Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-18 / 193. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. augusztus 18. HÉTFŐ: A Biztonsági Tanács egyhangúlag úgy döntött, hogy Bissau-Guinea felvételét javasolja az ENSZ-be — Fah- mi egyiptomi külügyminiszter Washingtonban tárgyal. KEDD: Gerald Ford üzenete a kongresszushoz — A görög baloldali párt, az EDA újra megkezdte működését. SZERDA: A török fegyveres erők újabb támadása Cipruson — A görög kormány bejelentette, hogy kivonja csapa­tait a NATO katonai szervezetéből — Ülést tartott a Biztonsági Tanács. CSÜTÖRTÖK: Brezsnyev—Gierek találkozó a Krim-félszi- geten — Tito és Asszad szíriai elnök a ciprusi helyzet­ről tárgyalt — Folytatódott a török előrenyomulás Cip­rus szigetén. PÉNTEK: A török kormány tűzszünetet javasolt — Dél- Koreában terrorintézkedések követték a Pák Csöng Hi elleni merényletet, amelynek a diktátor felesége esett áldozatul. SZOMBAT: Husszein jordániai király Washingtonban tár­gyal — Új amerikai nagykövetet küldtek Athénba — Karamanlisz elutasította Ford meghívását. ÍGY látta a hetet hírmagyarázónk, PÁLFY JÓZSEF: A szovjet nép augusztus 18-án ünnepli a szovjet légiflotta napját. 1933-ban elhatározták, hogy a hazai repülés fejlesz­tésében elért kimagasló eredmények tiszteletére minden augusztus 18-án megünneplik a szovjet légiflotta napját. A szovjet repülők Cskalov, Kokkinaki, Gromov és más hős re­pülők távrepüléseikkel bebizonyították, hogy a Szovjetunió nemcsak kitűnő repülőgépekkel, hanem mesterségüket értő, bátor pilótákkal is rendelkezik. A szovjet légierő jelentékenyen hozzájárult a német fa­sizmus feletti győzelem eléréséhez. A .légierő döntő többségét ma már léglökéses gépek al­kotják. A modern szuperszonikus rakétahordozó gépek órán­ként 3000 kilométert is meghaladó sebességgel repülnek. Ha­sonló fejlődés és technikai forradalom tapasztalható a pol­gári repülésnél is. A szovjet légitársaság az utóbbi években jelentősen bővítette nemzetközi járatait: gépei ma már a világ több mint 60 országát kötik össze a Szovjetunióval. A hét eseménye: Görögország kormánya bejelentette, hogy hátat fordít a NATO katonai szervezetének! Persze nem az észak-atlanti szerződést mondta fel. amelyet 1952 elején írt alá Venizelosz kor­mányának képviselője. (Egyébként egy nappn a Menderesz vezette török kor­mány küldöttével...) És Ka­ramanlisz attól is óvakodott, hogy érvénytelennek nyilvá­nítsa az Egyesült Államok és a korábbi görög kormány, a fasiszta ezredesek juntája kö­zött létrejött megállapodáso­kat, amelyek révén az USA hírhedt földközi-tengeri flot­tája a görög kikötőkben biz­tos támaszpontokra talál Még a nukleáris fegyvereket hordozó atommeghajtású ten­geralattjárók is ott állomá­sozhatnak a görög kikötők­ben! Dehát — kérdezhetné va­laki, aki különben elég jól tájékozott a nyugati diplo­mácia és katonapolitika dol­gaiban — a NATO-nak nem éppen az Egyesült Államok a vezető hatalma? Miféle „atlanti tudathasadás” jelent­kezik itt? Görögország nem húz ujjat Amerikával, de fel mer lépni a NATO-val szem­ben? Illetve még egy „tudat­hasadásos” jelenség: miért és hogyan lehet az ország az észak-atlanti szövetség tagja anélkül, hogy részt vegyen a közös katonai programok­ban? Hiszen az atlanti pak­tum 1949 óta mindmáig az aláíró országok kölcsönös se­gítségnyújtási kötelezettségét tartalmazza. Háború esetén egymás oldalán tartoznak harcolni. (Mondjuk — a tö­rökök és a görögök is, szö­vetségben, nem pedig egy­más ellen...) Nos, 1966 óta, amikor De Gaulle „felmondott” a NATO katonai szervezetének, a dip­lomáciában elfogadottá vált ez a furcsa különbségtétel: Franciaország vállalja az 1949-ben aláírt paktumból adódó kötelezettségeit, de kivonult az egységes katonai szervezetből, mintha külön­álló valami lenne a „NAT”, az észak-atlanti szerződés és megint külön az „O”. a szer­ződés szervezete. Ezt a dip­lomáciai leleményt próbálja most újra alkalmazni az at­héni kormány. (Az más kér­dés, hogy a jelek szerint nem akkora elszántsággal, nem akkora őszinteséggel és nem akkora tekintéllyel, mint tet­te nyolc esztendeje De Gaulle tábornok.) Görögor­szág és az USA között fe­szültté vált a viszony, de annyira nem. hogy az athéni kormány hozzá akarjon és hozzá merjen nyúlni az ame­rikai katonai kiváltságokhoz. Washington számára pedig ez a lényeg: a saját stratégiai érdekeit kívánja biztosítani, utána már másodrendűvé válik, hogy a NATO hogyan fogja fenntartani ezt köve­tően az összeköttetést az olaszországi parancsnokságok és a déli szárny keleti csücs­ke Törökország között... Az amerikaiaknak Török­országban is megvannak a maguk külön támaszpontjai: egy részük a szovjet határ közelében, más részük a Szí­riái határ mentén. A bázi­sok mindkét csoportja rend­kívül fontos a Pentagon szá­mára. Innen adódik, hogy Washington az utóbbi napok­ban a török álláspont mel­lett sorakozott fel a ciprusi válság majdani megoldása dolgában: osszák fel ét autonóm területre a sziget- országot. amelynek egyhar- madán így a ciprusi török kormányzat alatt élnének a törökök, a kétharmadán a ciprusi görög önkormányzat alatt pedig a görögök... Itt érkeztünk el a látvá­nyos — idekívánkozik a ke­gyetlen szójáték: görögtüzes és töröktüzes — válság kulcs­kérdéséhez: vajon nem azért támogatta-e a NATO (és an- /iak élén az amerikai impe­rializmus!) először a görög fasiszta tisztek államcsínyét, amely Makariosz megbukta­tásához vezetett hogy így szánt szándékkal kiváltsa a törökök reagálását? Vajon nem azért támadhattak ezen a héten is háborítatlanul a török repülőgépek, páncélo­sok és hadihajók, mert a brüsszeli NATO-központ a washingtoni Pentagon he­lyeslésével találkozott az ak­ciójuk? Vajon nem az-e a sötét terv lényege, hogy a világ majd fellélegzik. ha Cipruson elhallgatnak a fegyverek, és elfogadja az önálló ciprusi állam felszá­molását, kettéosztását? Utá­na egy-két év múlva még meg lehet békíteni Görög- és Törökországot, rendet lehet teremteni a NATO déli szár­nyán... Vannak politikai megfigye­lők. akik arra is felhívják a figyelmet, hogy ha az aktív semlegesség! politikának nem lesz valóságos bástyája ez­után Ciprus, hanem ellenke­zőleg, a NATO-hatalmak bázisává válnék, akkor ez a közel-keleti erőviszonyokat is megváltoztatná! Izrael íama- dó kedvét ez fokozná, tárgya­lási hajlandóságát pedig csökkentené... A Szovjetunió békepoliti- kájának kevés jobb bizonyí­téka akad. mint az a tény, hogy éppen a ciprusi válság kiújulásának pillanatában adtak újabb nyomatékot Moszkvában annak a szov­jet javaslatnak, amely sze­rint ki kellene vonni a Föld­közi-tengerről minden, nuk­leáris fegyvert hordozó szov­jet és amerikai hadihajót! A szovjet diplomácia arra összpontosít, hogy magát a konkrét ciprusi problémát ne a NATO. ne is valami hár­mas. angol—görög—török ke­retben. hanem az egyesült nemzetek égisze alatt oldják meg. A Biztonsági Tanács­ban. amelynek e havi soros elnöke éppen Malik, a Szov­jetunió állandó ENSZ-kül- dötte, éppúgy ezért folyik a diplomáciai küzdelem, mint a szovjet részről kezdemé­nyezett kétoldalú eszmecseré­ken, üzenetváltásokban. A ciprusi válság háttérbe szorította már az új ameri­kai elnök bemutatkozását is. Pedig érdekes volt Gerald Ford üzenete, ahogyan a nixoni külpolitika folytatá­sát, viszont új gazdaságpoli­tika és a kongresszussal való új együttműködés ígéretét tartalmazta. A dél-koreai probléma megoldatlanságára irányítot­ta a világközvélemény érdek­lődését egy szöuli merénylet: Pák Csöng Hi-t, a diktátort akarták lelőni, a lövések őt nem találták el, de felesé­gét igen. az asszony életét vesztette. Portugáliában a demokra­tikus kormány ellen „balról” ismétlődnek a támadások, olyformán, hogy balos cso­portok rendeznek túlzó kö­vetelésekkel ismételt tünte­téseket. Egy ilyen tüntetés végén már emberhalál volt a rendőrök fegyverüket hasz­nálták... Ugyanakkor törté­nik ez, amikor a portugál kormány Bissau-Guinea és Angola után Mozambiknak is meg kívánja adni a füg­getlenséget, és a portugál gyarmati probléma a meg­oldásához közeledik. hah mi Waldheirrmél Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminisztert pénteken New York-ban látta vendé­gül Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár. Mint a világszerve­zet szóvivője közölte, a két politikus eszmecserét folyta­tott a közel-keleti helyzetről, az újabb béketárgyalások és a genfi konferencia folytatá­sának kilátásairól. Ismét a magnó­szalagokról Gerald Ford amerikai el­nök, akinek elhatározott szándéka, hogy adminisztrá­cióját elhatárolja a Waterga- te-botránytól és nem tűri, hogy a Watergate-ügy árnyé­kot vessen kormányára, pén­teken úgy döntött, hogy át­menetileg továbbra is a Fe­hér Ház páncélszekrényeiben fogják őrizni Nixon volt el­nök magnószalagjait és do­kumentumait Papandieu hazatért Viharos lelkesedéssel és a demokrácia éltetésével fogad­ták az athéniek tízezrei pén­teken este Andreasz Papand­reu ellenzéki centrumpárti politikust, aki hatévi távoliét után tért vissza hazájába. A repülőteret és a légikikötőből a városba vezető útvonalakat emberek ezrei árasztották el. Papandreu kocsija sűrű em­bertömegben csak lépésben tudott haladni, az utat mind­untalan az éljenzők tömegei zárták el. Papandreu nyilatkozatában felháborodással szólt Was­hington cinizmusáról. Mint mondotta, Washington Gö­rögországot az amerikai ér­dekek katonai támaszpontjá­vá változtatta. Az Egyesült Államokat terheli a felelős­ség a ciprusi tragédiáért, a sziget kettéosztásáért és Gö­rögország megalázásáért. Viszonylagos nyugalom Ncosiábon A török haderő egységei szombaton reggel két és fél órán át ágyúzták a nicosiai nemzetközi repülőtérre ve­zető utat. Helyi idő szerint 9 órára az ágyúzás megszűnt és helyreállt a nyugalom a tö­rök és görög közösséget elvá­lasztó „zöld vonal” mentén is. Az izraeli rádió Nicosiából származó hírekre hivatkozva jelentette, a török csapatok meg akarják akadályozni, hogy a görög nemzetiségű menekültek visszatérjenek otthonaikba. A török tüzér­ség tűz alá vette a Famagusta felé vezető utakat, s így a ha­za igyekvő menekültek kény­telenek voltak visszafordul­ni. Egy török katonatiszt a rádió szerint kijelentette: pa­rancsot kaptak arra, hogy akadályozzák meg a mene­kültek visszatérését ottho­naikba. Elnök­választás Indiában Szombatod az indiai fővá­rosban, valamint a szövetségi államok fővárosaiban meg­kezdődött India ötödik köz- társasági elnökének megvá­lasztása. A választásokon részt vesznek a parlament mindkét házának képviselői, valamint a 21 szövetségi ál­lam közül 20 törvényhozó gyűlésének tagjai. A szavazatok összeszámlá- lásának eredményét a parla­ment augusztus 20-án hozza nyilvánosságra. Tovább nyomoz a japán rendőrség A japán rendőrség tovább nyomoz a dél-koreai elnök ellen elkövetett merényletkí­sérlet körülményeinek tisz­tázására. Az AP jelentése szerint Szöulban letartózta­tott Mun Se Kuang dél-ko­reai állampolgár osakai la­kásán találtak egy kilenc ol­dalas, kézírásos feljegyzést. Ebből kitűnik, hogy a me­rénylő már egy év óta ké­szült Pák Csöng Hi meggyil­kolására. A feljegyzés „harci felhívás” címmel” fegyveres lázadásra, a Pák Csong-Hi bábkormány megdöntésére szólít fel. Mun Se Kuang — a dél­koreai hatóságok szerint ,— azt vallotta, hogy nem volt társa a merénylet-kísérlet­ben. A rendőrség a nyomozás során azt is felfedte, hogy a merénylő által használt re­volver egyike annak a két pisztolynak, amelyet július 18-án loptak el a rendőrség egyik őrszobájából. Minies Athénben Milos Minies jugoszláv kül­ügyminiszter megkezdte tár­gyalásait Athénban. Átnyúj­totta Karamanlisz kormány­főnek Tito elnök üzenetét, majd Mavrosz külügyminisz­terrel tárgyalt. Előzőleg rö­vid nyilatkozatot tett az új­ságíróknak. Elmondotta, hogy Tito elnök személyes megbí­zottjaként érkezett Görögor­szágba, és reméli, hogy az eszmecsere kölcsönösen hasz­nos lesz, mivel a Cipruson kialakult helyzet az egész tér­ség békéjét és biztoságát fe­nyegeti. Mavrosz hangsú­lyozta a szívélyes kétoldalú kapcsolatok jelentőségét, és elégedettségének adott han­got azzal kapcsolatban, hogy Tito elnök a béke érdekében óhajtja latbavetni tekinté­lyét. Hivatalos athéni források­ból származó értesülések sze­rint Minies külügyminiszter vasárnap tovább utazik An­karába. DAMASZKUSZ Hafez Asszad szíriai elnök Jugoszláviában tett hivata­los látogatása befejeztével pénteken este hazaérkezett Damaszkuszba. A szíriai ál­lamfőt és kíséretét a repülő­téren Musztafa Tiassz had- ügvminiszter és a szíriai hadsereg magasrangú tisztjei fogadták. WASHINGTON Jerry Terhorst. a Fehér Ház saitótitkára közölte: Ge­rald Ford amerikai elnök a hét végén még fontolgatja, hogy kit nevezzen ki alel- nökké. A szóvivő szerint augusztus 20—21-e előtt vár­hatóan nem közlik az Egye­sült Államok új alelnökének nevét. BUENOS AIRES A chilei fasiszta junta csü­törtökön tömeges letartózta­tásokat hajtott végre Concep- ciónban. Az argentin fővá­rosba érkező hírek szerint a hadsereg és a rendőrség közös akciója során az ország harmadik legnagyobb váro­sában „több tucat” személvt tartóztattak le. Fernando Gonzalez tábornok, a harma­dik hadosztály parancsnoka bejelentette, hogy „rendsze­ressé” teszik a hasonló akció­kat. PRÄGA A nemzetközi diákszövet­ség titkársága csütörtökön Prágában nyilatkozatot tett közzé a chilei helyzettel kap­csolatban. A nemzetközi diákszövetség végül a bebör­tönzött chilei hazafiak — kü­lönösen a Népi Egység volt tagjai — kiszabadítására in­dított harc erősítésére szólít feL BUENOS AIRES Huszonnégy bombamerény­letet követtek el csütörtökön Argentínában. Egyedül Bue­nos Aires-ben 14 robbanás történt. A pokolgépek két embert megsebesítettek. ☆ A „népi forradalmi hadse­reg” 15 személvből álló cso­portja pénteken reggel meg­támadta a Buenos Aires-től 15 kilométerre levő lanusi őrszobát1 — ielentette a rend­őrség. A támadók fegyvere­ket zsákmányoltak. PÁRIZS Jacques Soufflet francia hadügyminiszter pénteken megerősítette, hogy országa csütörökön légköri nukleáris kísérletet hajtott végre a Csendes-óceán térségében. Donald Willesee ausztrál külügyminiszter már csütör­tökön bejelentette, hogy tud a francia robbantásról. BUKAREST Pénteken Bukarestben be­fejezte munkáját a nemzet­közi ifjúsági népesedési kon­ferencia. amelvén több mint száz ország képviselői vettek részt. A konferencia pénteki plenáris ülése felhívást inté­zett a világ ifjúságához — járuljanak hozzá a fiatalok a népesedési problémák meg­oldásához. a gazdasági-társa­dalmi haladás ügyéhez. WASHINGTON Gerald Ford amerikai el­nök pénteken este vacsorát adott a Fehér Házban a Washingtonban tartózkodó Husszein jordániai király tiszteletére. Az Egyesült Ál­lamok elnöke oohárköszön- tőiében ígéretet tett arra, hogy Washington a jövőben is támogatni fogja a közel- keleti béke megvalósítását célzó diplomáciai erőfeszítés seket. J

Next

/
Thumbnails
Contents