Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)
1974-08-18 / 193. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLÁP 1974. augusztus 18. A képernyőn Festő a Tiszánál A tévé nagy szolgálatot tesz a művészportrék sorozatos bemutatásával. Jó eszköze ez az esztétikai nevelésnek, a képzőművészet népszerűsítésének. Ezúttal Chio- vini Ferenc került sorra. A Szolnokon élő művész jelen- tős évfordulóra készül, novemberben lesz 75 éves. Az külön is figyelemre méltó, hogy életének 75 esztendejéből alig egy-két év híján ötvenet töltött a Szolnoki Művésztelepen. Ritka jelenség ez a művészet hazai történetében. hogy tudniillik egy bizonyos táj és művész között ennyire szoros barátság szövődjék, életre szóló szövetség kötődjék. Hogy akit elcsábíhatott volna az olasz táj mediterrán bája — mert mesterséget ott is tanult — azt mindennél jobban idekötötte e tiszai tájhoz szülőföldjének nemes egyszerűsége. A tegnap este látott portréfilm a maga eszközeivel ezt a hűséget igyekezett megfogalmazni. feltárva Chiovini Ferenc életművének esztétikai igazságait és a mester egyéniségének sajátos varázsát. Chiovini. a művész és az ember — elválasztható-e egyáltalán a kettő egymástól — egyaránt hálás téma a filmesnek. Az ő palettáján, ugyanis a színek mellett ott sorakoznak a szíves szavak is. Ahogyan megfogalmazta hitvallásá.t abban épp úgy tetten érhető volt e vidék nyelvének íze-zamata. mint vásznainak színi világában e táj pasztelles tündöklése. A portréfilm jól hangsúlyozta és példákkal is aláhúzta, hogy a művészet nem a látvány felszíne foglalkoztatja, hanem ahogyan ő maga is fogalmazta, rendületlen keresi és kutatja a vizuális igazságokat. A sokból szedem ki a fontosat, a lényegeset — hangzik el a filmen, amikor a Tisza festője alkotó módszerének titkairól beszél, s vallja ezzel, hogy a kiemelés minden realista fogantatású művészet kiindulási pontja. A film megkísérelte azt a folyamatot is illusztrálni, hogy a nyers valóság milyen átalakuláson megy át. amíg témaként a vászonra kerülve kiformálódik belőle a művészi gondolat hordozója: az alkotás. Egyszerű táj ez. szépségét csak annak adagolja, aki szereti és ismeri — hangzik fel ismétlésként és mintegy tömör összefoglalásként a film végén. Chiovini jól ismeri a Tisza vidékének ezt a monumentális szépségeket nyújtó darabját. ezért észreveszi meghittebb; rejtettebb titkait is. Az itt töltött csaknem fél évszázad alatt bejárta szinte minden zeg-zu.gát. s ma is gyakorta kel útra. ha teheti, újabb és újabb szépségek felfedezésére; a változó élet szépségeinek megragadására. Festészetének horizontján nemcsak a békésen, kérődző hortobágyi magyar gulya tűnik fel. hanem ott sorakoznak a gigantikus kiskörei vízlépcső óriási építményei, a Tisza-táj emberének legfrissebb produktumai. A születésnapi ajándéknak is beillő televíziós portré képzeletben elvisz bennünket I a mesterrel témaleső útjaira, lelki tájaira. Gazdag anyagból színes kép kerekedik a celluloid szalagon. Sajnos, a képernyőn feketefehérben éppen a színek maradtak ki az eredetileg is színesnek született portré- filmből. Hiába sorjáztak előttünk a számunkra többnyire tárlatoktól már jólismert képek. szárnyra a képernyőn igazán nem tudtak kelni. Merthát a kén színek nélkül, madár szárnyak nélkül. Így hát a meggyőzően ékes szavak kíséretében a látvány csak tovább fokozta érdeklődésünket és vágyainkat, hogy Chiovini Ferenc képeivel minél többet talákozzunk tárlatokon és egyebütt. A Szolnoki Művésztelep érdemes művészét megbecsülés övezi szülőhazájában, rangja van az országban, most népszerűsége a tévénézőik millióival minden bizonnyal tovább növekedett. A filmet szerkesztette D. Fehér Zsuzsa, fényképezte Szalai László, írta és rendezte Németh István. V. M. Ma: Tárlat nyílik Szolnokon Ma délben 12 órakor nyílik Szolnokon, a Damjanich Múzeum földszinti kiállítótermeiben Menyhárd Eszter festőgrafikus- és keramikus- művész emlékkiállítása. A közelmúltban elhunyt, külföldön élt művész egvaránt avatott ismerője volt mindhárom technikának, s szolnoki emlékkiállításán sajátos művészetét népi ihletésű festmények, faliszőnyegek, meseillusztrációk és tűzzománc, valamint kerámia munkái bizonyítják. A ma megnyíló tárlatot rendezte és megnyitja Borbély László művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa. Georgikon napok Az idén ismét megrendezik — immár tizenhatodszor — a georgikon napok háromnapos tudományos tanácskozását a keszthelyi agrártudományi egyetemen. Az augusztus 22-én kezdődő konferencia témája ebben az évben a természet- és környezetvédelem lesz. A megnyitó előadásokat dr. Törő Imre akadémikus és dr. Bélák Sándor akadémikus tartja. A tudományos tanácskozáson két szekcióban előadások hangzanak el a természetvédelem távlati programjáról. Színjátszók Visegrádoh Visegrádon, augusztus 24— 25-én rendezik meg a már hagyományos országos színjátszó napokat. A királyi palota teraszán és pincéjében felállított színpadon az idén hét együttes, a debreceni, két szegedi, a győri, a tatabányai, a sárbogárdi irodalmi színpad, valamint a színjátszó napok első díját, a Mátyás Kupát már kétszer elnyert zalaegerszegi Reflex színpad tagjai lépnek fel. Ott lesznek az Országház előtt Augusztus 20-án, az alkotmány és új szocialista államiságunk ünnepén, az Országház előtti hagyományos tisztavatáson ott lesznek a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola végzős hallgatói is. Eredményeikről, amelyeket fokozatosan, szívós munkával, a kollektíva erejével és nevelőik segítségével értek el, szerényen, talán nem is szívesen beszélnek?! inkább a jövő, az olyannyira várt avatás eseményei és a pályakezdés kérdései foglalkoztatják őket. Pedig volna mivel büszkélkedniük, hiszen az avatandók egyharma- da kitűnő és jeles. A szocialista versenymozgalomban is sikeresen vettek részt, hiszen a tisztjelöltek megközelítően 40 százaléka elérte a kiváló, illetve az élenjáró hallgató címet, többen ismételten is. A kollektív sikerek alapja a sok kimagasló egyéni teljesítmény; közülük, a legjobbak közül, mutatunk be három végzős hallgatót. Bertalanics Szilárd törzs- zászlós kitűnő eredménnyel végzett, mind a négy évben elnyerte a katonai főiskola kiváló hallgatója címet, 1974. áprilisa óta pártunk tagja, kimagasló teljesítményéért a honvédelmi minisztertől megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát. Elsősorban a repülés és a repülőgépek műszaki problémái hozták a főiskolára, de egyre jobban megszerette a katonai életet, és így választotta élethivatásául. Svehlik János zászlós. Jeles eredménnyel végzett, kétszer nyerte el a kiváló, egyszer az élenjáró hallgató címet, 1972 óta tagja a pártnak. Szinte kezdettől hallgató alparancsnokként tevékenykedett. A katonai pálya már gyermekkora óta vonzotta, a repüléshez az MHSZ repülőklubjában került közel, ahol három évig vitorlázott. A főiskolát példamutató eredménnyel végezte el. Szöllősi László zászlós. Jeles eredménnyel végzett, kétszer nyerte el a kiváló hallgató címet, 1973 decembere óta tagja a pártnak, kiemelkedő eredményeiért megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát. Már elsőéves kora óta tagja a főiskola KISZ Végrehajtó Bizottságának. Vonzódása a katonai pályához már kisiskolás korában elkezdődött. A mozgalmi munka kezdetben kikapcsolódást, változatosságot jelentett számára, majd egyre inkább szorosan hozzá tartózott az életéhez. Bojtár Károly * Gyurkó Géza: A jó sztori: az NDK mezőgazdasága Iparszerű termelés, nagyfokú szakosodás A lehetőség, hogy egymás után beszélgetést folytathassak Bruno Kieslerrel, az NSZEP Központi Bizottsága tagjával, a párt mezőgazda- sági osztálya vezetőjével és Heinz Kuhriggal, a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági, — élelmiszer- ipari és erdőgazdálkodási miniszterével úgy adódott, hogy azt rendezni sem lehetett volna jobban: lényegében a riportutam vége előtt, összegzendőn és összegezhe- tően a látottakat és a tapasztaltakat. S most, ahogyan jómagam is összegezni próbálom beszélgetésünk lényegét, kissé tanácstalan is vagyok: külbn- külön szólaltassam meg őket? Hiszen Bruno Kiesler miközben a párt agrárpolitikájának néhány elvi kérdéséről is szót ejtett, kérdéseimre válaszul nem mulasztott el nagyonis praktikus, hogy ne mondjam gyakorlati problémákat is felvázolni. Heinz Kuhrig, a miniszter az állami koncepciók, a gyakorlati tennivalók felvázolása közben viszont nem egy ízben érintett kimondottan elvi kérdéseket. A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságának fejlesztésében nem követ valamiféle különleges, sajátos modellt. Az NDK mezőgazdaságának fejlesztése a párt agrárpolitikája a marxizmus— leninizmus tanításain alapul, a szovjet mezőgazdaság bevált tapasztalatait használja fel. Az eltelt évek alatt jelentős változás történt az ország szerkezetében, nemcsak oly tekintetben, hogy túlsúlyra jutott a mezőgazdaságban is a szocialista szektor, de oly formában is, hogy míg lényegesen gyarapodott a munkásosztály létszáma, ennek arányában csökkent a parasztságé. Sokan és szívesen mondják manapság is még, hogy a hagyományos német szorgalom az, amely nemcsak világszerte elismert ipart, hanem magas színvonalú mezőgazdaságot is teremtett az NDK-ban. Naivitás lenne persze lebecsülni a szorgalmat, de a szorgalom önmagában még semmit sem ér. Hogy abból reális valóság legyen, ebben volt és van óriási érdeme a KGST-nek, az összefogásnak, a közös gondok közös megoldásának. Az, hogy szoros kapcsolat épült ki például Magyarországgal a kukoricatermesztésben, a tenyészanyagcseré- ben, vagy a gépi technikában a Szovjetunióval, Bulgáriával, technológiában Csehszlovákiával, Lengyelországgal, — igen sokat segített az itteni mezőgazdaságnak. Csakis az integráció növelése, az országok közötti okos és célszerű szakosodás, a termelési lehetőségek jobb kihasználása, — ez a további módja annak, hogy dinamikusan fejlődjön az NDK mezőgazdasága. Mint már volt szó róla,, e sorozat egyik riportjában számoltam be erről, mind több és több szövetség alakul a mezőgazdaságban a termelőszövetkeztek összefogásából a technikai magasabb szintű kihasználására. Ezeknek a szövetségeknek további segítése, a szakosodásuk elősegítése a legfontosabb feladat. El kell választani a növény- termesztést ' az állattenyésztéstől, miközben le kell szá- , molni a még néhány éve oly megdönthetetlennek tartott álláspontokkal, mint például a mezőgazdasági egységek optimális területe egykori felső határának megítélése. A régi optimális határok irreálissá váltak. A jelenlegi mezőgazdasági beruházások 80 százaléka arra irányul, hogy iparszerű és óriási létesítményekkel lássák el a szakosodé szövetségeket. Tizenötezres marhahizlalda, kétezer férőhelyes komplex tehenészet, 25 ezres sertés- hizlalda — ilyen nagyságrendben, sőt még nagyobbban kell gondolkodni a közeljövőben már. Ellátási körzeteket kell kialakítani, így például Berlin közelében, ahol egyszerre négy 25 ezres sertéshizlaldát kell építeni a hozzájuk szükséges takarmánykeverőkkel. Egymillió sertést „termelnek” majd, annyit mint amennyi az NDK egész állománya negyedszázada volt. S ha ehhez hozzávesszük a kemizálás fejlesztésének nem kis tennivalóit, a gépesítés intenzitásának növelését, akkor még mindig csak egy részét érintettük azoknak a terveknek, amelyeket részben már 1980- ig, illetőleg 1990-ig kidolgozva várják, hogy megvalósítsák őket. Kétszer kétórát, talán még többet beszélt a gondokról, tervekről, eredményekről Bruno Kiesler és Heinz Kuhrig. A felét sem tudtam mindannak elmondani, amit ők mondottak, s a tizedét sem tudták elmondani ők annak, amit a kérdésekre el szerettek volna mondani. Hiába az életet nem lehet néhány órába belegyömöszölni. Már a próbálkozás is tiszteletreméltó. Az újságíró mindig valami sztorit keres, valami csatta- nós, izgalmas, és tanulságos, odafigyelésre igazán érdemes történetet. Olvasóim hogyan érzik? — nem tudom, de végtére is jómagam úgy érzem, sikerült jó „történetet” találnom: a jó sztori, az NDK mezőgazdasága volt. VÉGE Túzok génbank a Nagykunságon A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács egyik legutóbbi konferenciáján Magyarország legnagyobb madártani értékének az egyedülállóan gazdag túzok-állományt jelölték meg a résztvevők. Béi kés, Szolnok és Hajdú megyében él ugyanis a világon számon tartott 6 000—6 500 túzoknak körülbelül a fele. A sajátos helyzeti adottság miatt a nemzetközi ornitológus közvélemény hazánktól várja a kipusztulással fenyegetett ritka fai megmentését. A Madártani Intézet ezért most tervet dolgozott ki úgynevezett túzokvédelmi körzet kialakítására. A terv szerint az európai túzok génbankját a Nagykunságon kell létrehozni. Földrészünk legnagyobb testű vadonélő madarának testsúlya egyébként átlagosan 20—25 kiló. Kedvelt lakóhelye a nagy kiterjedésű füves pusztaság. Évszázadokon át egész . Európában nagy számban fordult elő, de sokáig kíméletlenül vadászták. A hazai pusztákon például gyakran ólomgombos ostorral, lóhátról ejtették el. Nemcsak jó áráért, hanem a túzok-kakas szép trófeájáért is tizedelték. Így azután az 1941-es országos számlálás idejére már 8 ezerre apadt az állomány. A háború pusztítása és a mezőgazdaság kemizációja következtében pedig a 60-as években számuk 2 000—2 300- ra csökkent. Pedig a túzok nemcsak természeti érték — komoly gazdasági haszonnal is ke- cse"*°t. Kézenfekvő ugyanis, hogy egy-egy új nagyhozamú baromfifajta kialakításánál a genetikusok valamelyik tulajdonság erősítésére* felhasználják, például a túzoknak a betegségekkel szembeni, a pusztákon kifejlődött ellenálló képességét. Többek között ezért is vált sürgetővé a túzok-génbank kialakítása. A túzokvédelmi körzet — összhangban a mezőgazdaság érdekeivel — a tervek szerint körülbelül 30—35 hektárt ölel fel a Körösök és a Berettyó vonalától Északra elterülő legelőkön, kaszálókon. Itt a kedvező életfeltételek megteremtésével segítenék a természetes szaporodást. Erre a területre viszik maid az ország más vidékeiről a kaszálás és más mező- gazdasági munkák során megtalált tojásokat vagy a fiókákat. Az utóbbiakat aztán külön 3—4 holdas elkerített területen felnevelik és szabadon engedik. A költőhelyek közelében megfigyelő tornyokat is felállítanak, ahonnan a hazai és külföldi zoológusok bepillanthatnak a madarak életébe, szokásaiba. \
