Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-19 / 194. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974, augusztus 19, Lövések Peruban Mint az AFP francia hírügynökség jelentette, égy száguldó gépkocsiból hét lövést adtak le a perui fővá­rosban lévő kubai nagykövetség homlokzatára. Ugyan­abban az időben, teljesen azonos módon lövések dör­dültek a szovjet nagykövetség limai épülete előtt is. Mint a szovjet nagykövetség egyik munkatársa kö­zölte a sajtóval, a perui rendőrség nagy apparátussal hozzákezdett a vizsgálathoz. A tettesek személye isme­retlen. De távolról sem ismeretlen a merénylet politikai háttere. Teljesen világosnak tűnik, milyen szándékok adták az orvlövészek kezébe a fegyvert és mi annak az elkeseredett gyűlöletnek a forrása, amely a perui reak­ció vezetőit ilyen akciókra készteti. Velasco Alvarado tábornok, a jelenlegi államfő, 1968 október 3-án Fernando Belaunde korábbi elnök rendszerének megbuktatásával került az ország élére. Hamarosan elhervadtak azok a washingtoni remények, hogy Peru élén egyszerű személycsere történt. Alvarado és munkatársai már néhány hét múlva intézkedéseket hoztak a külföldi, elsősorban amerikai, monopóltőke korlátlan uralma ellen, a többszörös kizsákmányolás alatt szenvedő paraszt- és munkástömegek életének megjavításáért. A haladó katonai kormányzat államosított néhány nagy amerikai olajcéget, Kubán kívül Latin-Amerika legjelentősebb agrárreformját valósította meg — ez 1975-re teljesen befejeződik — létrehozta az úgyneve­zett ipari közösségek rendszerét, amely lehetővé tette a munkások beleszólását az üzemek vezetésébe. Mindez természetesen kiváltotta a bel- és külföldi reakció „chilei típusú” gyűlöletét. Alvaradoék azonban tanultak a chilei példából: éppen a napokban adták szakszervezeti kezelésbe a legnagyobb, leguszítóbb jobboldali lapot, az El Mercuriót és még hét hasonló lapot. A jobboldal, amely alól így kihúzták a büntetlen talaját, az előkelő Miraflores városrészben ugyancsak chilei példára „dudakoncertes tüntetéssel” reagált az új sajtótörvényre. A hatóságok erre elkobozták és szociális intézményeknek adták át a „koncertező kocsikat”... Ilyen előzmények után dördültek el a vasárnapi lövé­sek Lámában. t Újabb hadmozdulatok Cipruson Losoncai Pál beszéde Kecskeméten Egy török páncélos külö­nítmény tegnap délelőtt újabb hadmozdulatot indított a ciprusi nemzeti gárda egyik egységének bekerítésére a Ni­cosiát Larnacaval összekötő utón, Piroi falu közelében. A falut szombaton este foglal­ták el a törökök. A nemzeti gárdisták a Piroitól egy kilo­méterre foglaltak el újabb állást, mire a török páncélo­sok átkaroló hadműveletbe kezdtek, és több ágyúlövés is eldördült. Néhány brit pán­célozott jármű a fenyegető hadmozdulatra sietve elhagy­ta a környéket. A ciprusi kormány tegnap délelőtt Kleridesz ügyvezető elnök vezetésével újabb ülést A portugál ideiglenes kor­mány miniszterelnökhelyet­tesét, a fegyveres erők moz­galmának egyik vezetőjét Meló Antunes őrnagyot ne­vezték ki a mozambiki por­tugál katonai közigazgatási tanács vezetőiévé. A katonai bizottság a volt gyarmati kormányzat funkcióit tölti be és tagjai között a haderő­nemek képviselői szerepel­nek. Antunes kinevezése á tiszt­ségre — megfigyelők szerint — annak a jele, hogy a lisz- szaboni vezetés gyors ütem­ben akarja rendezni Mozam-. bik helyzetét, — ugyanakkor azonban gondoskodni kíván arról, hogy az átmeneti idő­szakban maradéktalanul ér­vényesüljenek az ideiglenes kormány elképzelései. Mario Soares külügyminisz­ternek a Frelimo vezetőjével tartott. Kleridesz előzőleg fo­gadta a szovjet nagykövetet, valamint az ENSZ békefenn­tartó erők parancsnokát, az amerikai nagykövettel pedig telefonon tárgyalt. A Reuter jelentése szerint Nicosiában tegnap már ki­nyitottak az élelmiszerüzle­tek és a kávéházakban is megélénkült a forgalom. A ciprusi fővárosban ennek el­lenére is nyomasztó a han­gulat. Egy kormánytisztvi­selő közölte, hogy a Nicosiát ivóvízzel ellátó berendezés vagy tönkrement, vagy pedig a törökök lezárták, és így a 38 fokos hőségtől szenvedő város súlyos vízhiányban szenved. Dar És Salaamban folytatott legújabb tárgyalásai nyomán nagyjából kialakult az a me­netrend, amelyet a portugál kormány reálisnak tart a mo­zambiki kérdés rendezésére. Ezek szerint a jövő hónap­ban tartanák meg a béketár­gyalásokat, amelyek részint az általános fegyverszünet megkötését hoznák maguk­kal, részint előkészítenék a hatalom átadásának részle­teit tisztázó további tárgya­lásokat. Soares egyébként Dar Es Sälaam-i tárgyalásai befejez­tével előreláthatólag ismét Algírba utazik, hogy ott a Paigc képviselőjével folytas­son megbeszéléseket a Bis­sau-Guinea Köztársaságban lévő portugál csapatok vég­leges kivonásáról. (Folytatás az 1. oldalról) mát; kikiáltottuk a köztár­saságot; visszavertük a re­akciós ellentámadásokat; a munka aranyfedezetével jó pénzt teremtettünk; az új­jáépítés viharos lendülettel folyt; államosítottuk a bá­nyákat, bankokat és a nagy­ipart, jórészt a nagy- és kül­kereskedelmet. A baloldali erők tömörítésével, a mun­kás-paraszt szövetség kiko­vácsolásával, a két munkás­párt egyesülésével politikai­lag is bezártuk a kört: győze­lemre vittük hazánkban a szocialista forradalmat. Ezzel válhatott a szocializmus fel­építése az alkotmányban rög­zített, lelkesítő nemzeti céllá. És ha most — alkotmá­nyunk megszületésének ne­gyedszázados ünnepi évfor­dulóján — visszatekintünk a végigjárt útra, dicsekvés és túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy valóra válthattuk az akkor nemzeti célként kije­lölt feladatokat: leraktuk a szocializmus alapjait, siker­rel folytatjuk a szocializmus építését. — Országgyűlésünk 1972-ben már azért fogad­hatta el alkotmányunk új, egységes szövegét, mert ami 1949-ben jórészt még cél volt, immár valósággá lett. Mi bátran és büszkeséggel mondhatjuk ki, hogy alkot­mányunk az elmúlt negyed­században a gyakorlatban is messzemenően kiállta a pró­bát minden tétele valós tár­sadalmi, politikai és gazda­sági vívmányokat szentesít. Olyan vívmányokat, amelyek a néo, mjnden dolgozó em­ber javát szolgálják. Alokt- mányunk olyan tárasadal- mat fémjelez, amely a mun­kán alapszik, ahol nincsenek jogok kötelezettségek nélkül; olyan világot, ahol mind tel­jesebbé, értékesebbé válik az ember élete. Nőnünk érről álmodott, ezért küzdött em­beröltőkön át. Széleskörű társadalmi »««íe/ojj-á* Munkásosztályunk, paraszt­ságunk, a dolgozó emberek nagy többsége szívesen, fele­lősséggel tesz eleget kötele­zettségeinek, teljesíti a reá háruló feladatokat. Ez a szé­leskörű társadalmi összefo­gás biztosítja, hogy népgaz­daságunk — a párt X. kong- reszusa határozatainak meg­felelően — a IV. ötéves terv előírásaival összhangban fej­lődik. A számok nyelvén szólva: három év alatt nemzeti jö­vedelmünk a tervezett 15—lö százalék helyett 19 százalék­kal nőtt, AZ ipari növekedés üteme — a tervezettnek meg­felelően — évi 5—7 százalék fölé emelkedett. A mezőgaz­daság eredménye az elő­irányzott évi 2,9 százalék helyett 6 százalék. Külkeres­kedelmi forgalmunk az öt­éves terv eddigi időszakában gyorsabban növekedett á ter­vezettnél. A számok tehát egyértel­műen azt bizonyítják. hocv a negyedik ötéves terv fő előirányzatainak teljesítése tervszerűen halad. A lakosság fogyasztásának évi öt százalékos átlagos nö­vekedése megfelel a tervnek. Az elmúlt három évben a terv szerint növekedett az egy főre jutó reáljövedelem. A X. kongresszus óta köz­ponti intézkedésekkel emel­tük az ipari, az építőipari, a közlekedési dolgozóknak, a fegyveres erők tagjainak, a pedagógusoknak, az egész­ségügyi. az igazságügyi és az egyes kulturális intézmé­nyek dolgozóinak a bérét. Emelkedett a családi pótlék, a nyugdíj, több központi és helyi intézkedés nyomán ja­vult a nők és a fiatalok hely­zete. Életszínvonal-politikánk és a szociális ügyek központi kérdése: a lakás —- a negye­dik ötéves terv elmúlt há­rom esztendejében a terve­zett 224 ezer lakás helvett 240 ezer épült, tehát mint­egy 16 ezerrel több a ter­vezettnél. A negyedik ötéves terv végére előirányzott 400 ezer lakás felépítésének ad­va vannak a feltételei. A terv megvalósítása lényege­sen megjavítja hazánk la­kásviszonyait. Megállapíthatjuk tehát: a gazdasági munka eredmé­nyeivel összhangban, azzal arányosan emelkedik né­pünk életszínvonala. Hazánk­ban minden dolgozó osztály és számottevő réteg kereseti és lakásviszonyai, fogyasztá­sa, egészségügyi, szociális, kulturális ellátottsága, élet- körülménye rendszeresen ja­vul. Tudjuk, hogy vannak még megoldatlan problémáink, számos tennivaló áll előt­tünk. De tudjuk azt is. hogy eddigi eredményeinkre épít­ve, a szocializmus, a nemzeti felemelkedés útján járva bi­zalommal tekinthetünk a jö­vőbe. Köszönhetjük ezt annak az elvi és eredményes marxista —leninista politikának, ame­lyet a Magyar Szocialista Munkáspárt az egész nép ér­dekében folytat. Az MSZMP a munkásosztállyal, a szövet­kezeti parasztsággal. a tár­sadalom különböző rétegeivel folyó állandó eszmecsere ta­pasztalataira építve dolgozta ki és fejleszti tovább politi­káját. E politika társadalmi bázisa a nép. Hazánk lakos­ságának döntő többsége bi­zalommal és cselekvőén tá­mogatja ezt a politikát, mert egvéni sorsénak kedvező ala­kulása is meggyőzte, meg­győzi ennek a politikának a helyességéről. Élen a munkásosztály Fel kívánóid használni est az ünnepi alkalmat, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány nevében őszinte köszönetün- ket fejezzem ki egész né­pünknek, munkásosztályunk­nak. szövetkezeti parasztsá­gunknak, alkotó érelmisé- günknek, minden dolgozó embernek a közös ügy, a szocializmus javára végzett felelős munkáért, a párt po­litikája iránt tettekben meg­nyilvánuló bizalomért. Köszönet illeti munkásosz­tályunkat. amelv a legnehe­zebb körülmények között is méltó módon töltötte és tölti be felelős hivatását: a mun­kásosztály politikája vezette ki a masvar népet a nemzeti katasztrófából, ,a munkás­osztály marxista—leninista pártiának politikájával Való­sultak meg a szocializmus' már testet öltött nagyszerű vívmányai. A munkásosztály vezető szerepe hazánkban hosszú időn át azt is jelen­tette. hogy a munkásságnak kellett a legnagyobb áldoza­tokat vállalnia azért, hogy a magyar nép fennmaradjon, elkerülje a pusztulást, elin­duljon az új úton a boldo­gulás felé. Ezért az egész nemzet javát szolgáló, he­lyes politika a pártnak az az elhatározása. hogv tovább erősíti a munkásosztály ve­zető szerepét, politikai befo­lyását. növeli anyagi megbe­csülését. emeli kulturális színvonalát. A munkásosztály történel­mi célja — a szocialista tár­sadalom felépítése — egész népünk érdeke. Ez immár társadalmi felismerés. Ehhez pedig — és ezt is megtanítot­ta velünk a történelem — a legfontosabb az, hogy a mun­káshatalom szilárd legyen, és a munkásosztály vezető sze­repe érvényesüljön az élet minden területén. A dolgo­zóknak, a munkásoknak még jobban érezniük kell, hogy nemcsak a nagy politika kér­dései, nemcsak az országos ügyek intézése történik az ő érdekeik, akaratuk, az ő szándékuk, az ő törekvésük szerint, hanem munkahelyü­kön is ván szavuk, beleszólá­suk a sorsukat meghatározó dolgok kimunkálásába és el­döntésébe. A munkásosztály vezető szerepének erősítése, társadalmi befolyásának nö­vekedése egyértelműen és ha­tározottan arra irányul, hogy a szocializmus eszméi jobban hassák át a társadalom egé­szét. Alkotmányunk és az új ke­nyér ünnepén jóleső érzéssel számolhatunk be arról, hogy magtárban van az ország jö­vő évi kenyere, és hogy egyéb terméskilátásaink általában szintén jók. A mezőgazdaság dolgozói ilyen rövid idő alatt és ilyen jó minőségben még soha sem végeztek az aratás­sal, mint az idén. Köszönet és elismerés érte mindazoknak, akik közvetlenül vagy közvet­ve hozzájárultak ahhoz, hogy új kenyerünk az ország asz­talára kerüljön. Szövetségben a parasztságai l Parasztságunk jó munkával viszonozza a társadalmunk segítségét, amelyet az élet- és munkakörülményeiben kiala­kult évszázados elmaradás felszámolásában kapott. Biz­tos lehet a parasztság abban, hogy pártunk és államunk a jövőben is megad mindent termelőszövetkezeteinknek, hogy kielégíthessék a velük szemben támasztott követel­ményeket. A jövőben is meg­teremtjük azokat a feltéte­leket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy érvényesülhessen a szövetkezetek öntevékeny­sége és kezdeményezőkészsé­ge; hogy továbbra is megva­lósulhasson és kibontakoz­hasson az ésszerű gazdálko­dás és a szövetkezeti élet bel­ső demokratizmusa, amely mind-mind elemi feltétele a magasszintű termelésnek. Ezután is a munkás—pa­raszt szövetség kipróbált út­ján járunk, folytatjuk a párt bevált szövetségi politikáját. Mert ez a politika olyan vál­tozásokat eredményezett egész népünk életében, amely biztosítja szocialista fejlődé­sünket. Elismerés illeti közös ered­ményeinkért értelmiségünket, amely a szocializmus építésé­nek előrehaladásával párhu­zamosan mind jelentősebb rétegévé válik társadalmunk­nak. Műszakiak és agrárér­telmiségiek, közgazdászok és jogászok, pedagógusok és or­vosok, tudósok és művészek egyaránt alkotó és cselekvő részesei építőmunkánknak: tettekkel bizonyították, bizo­nyítják, hogy a munkásosz­tállyal, a parasztsággal váll­vetve dolgoznak hazánkért, a szocialista társadalomért. Népünk számít társadal­munk kispolgári dolgozó ré­tegére is. Munkájukra szük­ség van. Becsülettel végzett, munkájukat népünk, álla­munk értékeli, elismeri a jö­vőben is. Legfontosabb feladatunk most az, hogy valóra váltsuk a X. kongresszus célkitűzé­seit, a negyedik ötéves terv előirányzatait. Mindez becsü­letes helytállást, áldozatos munkát követel társadal­munk valamennyi tagjától. Munkásságunk, parasztsá­gunk ezernyi jelét adia, hogy azonosulva a célokkal, min­den ereiével részt vállal a feladatok végrehajtásából. Erre utal a pártunk XI. kongresszusa és a hazánk fel- szabadulásának 30. évfordu­lója tiszteletére kibontako­zott széleskörű munkaver­seny. A mostani versenyvál­lalások nemcsak követik az elmúlt három évtized szép hagyományait, hanem tovább is fejlesztik. Ezt követően Losonczj Pál a nemzetközi erőviszonyok ked­vező alakulásáról szólott. Maid hangsúlyozta: Európában csaknem 30 éve élünk háború nélkül. Földré­szünk történetében ilyen hosszú békés időszakot nem legyeztek még fel. E korsza­kos változások a világ poli­tikai helyzetét meghatározó erőviszonyok átrendeződése nyomán következtek be. A Szovieturiió. a szocialista kö­zösség országai megsokszo­rozták erejüket az élet min­den területén. Egybefogott erőnk, összehangolt külpoli­tikánk egyéri.elműen és vitat­hatatlanul világpolitikái té­nyező lett. amellyel kényte­len mindenki számolni. De más tényezők is a 'mi erőnket gyarapítják. Szövet­ségesünk a tőkés országok munkásosztálya, amely a na- ga történelmi tapasztalatai alapján látja be, hogy a mi politikánk az ő igazi érdekei­nek a hordozója is. A nemzeti függetlenség út­jára lépett fejlődő országok törekvése ugyancsak sok vo­natkozásban egybeesik a mi szándékainkkal. Kapcsola­taink és együttműködésünk imperialistaellenes éle, ezek­nek az országoknak a nem­zetközi életben játszott és be­töltött szerepe bénítólag hat az ellenséges törekvésekre, szándékokra. ! A mi javunkra tolódtak el tehát az erőviszonyok a nem­zetközi küzdőtéren. Ennek a tükröződése a velünk szem­ben álló országok és politikai tömörülések álláspontjának felülvizsgálata, megváltozta­tása. Az imperialistákat a realitások felismerésére az erőviszonyokban bekövetke­zett változások kényszerítet- ték rá. A realitásoknak a nemzetközi kapcsolatokban a jövőben is érvényesülniük kell. Üdvözöljük, hogy több nyugati hatalom — köztük az Amerikai Egyesült Államok — új vezető személyiségei is szükségesnek tekintik az. enyhülési politika folytatását. K ü! politikánk a béke politikája A Magyar Népköztársaság külpolitikai tevékenysége ré­sze a szocialista közösség összehangolt cselekvésének. Lehetőségünkhöz mérten igyekszünk kivenni részün­ket a béke megtartásáért, megszilárdításáért vívott kö­zös küzdelemből, aminek el­engedhetetlen feltételeként tartjuk számon a szocialista közösség egységének és ösz- szeforrottságának szüntelen erősítését. Ennek szellemé­ben munkálkodunk az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet sikeres be­fejezésén épp úgy, mint Dél- Víetnamban a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizott­ság tagjaként, vagy a lesze­relési tanácskozásokon, és á diplomácia más fórumain. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy jó utat választottunk, jó úton járunk, amikor kül­politikánkban a szocialista országokkal együtt — a vi­lág haladó erőire támaszkod­va — azon munkálkodunk, hogy megmásíthatatlan és visszafordíthatatlan legyen korunk uralkodó áramlata: az általános nemzetközi eny­hülés. Lelkesítő távlatok TISZTELT ÜNNEPI NAGYGYŰLÉS! KEDVES ELVTÁRSAK ELVTÁRSNÖK! Ha alkotmányunk megszü­letésének 25. évfordulóján visszatekintünk a múltba, bízvást elmondhatjuk, hogy nemzeti történelmünk nagy eseményére emlékezünk. Az ezer év előtti államalapítás emléke, új honfoglalásunk, szocialista társadalmi ren­dünk megteremtése, alkot­mányunk negyedszázaddal ezelőtti törvénybe iktatása, együtt az új kenyér képletes megszegésével gazdag ünne­pünkké. nemzeti ünnepnappá teszi augusztus 20-adikát. Méltó ünnepe ez a nap ha­gyományaink Őrzésének, harcban kivívott jogainknak, a munka gazdag termésének. Felfelé ívelő utat járt vé­gig népünk az alkotmány megszületése óta. A forradal­mi változások, az alkotó munka széles útiát. Néoünk tudja, hogy minden eredmé­nyünk odaadó munkájában leli forrását: a munkában, amely a nép és a nemzet felvirágzását, lelkesítő szo­cialista távlatainak megvaló­sulását szolgálja immár há­rom évtizede. Ehhez a nagyszerű törté­nelemformáló tevékeny és termelékeny munkához kí­vánok valamennyiüknek — közvetítésükkel Kecskemét és Bács-Kiskun megye la­kosságának —, hazánk min­den állampolgárának' erőt és jó egészséget. Munkálkodjunk sikeresen és eredményesen hazánk fel­virágoztatásán, népünk bol­dogulásán. Az Elnöki Tanács elnöké­nek beszéde után a kecske-' méti Magyar—Szovjet Ba­rátság Termelőszövetkezet küldöttei új búzából sütött friss kenyeret adtak át Lo- sonczi Pálnak. Ezt követően a kalocsai népi együttes és a tiszakécskei művészeti együttes ünnepi műsort adott. A negyedszázados al­kotmány nagyszabású ünnepi demonstrációja az Intema- cionálé hangjaival ért véget.' Ciprusi görög diákok tüntetnek amiatt, hogy a görög kor­mány nem avatkozik be a ciprusi háborúba. A középső an­gol feliratok közül alsó: Mentsétek meg Ciprust, a felső Kissinger gyilkos Portugália — MozaruLnk Béketárgyalások szeptemberben

Next

/
Thumbnails
Contents