Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
8 SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 1974. augusztus 19. KvtPOLITBBCH! Osztrák javas1 at a marhahús-probléma enyhítésére 4 Az EGK időleges marhahúsimportzárlata miatt' az osztrák mezőgazdasági kivitel idén várhatóan 250 millió schillinggel csökken. A zárlat az osztrák agrárexport legnagyobb szektorát érinti, annak mintegy 30 százaléka kerül a Közös Piac országaiba élőmarha vagy marhahús formájában. Ausztria mezőgazdasági minisztériuma most különböző javaslatokat tett az EGK brüsszeli bizottságának. Hozzá akar járulni ahhoz, hogy a teljes zárlat október végére előirányzott megszűnése után előálló biznytalan helyzetet kézben lehessen tartani anélkül, hogy az osztrák eladások megszűnnének. A javaslatok kétirányúak. Egyrészt a szállító országoknak vállalniok kellene bizonyos önkéntes szállítási korlátozásokat, hogy a szóban forgó időpont után ne legyen szükség újabb merev kontingensrendszer bevezetésére. Amennyiben november 1, után a beviteli lehetőség újból megnyílik, — valószínű, hogy ismét bevezetik a régebben érvényben volt „áru- kapcsolást" amely szerint a belföldi húskészletekből az importőrnek ugyanannyit kell átvennie, mint amennyit be kíván hozni. Ausztria második javaslata úgy szól', hogy az itt érvényesülő arányt az eddigi 1:1 helyett az élőállat és a marhahús egymástól eltérő értékének alapulvételével állapítsák meg. Ezenkívül javasolják a lefölözés lépcsőzetes megállapítását is. Ezzel az Ausztria számára rendkívül fontos élőmarha- export diszkriminálását el lehetne kerülni. Hamis hús Olaszországban az élelmiszerek hamisítása olyan mértéket ért el, és olyan fenyegető jelleget öltött, hogy a kormány kénytelen volt rendkívüli intézkedéseket tenni. Ilyen bűntényért Olaszországban tavaly 5452 embert ítéltek el, 69 vállalatot zártak be, és 15 ezer tonna hamisított élelmiszert koboztak el: köztük volt 3900 tonna „hús”-konzerv, valamint 65 millió liter „bor”. Hogyan alakul a sérféshústermelés Európában? Az NSZK-ban az 1974. évi sertésárak nem lesznek akkorák, mint 1973-ban voltak. A kereslet bizonytalanná vált, 1973 végén több tényészkocát tartottak, mint amennyire számítottak, pedig a kereslet már az év őszének végén nem volt akkora, mint amekkorára még néhány hónappal azelőtt is becsülték. A termelőknek egyelőre még sincá okuk panaszra. 1975 tavaszán azonban helyzetük rosszabbodhat, ha a fedeztetések továbbra is egyre fokozódó ütemben folytatódnak. Sajnos úgy látszik, hogy ez lesz a helyzet. A becslések szerint a vágósertés termelése az NSZK- ban 1974-ben 4 százalékkal, 30,6 millióra emelkedik. Az év két első negyedében a termelés csak kissé haladta meg az előző év megfelelő időszakának termelését, a harmadik negyedévtől kezdődőleg azonban erősebb emelkedésre lehet számítani. Ennek mértékét a második félévben 7 százalékra becsülik. Ennek a becslésnek azonban gyenge pontjai is vannak. A jóminőségű fehérjetakarmányokkal való ellátás nem kielégítő mértéke miatt a hízók a legutóbbi félévben később érték el a kívánt vágósúlyt, úgy hogy a vágások száma kisebb volt, mint amennyire becsülték. Az is kiderült, hogy a sertésárak még akkor is emelkedtek, amikor a kereslet már lanyhulni kezdett. A fehérjetakarmányok , drágulása tovább tart, ezért az állományforgó meggyorsulása nem várható. Azt azonban ma még nem lehet megmondani, hogy még jobban meglassul-e. A másik gyenge pont a számlálás eredménye. 1973 decemberében első ízben alkalmazták az állatállomány felmérésekor az egységes EGK irányelveknek megfelelő új törvényt. E szerint az állományt nem korcsoportok, hanem súlycsoportok szerint mérték fel, úgy hogy az átlátok az előző éviekkel nem hasonlíthatók össze. A vemhes kocákra vonatkozó aoalok összehasonlíthatósága továbbra is fennáll ugyan, de úgy látszik, hogy az új módszerre való áttérés ezt is befolyásolta. Megváltoztak ugyanis az adatfeldolgozás módszerei is. Az az ideiglenes adat, amely szerint a vemhes kocák száma az előző évhez viszonyítva 7,8 százalékkal emelkedett, nem látszik teljesen megbízhatónak. Nyugat-Európa A nyugat-európai országokban a termelés nagyjából ugyanúgy alakul, mint az NSZK-ban. 1974-ben kb. 3 százalékkal lesz nagyobb, mint 1973-ban volt. Az első félévben alig 2 százalék, a másodikban pedig 4 százalék emlkedésre lehet számítani. Az állományforgó a fehérjetakarmányok megdrágulása miatt az NSZK-val szomszédos országokban és Észak-Amerikában is meglassult. A nyugat-európai országok között azonban jelentős különbségek figyelhetők meg. Az EGK eredeti tagállamaiban és több más nyugateurópai országban a termelés a második félévben erősebb mértékben fog emelkedni, mint az elsőben vagy esetleg éppen csak akkor indul emelkedésnek. Az EGK új tagállamaiban azonban nem fogja elérni az 1973. évi eredményeket, sőt Dániában jelentősen elmarad majd azoktól. Nagy-Britanniában az 1974/75. évi tél folyamán állandóan kevesebb sertés kerül majd piacra. A takarmányok erős megdrágulása következtében ugyanis ott az elmúlt év őszétől kezdve fokozottan vágnak tenyészko- cákat. A tenyészkocák vágása az előző évhez viszonyítva 40—50 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben az EGK eredeti tagállamaiban a termelés az elkövetkező télen fokozottabb mértékben fog emelkedni. Erre lehet következtetni a malacok árának, valamint a fedeztetése x számának alakulásából is. Hollandiában például 1973 decemberében 17 százalékkal több kocát fedeztettek, mint 12 hónappal azelőtt. Az ellenőrzött vágások számának alakulása Nyugat-Európában és az USA-ban (ezrekben) 1973 (előzetes adat) 1974 (becslés) 4-<v NSZK 29 415 30 580 ■+4 Franciaország 13 916 14 450 +4 Olaszország 5 115 5 600 +9 Hollandia 10 500 11 150 +6 Belgium 7 590 8 050 +6 Egyesült Királyság 15 083 15 050 0 Írország 1 979 1 900 —4 Dánia 11 437 11 050 —3 EGK összesen (Luxemburg nélkül) 95 035 97 830 4" 3 Svédország 3 537 3 600 +2 Norvégia 965 950 —2 Finnország 1 676 1 750 +4 Ausztria 2 870 2 935 +2 Svájc 2 822 2 920 +3 A fenti 5 ország összesen (A táblázatok összege, 11 870 12 150 +2 8 ország' 95 035 97 830 +3 13 ország összesen 106 905 109 985 +3 USA (nagyüzemi vágások) 76 880 75 350 —2 Kelet-Eurőpa A kelet-európai országokban a sertéshústermelés emelkedése várható. A további emelkedéshez jelentősen hozzájárul a Szovjetunió és Lengyelország jó termése. Lengyelországban nemcsak gabonából, hanem burgonyából ig jó termést értek eL A sertésállomány alakulása a kelet-európai országokban (ezrekben) 1972 1973 +% NDK 10 361 10 849 + 4,7 Lengyelország 17 347 19 782 4-14.0 Csehszlovákia 6 093 6 266 4- 2.8 Magyarország 6 859 8 000 4-16.6 A fenti 4 ország összesen 40 660 44 897 4-10.4 Szovjetunió 66 600 69 900 4- 5,0 A lengyel export mindenképpen erpelkednj fog, még akkor is. ha a belföldi fogyasztás ferősen emelkedik. Magyarország exportját 1973- ban száj- és körömfájás miatt ideiglenesen meg kellett szüntetni, de az ország is ismét jelentkezni fog a nyugat-európai piacokon, mégpedig ősszel kezdődőleg előreláthatóan erősen emelkedő kínálattal. Import A világpiaci gabonaárak erős emelkedése miatt nemcsak a harmadik országokból eredő import lefölözése csökkent, hanem az oda irányuló export után fizetett térítés is. Az NSZK piacán ezért számítani kell a külföldi kínálat nyomásának erősödésére. Elsősorban vonatkozik ez a Benelux orszá- ' gokra. A dán szállítások jelenleg nagyobbak ugyan, mint egy évvel ezelőtt voltak, de később esetleg visz- szaesnek az előző évi szintre, mert Dánia termelése csökkenni fog. Az NSZK azonban nem fog kevesebb sertést és sertéshúst vásárolni Dániától, mint azelőtt. Az NSZK-ba irányuló lengyel export már az év elején erősen emelkedett. Az emelkedés később megszűnt ugyan, de ismét megindulhat, ha az NSZK árai kissé jobban megszilárdulnak. Kereslet A hús iránti kereslet 1974- ben kielégítően alakul. A jelek azonban arra mutat- nok, hogy a sertéshús beszerzésére fordított háztartási kiadások már csak mérsékelten emelkednek, és az év későbbi részében ez az irányzat már aligha fog folytatódni. A termelők évi átlagban nem fognak az általuk kínált nagyobb mennyiségért érdemlegesen többet kapni, sőt a 100 kg élősúlyra számított bevételük 10 DM-mel csökkenhet is. Erős árlemorzsolódás azonban nem várható. A nagy áresések már mögöttünk vannak. Augusztusban és szeptemberben az árak feltehetően ismét megszilárdulnak, de a nyereség kisebb lesz. mint az elmúlt években. Nyártól kezdve az előző évi szint elérésére nem lehet számítani. Késő ősszel az árak nyomása erősödhet, úgy hogy a iegvzések határozottan az 1973. évi szint alá süllyedhetnek. í A malacárak egyelőre igen magasak, sokkal magasabbak, mint valaha is voltak. Az azonban kétséges, hagy nyártól kezdődőleg tovább fognak-e emelkedni, amire régebben számítani lehetett. Nagy nyereség semmiesetre sem várható, elsősorban a takarmányok drágasága miatt. A nemzetközi élelmezési konferencia előtt A Tilag még nem élt át ilyen súlyos helyzetet, a fejlődő országokat eddig' soha nem tapasztalt szorongás kerítette hatalmába. A földkerekségen átvonuló politikai bonyodalmak mellett az alapvető és nyugtalanító kérdést az okozza, hogy a mezőgazdasági termelés nem biztosítja a Földön élő emberek élelmezését. . Az Egyesült Nemzetek Szervezete behatóan foglalkozott a problémával, november 5—16 között pedig világ- élelmezési konferenciát rendez Rómában. Ilyen nagyszabású és magasszintű tárgyalássorozatot még nem szerveztek ebben a témában. A mintegy 130—140 ország részvételével megrendezésre kerülő konferencia elnökévé Szajed Ahmed Mareit-t, Egyiptom volt földművelés- ügyi miniszterét nevezték ki. Eddig már több kormányközi megbeszélést bonyolítottak le. Remény van arra, hogy a konferencián érdemi határozatok születnek majd, s nem pedig „kegyes szándékú” javaslatok, amint az korábban szokás volt. Ez alkalommal az emberiség jövőjéről van szó! A konferenciának mindenekelőtt számba kell vennie azokat a problémákat, amelyeket a következő évtizedre, sőt az azontúli időszakra vonatkozó világélelmezés felvet. Ezt követően konkrét megoldásokat kell találnia ezekre a problémákra, valamint a mezőgazdasági termékek elosztásának és az anyagi támogatások megszervezésének kérdéseire. Kérdés hogy a konferencia foglalkozzon-e a kereskedelmi jellegű problémákkal, aláhúzza-e a feladat bonyolultságát, amely történetesen a gazdag országok egoizmusának köszönhető? A fejlődő országok, nevezetesen a latinamerikai államok ragaszkodnak hozzá, az Egyesült Államok és a fejlett országok többsége viszont ellenzi abból a meggondolásból, hogy a konferencián nem szabad feleslegesen Időt pazarolni a folyamatban lévő többoldalú kereskedelmi tárgyalások témájára. Ezek a véleménykülönbségek nem akadályozzák meg, hogy . valamennyi ország egyetértésre jusson ennek a kérdésnek a szükségessége tekintetében, mert csak így biztosítható az élelmiszerellátás, A világszerte két év óta tartó élelmezési válság hirtelen feltárta az illetékesek előtt egyrészt a termelés, a kereskedelem, a raktározás és az árak összefüggéseit,/másrészt azt a tényt, hogy a világot felkészületlenül érték az időjárási veszélyek. Az Egyesült Nemzetek által a világ jelenlegi és várható élelmézési helyzetéről készített előzetes vizsgálatból számos olyan információ áll rendelkezésünkre, amelyek azt mutatják, hogy lehet megi oldást találni a problémákra, Így például az élelmezési válság 1972-ben, vagyis abban az, esztendőben kezdődött, amikor húsz év óta elsőízben visszaesett a világ gabona- termése. összegszerűen .33 millió tonna hiányzott a világ szükségletének megfelelő ■ 1200 millió tonnás mennyiségből. Ez a termeléscsökkenés időben kissé megelőzte az ■ energia- és a műtrágya',ál-4- got, amelyek azután újabb feszültséget idéztek elő. Ebben a tekintetben a FAO igazgatója arra készül, hogy . felkéri a fejlett országokat; műtrágya-felhasználásuk csökkentésére annak érdeké- - ben, hogy az így megtakarított mennyiséget a fejlődő országokban használhassák feL Indiában 15—20 millió embert az éhhalál fenyegetné abban az esetben, ha nem kapná meg a mezőgazdasági termeléshez szükséges műtrá- gyamennyiséget. Ez azonban csak egyike a mezőgazdasági termelés növelésére vonatkozó számos problémának. Napjainkbán a rosszul táplált emberek száma meghaladja a 400 milliót, amely szám bizonyára megkétszereződne, ha a létminimumhoz szükséges táplálkozási normákat felülvizsgálnák. Aa újabb éhínség elkerülését célzó határozatok közül az lenne a legfontosaob, hogy képezzenek tartalék- készleteket, főként gabonából. Ezeknek a kezelésit és felhasználását nemzetközi irányítás alá lehetne helyezni, bár ez politikai problémákat jelent majd. Igaz, hogy lesznek más jellegű problémák is, s itt nemcsak arra gondolunk, amelyeket a mezőgazdasági termékek áremelkedése okozott. El kell érni, hogy a fejlődő országok megfelelő anyagi eszközökkel rendelkezzenek élelmiszerbe- ' hozataluk megvételéhez. Az előzetes számítások szerint 1985-ben az ilyen jellegű szükségletük • eléri a 80—90 millió tonna gabonát, ami a mai árak mellett 16—18 milliárd dollárba kerül. A hagyományos kereskedelem keretein belül szinte megoldhatatlan feladatot jelent az említett összeg előteremtésére. (Le Figaro) A Szovjetunióban bemutatták a világ első sugárhajtású mezőgazdasági repülőgépét, az M—15-öt, amely szovjet és lengyel mérnökök tervei alánján készült el
