Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-31 / 203. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. augusztus 31. Bulgária legszebb hónapja (2.) Á faekétől a gépekig Kombájnok a bolgár mezőgazdaságban Izland terjeszkedni akar a tengeren Gelr Hallgrimsson izlandi miniszterelnök csütörtökön ismertette a parlamentben a szerdán hivatalba lépett koalíciós kormányának programját. Megerősítette, hogy országa támogatja a NATO-t és jelezte, hogy az Egyesült Államokkal a keflavSki támaszpontról folyó tárgyalásokat nem fogják megszakítani, „ellenkezőleg, abból az elvből kiindulva fogják folytatni, hogy az a támaszpont továbbra is az amerikai fegyveres erők kezében marad”. A miniszterelnök hozzáfűzte: lehetséges, hogy szó lesz a támaszpont új státusának meghatározásáról is. Kormányának ugyanis az a véleménye, hogy a Kéthavikban folyó munka jelentős részét a szigetország lakosaira kellene bízni. Hallgrimsson végezetül bejelentette: az izlandi kormánynak az a szándéka, hogy haladéktalanul megkezdi az előkészületeket az izlandi halászati felségvizek jövő évre tervezett kiterjesztésére. KMügyminis* terek csúcs* alálkoxója A közép- és kelet-afrikai államok állam- és kormányfői brazzaville-i csúcstalálkozóját előkészítő külügyminiszteri megbeszéléseket egy nappal meghosszabbították, így a külügyminiszterek tegnap folytatták munkájukat. A csúcstalálkozó szombaton nyílik meg. Tokióba níazott a marokkói kftSiigy miniszter Ahmed Laraki marokkói külügyminiszter tegnap — a japán külügyminisztérium meghívására — háromnapos látogatásra Tokióba érkezett. Tanaka miniszterelnökkel. Kimura külügyminiszterrel és a japán kormány más tagjaival fog tárgyalni. Tixcnk étmillió parcella, 1,1 millió parasztgazdaság. 500 ezen faeke. Primitív földművelés jellemezte a háború előtti bolgár mezőgazdaságot. Néhány évvel ezelőtt mintegy 850 termelőszövetkezet és 150 állami gazdaság volt Bulgáriában. Az ú.i gazdasági mechanizmus keretében, annak szervezeti formájaként most körülbelül 65 állami (gazdasági egyesülésnek nevezett) trösztbe, több állami és szövetkezeti gazdaságot pedig 150 agráripari komplexumba vonták össze. Például Pleven megyében 55 tsz és nyolc állami gazdaságból lett 12 agráripari komplexum. Hogy mennyire eltávolodtak a faekétől (a fiatalok is csak a múzeumban ismerhetik már meg), a mezőgazdaság megközelítő pontosságú gépesítése a következő: minden négyezer hektárra 86 traktor. 17 kombájn és 18 tehergépkocsi jut. Szóval a harminc éves fejlődés utóbbi évei főképp a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére irányultak és irányulnak. Mezőgazdasága számára döntő fontosságú enyhe dé- lies klímája: különlegesen melagigényes növények primőrök termesztésére alkalmas. Bulgária földjének fele dombvidék. másik fele egyenlő arányban síkság és hegyvidék. Így a gazdag Trá- kia. a termékeny Dunai-síkság és az acélos gabonát termelő Dobrudzsa mezőgazda- sági termékeiken kívül bőségesen adják a fát. az építőanyagot és még a modem ipar számára nélkülözhetetlen vízi energiát is. Bulgária Ma* ország. mégis mindent nyújt földje. Igen, ehhez a „mindenhez” szükség volt egy felszabadult nép alkotó kedvére, a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének növelésére. Arra a kérdésre, hogy az agráripari komplexumok hogyan váltak be. a következő volt a válasz: A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának 1970. áprilisi ülésén hozott határozatával vette kezdetét a mezőgazdaság fejlődésének új. magasabb szakasza. a nagyméretű koncentráció. a szakosítás, a széleskörű iparosítás korszaka. Feltárult az új szervezeti forma. az agráripari komplexumok fejlődésének útja. Ezzel a mezőgazdaságban is megkezdődött az ipari módszerek alkalmazása az irányításban. Nem egy alkalommal hangsúlyozták. hogy az állattenyésztés a mezőgazdaság gyengébb