Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

1974. augusztus 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP X 5 Olomtempóval az ember sehova se ér AZ EMBER ÉS A KÖRNYEZET (15.) Tiszta levegő - 600 millióért — Hogyan lehetett orvosolni a tehenet, ha megrontották? — Hát, kötényt tettek az Istállóküszöbre. Akkor bal kézbe fogták a baltát, és szétverték a kötényt. Napf el­jötté előtt kellett csinálni, és előjött a megrontója. — A tejbe 'nem tettek va­lamit, hogy meg ne rontsák? — Sót kellett rakni bele. És naplemente után nem volt szabad senkinek sem tejet adni. Édesanyját faggatja így Gál Sándor, a karcagi Május 1. Tsz traktorosa. Tulajdon­képpen gyermekkoráról kér­dez. — Kint laktunk tanyán. Ké­ményünkön volt egy kiálló tégla, azon megtelepedett egy méhraj. Kíváncsi gyerek vol­tam, mondom lehozom. Nagy kesztyűt húztam, celofánpa­pírral vontam körül a feje­met, nagy sapkát nyomtam rá és fölmásztam a tetőre. Le is hoztam a rajt. Szereztem méhkast is. Egyszer odajött egy ember, aki értett a mé- he.khez. Félmeztelen, nagy unottan felfordította a kast és belenézett. Hm, mondom, de merész gádzsó! Egyszer az­tán én is belenéztem, utána már nem féltem tőlük, pedig. ... Szóval odamentem egy kaptárhoz egészen közel, és odaszóltam a tisztes távolban sunyító havernak, hogy „sok here van köztük”. Akkorra egy dongó félig berepült a számba, csak annyi időm volt," hogy ajkaimmal összecsip­pentsem, nehogy a torkomra kerüljön. De rögtön megszűrt. Fene tudja milyen hangon adott ki, csak nekem jött a többi is, támadásba lendül­tek. Nagyon megijedtem, minden izom megmerevedett a képemen. Szépen kotród- tam onnan elfelé. A többi kis bogár már nem szúrt meg, de alig tudtam kivárni, hogy elrepüljenek a szám szélérőL Vajon ez volt az a pont, ahol a kockázatos felfedezés vállalásával nyitottá vált a világ számára?'Vagy... — Rizsőr voltam, ballagtam a gátparton. Látom, hogy az egyik kutricában zavaros a víz. No ebben biztosan sok a hal, mondom magamnak. Volt is fél zsákra való. Ott tanul­tam meg kézzel fogni a halat, magamtól jöttem rá a forté- lyára-, Ölomtempóban kell menni a vízben, közben az ember a víz alá dugja a ke­zét, hogy az átvegye a víz hő­mérsékletét. Ha kihűlt a ke­zem, körültapogathatom, kö­rülcirógathatom az iszapban fekvő halakat, belenyomha­tom fejüket az iszapba, és kiemelhetem őket. De csak ólmotempó! A hal biztosan látja a tapogató kezet, de le­het, hogy egy nagyobb csuka valami kis maskuraságnak hiszi, és eszébe sem jut, hogy szárazra kerülhet. Történt, hogy kezem a víz alatt, egy- szercsak érzem: hopp! — egy csuka. De mindjárt észrevet­tem, hogy ott szunnyad mel­lette egy másik is. Az elsőt körültutujgattam, óvatosan kiemeltem. Mikor kint volt a vízből, akkor rúgott egyet. Ki­dobtam a partra. Mondom az ott álló fockónak: „Figyelj csak, innen kiveszek egy má­sikat is!” Ügy'is volt. De a lé­nyeg az ólom tempó! Tudom, az emberiség ősi népművészete, amit ez a fia­talember újra fölfedezett ma­gának. Ahogy leírja a rizs egyik állati kártevőjét, a pajzsos rákot: ahogy elmeséli, hogyan lehet megkülönböz­tetni a kelőfélben lévő rizsát a muhartól; ahogy elmeséli, leír valamit, érezni a termé­szettel együtt lélegző, apró dolgokra is odafigyelő kíván­csi embert. Talán ilyesforma embereket kért m es élésre még nem is olyan régen Karcag kiváló néprajztudósa, Szűcs Sándor. Mert Gál Sanyi úgy tud mesélni például egy