Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-22 / 222. szám

1974. szeptember 22, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1 ÓBB AZ ÚJSZÜLÖTT Bővítik a szülőotthonokat Megyénkben tavaly 6800 csecsemő Született, az idén az év végéig 8000 újszülöttre számítanak. Ez 17 ezrelékes népszaporulatot jelent a ta­valyi 15,6 ezrelékkel szem­ben. Az újszülöttek számának növekedéséhez nagymérték­Jelenleg 285 szülészeti ágy van a megyében (142 a kór­házakban 123 a hat szülő­otthonban.) Az újszülöttágy kevesebb: mindössze 175. Így item egyszer előfordul, hogy egy kiságyba két cse­csemőt fektetnek. Ha a gyermekágyi idő­szakra hét napot számítunk, a .legoptimálisabb körülmé­nyek között egy évben 14 ezer szülő nőnek és 9 ezer Valamennyi szülőotthon és szülészeti osztály vezetőjé­nek felkészülési tervet kel­lett készíteni. A napokban ezek alapján állítottak össze a megyei tervet, amelyben három csoportra osztva rangsorolták a feladatokat. A legsürgősebb teendők kö­zül első helyre a Hetényi kórház szülészeti osztályá­nak bővítése került. A meg­oldás: a szülészeti osztály épületében működő bába­képzői kollégiumot áttelepí­tik az egészségügyi /szakkö­zépiskola kollégiumába. Így a szülőágyak számát 70-ről 95 re, a csecsemőkét 44-ről A megyében a legkritiku­sabb helyzet Kunszerttmár- tonban van. A szülőotthon épülete nagyon rossz álla­potban vart. Átmeneti meg­oldásként az idén a legszük­ségesebb javításokat elvég­zik. Így 10 ággyal (a régi 23 helyett) továbbra is a szülő nők rendelkezésére áll. Jö­vőre azonban a szülőotthon 10Ö éves épületét teljesen felújítják. Az építkezés ide­je alatt (amely előrelátható­lag egy esztendeig tart) a lékben hozzájárult a művi vetélések szigorú korlátozá­sa. (Az idén a tavalyihoz ké­pest 36 százalékkal csökkent az abortuszok száma.) Ezzel magyarázható, hogy 10 szá­zalékkal kevesebb koraszü­lött jött a világra és 23 ez­relékre csökkent a csecse­mőhalálozás. csecsemőnek jutna hely a kórházakban, és a szülőott­honokban. De nem mindig akkor és ott születnek a gyermekek, amikor és ahol éppen hely van. Hosszú évek tapasztalatai szerint csak Szolnokon és Tiszalüredert 100 százlékos az ágykihasz­nálás. Sőt, az idén Szolno­kon és a törökszentmiklósi csecsemőkórteremben túl­zsúfoltság volt. 70-re növelhetik. Határidő: 1974. december 31. Hamarosan megszűnik a törökszentmiklósi szülőott­hon csecsemőkórtermének zsúfoltsága is. A-rekonstruk­ció szeptember 17-én meg­kezdődött. Az otthon új épü­lettel bővül, amelyet a Szol­nok megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói tár­sadalmi munkában összeköt­nek a jelenlegi szülőotthon­nal. A szülőágyak száma nem változik, 24 ma- rgd. De az új gyermekkór­teremmel 14-ről 24-re emel­kedik az újszülöttágyak szá­ma. szülő nők elhelyezését a kör­nyező otthonoknak kell meg­oldani. A közelmúltban megala­kult egy — szülész, — gyer­mekhigiéniai szakorvosból, mérnökből, vezető védőnő­ből álló — bizottság, amely végigjárja a megye vala­mennyi szülészeti osztályát és szeptember végén a szü­lészfőorvosi értekezleten összegzik a tapasztalatokat, kidolgozzák a további tenni­valókat. Javult az ellenőrzés NEB utóvizsgálat a Jászságban Több mint egy éve, hogy á jászberényi járási-városi Népi Ellenőrzési Bizottság a kereskedelmi munka hatósá­gi ellenőrzését, annak haté­konyságát vizsgálta a járás­ban. A vizsgálat többek kö­zött felhívta á figyelmet ar­ra, hogy kevés az ellenőr­zés különösen az árellenőr­zés, az AFÉSZ-ek árpolitiká­ja nem felel meg a központi irányelveknek, nem kielégí­tő az