ E lőfordul, hogy. olyan em­bereknek, akiknek csökkent erejük vagy hiányzik a csí­rákkal — baktériumokkal és gombákkal — szembeni vé­dekező (immun-) rendsze­rük, hosszabb-rövidebb ideig a külvilágtól tökéletesen el­zárva kell élniük. Ilyenkor kisebb lakássá kialakított, hermetikusan zárt kabinban helyezik el a beteget, ahová úgynevezett baktériumszű­rőn átbocsátóit levegőt jut­tatnak be. Természetesen a védett személy által elfo­gyasztandó- ételeket is hővel, sugárzással vagy vegyi úton sterilezik. A csíramentes ka­binok konstruktőreinek sok nehéz feladatot kellett meg­oldaniuk, amíg megszület­tek az élettevékenység min­den mozzanatára kiterjedő tökéletes sterilitást biztosító kabinok. A szervezetnek az a rend­ellenességé, hogy nem ter­mel a fertőző csírák legyő­zésére szolgáló ellenanyago­kat — immunoglobulinokat — többnyire átmeneti jel­legű. Ha hosszabb távon sem áll helyre a szervezet normális működése, csont­velőátültetéssel pótolják a hiányzó immunrendszert. Új mértékegység Ausztráliában A pénz után más mérték- egységeknél is áttérnek a tí­zes számrendszerre Ausztrá­liában. Hogy az új mérték- egységeket a közönség előtt könnyebben megszokhatóvá tegyék, a postaigazgatóság az elmúlt márciusban négy bélyegből álló sorozatot bo­csátott ki. Ezek humoros rajzokkal teszik szemléié- tessé a régi és az új mér­tékegységek azonos értékű számait. Az egyik bélyegen a hosszmérték, a másikon a súly, a harmadikon a tér­fogat, míg a negyediken a hőmérséklet régi és új mér­tékének egyezését mutatják be. ANYAGBESZERZŐI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező férfi munkaerőt keres az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi gyáregysége. JELENTKEZNI LEHET: Szabó Tibor gyáregységvezetőnél. i \

Next

/
Thumbnails
Contents