Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-11 / 187. szám

n SZOLNOK MEttTEI NÉPLAP 1974. augusztus M. HÉTFŐ: Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból. — fasiszta bombamerénylet Olaszországban az Italicus expresszvonaton. KEDD: Nixon beismerő nyilatkozata után rendkívüli ülés* tart az amerikai kormány. — Szadat üzenete Kadhafihoz. SZERDA: Fejszal befejezte egyiptomi látogatását. — Husz- szein király Kanadában tárgyal, külügyminisztere Washingtonban. CSÜTÖRTÖK: Jaroszewicz lengyel kormányfő budapesti tárgyalásai. — összeült Genfben a Ciprussal foglalkozó hármas értekezlet. PÉNTEK: Lemondott Nixon elnök, Gerald Ford az új elnök. — Cunhal nyilatkozott a portugáliai belső hely­zet ellentmondásairól. SZOMBAT: Kleridesz is bekapcsolódott a genfi értekezlet munkájába. — Találgatások az új amerikai alelnök személyéről. ]oy látja a hetet hírmagyarázónk Páfy József Lesz-e béke Vietnamban ? A fél világ legerősebb, leg­gazdagabb hatalmának élén személycsere történt, az im­perialista nagyhatalom veze­tőjét már nem Nixonnak. hanem Gerald Fordnak hív­ják. A Watergate-botrány adta az ürügyet arra, hogy a nagytőke központjaiban, a sajtóban, a kongresszusi pad­sorokban, sőt, még a saját pártjában is megsokasodja­nak Richard Nixon ellensé­gei. összpontosult nyomásuk most vezetett oda, hogy a Fehér Ház ura lemondjon. Nixon visszavonulásának mindenekelőtt belpolitikai okai voltak: a központi (szö­vetségi) végrehajtó hatalom nagymérvű koncentrációja ment végbe Washingtonban, ami megriasztotta a saját hatalmára féltékenyen ügye­lő kongresszust, vagyis a kép­viselőket és a szenátorokat. A W7atergate-ügy csak jel­zéssel szolgált arra, hogy íme, az elnök a titkos szolgá­latot, a CIA-t és a nyomozó irodát, az FBI-t fel tudja használni egy sötét ügy el- tussolására... Fordnak, az új elnöknek — nyilvánvalóan gondja lesz arra, hogy meg­nyugtassa a Capitolium hon­atyáit, ő nem törekszik ak­kora hatalomra... Egyelőre a kongresszus kerekedik felül a Fehér Házon. Nem a nixoni—kissingeri külpolitika volt az elnök bu­kásának oka, bár kétségte­len, hogy az amerikai reak­ció hidegháborús bajnokai — a Jackson-féle szenátorok és társaik — tiltakoztak „a Szovjetuniónak tett eneged- ménvek” ellen. A belpolitikai okokból meggyöngült hely­zetű Nixon sokáig külpoliti­kai sikereiből próbált új er­kölcsi—politikai tőkét ková­csolni magának, így biztosí­tani megmaradását a Fehér Házban. (E sorok írója más­fél hónappal ezelőtt még egy diadalmasan mosolygó Ni- xont láthatott Brüsszelben, a NATO-palotában: az „új At­lanti Charta” ünnepélyes alá­írására az elnök csúcstalál­kozót hívott össze, a NATO- országok vezetői — mintegy megerősítették abban a nyi­latkozatban, hogy elismerik az Egyesült Államok vezető szerepét. Fényesen csillogó, könnvű anyagból készült, sö­tétkék ruhájában a kalifor­niai napsütéstől bronzbarná­ra sült arccal, szélesen mo­solyogva sietett végig Richard Nixon a brüsszeli NATO- székház hosszú folyosóján, a „főutcán” a diplomaták és atlanti tisztviselők, no meg újságírók sorfala közt, ruti­nosan osztogatott menetköz­ben is néhány kézfogást fel­tételezett tisztelőinek... akik közül legalábbis az újságírók ilyesfajta megjegyzéseket kockáztattak meg „Nem sok­szor lesz már erre alkalma...” Általános volt a vélemény, hogy az „új Atlanti Charta” éppen a „Nixon-utáni idők­re1’ szól már.) Gerald Ford, az új elnök legfontosabb mondanivalója első nyilatkozataiban éppen az volt, hogy folytatni kíván­ja az enyhülés politikáját. Az amerikai külpolitika folyto­nosságának személyi garan­ciájaként Henry Kissingert kérte fel maradásra az új elnök, (a szovjet kommen­tátorok is hangsúlyozzák, — hogy az enyhülési politika nem személyekhez kötött, ha­nem objektív körülmények következménye.) Az őrségváltást a Fehér Házban örömmel fogadta az amerikai nagytőke is. Már a múlt hét végén, ennek a hét­nek az elején látnivaló volt, hogy „a Wall Street Nixon ellen szavaz”. A tőzsde ár­folyam-emelkedéssel reagált minden olyan hírre, amely az elnök lemondását helyez­te kilátásba, viszont az ér­tékpapírok árfolyama esni kezdett, ha cáfolták Nixon küszöbönálló lemondását. A tőkéseknek elegük volt már a belpolitikai bizonytalan­ságból. „Üj seprő jól seper” — ezt várják Fordtól, akire az infláció megfékezésének, a dollár helyzete megerősí­tésének nagy feladatai is várnak. Az új elnökről azt olvasni a nyugati sajtóban: feddhe­tetlen. Amikor alelnök lett, a honatyák szavazása előtt az FBI többszáz kihallgatást eszközölt Ford múltjának is­merői között, az egykori egyetemi társaitól a volt sza­bójáig mindenkit kikérdez­tek... A közéleti tisztaságnak ilyen igénye az 1976-os el­nökválasztáson minden bi- zonnyal újra fog jelentkezni. Az amerikai események háttérbe szorították mindazt, ami Ciprussal kapcsolatban vagy a Közel-Keleten adó­dott a héten. Cipruson el­szórva még mindig dörögnek a fegyverek, robbannak a tá­nyéraknák, csak nagynehe- zen tudták rögzíteni a görög —török—ciprusi vegyesbi­zottságok az ENSZ képvise­lőinek közvetítésével, hogy hol is húzódnak hát a front­vonalak a szigeten? A törö­kök az utolsó pillanatig igyekeztek minél nagyobb te­rületet ellenőrzésük alá von­ni. Az ankarai kormány szándéka világos: befejezett tények elé akarja állítani a világot, hogy Ciprus tekin­télyes részén török önkor­mányzatot tudjon biztosítani a szigetország kisebbségi la­kóinak. Sem a ciprusi görö­gök, sem az athéni politiku­sok nem hajlandók erre, így aztán még hosszú huzavoná­ra van kilátás a genfi tár­gyalásokon csakúgy, mint magán a vitatott szigeten. A Közel-Keleten, az arab világban aktivizálódnak a szemben álló erők, ahogyan közeledik az arabokat és iz­raelieket újra a géniig tár­gyalóasztal mellé ültető bé­kekonferencia második sza­kaszának időpontja. (Határo­zott időpontról még nincs szó,..) Izrael a dél-libanoni területek elleni ismételt tá­madásokkal igyekszik ke­ménységet. hajthatatlansá- got mutatni. A genfi értekez­let egyik, kulcskérdése az, hogy miként vonják be a konferencia munkájába a palesztin felszabadító moz­galmat, illetve, hogy a ké­sőbbiek során milyen hatá­rokkal alakulhat ki az új palesztin állam? A genfi békekonferencia előtt az Arab Egység sem mondható szilárdnak. Kairó és Tripoli között ellensége­sen feszült a viszony. Szadat elnök felforgató tevékenység­gel vádolta Kadhafit és sze­mére vetette, hogy vissza akarja vonni az októberi há­ború óta Egyiptomban állo­másozó francia gyártmányú, líbiai felségjeles Mirage-va- dászbombázókat. A Szadat- üzenetnek ez a része a ki­sebbfajta diplomáciai bom­baként robbant, valaha Pá­rizs tagadta, hogy tudomása lenne a Tripolinak eladott repülőgépek Kairó rendelke­zésére