ágazata, annak ellenére. hogy jelentősége a közélelmezésben hihetetlenül megnőtt. Bíznak azonban abban. hogy a gyökeres átalakulás megteremti annak feltételeit. hagy az állattenyésztés is elfoglalja méltó helyét és teljes mértékben megfeleljen a szocialista társadalom szükségletének. Nagyon fontosnak tartják a háztáji üzemágak fejlesztését. A lakosságjól ismeri a Minisztertanács határozatát. mely kimondja: „Elő kell segíteni a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságainak fejlesztését”. Operatív csoportokat hoztak létre., amelyek ismertetik a falusi lakossággal. milyen előnyökkel jár, ha a fogyasztási szövetkezetekkel szerződést kötnek, több borjú. juh. malac hizlalására. és ha tejfeleslegüket a tejbegyűjtőbe viszik. Az említett határozat az agráripari komplexumok, termelő- szövetkezetek feladatává teszi. hogy támogatást nyújtsanak a háztáji állattenyésztéshez. Rocskár János (Következik: önálló lakás minden családnak) A KGST ez év június 28-i ülésszakán Bulgária, Magyarország. az NDé Románia. a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia miniszterelnök-helyettesei megállapodást írtak alá arról, hogy „Interhimvolokno” néven új nemzetközi gazdasági egyesülést hoznak létre. Az egyesülés célja, hogy előmozdítsa a műszálgyártás mielőbbi és hatékony fejlesztését a szocialista gazdasági közösség országaiban. Megjegyzendő: a műszálgyártás intenzív fejlesztése iránti érdeklődés nem korlátozódik a KGST kereteire, úgyszólván a világ valamennyi ipari országában tapasztalható. 1961 és 1970 között a világ vegyileg előállított műszálgyártása két és félszeresére növekedett, ezen belül a szintetikus szálé — 6,8-szeresére. Tartóssága , és sok más értékes tulajdonsága köv°tkeztében a vegyi úton előállított műszál szinte pótolhatatlan anyag az iparban. A gumiabroncsot, az ipari szövetet és még sok egyéb műszaki cikket az utóbbi időben kizárólag műszál alapanyag felhasználásával készítik. A műszálak felhasználásával növelhető a textiltermékek választéka, olcsóbbakká tehetők a ruházati cikkek, a bútor- és lakástextíliák. Nem kevésbé fontos az is, hogy felhasználásuk révén nagy mennyiségű természetes textíliát lehet megtakarítani. Mindezt figyelembevéve a KGST-országokban gyors ütemben fejlesztik a műszálgyártást. A termelés 1960- hoz viszonyítva 1970-ben 2.3- szeresére. ezen belül a szintetikus fonalé — 11-szeresére növekedett. 1975-ben a KGST-országok jóval több szálat gyártanak, mint az ötéves tervidőszak első évében: vegyi fonalból majdnem 1,7-szer, szintetikus fonalból pedig 2,5-ször többel. Ennek ellenére a KGST- országok produktumának részaránya e termékek előállításában világviszonylatban még alacsony, 1975-ben előreláthatóan mintegy 15 százalékot fog kitenni. Következésképpen a KGST-országok még hiányt szenvednek különösen a szintetikus származású vegyi fonalakból. Viszonylag kicsi a termelés volumene, nem elég nagy a választék, bár mindkettő állandóan bővül és modernizálódik. Mivel ez a probléma elég élesen vetődik fel a szocialista közösség minden országa számára, ennél fogva közösen kell megoldani. Ha már itt tartunk, azt is mondjuk ki, hogy a jövő idő nem egészen helyes, amennyiben országaink már megkezdték e probléma megoldását. A KGST vegyipari állandó bizottsága nagy munkát végzett az együttműködés ésszerű megszervezése érdekében, közte azért is, hogy létrejöjjön az Interhimvolokno. A szakemberek kidolgozták a műszálgyáráts 1990-ig szóló fejlesztési programjait. Meghatározták a fontosabb anyagfajtákból az igényt, megvizsgálták a termelés szakosítását és a kölcsönös szállításokat az 1975 utáni időszakra. Ezek alapján már kidolgozták a tervezeteket a sokoldalú szakosodásra. Gondoskodtak a jobb nyersanyag-ellátásról is. A szükséges alapanyagokat nemzetközi szakosodás és kooperáció alapján gyártják a jövőben. Jelentős