Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-31 / 203. szám
1974. augusztus SI. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 H rom mmt Oj tájértekezlete Iörökszeiitmik 'ősdh NAPIRENDEN: A nők helyzete — a lakossági szolgáltatás Tanácsülés Tisza földváron és Jászladányban A nők gazdasági és szociális helyzetének megvitatása volt a tiszaföldvári Nagyközségi Tanács tegnapi ülésének központi témája. A végrehajtó bizottság felmérésének tapasztalatai ról Sebestyén Ferenc tanácselnök számolt De a testületnek. Az elmúlt négy esztendő alatt lényeges változás történt, de ugyanakkor a felmérés során az is kiderült, hogy van még mit tenni a nők érdekében — állapította meg a jelentés. Különösen a bölcsődék bővítése, a munkahelyi környezet javítása és a továbbtanulás területén van tennivaló. Nőtt a dolgozó nők száma a községben, de arányuk még nem éri el az országos átlagot. Közeledett egymáshoz a férfiak és a nők jövedelme, kivéve a nagyközség építőipari szövetkezetében. A szövetkezet dolgozóinak több mint 15 százaléka nő, de egyetlenegy vezető beosztású sincs köztük. A termelőszövetkezetekben és a község többi vállalatánál már elfogadhatóbb a női vezetők aránya. Valamivel kedvezőbb a kép a szociális körülmények javulásáról. A termelő- szövetkezetekben is bevezették a szabad szombatot, az üzemekben öltözők, mosdók, ebédlők épültek. Az ÁFÉSZ boltjaiban bővült a kész- és félkész ételek választéka, enyhültek a hús- és zöldségellátási gondok. A tanács, a jelentés elfogadása után utasította a vb-t intézkedési terv elkészítésére, amely alapján rendszeresen figyelemmel kísérik, hol és milyen intézkedések születnek a dolgozó nők helyzetének megkönnyítésére. A téma két év múlva ismét a tanácsülés elé kerül. • • • A jászladányi Nagyközségi Tanács tegnapi ülésén különös érdeklődés kísérte a vegyesipari szövetkezet elnökének beszámolóját arról, hogy milyen munkát végeznek tizenöt szolgáltató részlegükben a gépjavítók, építők, szerelők, fodrászok, lakatosok... A szövetkezet elnöke részletesen elemezte, milyen szolgáltatások iránt nőtt a kereslet. Itt említette meg korszerű autószervizüket: Ugyanakkor az építőipari részlegükben a kőműveseknek az utóbbi időben alig akadt munkájuk. Még három évvel ezelőtt húsz—huszonöt lakást építettek, tavaly már csak kettőt. A szövetkezet tervei között a profilbővítés is szerepel. Úgy tervezték, hogy 1977-ig létrehozzák a rádiótelevízió- és az olajkályha- javító részleget. A tanács elfogadta a jelentést, de a községpolitikai és ellátási bizottság véleménye alapján úgy határozott, semmi sem indokolja, hogy az új szolgáltatás bevezetésével 1977-ig várjanak. (Folytatás az 1. oldalról.) damunka módszereiről szóltak. A tanácskozás szünetében megkérdeztük Regős tábort, az MSZBT országos elnökségének titkárát: milyen sajátos feladataik vannak a mezőgazdasági tagcsoportoknak? — Sajátos, már maga a szakma adottsága: egy község életében a termelőszövetkezet, állami gazdaság meghatározó. Ha egy gazdaságban jól végzik a barátsági munkát, az akkor eredményes az egész településen. Nagyobb területre tudja ki- sugároztatni munkáját, mint egy zárt üzem. Tehát az agi- tációs és propagandamunkának sokrétűnek, színesnek kell lennie, beleilleszkedni a falu kulturális, gazdasági, politikai életébe. Ma már a mezőgazdaságban nem kell különösebben agitálni a szovjet gépek, agrotechnikai eljárások, növényfajták mellett. Az alkalmazásuk eredményei önmagukért beszélnek. Télen azonban, amikor kevesebb a munka a mező- gazdaságban, akkor kell fokozottabban végezni a barátsági munkát, akkor lehet jobban kihasználni a lehetőségeket újabb tudományos módszerek megismertetésére, ankétok, élménybeszámolók, filmvetítések