bocsátásáról... Szadat magatartását befo­lyásolhatta Fejszál szaúd- arábiai uralkodó látogatása és sokszáz millió dolláros se­gély-ígérete. Fejszálról köz­tudott, hogy elszánt ellensé­ge a líbiai elnöknek, aki vi­szont nem egyszer nevezte az imperialisták ügynökének és az arab ügy elárulójának a szaúd-arábiai királyt. Nem csoda, ha ilyen körülmények közt a szeptember elejére tervezett arab csúcstalálko­zót október második felére halasztották. Egyiptom és Líbia megbékél Egyiptom és Líbia elhatá­rozta, hogy beszünteti az egymás ellen irányuló propa­ganda-hadjáratot. A két or­szág viszonyát az elmúlt idő­ben a feszültség jellemezte. A sajtóban egymást érték a kölcsönös vádaskodások, a határokon kisebb-nagyobb incidensek voltak, és Szadat elnök Kadhafihoz intézett üzenetében a líbiai biztonsá­gi szerveket azzal vádolta, hogv felforgató tevékenysé­get folytatnak Egyiptomban. Alig néhány órával azután, hogy Kairóban bejelentették a két ország közötti propa­ganda-háború beszüntetését, a Tripoli rádió közölte, hogv Kairó Líbiából hazarendelte az összes ott-tartózkodó — egyiptomi katonai tanácsadó­kat. Geof Ellentétes álláspontok A Genfben tartózkodó Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kár tegnap újságírók előtt kijelentette, hogy a ciprusi kérdésről folyó genfi tárgya­lások kimenetele teljesen nyitott. Véleménye szerint hétfőig eldől, lehetséges-e kompromisszum a görögök és a törökök között Ciprus politikai jövőjéről. A két fél álláspontja erősen eltér egy­mástól. de arra törekednek, hogy sikerre vigyék a konfe­renciát — mondotta Wald­heim. Egyébként a magyar idő szerint tegnap 10 órára tér-, vezett ülés még 12-kör sem kezdődött meg. Hírügynöksé­gek jelentése szerint a kül­döttségek egyelőre arról vi­tatkoznak, hogy Kleridesz Ciprus ügyvezető elnöke, a görög közösség vezetője és Denktas, Ciprus alelnöke, a török közösség vezetője mi­lyen minőségben vegyen részt a tárgyaláson. A török küldöttség ahhoz ragaszko­dik, hogv Kleridesz és Denk- tas önálló tárgyaló partner­ként kapcsolódjanak be az értekezlet munkájába, míg a görögök szerint a ciprusi köztársaság elnökeként és al- elnökeként ugyanannál az asztálnál kell ülniök. A tervezett délelőtti 10 óra helyett, délután 17 óra­kor nyílt meg Genfben a Nemzetek Palotájában a Cip­russal foglalkozó konferen­cia plenáris ülése, amelyen Callaghan brit külügyminisz­ter mellett Günes török és Mavrosz görög külügyminisz­ter, valamint Kleridesz ügy­vezető ciprusi elnök, a cip­rusi görögök, és Denktas al­elnök, a ciprusi törökök képviselője vett részt. BUKAREST Farkas Imre ideiglenes bu­karesti magyar ügyvivő a nagykövetség épületében fo­gadást adott a magyar-román gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság ülésszaka alkalmából. A foga­dáson megjelent Tímár Má­tyás, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsnak el­nökhelyettese és Ilié Verdet, a Román Kommunista Párt KB VB tagja, a KB titkára is. BUKAREST A román tengerparton be­fejeződtek Nicolae Ceauses- cunak, az RKP főtitkárának és Georges Marchaisnak, a Francia Kommunista Párt főtitkárának megbeszélései, amelyeken a két vezető a nemzetközi élet és a mun­kásmozgalom kérdéseivel foglalkozott. PÁRIZS Santiágúból érkezett hírek szerint a chilei fasiszta re­zsim a legutóbbi napokban 1.683 hazafit vetett börtönbe, vagy koncentrációs