krisztus-akácról, hogy én egy fa helyett az árokpartok cso­daszarvassá vált fiúját látom, amint ezertövises agancsát veti fellegekbe, szegezi mel­lemnek. — Rizsőrként még sok rá­érő időm volt. Ha azt mon­danám, hogy ilyenkor olvas­tam, nem hinnék el. Pedig így volt. Sőt, olvasót is neveltem Pandur István személyében, akivel együtt melóztunk. A téesznek volt egy könyvtára, onnan hordtuk a könyveket, mikor bementünk üzemanya­gért. Hoztunk ötöt-hatot, for­gattuk egymás kedvére. Ak­kor olvastam a Rómeó és Jú­liát is Shákespeare-től. De ma már leginkább a szociog­ráfia érdekel. Izgat, hogyan élnek az emberek a társada­lom különféle tájain. — Rakodómunkás voltam, amikor a gimnázumba beirat­koztam. Ez kicsit körülmé­nyes volt. Kint dolgoztunk a határban, sok volt a munka. A brigádvézető annyiban se­gített, hogy adott egy városi fuvart. Mikor melós ruhában megálltam a gimnázium előtt, nem mertem belépni. Olyan elképzelhetetlen volt, hogy én, a kis tanyasi suttyó ide mégiscsak bekerülhetek. Végül rászántam magam. Az osztályfőnök faggatott, hogy miért akarok tanulni? Nem tudtam neki mit mondani, csak az motoszkált bennem, hogy miért ne akarnék? Akar. Filmeket néz, rádiót hallgat, sokat olvas, főleg verseket. Petőfi és Illyés a kedvence; Jól ismeri a karca­gi vonatkozású műveket: Győrffy István Nagykunsági krónikáját; Zádor és Ágota legendáját; Szűcs Sándor kedves obsitos történeteit.., — Az egyik télen elmen­tem vegyszeres iskolába, ahol növényvédő betanított mun­kásokat képeztek. Addig ra- kadómunkás voltam, de erre a tanfolyamra csak azért je­lentkeztem, hogy télen ne kelljen fagyoskodnom a pót­kocsin. Bizony, nagyon sok­szor mentünk vidékre ho­mokért vagy sóderért. A ve­zetőfülkébe nem lehetett be­ülni, így a pótkocsin didereg­tünk végig ötven, száz kilo­métert is. Ez pedig nagyon rossz. A tanfolyam után egy évig dolgoztam a növényvé­delemben, de nem szerettem. Gázálarcot kellett húzni még kánikulában is. így. aztán ott­hagytam, kaptam egy DT erő­gépet. Azzal meg huszonnégy- órázni kellett. Közben voltam katona is, a gimnáziumban emiatt vesztettem egy évet. Pedig amúgy is későn kezd­tem. .. Amíg a seregben vol­tam, a rossz kis házunknak alá kellett rakni, és ami ke­véske pénzem volt, az ráment erre. A mama dologképtelen. Kapott ugyan utánam négy­száz forintnyi segélyt, de csak nem tudott abból sokat fél­retenni. Anyagi gondjaim voltak a leszereléskor, hát el­mentem takarmányosnalc. In­nen hívott el a traktoros bri­gádvezető, mert hogy a nyári betakarításhoz nagyon kelte­nék. Ráültettek egy MTZ-re, mivel traktoros iskolám van. Azóta vagyok itt, keresek át­lag három'ezerötszáz forintot Ez fontos, a mama miatt.. Családfenntartó vagyok. Hajnalban indul, sok­szor késő este végez a napi fuvarral. Ara­táskor, betakarításkor, kam-; pánymunkáknál nincs meg­állás: hajtani kell. Akarat ide, kitartás oda: ennyi mun­ka után képes-e még vala­mire az ember? ■■enBKai — Nemrégen vettem egy motort részletre. Szeretnék utazgatni, motorral elugrani ide-oda. A Bükkbe, a Mátrá­ba, Hajdúszoboszlóra, vagy csak ide Berekfürdőbe. Na­gyon jó lenne kimenni Romá­niába, leginkább Erdélybe. Kedvet kaptam a szomszéd országokhoz: a szövetkezet ta­valy nyáron elvitt Jugoszlá­viába. Az frankó volt. No, ilyesmire kell a motor. Ezen­kívül tényleg veszek már egy televíziót a mamának. Min­den házban tévé van, a ma­ma is szívesen nézné. Néha tán még én is. Ha lenne egy kis időm... Gál Sándor huszonnégy éves. Leérettségizett. Színjátszó­csoportot alakított a szövet­kezeti parasztfiatalokból, vi­szik műsoraikat a tanyaköz­pontokba. Az egyik szocia­lista brigádhoz most hívta meg Kupái Sándor fafaragó népművészt. Más neveket is említ, akiket elhívnak majd vendégségbe. Vendégségbe, egész napra. A Bihari János brigád, a rizstermesztők bri­gádja látja vendégül a meg­hívottakat. Vendégül látja birkával, halpaprikással, öreglebbenccsel, vagy más kunsági étkekkel, italokkal, jószóval. Megismerik egymás munkáját, a fafaragó a rizs­termesztést, a rizsőr a szo- borcsinálás szépségeit. — Tervei? — Egy gimnáziumi érett­ségi ma már nem nagy dolog. Anyagilag prímán megélnék enélkül is. De figyelni, olvas­ni, tanulni muszáj, hogy az ember jobban megértse ezt a világot, és tudja, hogy hová álljon, hol a helye. — Hol a helye? — Itt. A karcagi Május 1. Tsz-ben. Csakhát... Szóval a mienk nagyon jó szövetkezet. Modem gépek, berendezések vannak. A termelés korszerű. Már az emberek is jobb kö­rülmények között melóznak, élnek, mint régen. Épült itt egy olyan szociális létesít­mény. .. Olyan étteremben ebédelnek a melósok, ami­lyen a városban sincs. Szó­val itt most minden mozog: előrefelé. Csak valahogy az ember nem eléggé, pedig ne­ki is meg kéne indulnia. Az ember ólomtempóval sehova sem ér. Szeretnék tanulni, egyetemre menni és elsze­gődni a téeszbe népművelő­nek. Ha kellek.., Körmendi Lajos Többszáz táncos és énekes felvonulásával kezdődik, — majd a pávakörök és népi együttesek hangversenyével folytatódik holnap Jászbe­rényben a szövetkezeti népi együttesek és pávakörök jászsági bemutatója. A nyi­tás egyik érdekessége lesz a Jászsági Állami Gazdaság, a jászberényi Kossuth, a pór­telki Március 15 és a jász- boldogházi Aranykalász Tsz fogatosainak és lovasainak várhatóan színpompás felvo­nulása. A találkozón a hazai együt­teseken és pávakörökön kí­vül részt vesz a szlovák ipa­Végül, de egyáltalán nem utolsósorban nézzünk szét itthon, Magyarországon. A Figyelő című gazdaságpoli­tikai hetilap a közelmúltban kétszer is foglalkozott a ma­gyarországi környezet- és természetvédelem. kérdései­vel. E cikk alapján adunk ízelítőt a Magyarországon fclvó munkáról, eredménye­inkről és gondjainkról. Magyarországon egyes élő­vizek szennyeződése az 1950- es évtizedben öltött kritikus méreteket, részben saját erő­teljes iparosodásunk folytán, részben a szomszéd országok gzadasáai tűnődésének hatá­sára. Folyóvizeinknek ugvan- is több mint 90 százaléka külföldön ered. sok vízszenvr nv°ződést tehát ecvszerílen „készen” kapunk. Már 1961- ben kormánvrendelet jelent meg a vízminőség védelmé­ről. majd hamarosan kiala-, kult a vízszennyezés bírsá­golásának — és ami még fon­tosabb — hatékony megelő­zésének,- leküzdésének rend­szere. Jól pzerve7ett munka A levegő tisztaságának in­tézményes védelme ugvan- csak szén múltra tekinthet vissza. Miután nagyvárosa­inkban és az erősen iparoso­dott vidékeken „világszínvo­nalúvá” vált a leveaőszenv- nveződés. a 60-as évek eleién Budanest, maid Pécs és M;s- loc tanácsa levegőtisztasági rendelkezéseket hozott, a fő­város életre hívta a védeke­zést iránvító bizottságát. — több, mint három éve pedig az építésűgvi és vámsfeűesz- tési miniszter, mint tárca­közi tanácsadó és vé'emé- nvező szervezet iránvítia az Országos Leveső+ísztaság-vé­delmi Bizottságot,.. Magyarországon a felsza­badulás utáni nnegyedszázad­ban ötször annyi erdőt t.ele­Múzeum az Üregváiban Tegnap ünnepélyes külső­ségek között megnyitották a tatai öregvárban az úi.iáépí- tett Kuny Domokos ^Múzeu­mot. Több éves munkával restaurálták a Nagy-tó part- ián emelkedő és a múzeum­nak otthont adó Zsigmond— Mátyás-korabeli várat. Tizen­három bemutatótermét átala­kították. felújították és ezek­ből kilencben nyitották meg vasárnap a múzeum állandó és időszakos kiállítását. A nagv gonddal összeválogatott értékes régészeti leletek a vár közvetlen környékéről, valamint a szőnvi. várgesz­tes!. a kömvei és az almás- füzitői ásatásoknál kerültek napvilágra, s most mutatlak be először a nagyközönség­nek. A kiállítási termeket ko­ronként oszották fel. s a bronzkortól kezdve napjain­kig láthatia a közönség a különböző korszakok emlé­keit. rl szövetkezetek Sarisan ének- és táncegyüttese és a lengyelországi krasniki népi együttes. Megyénket a túr- kevei néptáncegyüttes. — a kunszentmártoni tánccsoport, a jászsági népi együttes, a pórtelki Március 15 Tsz és a jászalsószentgyörgyi művelő­dési központ pávaköre kép­viseli. Nagy érdeklődés előzi meg a szlovák ének- és tánc- együttes szereplését. A jók4- pességű művészeti csoport, amely a jászsági népi együt­tes vendégeként tartózkodik egy hétig Magyarországon, 1967-ben alakult Eperjesen. pítettek, mint a megelőző 25 évben, s az erdészeti világ- kongresszus éppen magyar javaslatra fogadta el azt az alapelvet, hogy az erdő nem­csak közvetlenül gazdasági célokat szolgál, hanem a kör­nyezetvédelem és az emberi felüdülés, pihenés lényeges eszköze is. 1961-ben Európá­ban elsőnek nálunk alakult meg közvetlenül a kormány alá rendelt főhatóság, az Or­szágos Természetvédelmi Hi­vatal. Ártalmatlan a Balaton part rópze A KPM például egyedül a vasúti vontatás környezetvé­delmi szemszögből is fontos korszerűsítésére több mint 7 milliárd forintot költött az utóbbi öt évben. A NIM vál­lalatai 1960 óta évente átla­gosan több mint 100 millió forintot fordítanak környe­zetvédelmi kutatásra és be­ruházásra. Különösen figye­lemre méltó a fűzfői Nitro- kémia Ipartelepek eredmé­nye, a gvár ugyanis koráb­ban a Balaton-part valósá­gos „réme” volt. ma viszont lénveeében ártalmatlanul működik: körnvezet.védő te­vékenysége iskolapélda. A műszeres adatok már ko­rábban világosan mutatták, hngv az ország néhánv nagy­városában és ioarvidékén a légszennyezettség túlhaladta a tűrhető határértéket. Kü­lönösen és hatékonyan kel­lett intézkedni a. fővároson kívül Baranva, Borsod, Ko­márom és Veszprém megve levegőiének megtisztítása ér­dekében. Az intézkedésekhez természetesen pénzre — nem is kevésre — volt szükség. Ezért a kormány létrehozta a Levegőtisztasági Alapot. —1 amelv a szennyo-ö járulékaiból gyűlik össze, évente mintegy 90 millió fo­Könyvet a tsz-eknek! A tudományos ismeret ter­melőerő, mondjuk egyre gyakrabban — s teljesen indokoltan. Ha ez így van, akkor az is igaz. hogy a tu­dományos ismeret hordozója a könyv: termelőeszköz. En­nek az igazságnak szerez ér­vényt a gyakorlatban az a rendelet is, amely — két éve A Művelt Nép Könyvter­jesztő Vállalat, amely 1972 óta á vidéki könyvellátást irányítja a „Legyen a könvv termelőeszköz” jelszóval megszervezte a mezőgazda- sági szakkönvv szolgálatot, amelynek segítségével a kö­zös gazdaságok szakembereit rendszeresen táiékoztatiák a legújabban megjelent köny­vekről. Ennek egy új módia a szakkön vvbemuta tó-szol­gálat, amelyet eddig országo­Mi is hát az az új szolgál­tatás ? A legújabb szakkönyvek­ből a szakemberek által elő­re jelzett témaköröknek megfelelően mintapéldányo­kat küldenek ki. amelyeket a dolgozók közt szétosztanak. Megvásárolni nem kötelező, tanulmányozni viszont lehet A könyvterjesztő vállalat központjában a szakkönyv- szolgálaitnál már összeállítot­ták a megyébe küldendő könyvcsomagokat — egyen­ként 25—30 kötet könVwel. és mint Doroszlai ’Ferenc osztályvezető mondotta, már a jövő héten megkaDják a tsz-ek. S hogy az akció mi­lyen sikerrel jár, ez egyrészt rint. Az alap felhasználására egy szakmai bizottság tesz javaslatot és az ÉVM az ösz- szeget három fő célra fordít­ja: önálló helyi felhasználás­ra, szennyeződés-mérési há­lózat kiépítésére, támogatás­ra a vállalatok levegőtiszta­sági beruházásához. 1969 óta a minisztérium 130 millió fo­rintos beruházási támogatást ítélt oda, s az összegek együttvéve 600 millió forin­tos, légszennyezés elleni be­ruházást tettek lehetővé. Érdekeltek a vállalatok is Ez az összeg óriási. De ha figyelembe vesszük, hogy a szennyezés az emberi egész­ség, közérzet és sok más — pénzben ki nem fejezhető rombolása mellett évente több mint 10 milliárd forin­tos kárt okoz a népgazdaság­nak, akkor azt kell monda­nunk, hogy ez a nagy összeg jó cél érdekében hasznosul. A környezetvédelemben számítunk és építünk a vál­lalatok érdekeltségére. A le­vegőt vagy az élővizeket szennyező anyagok nagy ré­sze számottevő értéket kép­visel, érdemes tehát vissza­nyerni őket. A víz- és levegőszennyező­dés elleni küzdelemben elért eredményeink mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a hulladék- vagy a zaj­ártalmak és más urbanizá­ciós veszélyek ellen még nem tettünk eleget. A megoldás itt is csak az lehet, hogy az országos irányításra és egyez­tetésre a kormány által ki­jelölt Építésügyi és Városfei- lesztési Minisztérium az ed­diginél is tevékenyebben tölt­se be szerepét. Hódi T. József Következik: Génbank Tá­ptószelén — lehetővé teszi, hogy az üzemek a termelési alap terhére vásároljanak szak­könyveket. Érvénves ez a mezőgazdasági nagyüzemek­re is. s ez a tény az élelmi­szergazdaságban fontos sze­repet játszó Szolnok megyé­ben még nagyobb jelentősé- séget kap. san csupán egy helyen. Pest megyében vezettek be. Most másodikként Szolnok megvei gazdaságok részesülnek az úi faita bemutató-szolgálta­tásban. amelvről a közel­múltban Tószegen huszonhá­rom megyei nagyüzem szak­emberei. a megvei pártbi­zottság. a Mezőgazdasági Könyvkiadó és a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kénviselői részvételével tar­tott értekezleten döntöttek. — s ha kiderül, hogy a könyv éppen a szükséges is­meretekről szól. megrendel­hető. Csak néhánv témakört a Szolnok mégvei szövetke­zetek által igényeitekből — rét--legelőgazdálkodás. nö­vénytermesztés, építészet, kemizálás, munkaszervezés. attól függ. mennyire ismerik meg a szakemberek a kikül­dött szakkönvveket több vagy kevesebb agronómus- hoz. vezetőhöz 1ut el. más­részt — s ez a könyvterjesz­tők vizsgája is lesz — sike- riil-c olvan könyveket aján­lani. amelyek valóban a leg­frissebb ismereteket nyújt­ják a gyakorlati szakembe­reknek. Táncosok, dalosok találkozója Jászberényben Szakköüyvbemutató szolgálat Mezőgazdasági szakkönyvszolgálat Jövő héten premier Vételkényszer nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents