Szolnok Megyei Néplap, 1974. szeptember (25. évfolyam, 204-228. szám)

1974-09-18 / 218. szám

19T4. szeptember 18. SZOLNOK MFGYE1 NÉPLAP 3 MEZülíÉK A M4RTFÜI MUNKÁSOKÉRT Új húsfeüdolgozó, liúsbolí és bisztró Martfűn Tegnap délben Bagó Bá­lint, a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet elnöke átadta a martfűi Tisza Ci­pőgyár dolgozóinak a tsz ál- al épített, korszerűsített vá­góhidat és feldolgozóüzemet, a húsboltot, valamint a Tán­csics bisztrót, amelyek első­sorban a cipőgyári munká­sok hús- és vendéglátóipari szükségleteit hivatottak ki­elégítem. Az új létesítményeket a Táncsics Termelőszövetkezet csaknem 5 millió forint be­ruházásával valósította meg. A korszerűsített vágóhídon évente 6—7 ezer darab vá­góállatot dolgozhatnak fel, de ha szükséglet mutatkozik, akkor az üzem akár tízezer vágó állatra is növelheti ka­pacitását. A feldolgozóüzem­ben 28 féle füstölt, illetve töltelékáru t készítenek — természetesen mindezt a tsz alapanyagaiból — amelyeket a korszerű raktárakkal ren­delkező húsboltban tegnap déltől már árusítanak. Az ízlésesen berendezett bisztróban — amely a hús­bolttal együtt egy erre a cél­ra megfelelően átalakított felvonulási épületben műkö­dik —, hideg, meleg étele­ket, üdítő italokat, tájboro­kat árusítanak, szolid ára­kon. A gyár dolgozói nevében B. Szabó Istvánná, három- gyermekes családanya kö­szönte meg a termelőszövet­kezetieknek az üj létesítmé­nyeket Látszólag nem nagy ügy: egy gyár mellett vágóhíd épült, új húsbolt és bisztró nyílott. De lapunk rendszeres olvasói jól tudják — méginkább a Tisza Cipőgyár dolgozói —, hogy Martfű húsellátása, elsősorban a kereskedelmi elégtelenség következtében, mindezideig nagyon rossz volt. Hasonló volt a helyzet a vendéglátás terén is: a bisztró helyén működött vendéglő alkalmatlan volt kulturált ét­kezésre, alkoholmentes szórakozásra. A szomszédos. Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett mezőgazdasági nagyüzem, a mezőhéki Táncsics Tsz segített a cipőgyári munkásság ellátási gondjain. A tsz elnöke ezt úgy fogalmazta meg az új létesítmények átadásakor: „Köl­csönt adunk vissza, hiszen a gyár munkásai ott voltak mellettünk, segítettek nekünk, amikor a mezőhéki paraszt­ság huszonöt évvel ezelőtt elindult az új úton. A tsz tag­sága sohasem felejti el, hogy az első közös aratáskor is a cipőgyáriak segítettek betakarítani a terményt, s hogy a gyár munkásságának is nagy része van abban, hogy a mezőhéki földművelő emberek élete ennyire megváltozott.” Elismerésre méltó a tsz vállalkozása. A közel 5 millió forintos beruházás és a létesítmények üzemeltetése nem egyszerűen kereskedelmi vállalkozás. Politikai tett. hiszen a szövetkezet a munkás—paraszt szövetség szellemében cselekszik, amikor folyamatosan ellátja a gyár dolgozóit kitűnő minőségű élelmiszerekkel. Van miből szállítani Mezőhékről. hiszen az új boltok­ban forgalmazott áruk gazdasági háttere óriási. A szövet­kezet — amelynek hajdanában a gyári munkások segítet­tek betakarítani a terményt — ma már 10,5 ezer hektá­ron gazdálkodik, másfél ezer taggal, fejlett agro- és zoo- technikai módszerekkel. A jövő tavasszal a Táncsics Tsz zöldség- és gyümölcs­boltot, valamint takarmányboltot nyit Martfűn. Reméljük, a jövő nyáron már a zöldségboltban is azt mondják az eladók a vásárlóknak, hogy válogassanak nyugodtan, van bőven minden zöldségféle. Bár minél több mezőgazdasági nagyüzemünk követné a mezőhékielc példáját és a munkás—paraszt szövetség je­gyében minél több üzletet nyitnának a munkáslakta tele­püléseken, ahol jó minőségű áruikat árulnák. T. L. Moricabenmiató A Gabonatermesztési Ku­tató Intézet szegedi kísérleti telepén tegnap háromnapos kukoricabemutató kezdődött. Az ország minden részéből — főleg Csongrád, Békés, Bács, Szolnok, Tolna és Ba­ranya megyéből — hívtak meg termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetőket, továbbá az lpárszerű ter­mesztési rendszerek képvise­lőit' A három nap alatt elő­reláthatóan mintegy 300 szak­embert fogadnak és kalau­zolnak a „kukorica-szemlén” a tudományos kutatók. A bemutatóról és a hozzá kapcsolódó tanácskozásról dr. Magassy Dániel, az intézet Igazgatóhelyettese az MTI munkatársának adott nyilat­kozatban a következőket mondotta: — A nemesítés, az új faj­ták előállítása a korszerű gazdálkodás két fő követel­ményéhez igazodik. Az egyik feladat az. hogy nagyhoza­mú. gépi betakarításra alkal­mas hibridek álljanak ren­delkezésre. A másik fő kö­vetelmény a koraiság. Az 1974-es esztendő hangsúlyo­zottan bizonyítja a koraiság fontosságát. Az Intézet kutatóinak ered­ményes munkáját fémjelzi két olvan kokoricaúidonság. amelyek közül az egyiket már néhány hazai iparszerű termesztési rendberbe is be­vonták. a Szovjetunióban, az NDK-ban. Csehszlovákiában. Jugoszláviában és az NSZK- ban pedig kipróbálás alatt *JÜ. Nagy a forgalom a tisza- szentimrei Aranykalász Ter­melőszövetkezet irodáiban. Percenként nyílik Fűtő Ti­bor főagronómus szobájá­nak ajtaja. Műtrágya érke­zett az állomásra, szedik a cukorrépát, a napokban kez­dik aratni a szóját, gép kell, ember kell. Hétköznap, délelőtt van. A földeken is serényen folyik a munka, a lemara­dást be kell hozni: 1700 hek­tár tarlóból 400 még szán- tatlan. A KITE által ígért időre nem érkezett meg sem a John Deer traktor, sem pedig az IFA műtrágyaszó­ró kocsi, pedig a gazdaság szakemberei az őszi munkák elvégzésénél erre alapoztak. A, kiöregedett gépállományt nagyon „meg kell mozgat­ni”, hogy idejében földbe kerüljön a mag, elkészül­jön a tavasziak alá a szán­tás. , A cukorrépát három kü­lönböző géppel szedik — nincs kialakult rendszerük — háromszázötven má- zsa/hektár termésre számí­tanak. Nagy területen ter­melnek aprómagvakat, pél­dául lucernát, de a növé­nyek legveszedelmesebb el­lenségévei, az Arankával alig-alig bírtak. Ebben az évben próbálkoztak először Szabó-méhhel: hatvan csa­ládot telepítettek ki a föl­dekre. és a kaptár környé­ki táblákon 100 százalékkal növekedett a termés. A szó­ját maholnap „fótolni” kell: ahol megérett, ott levágják, legyen az akár a tábla kö­zepén is, de azt is csak éj­jel, mert különben pereg a mag. Terven felül fizet a kukorica 50 mázsa/hektár helyett 55 mázsa/hektár ter­mésre számítanak, de a ké­sőbbi érés miatt csak októ­ber elején kezdhetik a beta­karítást. A termelőszövetkezet ve­zetősége létrehozta Tisza- szentimrén az úgynevezett takarmányértékesítési köz­pontot, Ez abból áll, hogy nemcsak a tagságot, hanem a falu egész lakosságát el­látják az állattartáshoz szükséges szalmával, abrak­kal, tápokkal. A kijelölt táb­lákról szalmát ingyen min­denki annyit vihet, ameny- nyire szüksége van, cserébe a szervestrágyát kell átadni a gazdaságnak. Szálas ta­karmányt csak a szövetkezet tagjai kapnak, önköltségi áron. és a többi takarmány­ból is' alyari nagy az igény, hogy nem tudnak minden kívánságot kielégíteni. A főagronómus elmondta, a jövő évi tervezésnél alapoz­nak erre a szükségletre, és igyekeznek mindenkit job­ban ellátni. Épül a szövetkezet Si­rokkó típusú gabonaszárító­ja, és lassan-lassan kiemel­kedett a földből a gazdaság fiatal mérnökeinek társas­háza. A négy friss diplomás munkába állásával most már szinte minden beosz tásban megfelelő képzettsé­gű szakember dolgozik. — Braun — KfUiZltndi ben jártak Bizt tó kezJet a testvéri kaoesolatokhvz Int rjú Haria l á*7lóv*l, a meg ei pír b zott-áe ítkánval Korábban már tájékoztat­tuk olvasóinkat, hogy szep­tember 4. és 10. között a bul­gáriai Kjusztendil megyében tartózkodott az MSZMP Szol­nok megyei Bizottságának háromtagú delegációja Barta Lászlónak, a megyei pártbi­zottság titkárának vezetésé­vel. Az útról, a delegáció ta­pasztaltairól beszélgettünk vele. — Milyen alkalomból ke­rült sor az utazásukra? — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­sága közt folyt tárgyalások alapján vette fel a kapcsola­tot egymással a két megye pártbizottsága. Először hol*- gár elvtársaink hívtak meg bennünket, hogy vegyünk részt a szocialista forrada­lom és Bulgária felszabadu­lásának 30. évfordulója al­kalmából rendezendő ünnep-1 ségeken. — Bizonyára gazdag prog­ramjuk volt? — Több ünnepségen vet­tünk részt, így például a bol­gár antifasiszta felkelés győ­zelme és Bulgária felszaba­dulásának 30. évfordulójára rendezett ünnepi esten; ott voltunk a városi stadionban megrendezett, felejthetetle­nül szép és lelkesítő kato­nai díszszemlén, a dolgozók felvonulásán és az ifjúság sportbemutatóján. Gratulál­tunk megyei pártbizottsá­gunk nevében Szapareva Bá­nva lakóinak abból az alka­lomból, hogy a Bolgár Nem­zetgyűlés községüket városi rangra emelte. Tárgyaltunk Kjusztendil megye pártbi­zottságának vezetőivel, tájé­koztattam őket Szolnok me­gye életéről, fejlődéséről, és ők is megismertették velünk munkájukat. Meglátogattuk a Szturma apráripari komp­lexumot is. — Most került sor a két megye közötti testvérkapcso­lat felvételére? — Pártdelegációnk látoga­tása alkalmával megállapod­tunk abban, hogy a két ke­rület testvéri kapcsolatot lé­tesít. Az erről szóló prog­ramjavaslatunkat — a BKP Kjusztendil megyei Bizottsá­gának vezetői elvben elfo­gadták. Megyei bizottságunk felhatalmazása alapján 1975 márciusára meghívtuk a EKP Kjusztendil megyei Bi­zottságának küldöttségét — Szolnok megyébe, A meghí­vást köszönettel' elfogadták és közölték, hogy a hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulójára rendezendő megyei Ünnepségeken a kjusztendili pártdelegációt Sztanko Di­mitrov elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára ve­zeti majd. .Megállapodtunk abban is, hogy ez a küldött­ség írja majd alá Szolnokon a két megye testvérkapcso­latairól szóló együttműködé­si szerződést is. Ez a kapcso­lat véleményünk szerint köl­csönösen hasznos lesz. Kicse­rélhetjük, hasznosíthatjuk a pártmunka módszereinek ta­pasztalatait. Emellett konk­rét, gyakorlati együttműkö­dés jöhet létre ipari üzemek, termelőszövetkezetek, tudo­mányos egyesületek, társasá­gok, oktatási intézmények között. Erre példát is mon­dok: az egyik termelőszövet­kezetben felajánlották, hogy szívesen felvennék a kapcso­latot a karcagi Dimitrov Ter­melőszövetkezettel. Ezért mi már ott is hagytuk náluk a karcagi gazdaság fennállásá­nak 25. évfordulójára meg­jelentetett kiadványt, hogy is­merkedjenek a leendő Szol­nok megyei partnereikkel. — Hogyan összegezné a bulgáriai tartózkodásuk ide­je alatt szerzett tapasztala­tokat? — Az egy hét alatt, amit a Bolgár Népköztársaságban, Kjusztendil megyében és székhelyén töltöttünk, gaz­dag tapasztalatokat gyűjtöt­tünk a napi politikai, ideoló­giai munka, de mindenek­előtt az ifjúság szocialista hazafiságra, az internaciona­lizmusra, a Szovjetunió sze- retetére való nevelésben. —• Bolgár elvtársaink messze­menően kihasználják azokat a lehetőségeket — például a párttagsági könyvek ünnepé­lyes átadása, a munkaver- seny-eredmények értékelése, vándorzászlók és jutalmak átadása, a felszabadulási ün­nepségek rendezése, emlék­mű-avatás stb. —, amelyek alkalmasak arra, hogy tu- datosabbá tegyék az embe­rekben, főként a fiatalokban azt a tényt, hogy az Új, szó-' cialista Bulgária elért sike­rei elválaszthatatlanok a BKP vezető és irányító te­vékenységétől, a Szovjetunió és a többi szocialista ország állandó segítőkészségétől. — Baráti, elvtársi fogadtatás­ban volt részünk, valóban úgy éreztük magunkat, mint­ha otthon, barátaink, elvtár­saink között lettünk volna. Nekünk is, — és bolgár elvtársainknak is — az volt a véleményünk, hogy a to­vábbi testvéri kapcsolatok­hoz a kezdet mindenképpen biztató. V. V. Javuló szolqáltafás Új termék a jászladáayi Vegyesipari Szövetkezetben Néhány újdonság, ésszerű változtatás bevezetésével az idei év első felében jelen­tősen nőtt a szolgáltatás a jászladányi Vegyesipari Szö­vetkezetben. Nyolc hónap eltelte után .a lakossági szol­gáltatás értéke elérte a 034 ezer forintot, ami 200 ezer forinttal több, mint a tava­lyi teljesítmény az első fél­évben. Autószervizükben át­szervezéssel csökentették a javítások átfutási idejét. A közvetlen lakossági szolgál­tatásban — fodrász, gépla­katos, lakáskarbantartó rész­legeknél — az anyagár mel­lett csak 30 Ft/óra munka­díjat számolnak fel. Ezzel a lakossági szolgáltatások díj­szabása csaknem kétharma­dára csökkent. Az idén új típusú iskola- és aktatáskazárak gyártását kezdték el. A rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat részére táskazárat három típusban szállítottak. Az első félév 16,5 millió fo­rintos árbevételének jelen­tős részét képezték a Vide­otonnak gyártott tévékávák. A tévékészülékek „fadobo­zaiból” 20 ezer szovjet ez- portra került. A szövetkezet hűtős rész­lege hozzákezdett az üze­mi dolgozók számára alkal­mas, kisajtós hűtőszekrény prototípusának előállításá­hoz. Az Országos Találmá­nyi Hivatal a szövetkezet, el­nökének újítását elfogadta, és három évig szabadalmi védettséget biztosított. Az első példány október elején készül el és forgalomba ho­zásáról a KERMI dönt. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaságban magcirok termesztésével is foglalkoznak. A cirokíáblán a ma:1 érmés/lésre nem alk ’mas porzós virágú, úgynevezett apasoro- **t a beporzás után silózással hasznosítják. Képünkön: munkában a járva szecs­kázó gép Tervek, gondok Tiszaszentimrén

Next

/
Thumbnails
Contents