táborba. SAIGON A dél-vietnami felszabadí­tó erők három támadást indí­tottak a Dien Hoa-i légitá­maszpont ellen Saingonlól 30 kilométerrel északkeletre. A Thieu-rezsim erről a támasz­pontról is sorozatosan támad­ja felszabadított területeket, a hazafiak most ezekért az ellenséges akciókért vágtak vissza. ADUISZ ABEBA Etiópiában a fegyveres erők koordinációs bizottsága cáfolta a reakciós elemek ál­tal terjesztett hamis híreket, amelyek szerint a fegyveres erők állítólag kezükbe akar­ják venni a hatalmat. PADOVA A padovai ügyészség vádat emelt Ugo Ricci nyugalmazott dandártábornak eilen, mert részt vett a „Szélrózsa” elne­vezésű szélsőjobboldali ter­rorista szervezet akcióinak megszervezésében — jelen­tette az ANS A hírügynök­ség. Korunkban szemtanúi va­gyunk annak, hogy miként válik történelemmé a napi politika. A felnőtt emberek még emlékeznek a francia kolonializmus „szennyes in­dokínai háborújára”. Emlé­keznek erre a soha azelőtt nem hallott, furcsa névre: Dien-Bien-Phu, s arra, ami ott történt: a vietnami nép forradalmi szabadságharcosai katlanba zárták és megadás­ra kényszerítették a francia gyarmati hadsereg színe ja­vát. A genfi szerződéssel elren­delt fegyvernyugvás éppen ma húsz esztendeje lépett életbe, de a genfi szerződés „nem biztosította” a békét Vietnamban. A kivérzett francia gyarmatosítók helyé­be az amerikai imperialisták léptek. A tűzszünet ma két évtize­de életbe lépett, de a Penta­gon titkos irodáiban már ké­szítették a következő háború terveit. A japán szamurájok­kal, a franciákkal vívott más­fél évtizedes élet-halál harc után Vietnam népe számára újabb másfél véres évtized következett: élet-halál harc az amerikaikkal. Lényegében ezt a harcot is megnyerték, az amerikaiak Párizsban kény­szerültek elismerni ezt, a tárgyalóasztalnál. A vietnami szabadságharcosokat megtör­ni nem tudták, azok — a sza­bad, demokratikus VDK mel­Gerald Ford, az Egyesült Államok pénteken hivatalba lépett 38. elnöke az esküté­tel után nyomban hozzálá­tott elnöki teendőihez. Az elnök Kissinger kü­lügyminiszter jelenlétében 57 ország washingtoni nagykö­vetét fogadta, közöttük a Szovjetunió nagykövetét. Ford rövid megbeszélést folytatott az elnöki esküté­tel után a kongresszus két pártjának vezetőivel. A kongresszusi pártpolitikusok támogatásukról biztosították az új elnököf. Később a nap folyamán az amerikai tör­vényhozás mindkét háza hi­vatalosan is megszavazta az elnökkel és hivatalával való együttműködést. Mind Jerald Terhorst, a Fehér Ház szóvivője beje­lentette, Ford elnök fogadta a Nixon-kormányzat gazda­sági tanácsadóit, közölte ve­lük, hogy az átmeneti idő­szakban számít szolgálataik­ra. Ford öt főből álló ta­nácsadó gárdát nevezett ki régi bizalmi embereiből. A világ számos állam- és kormányküldöttjétől érkez­Az új görög kormány am­nesztiában részesíti mind­azokat, akiket az 1945—1949- es görög polgárháború ide­jén folytatott „kommunista tevékenység” és „kémkedés” vagy elkövetett „politikai gyilkosság” vádjával ítéltek el — jelenti Athénből az AFP. Az amnesztiarendelet I lett — felszabadították Dél-’ Vietnam jelentős részét. A párizsi egyezmény ennek kényszerű beismerése. S a párizsi egyezmény — akárcsak a genfi, húsz évvel ezelőtt — újra előírja a de­mokratikus, szabad választás kiírását. Az események azon­ban ismét figyelmeztetnek. Az újabb „fegyvemyugvás” ötszázhatvan napja alatt több mint 350 ezer halottat és se­besültet követelt a párizsi egyezményt szabotáló saigoni kormány ismétlődő hadmű­veleteinek sorozata. Vajon jolia nem lesz béke Vietnamban? Két évtizede a genfi, tavaly a párizsi egyez­mény világosan megmondta: hogyan lehetne békét terem­teni a sokat szenvedett or­szágban. Hagyni kell, hogy a vietnami nép saját maga vá­lassza meg az életformát, a politikai, társadalmi rend­szert, amelyben élni akar. A nemzeti megbékélésre kész szabadságharcosok ezt az utat szeretnék járni, de a fegyvert csak lábhoz tették, mert a kö­zel három évtizedes háború­ban kivívott jogaikat nem engedik elorozni maguktól. Ebben az elhatározásukban változatlanul maguk mellett érezhetik a Szovjetunió, a szocialista országok testvéri támogatását, amely eddig is nélkülözhetetlen segítséget jelentett a győzelem kivívásá­ban. (KS) egyaránt vonatkozik az ilyen vádakkal Görögországban fogvatartott 11 személyre, valamint a távollétükben el­ítélt emigránsokra. Az athé­ni hivatalos közlönyben megjelent amnesztiarende­let az AFP értékelése szerint, a polgárháború utolsó követ­kezményeit rendezi. Gerald Ford, az új elnök és Kissinger külügyminiszter fogadta a Fehér Házban Jurij Voroncov szovjet diplomatát Ford hozzálátott elnöki teendőihez A nyomok Rómába vezetnek Az olasz rendőrség folytat­ta a nyomozást a véres akció elkövetőinek felkutatására. A Cisnal nevű fasiszta szak- szervezet egyik aktivistájá­nak otthonában valóságos tégy vénák tárra bukkantak. A bolognai hatóságok hiva­talosan is előzetes letartózta­tásba helyezték azt az Italo Bonót és Emaríuele Bartolit, akit kedden vettek őrizetbe. Soares visszatért Lisszabonba Mairo Soares portugál kül­ügyminiszter és Almeida Santos, a tengerentúli ügyek minisztere Algírból, az algíri légierő egy különgéoén visz- szatért a portugál fővárosba. A két diplomata tárgyalásai­ról változatlanul nem adtak Amnesztia Görögországban tek Washingtonba üdvözlő sorok Ford elnök címére be­iktatása alkalmából. Többek között Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke is üdvözlő táviratot köldött Gerald Fordnak abból az alkalomból, hogy elfoglalta az Amerikai Egyesült Álla­mok élnökének tisztét. Nyikolaj Podgornij üzened tében egyebek között a kö­vetkezőket írja: „Országaink kétoldalú erőfeszítéseinek eredménye­képpen nagy változások kö­vetkeztek be a szovjet—ame­rikai kapcsolatok megjavu- lásának irányában. Mély megelégedéssel fogadjuk az ön augusztus 9-i nyilatkoza­tát arról, hogy a béke javára akar tevékenykedni. Kifejez­zük azt a meggyőződésünket, hogy az elkövetkező években a Szovjetunió és'az Egyesült Államok közötti kapcsolatok tovább fejlődnek majd konstruktív irányban, népe­ink javára, az egyetemes bé­ke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdulása érdeké­ben.” Az XJnitá, az Olasz Kom­munista Part lapja nem tart­ja kizártnak, hogy az Itali­cus elleni fasiszta merénylet előkészítéséről Giorgio Almi- rante. az olasz szociális moz­galom nevű újfasiszta párt főtitkára is tudott. A bolog­nai nyomozás szálai ugyanis római fasiszta körökhöz ve­zetnek. , ki semmiféle közlést, az Ex- presso című hetilap azonban legújabb számában azt írja, hogy „Algírban megoldották a Bissau-Guinea független­ségével kapcsolatos kérdése­ket”.

Next

/
Thumbnails
Contents