Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-11 / 187. szám
W74. augusztus It. / SZOLNOK ML GYEI NÉPLAP 5 Külföldi énekesek a szegedi Turandolban Liu és Kalaf: Deli ina Ambro ziak és Gaetano Bardinl A közönség érdeklődése kifürkészhetetlen, egy kerek évfordulóval dobravert reklám, de különösebb műsor- politikai bravúr sem kellett ahhoz, hogy »z idei Szegedi Szabadtéri Játékok már félidejében megdöntsön minden pézöcsúcsot. Minap a jegyirodán lázasan kutattak néhány visszamondott igény után, hogy az újabbak csekély hányadát — úgy. ahogy, pótszékkel — ne kelljen visszutasítani. Eddig 73 ezer belépőt adtak el, többet, mint hasonló időszakban bármikor. A szegedi játékokról ismét bebizonyosodott, az ország keresett nyári népszínháza. A hét végén Puccini Tu- randotla került a dómszínpadra. a szegedi szabadtéri történetében negyedszer. Még 1938-ban a kor ünnepelt csillagaival, köztük Gina Cignával és a fiatal Székely Mihállyal — Nádas- dy Kálmán rendezésében. Az 1939-es bemutatót Rubányt Vilmos vezényelte, az 1965- öst és a mostanit Vaszy Viktor. s a két utóbbi tervezői gárdája Is azonos: Szi- netár Miklós a rendező, Fü- löp Zoltán a díszletező. Márk Tivadaré a jelmezek. Ezúttal js külföldi vendégművészek kapták a főszerepeket, két olasz: Marla Angela Ro- satti (Turandot) és Gaetano Bardini (Kalaf), valamint a lódzi opera jeles szopránjel, Delfina Ambróziák. Semmivel sem maradtak mögöttük magyar partnereik, mindenekelőtt Gregor József (Timur) vagy a három miniszter alakját megformáló Radnai György, Palcsó Sándor és Külkel László. A rendező Szinetár Miklós remekelt, 'a száznyolcvan tagú statisztéria és a 120-as kórus bravúros mozgatásával, a fény- effektusok kihasználásával, látványos képek egész sorát varázsolta a dóm elé. A Szegedi Szabadtéri Játékok idei utolsó premierje a Magyar Állami Népiegyüttesé. Augusztus 15-én, 18-án és 20-án Táncra, muzsikára címmel mutatják be Rábai Miklósék legfrissebb összeállításukat. Szakképzés és nyolc általános Eredmények és gondok A Középtiszai Állami Gazdaság a megye kiemelkedően gazdálkodó nagyüzemei közé tartozik. Több mint tizenötezer hektárnyi területe a Hortobágy szélétől a Tiszáig terjed — mintegy ezernyolcszáz dolgozója közt nagy- ivániak éppúgy vannak. mint fegyvemekiek. Az egymástól távol eső települések között ötven-hetven kilométeres távolság is vaío. Nagy távolság, szétszórtság, de a munkahelyi összetartozáson kívül összefogja a dolgozókat a gazdaság kulturális élete is. Féleser ember oktatáson A gazdaság dolgozóinak politikai oktatását egyre sikeresebben tudják megszervezni. Az elmúlt 1973/74-es évben például félezernél is többen, hatszázan vettek részt a különböző KISZ-, szakszervezeti és pártoktatásban, ahol munkahelyi kérdések is szerepelnek. A gazdaság bánhalmi kerületében saját művelődési otthon ad helyet a különböző szakmai tanfolyamoknak. így például a bentlakásos traktoros és növényvédelmi szakmai tanfolyamnak. Ugyanakkor a gazdaság elküldi dolgozóit más üzemek, iskolák szakképesítést adó oktatásaira, amelyeken sertéstenyésztő, fejdSnunkás, gépkezelő, tejházkezedő ismereteket sajátíthatnak el, így legutóbb Szolnokon és Agárdon is tanultak a Középtiszai Állami Gazdaság azóta már „kiképzett” szakemberei. Ösztöndíjas ssakemherek Az előbb említett szakmai továbbképzési formákban az elmúlt tanévben száztizén vettek részt, ugyanakkor tizennyolcán az állami gazdasági vezetőképző tanfolyamon fejlesztik tudásukat. A szakmunkás-utánpótlást a fiatalok közül közel nyolcvan ipari tanuló „erősíti”. \ I/evelező (középiskolai, főiskolai) oktatásban is vesznek reszt huszonheten, 6 külön örvendetes, hogy a felsőoktatásban tanuló diákokat társadalmi ösztöndíjjal „kötik” a gazdasághoz. Jelenleg, hatan élvezik az anyagi támogatást, tizenketten pedig a közelmúltban az ösztöndíjszerződésnek megfelelően már munkába is léptek a Középtiszai Állami Gazdaságban. S ehhez még egy adatot hadd tegyünk hozzá: tizenegyen lakást kaptak. Általános iskolß? Bár a szakmai és a politikai képzésben jó eredményekkel büszkélkedhet a gazdaság, kevésbé eredményes a még nagy számban levő nyolc általános iskolát el nem végzettek oktatása, így aztán nem egy esetben a hiányos iskolai végzettség miatt a tanfolyamokra jelentkező dolgozók alacsonyabb szakképesítést kaphatnak. lgv például a traktoros tanfolyamon csak traktorvezetői igazolványt szerezhetnek. közútra is érvényes jogosítványt már nem. Sokan nem végezték még el most sem végzik, annak nem az érdektelenség az oka. A szocialista brigád tagok vállalásai között például első helyen szerepel a bizonyítvány megszerzése. Jelentkező akad bőven. Éppen ezért érthetetlennek tűnik első hallásra, hogy mégsem vesznek részt általános iskolai óktatásban, annál is inkább érthetetlen, mert nemrég írtunk épp a szolnoki dolgozók általános Iskolájának a munkahelyi oktatásban elért eredményeiről. Sókat hallottunk mostanában arról Is. hogy a dolaz általános iskolát, s hogy gőzök a 160 órás rövidített képzésben megszerezhetik a bizonyítványt. Érthetetlen, de mégsem. Más megoldás kell Mielőtt elhamarkodott ítéletért alkotnánk vegyük figyelembe, hogy az állami gazdaság dolgozói több mint tizenöt községben laknak, s munkahelyük, munkabeosztásuk más és más. Ha (az üzemi oktatás rendjének megfelelően) az azonos vég- zettségüekből egy-egy osztályt alakítanak, „papíron” megteremtették a feltételeit az oktatásnak. De csak papíron. Kiderül ugyanis, hogy az egy csoportba tartozók között van nagyiváni állat- gondozó, tiszagyendai traktoros. vagy éppen bánhalmi mélyépítési munkás, őkert együtt oktatni lehetelen. hi- 6zen a nagy távolság miatt még a saját autóbusszal sem tudják megoldani a szállításukat Rendelet írja elő a rövidített munkahelyi tanfolyamok szervezését. Egy helyen levő ipari üzemben ez megvalósítható, olyan mezőgazdasági nagyüzemben azonban, mint a Középtiszai Állami Gazdaság nem. Más megodás kell. Vajon van-e? Tiszaszenlimrén tolt ötveo-hatvan kilométeres körzetből iskolába járatni a dolgozókat lehetetlen. Nem lehetetlen viszont egy-egy község körzetéből a közelben lakókat beiskolázni* A dolgozók a lakóhelyükön el tudnák végezni » hiányzó egykét általános iskolai osztályt. A közelmúltban Tiszaszent- imrén, Tiszai.garon — épp a gazdaság dolgozói közül is — sokan szerezték meg az iskolai bizonyítványt a helvi szervezésű tanfolyamon, amely sajnos azóta megszűnt. Miért ne lehetne ezt a képzési formát ilyen indokolt eseben több községben újra megszervezni, egyeztetve a helyi szövetkezetek Igényeivel, hogy több mezőgazdasági dolgozó szerezhesse meg az általános iskolai végzettséget? I, Zs. AZ EMBER ÉS A KÖRNYEZET (9.) * • • • Osszeverték-e Ont ? Szinte közhely már az Egyesült Államokban fantasztikus méreteket öltött brutalitás és bűnözés. A helyzet hovatovább tarthatatlanná vált, a legutolsó és legriasztóbb vészjelzés az óriás városok, New York, Chicago, Los Angeles és a többiek, belső negyedeinek elnéptelenedése. A lakók pánikszerűen menekülnek az elővárosokba, az úgynevezett suburb-ok- ba. A kormányzat, amely ha akar, ha nem akar, kénytelen ébredezni a fogyasztói társadalom bűvöletéből, most ismételten eszközöket keres — ha nem is a megoldásra —, de legalább arra, hogy tisztában legyen a problémákkal. Struccpolitika ez, amelyre az amerikai sajtóban megjelenő közlemények is jól rámutatnak. Az International Herald Tribune, amely amerikai szerkesztésben, de évek óta Pártósban jelenik meg, adott esetekben „függetlenebb” tud lenni, mint az ország belsejében megjelenő lapok. Erre mutat tavaly augusztus 27-én publikált cikkük, amelyben már oly sokszor megénekelt „az élet minősége” kifejezésről lebbentik fel a fátylat. Persze, nem kell azt hinni, hogy valamiféle radikális, vagy legalábbis haladó szemlélet fóruma ez a lap, de legalább az irónáig eljut. „Az élet minősége” Idegenek, a központi kormány alkalmozattjai kopogtatnak az amerikaik ajtaján — írja az újság — és udvariasan kérik, hogy beszélhessenek a család felnőtt és 12 éven felüli gyermektagjaival. A tisztviselők ilyen kérdéseket tesznek föl: „Az utóbbi hat hónapban összeverték-e önt, megtámadták, vagy eltalálták-e valamivel, például kővel, vagy üveggel? Elvettek-e öntől valamit erőszakkal, például revolveres, vagy más rablótámadással, vagy fenyegetéssel?” Számos szervezet, például az Országos Közvéleménykutató Központ (Chicago), és Michigani Egyetem tesz fel minden évben háztartások százezreinek ilyen kérdéseket, amelyekkel vizsgálja az amerikaiak mindennapi életét és magatartását. A kérdések részét alkotják egy széles körű és növekvő erőfeszítésnek, amellyel „társadalmi jelzőszámoknak” ne- vezétt adatok segítségével akarják ellenőrizni a társadalmi légkörben bekövetkezett változásokat. Meg akarják tudni, meny- hyire egészségesek, mennyire elidegenedettek, mennyire elégedettek, mennyire elfogultak, mennyire vannak kielégítve az életben az amerikaiak. Tudni akarják, hogyan használják fel szabad idejüket, milyen gyakran esnek rablótámadás áldozatául, mennyire bíznak a polgárok vezetőikben — és miért? Ami a naplóban értékes... a Ezt azért teszik, mert úgy érzik, hogy az Egyesült Államok az utóbbi évtizedek alatt, araikor megszállottan igyekeznek kétszeresére növelni gazdasági fejlődésének ütemét. elveszítette szem elöl azt, ami az életben valóban értékes. A bruttó nemzeti termék 1945 óta csaknem kétszeresére emelkedett, de világos, hogy az amerikaiak nem növelték kétszeresére megelégedettségüket. A jólét növekedésével párhuzamosan hasonló mértékben nőtt a faji nyugtalanság, a fiatalok lázadása, a kábítószer-élvezet, a városok hanyatlása és a szennyeződés. A nemzeti jövedelemre vonatkozó adatok — írja Man- cur Olson, marylandi egyetemi tanár — figyelmen kívül hagyják azoknak a dolgoknak a nagy részét, amelyek miatt érdemes élni. Nem foglalkoznak gyermekeink tanulásával, a kultúra minőségével, a tudomány haladásával, családjaink életével, azokkal a szabadságjogokkal és demokratikus folyamatokkal, melyeket értékesnek tartunk. A Michigani Egyetem társadalomtudományi kutató- intézetének szakemberei 1958 óta figyelték, mennyire bíznak az amerikaiak politikai rendszerükben. A válaszok alapján kidolgozták a kormány iránti támogatás csökkenésének mutatószámát + 100-tól (legnagyobb bizalom) — 100-ig (legkisebb bizalom). Nem meglepő, hogy a bizalom az 1968-as + 50-ről 1972- ben -f 5-re esett. Ugyanezen idő alatt a négerek hasonló mutatószámai + 50-ről — 40-re alakultak. A michigani tudósok véleménye, hogy erősödik a cinizmus, nagyméretű pártátállásokra, esetleg egy új politikai párt megalakulására is számítani kell. Bármilyen hasznosak is ezek a próbálkozások bizonyos célokra, sokan úgy vélik, hogy az adatok egyáltalán nem megfelelőek. Az Országos Bűnözési Adatszolgáltatásnak nevezett program előzetes megállapításai például a2t mutatják, hogy bizonyos típusú bűnözéseknek csak egynegyedét jelentik a rendőrségnek, hogy leggyakrabban fiatalemberek a támadások áldozatai, és a szegényeket gyakrabban rabolják ki, mint a gazdagokat. Ezt azonban eddig is mindenki tudta. A jelzőszámok Az ellenzők egy része tovább megy. „A társadalmi problémákat ugyanúgy nem lehet társadalmi jelzőszámokkal” — jelentette ki Murray a gazdasági problémákat sem lehet gazdasági jelzőszámokkal” — jelentette ki Murray Aborn, az Országos Tudományos Alapítvány egyik kutatója. Ügy gondoljuk, neki kellene hinni. Hódi T. József Következik: Meadws „világmodellje” Szolnoki művészek a Velencei-tónál ÍV-ELŐZETES Az éhes hajó — Szendrey Júlia élele Augusztus 13-ón, kedden mutataják be Gál László: Az éhes hajó című tv-játékát. Gál László jugoszláviai magyar író. Ezen az esten folytatódik Az alkohol című sorozat. A második adás címe: Detonáció. Augusztus 14-én, szerdán A nagy csaták című, magyarul beszélő francia doku- mentumfilm-sorozatból — A Csendes-óceáni csata második részét sugározzák. Augusztus 15-én, csütörtökön a Jogi esetek adásában a titoktartásról — az orvosi titokról, d levéltitokról, az üzleti titkokról lesz szó. Augusztus 16-án, pénteken a Monitor műsora Lesseps két csatornája címmel jelentkezik (a második részt augusztus 17-én, szombaton vetítik). Az első rész a Szue- zi-csatomáról szól. A második részben megismerhetjük Panama múltját, történelmét a csatornához fűződő eseményeket és személyeket. Augusztus 17-én, szombaton a Színművészeti Főiskola végzős hallgatói „Ide nekem az oroszlánt is” címmel adnak műsort. Ezután b Greta Greta Garbo sorozat filmje, A kaméliás hölgy kerül képernyőre. Augusztus 18-án, vasárnap A kettőszázötvenedik eím- mű műsor a Budapesttől 40, Váctól 11 kilométerre található három kis települést: Váeharkányt, Kisnémedit és Püspöksztlásvit mutatja he. Est« Mátis Szilvia Szeptember végén című tv-játéka Szendrey Júlia életét kíséri végig — Petőfi elvesztésétől Júlia közeledő haláláig. A szolnoki művésztelepen élő festő- és szobrászművészeket felkérték arra. hogy Velencén vegyenek részt egy kiállításon. A mehívást elfogadták. és a ma este nyíló kiállításon bemutatják Megy- gyes László festőművész 23 olajfestményét és akvarell- jét. Láthatják majd Fazekas Magdolna ceruza- és szénrajzait, valamint olajfestményeit. Simon Ferenc szobrászművész hét alkotással ...sokan csak így ismerik Szabó Lászlót. A kaktuszos ember, aki piaci napokon gyékényszőnyegre kirakott, csodálatos színekben pompázó kaktuszaival távoli ,i- lágrészek növényeiből varázsol egy kis bemutatót a jászberényi piacra. — Ennél többet nem is igen tudnak róla. Pedig nem szófukar ember, órákon át tud beszélni... a kaktuszairól. Féltett gyűjteménye mintegy 5Ö0 fajtából áll. 4800—5000 darabot tesz ki. Szabó László nyugdíjbavo- nulása után kezdett hódolni a katuszgvűjtésnek. Tizenöt— húsz kaktusszal kezdte, pár év múlva 170 különböző fajtájú tüskés növénnyel az- dagodott a kollekció. Ma 500 Ismert és kevésbé ismert fajta van a Kalap utcai virágoskertjében. A hobbViból érdekes kísérletezés lett. A kaktuszé* ember növényei közül soknak nincs neve. hiszen saját let illesztésű. Több, küv'éfz részt a kiállításon. Ugyancsak hét munkáját állítja ki Nagy István szobrászművész is. A képzőművészeti tárlatot ma este 19 órakor Szurmai Ernő, a Szolnok megyei Könyvtár igazgatója nyitja meg. Ezt műsor követi, amelyen Vájná Katalin. Szabó András és Labáth Valéria Mozart-. Verdi- és Lisztműveket ad elő. A kiállítást augusztus 24-ig tekinthetik meg az érdeklődők. lőnböző tulajdonságú kaktusz egybeoltasa után vált csodálatos színekben és formában pompázó növénnyé. A nem mindennapi gyűjtemény gyarapodásának egyik titka: Szabó László sok gyűjtővel tftrt kapcsolatot. — Egy-egy kitermesztett új kaktuszból szívesén, ad cserébe. Gazdagodik a ritka gyűjtemény a tisztelőktől ajándékba kapott növényekkel is. A Mamillaria bocása- nát az Állami Operaház egyik ismert énekese hozta neki ajándékba Indonéziából. A kaktuszós ember, mert Jászberényben sokan csak így ismerik, piaci napokon egzotikus tálakból varázsol egy-egy darabkát a Svekénv- szőnyegre és amikor arról faggatták, megéri-e kihur- Cólnl és Visszavinni a kaktuszokat, így válaszol: minden- képpen megéri, hiszen legalább sokan megcsodálják szépségüket. — la — A kaktussos ember