éttermek tisztasága, a tanácsok és az A'FÉSZ-ek nem készítenek közös" — a kereskedelmi hálózat fej­lesztését szolgáló — tervet. Mi történt azóta? Erre ke­resett választ a NEB az el­múlt hetekben tartott utó­vizsgálatok során. Az utóvizsgálatokra a já­rás négy nagyközségében, a tanács szaki gazgatasi szerve­inél, az AFÉSZ-eknél és az üzletekben került sor. Meg­állapították, hogy a nagy­községi tanácsok és az ÁFÉSZ-ek elfogadták a NEB korábbi javaslatait. Jászárokszálláson a tanács tavaly loo ezer forintos tá­mogatást adott az ÁBC-áru- «ház építéséhez, az idén újabb 100 ezer forinttal se­gíti az üzlethálózat bővíté­sét. A jászfényszarui tanács telket biztosított az áruház építéséhez. Jászkiséren is kedvezményes áron kapott telken épített ABC-áruházat az ÁFÉSZ. Az alapvizsgála­tok óta — állapította meg a NEB — a tanácsok igazga­tási szervei, valamint az ÁFÉSZ-ek igazgatóságai a boltok ellenőrzésére csopor­tokat hoztak létre. Az eddi­ginél több kereskedelmi szakembert és társadalmi el­lenőrt vontak be a munká­ba és jóval többször tartot­tak ellenőrzést az ü2eletek- ben. A tavalyi alapvizsgálato­kat számos egyéb intézkedés követte. A jászapáti és a jászfényszarui ÁFÉSZ 2000—2000/literrel növelte hűtőgépkapacitását. A jász- kiséri ÁFÉSZ 378 ezer fo­rintot költött az elmúlt egy év alatt hűtőbútorok vásár­lására. Jászapátiban" ezenkí­vül bevezették az értékesebb fogyasztási cikkek régóta hiányolt térítésmentes ház­hoz szállítását ÍJi kórtermek *xolnoko* Megszűnik a xsúfoUság Töröhsxentmikloson Teljes felújítás &unszen*martinban Kiszáradt a víztorony Tiszaföldváron a Lenin(Tsz irodája mögött az „új” víz­torony magasodik. Látszatra mutatós szerkezet semmit sem árul el a földváriak pa­naszából. De elég csak szóba hozni, a helybeliek keserű lemondással legyintenek, — vagy éppen élcelődnek: — Műemlék — mondják, toronypresszót kéne benne nyitni, másra úgyse jó. Lapunk több alkalommal foglalkozott ezzel az évek óla vajúdó ügyel. Legutóbb — több mint egy éve, 1973. szeptember 6-an „Vizműépi- tés bonyodalmakkal” címmel megjelent cikkben írtunk a tiszaföldvariak gondjairól.— Emlékeztetői néhány adat: Egy év után A vízmű 29 millió fort út­ba került, ebből a víztorony közel 3 millióba. Az építke­zés kivitelezője a/. ÉPSZER vólt. A munkát 1970 tava­szán kezdték, az átadást 1Ő72 júniusára tervezték, dé a torony műszaki átadásakor alapvető hibákat fedeztek fel. Idézet a műszaki átadás jegyzőkönyvéből: „...A víz­torony nem biztosítja a Szük­séges' 5Ó0 köbméter vízmeny- nviséget, mert szigetelési, át­eresztési hibák jelentkeznek, nagymérvű mennyiségben,..” Cikkünk megjelenése óta ismét egy év telt el, Kovács Tivadart, a vízműtársulás elnökét a jelenlegi helyzet­ről kérdeztem. Víz már van — Méghozzá jó minőségű, és elegendő — mondta. — Néhány évvel ezelőtt ez is gondot jelentett, mert ki­apadtak a nagyközség kútjai. öt -éve megalakult a vízmű­társulás, azóta három mély- íúratú kút adja a vizet. Het­vennyolc kilométer hosszú vízvezetékhálózatot építet­tünk. — Két, egyenként 200 köbméteres, tározóban gyűjt­jük a vizet. A víztorony hasz­nálhatatlan, azért átmeneti- les villanymotor hajtja a szivattyúkat. A motorok a nagy terhelés miatt állandóan leégnek. Szükség lenne a víz­toronyra, hogy biztosítsa az állandó nyomást. Ezért is építettük. Tavaly szeptember óta csak a hivatalos levelek, ira­tok szaporodtak, — de a Víz­torony sorsa nem változott. A társulás vétkeseket, fele­lősöket keres, meri még ma sem született végleges dön­tés. Röviden: A vlzműtársulat a műszaki átadás