a fejlődés az ezzel kapcsolatos tudományos kutatásban és gyártásfejlesztésben. Ebben a vonatkozásban a legszorosabb kapcsolat a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia között jött létre. Egyes országok kétol- dalúan is kooperálnak a műszálgyártásban. Magyar- ' ország és Lengyelország például külön megállapodást kötött 1971—75-re a termelés szakosítására és a köVs-"^ szállításokra. Ez az együttműködés a következő ötéves tervidőszakban is fejlődik, a magyar és a lengyel tervezési szervezetek már megállapodtak ebben, amikor koordinálták az 1976—80-ra szóló népgazdaságfejlesztési terveiket. Amint látjuk, munkában nem volt hiány, de mit titkoljuk. megfelelő koordináció hiányában egészében véve nem sikerült megoldani a müszálgvártás gyors fellendítésének bonyolult problémáját. Korábban nem volt olyan egységes szervezet, amely elemezte volna a helyzetet, kiszámította volna a hatékonyságot és rámutatott volna a munkamegosztás optimális variánsaira, és mindezt a gyakorlatban is megvalósította volna. Ezért kellett létrehozni az Interhimvolokno gazdasági egyesülést, amely a továbbiakban teljesen átfogja a tagországok műszálgyártásának egész problémakörét. Ez az újegyesülés nemcsak a termelést fogja össze, hanem a kutatást, a tervezést is koordinálja. biztosítja a nyersanyagellátást, a termeléshez szükséges berendezéseket. Miután ez gazdasági egyesülés, vállalatokat hozhat létre és létre is hoz. s ennélfogva közvetlenül előmozdítja majd e fontos termékek gyártásának növelését 10 halott, több mint 100 sebesült Japán irodaház tragédiája Hatalmas robbanás rázkódtatta meg tegnap reggel a japán fővárosban Mitsubishi nehézipari konszern ki- lencemeletes irodaházát. A rendőrség közlése szerint legkevesebb tíz ember meghalt, a sebesültek száma száz körül van. A mentési munkálatokat nyomban a robbanás után megkezdték. A nyugati hírügynökségek első jelentései szerint á robbanást egy propángázt szállító tartálykocsi explozícióia okozta. Később azonban az irodaház telefonkezelője közölte a rendőrséggel, hogy néhány perccel a tragédia bekövetkezte előtt egy ismeretlen telefonáló arról tájékoztatta őt, hogy két időzített bombát helyeztek el az épület közvetlen közelében. Meg nem erősített hírek szerint az egyik bomba felrobbant, a másik befulladt, s ez utóbbit állítólag már meg is találták az irodaház bejáratánál. Schmidt—Rumor eszmecsere Gazdasági kérdésekkel kapcsolatos „személyes jellegű” véleménycserét folytatott tegnap a Comói-tó partján Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár és Mariano Rumor olasz miniszterelnök. Elsősorban a nyugati tőkés országok nemzetgazdaságának az EGK keretén belül történő stabilizálásáról lesz szó — közölték jól értesült körökben. Feltehetőleg megvitatják az enyhülési politika kérdéseit és a ciprusi helyzetet is. Az argentin ércbányák fejlesztése 1974 és 1977 között Argentina mintegy 5 milliárd peso értékű befektetéssel akarja fejleszteni a belföldi ércbányákat. Ennek érdekében en- gedéyezik, hogy kétoldalú megállapodások keretében külföldi tőke is részt vegyen a fejlesztésében. A kormány elgondolásai szerint széles körű kutatást kell indítani a különféle ércek, főleg réz-, vas-, mangán-, ólom és horgany feltárására. Hasznosítani kell az ország nyugati részében ismert hatalmas rézkészleteket, hogy azokból 1977-ben már évi 150 ezer tonnát lehessen nyerni. Továbbá fokozni akarják a vasérc importját, a belföldi termelést pedig az idei 350 ezer tonnáról 2,5 millió tonnára akarják növelni. Üj bányatörvényt is előkészítenek, amely többek között kényszeríti a magánvállalatokat a rendelkezésükre álló ásványkészletek hasznosítására, ellenkező esetben állami kezelésbe veszik őket. Nehézipari kombinát épül Irakban Irakban megkezdték a Basra mellett működő nehézipari kombinát építését. Először vas- és acélmű épül, amely 1977-ben már több mint 400 ezer tonna különböző acélgyártmányt szolgáltat évente. Ugyanott olajvegyészeti és műtrágyagyár, alumíniumkohó és nyersvasöntöde is létesüL Veszteséges az angol állami szénbányászat Az angol állami szénbányászat 130 millió font sterling veszteséggel zárta a március 31-én befejeződött üzleti évet. A rossz eredmény éles ellentétben áll az üzleti év elején előirányzott 28 millió font sterlinges haszonnal. A veszteség egyik leglényegesebb oka, hogy a tél folyamán ebben az iparágban háromnapos munkahetet vezettek be. A Közös Piac brüsz- szeli bizottsága 80 millió font sterling értékű hitelt hagyott jóvá Anglia szén- és acélipara számára. Ez az összeg különböző fejlesztési tervek finanszírozását szolgálná. Reformra vár a Közös Pi politikája Josef Érti nyugatnémet mezőgazdasági miniszter a Deutschlandfunk rádióállomásnak adott interjújában állást foglalt a mezőgazdasági Közös Piac reformja mellett. A Közös Piac jelenlegi mezőgazdasági politikája — jelentette ki a miniszter — egyenlő mértékben elégedetSzennyezés-riadó Franciaországban Rouen lesz az első város, ahol az atmoszféra szennyeződését rendszeresen mérik és bizonyos szennyezettségi foknál riasztanak is. A városban és a külső negyedekben összesen 16 érzékelő berendezés a Kína továbbra is importál Nemrég Kínából rendkívül jó gabonatermésről szóló hírek érkeztek. Ennek ellenére 1974-ben és 1975-ben nagyobb mennyiségű búzát kénytelen külföldről behozni. A Reuter hírügynökség szerint, Kína már 2,3 millió tonna kanadai búzát vásárolt a múlt hónapban, amelyet a megállapodás szerint júliustól decemberig kell a kanadaiaknak leszállítani. Ebből A nukleáris energetika A. Malik indonéz külügyminiszter kijelentette hogy a kormánynak szándékában áll lépéseket tenni abban az irányban, hogy az ország nukleáris energetikai fejlesztése céljából fölvegye a kapcsolatot a Szovjetunióval, Kanadával, Franciaországgal mezőgazdasági lenséget vált ki a termelők, a fogyasztók és az adófizetők sorában. Josef Érti szerint feltétlenül szükséges, hogy a szeptember elején kezdődő brüsszeli miniszteri tanácskozáson megvizsgálják a jelenlegi mezőgazdasági politikával összefüggő kérdéseket. kéndioxid-koncentrációt méri. Amikor a szennyezés koncentrációja elér egy bizonyos mértéket, riadóztatják Rouen ipari negyedeit és felhívják a vállalatok figyelmét, hogy kevésbé szennyező anyagokkal tüzeljenek. búzát Kína egymillió tonnát kap a hároméves gabonaszerződés keretén belül, a többi viszont különmegrendelést jelent. Egyébként ez a távol-keleti ország júniusban az USA- tól is vásárolt búzát, mégpedig 600 ezer tonnát. Behozatala az elkövetkező gazdasági évben együttvéve 5,9 millió tonna lesz, mert más országtól is vásárolt. fejlesztése Indonéziában és az Egyesült Államokkal. Indonézia jelenleg öt atomreaktorral rendelkezik, ezeket tudományos kutatásra használják. Három reaktort amerikai társaságok építettek, kettőt pedig szovjet szervezetek. Amerikai búza Egyiptomnak Az USA a legrövidebb időn belül 100 000 tonna gabonát fog szállítani Egyiptomnak, s erről a két ország már meg is kötötte az egyezményt. A kifizetést egyiptomi valutában fogják lebonyolítani. Az új gazdasági egyezmény magában foglalja a tudományos együttműködést is. Ennek a megállapodásnak meglehetősen nagy jelentősége van, amit már abból is meg lehet állapítani, hogy Simon amerikai pénzügyminiszter és Fahmi egyiptomi külügyminiszter erre szánták vi- kendjüket. Különben a gabonaszállítás a nagyszabású amerikai programban az első lépést jelenti, amely szerint az USA a mezőgazdaság terén nagy támogatást nyújt Egyiptomnak. A DUNÁNTÚLI TALAJJAVÍTÓ ÉS TALAJVÉDELMI V ALLA LAT megyei irodája felvesz Sz-100-as vezetőket és segédmunkásokat Jelentkezni lehet: személyesen, CEGLÉD, Pesti o. 76. szám alatt i Műszálqyártás
