Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

W74. augusztus It. / SZOLNOK ML GYEI NÉPLAP 5 Külföldi énekesek a szegedi Turandolban Liu és Kalaf: Deli ina Ambro ziak és Gaetano Bardinl A közönség érdeklődése kifürkészhetetlen, egy kerek évfordulóval dobravert rek­lám, de különösebb műsor- politikai bravúr sem kellett ahhoz, hogy »z idei Szegedi Szabadtéri Játékok már fél­idejében megdöntsön minden pézöcsúcsot. Minap a jegy­irodán lázasan kutattak né­hány visszamondott igény után, hogy az újabbak cse­kély hányadát — úgy. ahogy, pótszékkel — ne kelljen visszutasítani. Eddig 73 ezer belépőt adtak el, többet, mint hasonló időszakban bármikor. A szegedi játékok­ról ismét bebizonyosodott, az ország keresett nyári nép­színháza. A hét végén Puccini Tu- randotla került a dómszín­padra. a szegedi szabadtéri történetében negyedszer. Még 1938-ban a kor ünne­pelt csillagaival, köztük Gina Cignával és a fiatal Székely Mihállyal — Nádas- dy Kálmán rendezésében. Az 1939-es bemutatót Rubányt Vilmos vezényelte, az 1965- öst és a mostanit Vaszy Vik­tor. s a két utóbbi terve­zői gárdája Is azonos: Szi- netár Miklós a rendező, Fü- löp Zoltán a díszletező. Márk Tivadaré a jelmezek. Ezút­tal js külföldi vendégművé­szek kapták a főszerepeket, két olasz: Marla Angela Ro- satti (Turandot) és Gaetano Bardini (Kalaf), valamint a lódzi opera jeles szopránjel, Delfina Ambróziák. Semmi­vel sem maradtak mögöttük magyar partnereik, minde­nekelőtt Gregor József (Ti­mur) vagy a három minisz­ter alakját megformáló Rad­nai György, Palcsó Sándor és Külkel László. A rendező Szinetár Miklós remekelt, 'a száznyolcvan tagú statiszté­ria és a 120-as kórus bravú­ros mozgatásával, a fény- effektusok kihasználásával, látványos képek egész sorát varázsolta a dóm elé. A Szegedi Szabadtéri Já­tékok idei utolsó premierje a Magyar Állami Népiegyüt­tesé. Augusztus 15-én, 18-án és 20-án Táncra, muzsikára címmel mutatják be Rábai Miklósék legfrissebb összeál­lításukat. Szakképzés és nyolc általános Eredmények és gondok A Középtiszai Állami Gaz­daság a megye kiemelkedően gazdálkodó nagyüzemei közé tartozik. Több mint tizenöt­ezer hektárnyi területe a Hortobágy szélétől a Tiszáig terjed — mintegy ezernyolc­száz dolgozója közt nagy- ivániak éppúgy vannak. mint fegyvemekiek. Az egy­mástól távol eső települések között ötven-hetven kilomé­teres távolság is vaío. Nagy távolság, szétszórtság, de a munkahelyi összetartozáson kívül összefogja a dolgozó­kat a gazdaság kulturális élete is. Féleser ember oktatáson A gazdaság dolgozóinak politikai oktatását egyre si­keresebben tudják megszer­vezni. Az elmúlt 1973/74-es évben például félezernél is többen, hatszázan vettek részt a különböző KISZ-, szakszervezeti és pártokta­tásban, ahol munkahelyi kérdések is szerepelnek. A gazdaság bánhalmi ke­rületében saját művelődési otthon ad helyet a különbö­ző szakmai tanfolyamoknak. így például a bentlakásos traktoros és növényvédelmi szakmai tanfolyamnak. Ugyanakkor a gazdaság el­küldi dolgozóit más üzemek, iskolák szakképesítést adó oktatásaira, amelyeken