Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-19 / 194. szám
XXV. évf. 194. sz. 1974. aug. 19.; hé«* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? ARA: I FORINT A tettek szövetsége y*T nnepnap köszönt hazánkra, alkotmányunk születésének IJ évfordulója, a munkásosztály és a szövetkezeti pa- rasztság szövetségének ünnepe. És ünnepe ez a nap az új kenyérnek, szimbóluma, jelképe a közös munkának, a közös áldozatvállalásnak, amelynek nyomán mind gazdagabbá válik a dolgozó nép élete. Nem volt még történelmünknek olyan időszaka, amelyben oly egyetértésben, megértésben munkálkodtak volna együtt a nép, a haza felemeléséért a társadalom különböző osztályai, rétegei, mint az elmúlt évtizedekben. A népi hatalom megszilárdításával, a munkásosztály és a parasztság szövetségének szüntelen megújításával, erősítésével végkép száműztük a széthúzást, amely történelmünk megannyi tragikus időszakú; ban nem valami ősi átokként kísértett, hanem a kizsákmányoló társadalmi rend terméke volt, eszköz a hazai és az idegen elnyomók kezében a nép fékentartására. Nem emlékeztethetünk szebb, magasztosabb feladatra az ünnepen, mint a nemzeti egység alapját megteremtő, fenntartó munkás—paraszt szövetség szüntelen erősítésében reánk váró tennivalókra. E szövetség, bármennyire szilárd is, nem egyszer s mindenkorra adott, hanem nap mint nap meg kell újítani. Nem szavakkal, a testvéri szövetség unos-untalan kinyilatkoztatásával, hanem tettekkel, a szocialista építő munka mindennapi gyakorlatával. A munkásosztály és a parasztság testvéri összeíogásánk eredményeként indulhattak ki a mezőkre annak idején az első traktorok, a munkásosztály segítségével találta meg a parasztság az utat a gazdagabb jövőhöz, a nagyüzemi gazdálkodáshoz. A munkásosztály volt az, amely jelentős segítséget adott a közös gazdaságok megerősítéséhez. A szövetkezeti parasztság pedig eredményesen kamatoztatta a segítséget, felvirágoztatta mezőgazdaságunkat és kemény, sokszor áldozatos helytállással teremtette elő a dol- zók asztalára a mindennapi kenyeret. A munkásosztály vezető szerepét alkotmányunk törvényben rögzíti. Az osztály és annak vezető ereje, a párt, sohasem uralkodásként, hanem szolgálatként fogta fel e fontos történelmi hivatását. Mély felelősségérzet, a dolgozó nép hű és önzetlen szolgálata — ez vezérelte mindenkor a munkásosztályt, annak legjobbjait, és vezeti akkor is, amikor a saját sorait erősíti, amikor saját tagjainak helyzetét, körülményeit javítja. Ilyen értelemben kell gondolkodnunk a párt Központi Bizottságának az idén márciusban megtartott ülésén a munkás- osztály vezető szerepének erősítéséről, helyzetének további javításáról elfogadott irányelvekről is. A munkásosztály vezetőszerepének erősítése ugyanis nem szűkén vett osztályérdek, hanem érdeke a szövetkezeti parasztságnak, az értelmiségnek, a kispolgárságnak is. Pártunk politikája, a munkásosztály politikája, amelynek tartalma, kerete minden dolgozó osztály és réteg szövetsége, testvéri együttmunkálko- dása a közösen áhított, a mindannyiónk érdekeit szolgáló szocialista célok megvalósításáért.' Ezért ha hazánkban intézkedéseket hozunk' valamely osztály vagy réteg helyzetének javítására, abban mindig a népi nemzeti egység erősítésének szándékát kell látnunk. Felszabadulás utáni történelmünk bizonyítja: sikereket értünk el a szocialista építésben, kiálltuk a legnehezebb próbákat is — legyen az természeti csapás vagy a nemzetközi helyzetből adódó válságos periódus — amikor szilárdnak, megbonthatatlannak bizonyult nemzeti egységünk s benne mindenekelőtt a munkásosztály és a parasztság szövetsége. A népi nemzeti egység s a bázisát alkotó munkás—paraszt szövetség erősítése nemcsak nemzeti, hanem internacionalista érdek is. Szocializmust építő hazánk annál nagyobb szolgálatot tehet a szocialista országok s a nemzetközi munkásmozgalom egységének megteremtéséért, erősítéséért, minél szilárdabb a belső egysége. Így válik a munkás—paraszt szövetség, a nemzeti egység ápolása, erősítése ténvezőiév* urnák a világtörténelmi küzdelemnek, amely világméretekben folyik a szocializmus, a haladás pozícióin.