és még sok másféle rendezvények, találkozók megtartására, amely segíti a két nép testvéri barátságának további mélyítését. A tagcsoportok az elmúlt két esztendőben megerősödtek, módszereik kialakultak. Jól dolgoznak, most már csak a mindennapi apró munkára kell nagyobb figyelmet fordítaniok. V. V. „Otthon inár nem sütnek kenyeret... — Megszerették a zacskós tejet... Eladtunk tíz tévét... — Egyelőre csak terv...” 7 isznumn - ai ellátásról A tiszaugi élelmiszerboltban délelőtti a forgalom. Kevesen vannak, csak egy-két vevő keresgél a polcokon. Az eladók az árukat rendezik, várják a délutáni rohamot. A bolt tágas, praktikusan berendezve. Külön állványon van a konzerv, az élelmiszer, az édesség, a dohányáru. És ami ritkaság a falusi boltokban. a nagy hűtőyitrin is helyet kapott a bejárati ajtóval szemben.. Az önkiszolgáló bolt vezetője. Kocsi Lajos tizennyolc éve dolgozik a kereskedelemben. — A többi kis falusi bolthoz hasonlítva a mi helyzetünk jó. Elég nagy a raktárunk. az eladótér is megfelelő. Úgy tudunk pakolni, hogy a vevőink is láthatják az árukat. Sokan eljárnak dolgozni nagyobb városokba, de azért itt vásárolnak. Ez a forgalmunkon is meglátszik. hiszen minden hónao- ban megvan a 280—300 ezer forint. — Mikor kapják a kenyeret. a péksüteményt? — Reggel hét órakor nyitunk. de már korábban itt vannak a szállítók. Kun- szentmártonból minden nap friss pékárut kapunk. Általában négy mázsa kenyér fogy egy nap. Otthon, háznál már nem igen sütnek kenyeret az asszonyok. Ezt onnan gondolom, mert kevés élesztő fogy. — A tej mikor érkezik? — Kedden, csütörtökön és szombaton hozzák a tejet és a tejterméket.. Tavaly november óta csak zacskós tejet kapunk. Megszerették az emberek, elfogy 180—200 liter is. Hűvös helyen tudjuk tárolni, mert a hűtővitriuen kívül van hűtőszekrényünk is. — Töltelékáruból milyen az ellátás? — Mennyiségre elég. amit kapunk, de választék nincs. Ugyanabból a két-három féle szalámiból kapunk heteken keresztül. Most nagvon kelendő a kenőmájas, mega Tisza-kolbász. A téli szalámi és a gyulai kolbász ritkaság, de az máshol sincs. Negyedévenként 10—10 kilót kapunk. A bolt előtt asszonyok állnak tömött kosarakkal, szatyrokkal. A vásárlásról beszélgetnek. Elégedettek a bolttal, az ellátással. Panaszuk ugyanaz, mint a vezetőké: nincs választék húsáruból. Az iparcikkboltban a déli záráshoz készülődnek. Már az utolsó vevő is elment az új szerzeménnyel, egy nagyképernyős televízióval. — Egyre több családnak van televíziója, rádiója, háztartási gépe — mondja Tóth Imréné, az üzlet vezetője. — Ebben a kisközségben tavaly eladtunk tíz tv-t, tíz hűtőszekrényt. 15—20 olaj- kályhát.. Az idősebbek keresik a hagyományos tűzhelyet is. de február óta nem kap a bolt egyet sem. Jelenleg ez az egy hiánycikkünk van. — A műszaki áruk mellett mit tartanak még? — Sok minden összezsúfolódik ebben az egy boltban. A gyerekeknek itt veszik meg a füzetet és az írószert. Üveg-porcelán árut is tartunk. Olcsóbb pulóverek, ingek. fehérneműk, ruhaanyagok is kaphatók. A divatos holmikat úgyis a városban veszik meg. Cipőt is árusítunk. de már nem sokáig. Az élelmiszerboltban nincs mosószer és kozmetikai cikk, így azt is tartunk. — Ezt a sokféle árut hogyan tudják raktározni? — Nehezen. Nem könnyű ennyiféle árucikket elhelyezni. Mindegyiknek külön helyiség kellene, de kicsi a raktárunk. Régi ez a ház, már a bővítést sem érné meg. — Mennyi az évi forgalom? — Tavaly 2 millió 200 ezer forintot árultunk. az idén 2 millió 300 ezer a tervünk. Ügy számítunk, hogy ez meg is lesz. A községi tanácsnál Szabó Antal elnökkel beszélgetünk az áruelátásról. — Tiszaugon alig több mint ezerháromszázán élnek, ebből százhúsz—százharminc ember eljár