ser­téstenyésztő, fejdSnunkás, gépkezelő, tejházkezedő is­mereteket sajátíthatnak el, így legutóbb Szolnokon és Agárdon is tanultak a Kö­zéptiszai Állami Gazdaság azóta már „kiképzett” szak­emberei. Ösztöndíjas ssakemherek Az előbb említett szakmai továbbképzési formákban az elmúlt tanévben száztizén vettek részt, ugyanakkor ti­zennyolcán az állami gazda­sági vezetőképző tanfolya­mon fejlesztik tudásukat. A szakmunkás-utánpótlást a fiatalok közül közel nyolc­van ipari tanuló „erősíti”. \ I/evelező (középiskolai, főis­kolai) oktatásban is vesznek reszt huszonheten, 6 külön örvendetes, hogy a felsőokta­tásban tanuló diákokat tár­sadalmi ösztöndíjjal „kötik” a gazdasághoz. Jelenleg, ha­tan élvezik az anyagi támo­gatást, tizenketten pedig a közelmúltban az ösztöndíj­szerződésnek megfelelően már munkába is léptek a Középtiszai Állami Gazda­ságban. S ehhez még egy adatot hadd tegyünk hozzá: tizenegyen lakást kaptak. Általános iskolß? Bár a szakmai és a poli­tikai képzésben jó eredmé­nyekkel büszkélkedhet a gazdaság, kevésbé eredmé­nyes a még nagy számban levő nyolc általános iskolát el nem végzettek oktatása, így aztán nem egy esetben a hiányos iskolai végzettség miatt a tanfolyamokra je­lentkező dolgozók alacso­nyabb szakképesítést kap­hatnak. lgv például a trak­toros tanfolyamon csak trak­torvezetői igazolványt sze­rezhetnek. közútra is érvé­nyes jogosítványt már nem. Sokan nem végezték még el most sem végzik, annak nem az érdektelenség az oka. A szocialista brigád tagok vállalásai között például el­ső helyen szerepel a bizo­nyítvány megszerzése. Je­lentkező akad bőven. Éppen ezért érthetetlennek tűnik első hallásra, hogy mégsem vesznek részt általános is­kolai óktatásban, annál is inkább érthetetlen, mert nemrég írtunk épp a szol­noki dolgozók általános Is­kolájának a munkahelyi ok­tatásban elért eredményei­ről. Sókat hallottunk mos­tanában arról Is. hogy a dol­az általános iskolát, s hogy gőzök a 160 órás rövidített képzésben megszerezhetik a bizonyítványt. Érthetetlen, de mégsem. Más megoldás kell Mielőtt elhamarkodott íté­letért alkotnánk vegyük fi­gyelembe, hogy az állami gazdaság dolgozói több mint tizenöt községben laknak, s munkahelyük, munkabeosz­tásuk más és más. Ha (az üzemi oktatás rendjének megfelelően) az azonos vég- zettségüekből egy-egy osz­tályt alakítanak, „papíron” megteremtették a feltételeit az oktatásnak. De csak pa­píron. Kiderül ugyanis, hogy az egy csoportba tartozók között van nagyiváni állat- gondozó, tiszagyendai trak­toros. vagy éppen bánhalmi mélyépítési munkás, őkert együtt oktatni lehetelen. hi- 6zen a nagy távolság miatt még a saját autóbusszal sem tudják megoldani a szállítá­sukat Rendelet írja elő a rövidí­tett munkahelyi tanfolyamok szervezését. Egy helyen levő ipari üzemben ez megvaló­sítható, olyan mezőgazdasági nagyüzemben azonban, mint a Középtiszai Állami Gaz­daság nem. Más megodás kell. Vajon van-e? Tiszaszenlimrén tolt ötveo-hatvan kilométeres körzetből iskolába járatni a dolgozókat lehetetlen. Nem lehetetlen viszont egy-egy község körzetéből a közelben lakókat beiskolázni* A dol­gozók a lakóhelyükön el tud­nák végezni » hiányzó egy­két általános iskolai osztályt. A közelmúltban Tiszaszent- imrén, Tiszai.garon — épp a gazdaság dolgozói közül is — sokan szerezték meg az is­kolai bizonyítványt a helvi szervezésű tanfolyamon, amely sajnos azóta meg­szűnt. Miért ne lehetne ezt a képzési formát ilyen in­dokolt eseben több község­ben újra megszervezni, egyeztetve a helyi szövetke­zetek Igényeivel, hogy több mezőgazdasági dolgozó sze­rezhesse meg az általános is­kolai végzettséget? I, Zs. AZ EMBER ÉS A KÖRNYEZET (9.) * • • • Osszeverték-e Ont ? Szinte közhely már az Egyesült Államokban fan­tasztikus méreteket öltött brutalitás és bűnözés. A hely­zet hovatovább tarthatatlan­ná vált, a legutolsó és leg­riasztóbb vészjelzés az óriás városok, New York, Chicago, Los Angeles és a többiek, bel­ső negyedeinek elnéptelene­dése. A lakók pánikszerűen menekülnek az elővárosokba, az úgynevezett suburb-ok- ba. A kormányzat, amely ha akar, ha nem akar, kénytelen ébredezni a fogyasztói társa­dalom bűvöletéből, most is­mételten eszközöket keres — ha nem is a megoldásra —, de legalább arra, hogy tisztában legyen a problé­mákkal. Struccpolitika ez, amelyre az amerikai sajtóban meg­jelenő közlemények is jól rá­mutatnak. Az International Herald Tribune, amely ame­rikai szerkesztésben, de évek óta Pártósban jelenik meg, adott esetekben „függetle­nebb” tud lenni, mint az or­szág belsejében megjelenő la­pok. Erre mutat tavaly augusztus 27-én publikált cikkük, amelyben már oly sokszor megénekelt „az élet minősége” kifejezésről leb­bentik fel a fátylat. Persze, nem kell azt hinni, hogy va­lamiféle radikális, vagy leg­alábbis haladó szemlélet fó­ruma ez a lap, de legalább az irónáig eljut. „Az élet minősége” Idegenek, a központi kor­mány alkalmozattjai kopog­tatnak az amerikaik ajtaján — írja az újság — és udvari­asan kérik, hogy beszélhesse­nek a család felnőtt és 12 éven felüli gyermektagjaival. A tisztviselők ilyen kérdéseket tesznek föl: „Az utóbbi hat hónapban összeverték-e önt, megtámadták, vagy eltalál­ták-e valamivel, például kő­vel, vagy üveggel? Elvettek-e öntől valamit erőszakkal, például revolveres, vagy más rablótámadással, vagy fenye­getéssel?” Számos szervezet, például az Országos Közvé­leménykutató Központ (Chi­cago), és Michigani Egyetem tesz fel minden évben ház­tartások százezreinek ilyen kérdéseket, amelyekkel vizs­gálja az amerikaiak minden­napi életét és magatartását. A kérdések részét alkotják egy széles körű és növekvő erőfeszítésnek, amellyel „tár­sadalmi jelzőszámoknak” ne- vezétt adatok segítségével akarják ellenőrizni a társa­dalmi légkörben bekövetke­zett változásokat. Meg akarják tudni, meny- hyire egészségesek, mennyire elidegenedettek, mennyire elégedettek, mennyire el­fogultak, mennyire vannak kielégítve az életben az ame­rikaiak. Tudni akarják, ho­gyan használják fel szabad idejüket, milyen gyakran es­nek rablótámadás áldozatá­ul, mennyire bíznak a pol­gárok vezetőikben — és mi­ért? Ami a naplóban értékes... a Ezt azért teszik, mert úgy érzik, hogy az Egyesült Álla­mok az utóbbi évtizedek alatt, araikor megszállottan igyekeznek kétszeresére nö­velni gazdasági fejlődésének ütemét. elveszítette szem elöl azt, ami az életben való­ban értékes. A bruttó nemzeti termék 1945 óta csaknem két­szeresére emelkedett, de vi­lágos, hogy az amerikaiak nem növelték kétszeresére megelégedettségüket. A jó­lét növekedésével párhuza­mosan hasonló mértékben nőtt a faji nyugtalanság, a fiatalok lázadása, a kábító­szer-élvezet, a városok ha­nyatlása és a szennyeződés. A nemzeti jövedelemre vo­natkozó adatok — írja Man- cur Olson, marylandi egye­temi tanár — figyelmen kí­vül hagyják azoknak a dol­goknak a nagy részét, ame­lyek miatt érdemes élni. Nem foglalkoznak gyermekeink tanulásával, a kultúra minő­ségével, a tudomány haladá­sával, családjaink életével, azokkal a szabadságjogok­kal és demokratikus folyama­tokkal, melyeket értékesnek tartunk. A Michigani Egyetem tár­sadalomtudományi kutató- intézetének szakemberei 1958 óta figyelték, mennyire bíz­nak az amerikaiak politikai rendszerükben. A válaszok alapján kidolgozták a kor­mány iránti támogatás csök­kenésének mutatószámát + 100-tól (legnagyobb bizalom) — 100-ig (legkisebb bizalom). Nem meglepő, hogy a biza­lom az 1968-as + 50-ről 1972- ben -f 5-re esett. Ugyanezen idő alatt a négerek hasonló mutatószámai + 50-ről — 40-re alakultak. A michigani tudósok véleménye, hogy erő­södik a cinizmus, nagymére­tű pártátállásokra, esetleg egy új politikai párt megalakulá­sára is számítani kell. Bármilyen hasznosak is ezek a próbálkozások bizo­nyos célokra, sokan úgy vé­lik, hogy az adatok egyálta­lán nem megfelelőek. Az Or­szágos Bűnözési Adatszolgál­tatásnak nevezett program előzetes megállapításai pél­dául a2t mutatják, hogy bi­zonyos típusú bűnözéseknek csak egynegyedét jelentik a rendőrségnek, hogy leggyak­rabban fiatalemberek a tá­madások áldozatai, és a sze­gényeket gyakrabban rabol­ják ki, mint a gazdagokat. Ezt azonban eddig is mindenki tudta. A jelzőszámok Az ellenzők egy része to­vább megy. „A társadalmi problémákat ugyanúgy nem lehet társadalmi jelzőszámok­kal” — jelentette ki Murray a gazdasági problémákat sem lehet gazdasági jelzőszámok­kal” — jelentette ki Murray Aborn, az Országos Tudomá­nyos Alapítvány egyik kuta­tója. Ügy gondoljuk, neki kelle­ne hinni. Hódi T. József Következik: Meadws „világmodellje” Szolnoki művészek a Velencei-tónál ÍV-ELŐZETES Az éhes hajó — Szendrey Júlia élele Augusztus 13-ón, kedden mutataják be Gál László: Az éhes hajó című tv-játékát. Gál László jugoszláviai ma­gyar író. Ezen az esten foly­tatódik Az alkohol című so­rozat. A második adás címe: Detonáció. Augusztus 14-én, szerdán A nagy csaták című, magya­rul beszélő francia doku- mentumfilm-sorozatból — A Csendes-óceáni csata máso­dik részét sugározzák. Augusztus 15-én, csütörtö­kön a Jogi esetek adásában a titoktartásról — az orvosi titokról, d levéltitokról, az üzleti titkokról lesz szó. Augusztus 16-án, pénteken a Monitor műsora Lesseps két csatornája címmel je­lentkezik (a második részt augusztus 17-én, szombaton vetítik). Az első rész a Szue- zi-csatomáról szól. A máso­dik részben megismerhetjük Panama múltját, történelmét a csatornához fűződő esemé­nyeket és személyeket. Augusztus 17-én, szomba­ton a Színművészeti Főiskola végzős hallgatói „Ide nekem az oroszlánt is” címmel ad­nak műsort. Ezután b Greta Greta Garbo sorozat filmje, A kaméliás hölgy kerül kép­ernyőre. Augusztus 18-án, vasárnap A kettőszázötvenedik eím- mű műsor a Budapesttől 40, Váctól 11 kilométerre talál­ható három kis települést: Váeharkányt, Kisnémedit és Püspöksztlásvit mutatja he. Est« Mátis Szilvia Szeptem­ber végén című tv-játéka Szendrey Júlia életét kíséri végig — Petőfi elvesztésétől Júlia közeledő haláláig. A szolnoki művésztelepen élő festő- és szobrászművé­szeket felkérték arra. hogy Velencén vegyenek részt egy kiállításon. A mehívást el­fogadták. és a ma este nyíló kiállításon bemutatják Megy- gyes László festőművész 23 olajfestményét és akvarell- jét. Láthatják majd Fazekas Magdolna ceruza- és szén­rajzait, valamint olajfestmé­nyeit. Simon Ferenc szob­rászművész hét alkotással ...sokan csak így ismerik Szabó Lászlót. A kaktuszos ember, aki piaci napokon gyékényszőnyegre kirakott, csodálatos színekben pom­pázó kaktuszaival távoli ,i- lágrészek növényeiből vará­zsol egy kis bemutatót a jászberényi piacra. — Ennél többet nem is igen tudnak róla. Pedig nem szófukar em­ber, órákon át tud beszélni... a kaktuszairól. Féltett gyűj­teménye mintegy 5Ö0 fajtá­ból áll. 4800—5000 darabot tesz ki. Szabó László nyugdíjbavo- nulása után kezdett hódolni a katuszgvűjtésnek. Tizenöt— húsz kaktusszal kezdte, pár év múlva 170 különböző faj­tájú tüskés növénnyel az- dagodott a kollekció. Ma 500 Ismert és kevésbé ismert faj­ta van a Kalap utcai virágos­kertjében. A hobbViból érde­kes kísérletezés lett. A kak­tuszé* ember növényei közül soknak nincs neve. hiszen saját let illesztésű. Több, kü­v'éfz részt a kiállításon. Ugyancsak hét munkáját ál­lítja ki Nagy István szob­rászművész is. A képzőművészeti tárlatot ma este 19 órakor Szurmai Ernő, a Szolnok megyei Könyvtár igazgatója nyitja meg. Ezt műsor követi, ame­lyen Vájná Katalin. Szabó András és Labáth Valéria Mozart-. Verdi- és Liszt­műveket ad elő. A kiállítást augusztus 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők. lőnböző tulajdonságú kak­tusz egybeoltasa után vált csodálatos színekben és for­mában pompázó növénnyé. A nem mindennapi gyűj­temény gyarapodásának egyik titka: Szabó László sok gyűjtővel tftrt kapcsolatot. — Egy-egy kitermesztett új kaktuszból szívesén, ad cse­rébe. Gazdagodik a ritka gyűjtemény a tisztelőktől ajándékba kapott növények­kel is. A Mamillaria bocása- nát az Állami Operaház egyik ismert énekese hozta neki ajándékba Indonéziából. A kaktuszós ember, mert Jászberényben sokan csak így ismerik, piaci napokon egzotikus tálakból varázsol egy-egy darabkát a Svekénv- szőnyegre és amikor arról faggatták, megéri-e kihur- Cólnl és Visszavinni a kaktu­szokat, így válaszol: minden- képpen megéri, hiszen leg­alább sokan megcsodálják szépségüket. — la — A kaktussos ember

Next

/
Thumbnails
Contents