^ - icseert, a világ békéjéért, az emberiség boldogabb jövőjéért. —" ; Népköztársaságunk alkotmánya 25 éves Nagygyűlés Kecskeméten — Beszédet mondott Losonczi Pál A Hazafias Népfront Báes- Kiskun megyei, kecskeméti városi és járási bizottsága tegnap délután Kecskeméten ünnepi nagygyűlést rendezett az alkotmány születésének 25. évfordulója tiszteletére. Kecskemét dolgozóin kívül a megye városaiból, járásaiból is több ezren érkeztek az ünnepségre. A nagygyűlés elnökségében, a Szabadság-téren felállított díszemelvényen, helyet foglalt Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Horváth István, a Báes- Kiskun megyei pártbizottság első titkára, dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, a megyei, járási és városi párt-, tanács és népfrontszervek, a társadalmi és tömegszervezetek több vezetője, a munkások, parasztok, értelmiségiek képviselői. A Himnusz hangjai után dr. Bodóczky László, a Bács- Kiskun megyei népfrontbizottság1 elnöke köszöntötte a megyei nagygyűlés több mint huszonötezer résztvevőjét. Ezután Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. IGEN TISZTELT ÜNNEPI GYŰLÉS! KEDVES ELVTARSNÖK ÉS EL VT ARS AK! Alkotmányunk napjának, az új kenyér hagyományos, szép ünnepének előestéjén tiszelettel köszöntöm nagygyűlésünk minden részvevőjét, Kecskemét, Bács-Kiskun megye lakosságát és egész dolgozó népünket, örülök, hogy a mostani ünnepet, alkotmányunk megszületésének negyedszázados fordulóját együtt tölthetem el — a költő szavaival élve — „az Alföld tengersík vidékének” munkásaival, parasztjaival, értelmiségeivel. Megtiszteltetés számomra, hogy augusztus 20-a alkalmából átadhatom valamennyiüknek — országunk minden dolgos emberének, egész ünneplő népünknek — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a kormány szívélyes üdvözletét, legjobb kívánságait. Úgy érzem, jogos derűvel, elégedetten tekinthetünk a közösen végzett munka eredményeire, s úgy ünnepelhetünk, — hogy büszkén mondhatjuk: szocialista társadalmunk — amelyet azért hoztunk létre, amelyen azért munkálkodunk, hogy az ember javát szolgálja — mind inkább kiteljesedik, mind több érett gyümölcsét kínálja népünknek. Az idei, mostani ünnepségünknek és megemlékezésünknek a 25 éves távolság, a negyedszázad alatt megtett út sajátos fényt és jelleget ad. Huszonöt esztendő télt el azóta, hogy a magyar ország- gyűlés 1949-ben ünnepélyesen törvénybe iktatta Nép- köztársaságunk alkotmányát, azt az alaptörvényt, amely — a nép akaratából, a nemzet programjaként — szentesítette a munkásosztály, a dolgozó nép kivívott hatalmát, és törvénybe foglalta a szocialista társadalom megteremtésének szándékát. Szocialista alkotmányunk elfogadása — ezt akkor is éreztük, tudtuk, s ma ember- öltőnyi távlatból nézve még inkább megerősíthetjük — történelmi tett volt az új honfoglalás és az új állam- alapítás nagy munkáját hozta tető alá a nép. Ezzel a jogi lépéssel a magyar nép ezer esztendő jogtalanságának, elnyomatásának vetett véget. Lezárta azt a kort, — melyben a nép munkájával, áldozatvállalásával, társadalomformáló erejével olyan körülmények közepette tartotta fenn és éltette Magyar- országot, hogy ő maga jog- fosztottként élt saját honában. Népünk pontot tett az úri Magyarország történelmének végére és új fejezetet nyitott az addigi történelmünk oly sok keservet, nyomorúságot, szegénységet és vért látott könyvében. Az 1949-ben elfogadott alkotmányunk már összegezhette a kibontakozóban levő új korszak első vívmányait is: felmérte azt a néhány esztendős utat, amelyet a magyar nép azt követően járt végig, hogy a Szovjetunió — a második világháborúban kivívott nagy győzelmei nyomán — óriási véráldozatokkal felszabadította hazánkat is, lehetőséget teremtve ezzel az igazságos, kizsákmányolástól mentes, szocialista társadalom megteremtésére Magyarországon. Forradalmi változások Méltán emlékezhetünk rá, hogy a felszabadulást követő három—négy év alatt akkora utat járt be az életerőre kapott ország, amekkorát soha addig egész íratlan és írott történelme során. Ebben a rövid időszakban a forradalmi változások egész sora viharzott végig országunk és népünk életén a munkás- osztály, a kommunisták vezetésével, az áldozatok súlyát vállalva a harc élére állt; eldőlt az ezeréves per a parasztság javára; a forradalmi erők megteremtették a maguk demokratikus hatal(Folytatás a 2. oldalon) Pia: Kinyílt előttem g világ.,. ☆ Igaz történet egy sorskerékről ☆ Kisköre a magasból ☆ Ólomtempóval az ember sehova se ér ☆ Tiszta levegő — 600 millióért ÜT Irodalmi összeállítás ☆ Külpolitikai magazin Ma kezdődik Budapesten a IV, Közgazdász Vilájjkongress/us A nemzetközi közgazdasági társaság IV. világkongresszusát augusztus 19. és 24. között Budapesten tartja. Minden várakozást meghaladóan a kongresszusra 74 országból több mint 1600 közgazdász jelentette be részvételét, hazánkat 230 szakember képviseli. A Szovjetunióból mintegy 250 közgazdász érkezett. a többi szocialista országból pedig 340. Az Egyesült Állapiokból 86, az NSZK-ból 115, Japánból 12, Ausztráliából 23 szakember jött el a világtalálkozóra, a nagyszámban vesznek részt a fejlődő országok közgazdászai is. A világkongresszus ma kezdi meg munkáját. Fritz Machlup amerikai professzornak, a társaság leköszönő elnökének ünnepélyes megnyitója után az első plenáris ülésre kerül sor. amely az integráció típusaival foglalkozik. A kongresszus második plenáris ülését délután tartja, amelyen azt vizsgálják, hogy van-e az integrált területnek optimális nagysáe». Átadták a VOLÁN 7. sz. Vállalat új telephelyét L (Tudósítás a 3. oldalon) nriil K — fÍ'UDÚSÍTÁSOK — HÍREK — TBDÚSÍTÁSOK-— MIKIK A miniszter köszöneté Az idei, az eddigieknél is gazdagabb gabonatermés betakarítása az egész országban befejeződött. Ebből az alkalomból dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter köszönetét fejezte ki a betakarításban résztvett dolgozóknak. Népfront-kitüntetések Augusztus 20. alkalmából a Hazafias Népfront kitüntető jelvényét adományozták a népfrontmozgalomban kiemelkedő munkát végző aktivistáknak. A jelvények átadására a fővárosban tegnap délelőtt került sor a Belgrád- rakparti népfront-székházban rendezett ünnepségen. A kitüntetéseket Sarlós István, a Hazafias Népfront (Országos Tanácsának főtitkára nyújtotta át. Kisköre ünnepe Kiemelkedő munkasikerrel köszöntötték alkotmányunk törvénybe iktatásának huszonötödik évfordulóját a kiskörei építők; az ünnep tiszteletére megkezdték a vízi erőmű harmadik blokkjának a kipróbálását. A tiszai árvíz heteken át hátráltatta az építkezést, de a szerelők példás helytállásának eredményeként most már négy gépegységből három üzemképes és rövidesen a negyedik — az utolsó — blokk is elkészül. Jövőre Szolnokon Sok száz érdeklődő előtt tegnap Tatabánya-Újvárosban, a Felszabadulás téren rendezték meg az ifjúgárdisták V. országos szemléjének záróünnepségét. Számos országos szerv képviselői, Komárom megye és Tatabánya vezetői búcsúztatták el a találkozó 600 résztvevőjét. Ku- tika Károly vezérőrnagy bejelentette, hogy jövőre a 900 éves Szolnokon rendezik meg az ifjúgárdisták XI. országos szemléjét. Épülő autópálya Mint ismeretes, a Budapest—Bécs közötti autópálya magyarországi szakaszának építése több szakaszban valósul meg. Elsőnek Tatabánya és Győr között kezdődött meg az autópálya első két sávjának építése, a négy sávhoz szükséges felszerelésekkel, műtárgyakkal, berendezésekkel együtt. A nagyszabású vállalkozásnak csupán ez a szakasza másfél milliárd forintba kerül. Az építők Komárom megye után most megjelentek Győr-Sopron megyében is: jelenleg Győr- szentiván és Nagyszentjános térségében végeznek földmunkákat. Az autópálya első nyomvonala 1977-ben éri el Győr északi határát. Klub nyílik a megyeházban Balassagyarmaton ma ünnepélyes keretek között adják át a volt megyeház épületében a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ új részét. Itt nyílik meg a központi ifjúsági klub és a nagyterem. Az ifjúsági klub létrehozásával azoknak a fiataloknak a művelődését, szórakozását kívánják szolgálni, akiknek munkahelyük nem tud klubot fenntartani. Elhunyt Rábai Miklós Rábai Miklós koreográfus, Kossuth-díjas érdemes művész, a Magyar Állami Népi Együttes igazgatója, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke 53 éves korában, hosszantartó súlyos betegség után elhunyt. Halálával súlyos veszteség érte kulturális életünket, a magyar néptáncművészetet. :i Egy mondatban — I. H. Abdel-Rahman, az ENSZ iparfejlesztési szervezetének főigazgatója a IV, közgazdász világkongresszus megnyitására tegnap Budapestre érkezett. — Bartolák Mihály, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese tegnap Nyíregyházán ünnepélyesen átadta rendeltetésének az ország legnagyobb szövetkezeti áruházát. — A Magyar Honvédelmi Szövetség a testvériség—barátság rádió-technikái komplex versenyt idén a várossá alakulásának 20. évfordulóját ünneplő Kazincbarcikán rendezi meg.