dolgozni. Ez a kis falu kiesik a centrumból. Szolnoktól is ötven ki- li méterre vagyunk. A legközelebbi település Lakitelek. Odajárnak át ruhát. cipőt vásárolni, mivel helyben ez nincs megoldva. Az iparcikkboltban csak a legszükségesebbeket kapjuk meg. Az viszont jó. hogy míg más kisebb helyről egy televízióért. vagy motorkerékpárért utazgatni kell. mi itt megveheti ük. Az élelmiszerüzletben az alapvető cikkek megvannak. és az átlagos falusi boltoknál jobban felszerelt. A két üzleten kívül van egy húsbolt és egy zöldséges. A tiszasasi ÁFÉSZ a zöldségest ellátja mindennap friss áruval, de az egyéni termelőket is foglalkoztatjuk. ők szállítják a primőrárukat. Nemrég szóba került, hogy Tiszaugnak is kellene egy kisebb ABC-áruház. ahol minden együtt lenne. Ez egyelőre csak terv. mert a tanácsnak még nincs elég pénze. Remélem, azért két- három év múlva meglesz. — szekeres — Kenderest kommunisták Nem lehet bezárkózni Vali telve van a # nyári élményekkel: nagyszerűen sikerült a balatoni táborozás, a gyerekek jól érezték magukat. Egv úttörőcsapat-vezetőnek pedig lehet-e nagyobb öröme annál, minth a lat i a a reá bízott ötvenhét -nebuló viVelük — azaz Ökrös Bá- lintnéval és Matos Imréné- vel, a kenderesi általános iskola tanáraival — meg Barna Gvula igazgatóval arról beszélgetünk a most népteien iskola tanári szobájában. hogy milyen mértékben kell egv kommunista pedagógusnak részt vennie saját települése életében. „Nem lehet bezárkózni, csak az iskola szemszögéből vizsgálni egyes kérdéseket. Egy pedagógusnak részt kell vállalnia az egész település szellemi, kulturális, politikai életéből, mert csak akkor érdemelheti meg. hogy valóban nevelőnek tartsák”. így fogalmazzák meg hitvallásukat — mert több ez egyszerű véleménynél. Ők eszerint élnek. Ökrös Bálintné úttörőcsapat-vezető. Nincs olyan ünnepség a községben, amelyen ő a ..gyerekeivel” ott ne lenne. Köszöntés, ünnepi műsor — mind a gyerekek dolga Kende^-e^on Es. hogy a gyerekek korán megtanulják tisztelni a termeid emberi munkát is. szocialista együttműködés keretében a diákok rendszeres látogatói. olykor „munkásai” a helybeli termelőszövetkezetnek, amit szintén az ÚttörőMindenképpen több „egy- 1 szerű pedagógusi”' munkánál az is amire Matosné vállalkozott pártfeladatként: a párt. tanácsi és gazdasági vezetőkkel együtt felmérte, kik azok a felnőttek a községben. akik nem végezték el az általános iskola nyolc osztályát. Aztán vitatkozott, magyarázott érvelt a tanudám. boldog nyaralását? Juci nyara csendesen telt. rá is szolgált a pihenésre: az idén tette le az utolsó államvizsgáját a marxista egyetem szakosítóján. Nem volt könnyű tanulni és tanítani egyszerre. csapat szervez meg együtt az iskolával. — Tavaly elvállaltam, hogy a tanácsnál szemináriumot vezetek világnézeti, etikai kérdésekről — mondja. — Tizenöten jártak a szemináriumra. Nagyszerű vitáink voltak. Nagyon fel kellett készülnöm egy-egy foglalkozásra? Ez természetes. de ez is fontos pártmun- kám volt. és el tudja képzelni. milyen jó volt érzékelni. hogyan változik egv- egy ember nézete pozitív irányban egy-egv vita után? Például a munkahelyi demokráciáról, a nők továbbtanulásáról. a társadalmi munkáról. Az idén óira folytatom ezt a munkát, már hiányoznak azok a kéthetenkénti két órák. Az iskola tantestülete is tanult: teljes létszámban részt vettek azon az előadás- sorozaton. amelyet a párt- alapszervezet rendezett. Ezt Barna Gvula jegyzi meg csendesen, és hozzáteszi: „Ne vegye dicsekvésnek, de mi a tudományos igényű dolgozat írásától kezdve, a cigánygyerekek beiskolázásáig, a hátrányos helyzetű gyerekek számára szakkörök szervezéséig sok mindennel foglalkozunk”. lás mellett. Az eredmény? Nyolcvankét