után egymillió forin­tot visszatartott a hibák ki­javítására. A gazdasági bíró­ság ézt az összeget méltá'- nyosrtak találta. Az ÉPSZER mint általános kivitelező be­perelte a szigetelést készítő alvállalkozóját *a pilismarót! Lenin Tsz építőipari üzemét. Az esztergomi gazdasági bí­róság azonban ez ügyben még nem hozta meg végzé­sét. Az idő közben telt, a víz­műépítés további munkáinak lebonyolítását a megyei be­ruházási vállalat vette át. — Egyidejűleg a vízműtársulás lemondott (?!) arról, hogy az ÉPSZER javítsa ki a torony szigetelését. Üj, megbízható vállalkozóra számítottak. A torony szigetelése azonban nem készült el mind a mai napig. Pedig a pénz megvan a javíttatásra. A karcagi építők A megyei beruházási vál­lalatnál Simonyi Lajos osz­tályvezető a következő fel­világosítást adta: — Tárgyaltunk a VBGY- ÉPSZER Vállalattal. Üj mű­anyag fóliával, Trocallal von­ják majd be a tározót, de sajnos a fal előkészítését már nem vállalták. Tulaj­donképpen nem nagy mun­ka. A régi szigetelést kellene el távoli tani, s a falfelületet egyenletes rétéggel bevonni. Erre ázónban ezideig néni akadt vállalkozó. Felkeres­tük a környező tsz-ek építő­ipari brigádjait — hallani sem akArnak róla. A karcagi Nagykunsági Építőipari Szö­vetkezettel most kezdtünk tárgyalni, talán elvállalják. Több mint tizenkétezer ember jó ivóvízellátása forog kockán. Azt reméljük, hogy Karcag jónevű építőipari szövetkezeté amikor dönt, így mérlegeli ezt az ügyét. Szőke György Szocialista elveink és a realitás „SZÉPEK UGYAN a ti elveitek, de az emberek mégsem e szerint élnek, áb­rándokat kergettek, mikor azt hiszitek, a társadalmat meg áz embert meg le­het változtatni. Mindig Volt önzés, rossz- indulat és becstelenség, s mindig Is lesz.” Ez volt a summája annak a vitának, amit • nemrégiben egy becsületes, a tár­sadalom érdekében mindig tenni kész, de az esetenkénti kudarcok, egy-egy emberben történt csalódás miatt kicsit megfásult vitapartneremmel nézetet cse­réltünk a társadalomról, a haladásról, az emberekről, meg az emberi termé­szetről. „De hát á vállás is évezredek óta int a jóra, viszont a mindennapi tapaszta­lat, hogy még vallásos emberek se a . szentírás szerint élnek. ' Hasztalanok * lennének akkor talán az emberi eszmé­nyek?” — hangzott ellenvetésem. / A kérdésre a feleletet csak a marxista nézőpont képes megadni, amely az esz­méket, nézeteket és magatartási nor­mákat is nem az emberek valami ere­dendő tulajdonságából vezeti le, hanem az anyagi valóságból szármáztatja. Ab­ból a társadalmi közegből, amelyben az emberek évezredeken keresztül éltek, ami minden korban meghatározta gon­dolkodásukat és embertársaikhoz való viszonyukat is. Olyan társadalomakban, amelyekben a magántulajdon — légyen ez akár földbirtok, akár gyár, üzem — minden hatalom kiindulási pontja, amely­ben az alá- és fölérendeltség bonyolult viszonyait is ez a magántulajdon szab­ja meg, ahol az ember embernek far­kasa volt, ott ilyen jellegűek a társa­dalmi viszonyok. S az idősebbek jól tudják, ilyenek is voltak hazánkban, a magyar társadalomban is. Hiszen elkép­zelhető volt-e társadalmi méretekben, hogy a földesúr demokratikusan szét­osztja tulajdonát a cselédjei között, le­mond hatalmáról, s egy lesz az emberek között? Társadalmi méretekben ilyen el­képzelhetetlen volt. így természetszerű, hogy a viszony birtokos és cseléd között csak ellentétes és ellenséges lehetett. Vagy elképzelhető-e társadalmi mére­tekben, hogy a gyártulajdonos megoszt­ja demokratikus egyenlőséggel hasznát munkásával, s megelégszik annyival, ami egy munkásnak jár? Nem képzel­hető el. VAGY TALÄN az elképzelhető, hogy a hatalmon levő kizsákmányoló osztály önként megosztja hatalmát azokkal az osztályokkal, amelyek felett uralkodik, amelyeket elnyom? Nem képzelhető el. S miután a társadalmi rendet minden­nél szentebbnek és sérthetetlenebbnek tartották, ezért tűzzel-vassal (és börtön­nel !) védelmezték. Minden igazságos volt, ami ezt a hatalmat erősítette, s minden gyalázatos és üldözendő, ami hatalmukat gyengíteni próbálta! Látható tehát, hogy egyidőben nem le­hetett két igazság. Nem lehetett egyszer­re igaza a kizsákmányoló osztálynak, s ugyanakkor az általa elnyomottaknak is. Illetve mégis: mindkét félnek megvolt a maga osztályigazsága, és ez az igazségfel- fogás egymással kibékíthetetlenül ellensé­ges volt. S végül is ez szabta meg az em­berek egymáshoz való viszonyát is. Tehát nem azért volt akkor önzés, rosszindulat, becstelenség, mert az emberek eleve ilye­nek lettek volna, mintha „így teremtették volna őket”, hanem a társadalmi viszo­nyok formálták ilyenekké az erkölcsi ál­lapotot, Persze, akkor is voltak szép szó­noklatok: emberségről, tisztességről, becsü­letről, émberszeretetről, szép egyedi pél­dák akadtak ugyan, de ezek társadalmi méretekben nem valósulhattak meg. „No jó, de hát ma a társadalmi viszo­nyok szocialisták. Miért van, hogy még ma sem szűnt meg az önzés, a becste­lenség, embertársaink megkárosítása, mi­kor a szocializmusnak tényleg nemes és szép elvei vannak”? — gyakori az ilyen ellenvetés. De akik így gondolkodnak, csak a napi eseményeket látják, és nem gondolnak a történelmi folyamatokra. Nem gondolnak arra, hogy az elképzelhető; társadalmi for­radalommal rövid idő alatt változás tör­ténjen hatalmi, tulajdonviszonyokban és osztályok ebben a viszonyban helyet cse­réljenek. Mint nálunk történt, az elnyo­mott Osztályból lett az uralkodó osztály. De az embe’reket nem lehet ilyen módon máról holnapra „kicserélni”, sem gondol­kodásukat egycsapásra megváltoztatni. A társadalom, az emberi közösség a generációk sorozatában él. Ezek a generá­ciók magúkkal hozzák a régi elveiket, régi szokásukat, társadalmi neveltetésük hatását —■ akaratukon kívül —, még a régi társadalmi viszonyok is determi­nálják magatartásukat, miközben tevé­kenységükkel már az új társadalmi-gazda­sági viszonyokat szolgálják. Az új generáció — jelen esetben az a korosztály, amely már a felszabadulás utáni években született — sem él üvegha­rang alatt, amely megóvja a régi hatá­soktól, szokásoktól, emlékektől és néze­tektől a társadalmi maradványok hatásá­tól. Ez a hatás is szüntelenül éri őket, de éri őket — meg az egész társadalmat is — már egy új hatás, a szocialista ter­melési viszonyok talajából kisarjadó, a munkásmozgalom nemes erkölcsi elveit társadalmi méretűvé fejlesztő új maga­tartási követelmény is. Ezek természete­sen nyomban társadalmi méretekben nem jelentkeztek, de a társadalom legönzet­lenebb elemeinek magatartása már ezeket hordozta: az egy mindenkiért, mindenki egyért — elvét, az osztályszolidaritást, a munka becsületét, és erkölcsi elveinek más követelményét. A SZOCIALISTA nevelés, valamint a szocialista építésben való tevékeny rész­vétel, e kettő együttesen formálja és teszi végül is társadalmilag is általánossá azo­kat a szocialista jegyeket, amelyeket szo­cialista magatartásformának tartunk. Így válhatnak a nemes szocialista elvek gya­korlati realitássá, egy egész társadalom megszokásává, természetévé. Ez a folyamat legszembetűnőbben ma — a párt- és tár­sadalmi