tanuló felnőtt az elmúlt tanévben, míg a korábbi esztendőkben alig vállalkoztak erre többen tizenegynél. tizenkettőnél. (Abban a bizonyos együttműködési megállapodásban olvastam: „rajvezetők vállalják. hogy a dolgozók iskolájában tanuló tsz-tagokat tíz órában matematikából és magyarból korrepetálják”.) Az iskola tizenhárom tagú pártalapszervezete kettő kivételével pedagógusokból álL ők hárman, ahogy mondják „egyszerű párttagok”, nem tasiai az alapszervezet vezetőségének. Kérdem, a többiek hogyan veszik ki részüket Kenderes közéletéből? Hosszan sorolják válaszként: egy közülük községi pártbizottsági tag. hármára tanácstagok. egy elvtársuk társadalmi tanácselnök-helyettes. ketten bizottsági tagok. öten a szakszervezeti vezetőségben. hárman ä KISZ-vezetőségben, dolgoznak, többen pártpropsgandis- ták... alig győzöm írni, de azt látom: egy-egy kommunistának többféle pártmeg- bízatásnak kell eleget tennie. Győzik? „Falun az természetes. hogy csinálni kell!” Okosan cselekedni Hogyan is mondta Annus-’ ka néni. Kenderes vöröskeresztes titkár és a helyi bölcsőde vezetője? „Tisztelet a mi nevelőinknek, ők 6okat dolgoznak a faluért és nemcsak az iskolában. Én húsz éve élek itt Kenderesen. Sokat megértem. Tudja 1956- ban a felizgatott, elvakított tömeg itt égette pont a mi ablakunk alatt a könyveket. Negvvenötös párttag vagyok, elképzelheti. mit éreztem akkor. Ma? Itt a bölcsődében. ahol vezető vagvok egyúttal a Kossuth Könyvkiadó könyveit folyóiratait is árusítom. Csak itt nálunk havonta 50—60 forintot költenek az emberek politikai irodalomra. Abban. hogy az emberek bíznak a pártban. részük van az itteni kommunistáknak. köztük a kommunista pedagógusoknak is. Mindazoknak. akik nem sajnálták a fáradtságot, hogy neveljék. tanítsák az embereket. hogy értelmezni tudják a ió határozatokat és okosan cselekedjenek azok szellemében.” (Folytatjuk* Varga Viktória Hogy valóban neve'őnek tartsák Csinálni kell, ez fa'u i természetes Kacsafarm Palotáson A Palotási Állami Gazdaságban található az ország egyik legnagyobb kacsate- nyészete. A törzsállománya 23 ezer, ami évente mintegy 2 millió 600 ezer tojást termel. A tenyésztojá- sok egy részét exportálják, a másik részét pedig helyben keltetik ki. Minden évben 1 800 000 naposkacsát állítanak elő a gazdaságban. Ebből 1 millió 100 ezret naposkacsaként értékesítenek, a többit pedig tovább nevelik. De ezeknek az állatoknak is java részét 18 nap után előneveltként eladják. Csak 180 ezer kacsát tartanak tovább, amiből aztán a törzsállományt pótolják és jut belőle pecsenyének is, A jelenlegi törzstenyészetnek 6—7 százaléka Landes- man fajta, a többi angol importból származó Cherry Valley. A tervek szerint a jövő évtől csak ezeket a fajtákat állítják törzstenyészetbe, mert legjobban hasznosíthatók. Vérfrissítésre eddig is minden évben vásároltak 2—3 ezer Cherry Valley gácsért a szarvasi Halkutató Intézettől. A tenyésztési eredmények jók, a kacsatartás jövedelmező. A gazdaság termelési értékének 40—45 százalékát a baromfitelep adja. Gyorsan nőnek a kacsák, 49 napos korukra elérik a 3 kilós súlyt. A kedvező eredmények azonban nem kimondottan a jó fajtának, hanem a korszerű tartásmódnak is köszönhető. Az állatokat 8—10 napig az úgynevezett rácspadlón nevelik, ami több szempontból is előnyös. A kacsa nem érintkezik a trágyával, így kisebb a fertőzési veszély, nem kell trágyázni, és négyzetméterenként több állat helyezhető el. Mikor a kacsakeltetés ideje befejeződik, szeptember közepe táján, akkor a következő év márciusáig Broyler- csirkét nevelnek a kacsaólakban. Ezzel folyamatossá válik az üzem kihasználása és a dolgozóknak is minden időszakban tudnak biztosítani munkalehetőséget, jövet delimet