szervezetekben tevékenykedőkön kívül — legtömegesebben a szocialista brigádmozgalomban növekedik. De még továbbmenve: közismert az is, hogy egy társadalomban egyidejűleg van­nak jelen a régi és az új képviselői. Je­len esetben a régi magatartásnormák ha­gyatékai, valamint az új erkölcsi elvekből . egyre tömegesebben fakadó szocialista vi­selkedés. Sőt! Az is mindennapos, hogy még magukban az egyes emberekben is keverednek régi hatások és újak, egyik kérdésben már szocialista módon gondol­kodunk és viselkedünk, míg más kérdés­ben még mint egy kispolgár. Ezt is ter­mészetesnek kell tekintenünk. Az azon­ban nem lenne természetes, ha nem hin­nünk abban a marxista igazságban, hogy „ahogyan az emberek élnek, úgy visel­kednek és gondolkodnak”, azaz: a szocia­lista építés szocialista gondolkodást alakít ki, szocialista maga tarta­sd embert formál ki társadalmi méretekben. S az sem lenne ter­mészetes, ha belenyugodnánk abba, hogy a már átmeneti társadalmunkban (hiszen még nem épült fel teljesen a szocializ­mus) ne váljék egyre jellemzőbbé és tö­megesebbé szocialista elveink gyakorlati megvalósítása. Éppen gzért indokolt fel­lépni azokkal szemben, akik — éppen erőfeszítéseink értelmetlenségét próbálva bizonyítani! — már ma, a mostani, épülő társadalmon kérik számon egy majdan teljesen felépült szocialista-kommunista társadalmi rend erkölcsi normáját, társa­dalmi méretű megvalósítását. Ami viszont a „társadalom megváltoz- tathatatlanságát” illeti, e szkeptikus né­zetnek valódi cáfolata mai társadalmi Va­lóságunk. Az osztályharc igenis képes megváltoztatni a társadalmat — sőt, a társadalmi nézeteket is. Csak egy példát: még néhány évtizede a kizsákmányolást, a szolgaságot csak a társadalom legprog­resszívebb erői ítélték el. Ma az. egész társadalom elítéli, sőt, nem tűri. Az em­beri megalázkodást mindinkább az öntu­dat és felszabadultság váltja fel. Hogy van még szolgalelkűség is? Van! De ennek egyre kisebb a társadalmi élettere. Az új, szocialista emberi tulajdonságok viszont sorra-rendre így válnak meghatározóbbá a régi elleni küzdelemben és győzelem­ben, az egész társadalom által elfogadott és gyakorolt magatartássá. „Szentté” természetesen minden ember nem válik. Mindig lesznek a társadalom­nak egyedel, ‘akiket a törvényi és erköl­csi kényszer szorít rá az új társadalmi magatartás tiszteletére. A TÁRSADALMI folyamatokban azon­ban mindig a fő folyamat tendenciája a leglényegesebb. Ez pedig ma nálunk a szocialista elveinknek megfelelő szocia­lista magatartás, amely egyre jobban tár­sadalmilag általános normává válik. A realitás azonban arra int bennünket, hogy még hosszabb időszakon keresztül számol­junk az antiszocialista magatartás jelen­ségeivel is. És szüntelenül küzdjünk ellenük. ft. Lk Befejeződött a területfejlesztési konferencia A szocialista országok te­rületfejlesztési kutatóinak, tx. konferenciája tegnap be­fejeződött Székesfehérváron. A tanácskozáson megvitatták a szocialista gazdasági integ­ráció hatásait a termelőerők elhelyezésére. A konferen­cián a résztvevő tíz szocialis­ta ország állami tervbizott­ságának vezetői, tudósai ajánlásokat dolgoztak ki a területfejlesztés, a termeló- lalkoztak továbbá a hosszú tárni regionális fejlesztés egységesítésére. Nyolc nap 700 exer látogató A borús égbolt, az időn­ként szemerkélő eső ellenére is sókan keresték fel szom­baton a Budapesti Nemzet­közi Vásárt, A tegnap esti zárásig tehát nyolc nap alatt a vásárláto- gatók száma meghaladta a 700 ezret.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents