Szolnok Megyei Néplap, 1974. augusztus (25. évfolyam, 178-203. szám)

1974-08-02 / 179. szám

1974. augusztus 2. SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 3 Elsősorban politikusok Szegényes n m piac l api bevásárlási goudok IDŐRŐL időre fellángol a vita arról, milyen tulajdon­ságokkal szükséges rendel­keznie a jó pártmunkásnak. A témáról vitázók általában nem csupán a függetlenített pártmunkásokra gondolnak ilyenkor, hanem mindazok­ra, akik választott testületek tagjaiként, magasabb szintű pártszerv vagy az alapszerve­zet tisztségviselőjeként, akti­vistájaként munkálkodnak a párt politikájának megvalósí­tásán. Széles körű az egyetértés abban, hogy ma egyetlen pártmunkás sem végezhet eredményes munkát megfele­lő hozzáértés, képzettség nél- 'kül. A jelenlegi idők párt­munkásának ez az egyik leg­jelentősebb, legszembetű- : óbb jellemvonása. Arról azonban mór megoszlanak a vélemények, hogy milyen jellegű hozzáértés szükséges, mit kell elvárni ebben a te­kintetben a párt felelős ak­tivistáitól. Körülbelül nyolc-tíz éve erőteljesebben hangsúlyozzuk a szakmai ismeretek szüksé­gességét. Ez teljesen érthető és jogos, hiszen a szocialista építés konkrét céljait első­sorban a mindennapi munká­ban, az egyes munkahelyeken kell megvalósítani. Márpedig ehhez megfelelő szakismeret szükséges, mert enélkül tevé­kenységük kimerülne az ál­talános politikai célok han­goztatásában. Hozzáértés hí­ján a pártmunkások nem se­gíthetnék és nem ellenőriz­hetnék érdemben a vállala­toknál, szövetkezetekben, hi­vatalokban, kulturális intéz­ményekben folyó munkát. Megfelelő tekintélyt, elisme­rést sem tudnának kivívni maguknak, hiszen ma az em­berek csak azt a munkatársu­kat becsülik meg igazán, aki jó értője és ismerője saját munkaterületének, szakterü­letének. De bármennyire is igaz mindez, mégsem vezethet az ..oklevéllel bizonyítható” szakismeretek szerepének ab­szolutizálásához. Márpedig az utóbbi években — mi tagadás — lehetett találkozni olykor ilyesmivel. Előfordult, hogy egy-egy párttestület színvo­nalát azon mérték, hány dip­lomás szakembert választot­tak meg soraiba. Ez vezetett oda, hogy néhol a párttestület tanácskozását alig lehetett megkülönböztetni egy műsza­ki konferenciától vagy a hi­vatali vezetés megbeszélésé­től. Pedig a feladat távolról sem azonos. Egy-egy párt- szervezet vagy pártszerv el­sősorban politikai munkát végez, a politikai ösz- szefüggések oldaláról közelíti meg a felmerülő kérdéseket. Emberekkel foglalkozik, s nem a termelési folyamatok vagy a hivatali ügyintézés irányításával. S ha ez így igaz, akkor ennek a pártmunká­soktól igényelt hozzáértés el­bírálásában Is ki kell fejeződ­nie. Sorrendet állítani alig­hanem mesterkélt dolog len­ne, de annyi bizonyos, hogy a pártmunkásoktól ma is mindenekelőtt a politikai hozzáértést, tudást, érzéket kell elvárnunk és megkíván­nunk. A POLITIKAI hozzáértés­nek alapja, feltétele a párt­politika elvi alapjának, a marxista—leninista elmélet alapjainak, lényegének meg­ismerése. A párt mindig gon­dot fordított aktivistáinak ilyen irányú képzésére. A je­lenlegi időszakban pedig még erőteljesebben erre törekszik. Különféle tanfolyamok, poli­tikai iskolák szolgálják e célt. De legalább ennyire fontos, hogy a pártmunkások­ban meglegyen az igény a folyamatos önképzésre, is­mereteik gyarapítására. Ha a dolgot így közelítjük meg, könnyebben tudunk vá­laszt adni arra a nemegy­szer felmerülő problémára is, hogy képes-e ma a pártmun­kás a gazdasági, szövetkeze­ti, intézményi vezető ,,part­nere” lenni. Hadd mondjuk meg mindjárt, hogy maga a kifejezés nem valami szeren­csés — több okból nem az, s nem utolsósorban éppen azért, mert a viszony egyol­dalú felfogását sugalmazza. Ha ugyanis az egyenrangú ..partnerség” feltételének va­laki azt tekinti, hogy a párt­munkás értsen annyit a tech­nológiai problémákhoz mint a főmérnök vagy a gazdálko­dás részkérdéseihez any- nyit mint a főköny­velő — akkor nem­csak irreális igényekkel lép fel, hanem rosszul értelmezi a pártszervek, a pártmunká­sok feladatának lényegét. Nem az ilyen dolgok megtár­gyalásában kell „partnernek" lenniük, hanem a gazdálko­dás, a műszaki fejlesztés po­litikai — összefüggéseinek és hatásainak elemzésében, az emberi tényezők meglátásá­ban és feltárásában. Ehhez pedig — csak ismételni tud­juk — szükség van bizonyos szakismeretekre is, de min­denekelőtt a politikai-elmé­leti tudás hozzáértő hasznosí­tására. Mindezek mellett van még egy képesség, amely nélkü­lözhetetlen a pártmunkás számára — az emberekkel való kapcsolatteremtés, bánni tudás képessége. Ez utóbbin nem valamiféle rossz értel­mű „manipulálás” értendő, hanem olyan viszony kiala­kítása, amelyben természetes, hogy gondjaikkal, kétségeik­kel, problémáikkal az egyé­nek a pártmunkáshoz fordul­nak, aki képes nekik taná­csot és segítséget adni. Képes eloszlatni kételyeiket, meg­győzni és megnyerni őket a közös ügy szolgálatára. A pártmunkás, a politikai veze­tő számára nélkülözhetetlen jellemvonás ez. Kialakítása és folyamatos fejlesztése bi­zonyos társadalomtudományi, szociológiai, pszichológiai, pe­dagógiai, a heszédkultúrával összefüggő — ismeretek elsa­játítását is igényli. S itt bizonyos jellembeli tu­lajdonságoktól sem lehet el­tekinteni. Tanulhat valaki pszichológiát — ha gőgös, nagyképű, beképzelt, mások gondjai iránt közönyös, ha önnön érdekeit hajlamos mindenek elé helyezni, nem lesz képes jó emberi kapcso­latok kialakítására. Sok min­den módosul a fejlődés során — de az a követelmény, hogy a pártmunkás legyen ember­séges, önzetlen, áldozatkész, segítőkész, ma is épp úgy ér­vényes mint bármikor. EZEN a ponton a hozzá­értés már egészen szorosan kapcsolódik a magatartáshoz. Hiszen végeredményben azt tekinthetjük jó pártmunkás­nak, aki a tanglt elvekgt sa­ját életvitelében is követke­zetesen érvényesíti. Gy. L. Megkedvelték hamar a martfűiek a mezüUéki Tán­csics Tsz húsbolt.iát. Min­dig friss az áru benne — mondta Varga Istvánná szak- szervezeti társadalmi ellenőr, a gyár dolgozója. Átmeneti­leg most bezárta a téesz. mert átalakíttatja, már na­gyon várjuk, hogy ismét ki­nyisson, mert az egyetlen hentesüzlet kevcs. Martfűn ugyanis nemcsak az idevaló­siak vásárolnak, hanem a gyárba a környező községek­ből bejárók is. Nehéz a napi bevásárlás, és ezt azok tudják igazán, akik több műszakban dolgoz­nak, meg nem is helyben laknak. Bár a Martfűn la­kók sincsenek elkényeztetve, sőt. a lassú javulás ellenére, amit az élelmiszer-ellátásban taoasztalhattak az ' utóbbi időben és még, amit remél­nek, még mindig van orvos­lásra váró jogos panasz. A nagyközségi tanács úi elnöke, Orauecz Károly is osztja Varga Istvánná és má­sok véleményét, hogv a zöld­ség- és gyümölcsellátás nem kielégítő. Vargáné júniusban két hé­tig összehasonlította a két zöldség- és gyümölcsbolt árait a megyeszékhelv piaci áraival. A szerencsétől függ — Hetenként átnéztem a Néplap piaci szemléjét és sajnos meg kellett állapíta­ni, hogy nálunk mindig min­den drágább, a fővárosi árakról már nem is beszélve. Piacunk nekünk tulajdon­képpen nincs. Vasárnap, ha kora hajnalban kimegyünk az úgynevezett piacra, a sze­rencsétől függ, jut-e valami, vagy sem. Alig hoznak ide valamit az őstermelők. A zöldségboltokra vagyunk utalva, meg arra a néhány kofára, aki áruját, főleg gyü­mölcsöt. a gyár kapuja előtt kínálhatja. Persze meg is ké­rik mindennek az árát. Ha a zöldség- és gyümölcsfron­ton lenne változás, több és Az árkülönbözet okai utón nyomozva kiderült. — Kucs- kin Péter, a szolnoki ÁFÉSZ illetékese mondta el —, hogy augusztus else.ie óta úi gya­korlatot vezettek be. A bolt­vezetők az árutasítást nem­csak írásban kapják meg a központtól, hanem telefonon, amikor megrendelésüket fel­adják. már közük velük az árakat. így az írásos utasí­tás kézbesítése előtt mód­juk van az üzletvezetőknek az úi árakon árulni. Ettől azt várják az ÁFÉSZ vezetői, hogy nem lesznek lényeges különbségek az árak között, annyiért vásárolhat­nak Martfűn is, mint szol­noki zöldségboltjaikban. Választék és ssríllítás A választék, a szállítás már a szolnoki MÉK asztala. Fazekas Sándor csoportvezető szerint a martfűi üzleteket a szolnokiakéhoz hasonlóan ke­zelik. ölt eleget tesznek az ÁFÉSZ megrendeléseinek és naponta szállítanak Martfű­re. Ha valamilyen zöldség­féléből nincs elegendő menv- nyiség. úgy osztanak, szoroz­nak. hogy oda is jusson va­lamennyi. — Bennünket már nem le­het úgy nyilvántartani — idézem a tanácselnök mon­datait. hogy önellátó a köz­ség. A lakosság létszáma is gyarapszik és a bejáró mun­kások vásárlásaival is szá­molni kell. Az ÁFÉSZ és a MÉK képviselőit több alka­lommal megkeresték a köz­ség vezetői a panaszokkal, tanácsülésre is meghívtuk őket, amikor az ellátásról tárgyaltunk, két-három hóna­pig volt is javulás, de azután kezdődött minden elölről. Megpróbálunk a környékbeli tsz-ekkel kapcsolatot terem­teni. jó lenne, ha standokat létesítenének nálunk. Persze ezek még csak tervek. de feltétlenül bővíteni akarjuk a zöldség- és gyümölcspiacot. A tervekből valóság lehet, jó példa erre a mezőhéki Táncsics Tsz „bevonulása” a baüzem augusztus 21-én kez­dődik. Ellennel Dyit a téesz A húsüzemben előzetes el­képzelések szerint — erről Mészáros László elnökhelyet­tes tájékoztatott — 5—6 féle tölteléket és 30 féle húské­szítményt szeretjének svgr- taoi. Ebből mindenekelőtt a hely! .húsbóltiuk§t ég étter­müket' .szolgálják ki. a feles­leget Szolnokon akarják érté­kesíteni. (Biztos™ akad maid rá gazda, legalábbis remél­jük.) A bolt nvitásáx augusz­tus 6-ára. az éttermét szcd- tember 3-ára tervezik. Ez utóbbiak kialakításának és berendezésének költsége 3 millió forintot tesz ki. Az ifjúsági étterem — így emlegették a helviek —. ahol sülteket, egytál ételeket, üdí­tőket és decizve nemes bo­rokat lehet kapni, nagy űrt tölt be, pgyanis egy rendes vendéglője, étterme nincs most ennek a nagyközség­nek. A debreceni „Finom fa­latok” boltjához lesz ha­sonló. persze csak kicsiben — mondták. Majdcsak készen lesz az ÁBC-árúház is, amelyet az élelmiszer kisker. vállalat építtet másfél millióért, de valami baj van. elfogyott ta­lán a pénz. ilvesmit beszél­nek — hallottam ^ gyárban. Az ABC áruház jövőre készül el — Ez pontatlan hír — mondta a tanácselnök, mert pénz van, a tetőpanelek kés­nek, és ezért nem haladt az építkezéssel a tiszaföldvári építőipari szövetkezet. Az áruház egyébként a jövő év első hónapjában készül el. Ír Martfű kereskedelmének helyzete, a Tisza qipőgyári dolgozók ellátása nem elő­ször szerepel lapunk hasáb­jain. Most egy panasz nyo­mában járva, hogy nincs elég hús a községben, amelyet va­lószínűleg a téesz hentésüz­Törökizentmiklósi Háziipari Szövetkezet Gyermek ruhák a Szoyfeiunióba — Kéréséit cikkük a férfi és női hálóing — UJ munkatermet építettek A huszonkét évvel ezelőtt alakult törökszentmiklósi Há­ziipari Szövetkezet kezdetben kötött norvég kesztyűket ké­szített. Az alapító tagokra való tekintettel ezt a ter­méket még mindig gyártják, a megváltozott igények iizan- 'ban más követelményeket is támasztottak a szövetkezet­tel szemben­Néhány éve áttértek a készruhák gyártására. Zöm­mel bébi ruhákat készítenek. Legnagyobb megrendelőjük a Szovjetunió. Tavaly t>6 ezer gvermekruhát szállítottak szovjet megrendelésre, bel­földi piacra pedig 41 ezret. Az idén az első félévben 41 ezret küldtek exportra, 5 a harmadik negyedévre 30 ez®r szállítására kötöttek szerző­dést. Természetesen kielégítik a belföldi megrendelők igé­nyeit is. A szolnoki Textil- és Ruházati Nagykereskedel­mi Vállalatnak serdülő lá­ncoknak készült pantallóból ezeröfszázat. női ruhából két- ezerkéiszázat, ofcpó női ot.t- Ilonkából pedig 4 ezret küld­tek az első félévben. Az utóbbi időben főleg vidéken keresettek a matlaszé pon­gyolák. amiből ezerötszázat készítettek Évről évre jöve­delmező exportcikk az óvo- dáskorúaknak készülő mű­szálas bébi kertésznadrág, ebből ötezret szállítottak. Űiabban nagy érdeklődés mutatkozik a férfi és a női hálóingek iránt Eddig ezer* ezer darab készült, de férfi­hálóingből több ezret kér a RÜVIKÖT. A nyugati export­ra készülő perzsaszőnyegek - bűi az első félévben 3Q0 négyzetmétert szállítottak, ennél azonban jóval többet tudnak gyártani. A közelmúltban szép léte­sítménnyel gazdagodott a szövetkezet. Az udvarban 633 ezer forint költséggel októ­berben kezdtek építeni egy új munkatermet. A török­szentmiklósi Építő- és Sze­relőipari Szövetkezet jó mun­káját dicséri, hogy június 15- én az új helyen már elkezd­hették a munkát. Megszűnt a korábbi zsúfoltság, nagyobb es egészségesebb helyen dol­gozhatnak, s a jövőben több bedolgozót tudnak foglal­koztatni. Az új munkaterem­ben vannak a szabászok, ott kanott helvet » központi var­roda is. Egyelőre tíz gépnél dolgoznak, de még több út. korszerű génét vásárom qk. A szövetkezetnek főleg Kende­resen. Kunhegyesen. Fegy- vemeken. Kengyelen és ter­mészetesen Törökszentmikló­sim vannak bedolgozói, csak­nem kétszázan. Termelési értékük évről évre növekszik. 1972-ben 7,7. tavalv 10.2 millió forint volt az árbevételük, az idei ter­vük pedig 11 millió forint. A közgyűlésen, ahol beszá­moltak az eredményekről, megválasztották a jelölő bi­zottságot és szavaztak újabb beruházásokról is. A H1SZÖV ugyanis ígéretet tett arra, hogy anyagi fedezetet bizto­sít a nemrég átadott munka- csarnok további bővítésére. olcsóbb áru jutna Martfűre, nagyon sokat jelentene a gyár dolgozóinak — így ösz- szegezte véleményét Varga Istvánná. Az árak különbözőségét magam is tapasztaltam. A múlt héten, azon a naDon. amikor ott jártam, például Szolnokon az üzletben 1 ki­logramm paradicsomot 10 fo­rintért, ott 16 forintért mér­tek, a paprikát, pedig szép se volt, 6 forinttal magasabb áron kjnálták. község kereskedelmébe és üzletpolitikája. Akárkivel be­széltem a gyárban, a köz­ségben mindenki Örül a Tán­csics Tsz jelenlétének, azaz dicsérték áruját, és várják, hogy megnagyobbított hús­üzletét és úi éttermét mi­előbb kinyissa. A termelőszövetkezet a martfűi vágóhídjának és fel­dolgozó üzemének bővítésére 2 millió forintot költ, így na­pi 20 sertés feldolgozására nyílik lehetőségük. A pró­letének átmeneti bezárása váltott ki — nyári bevásár­lási gondokba ütközött az újságíró. Az idényáruk pia­cán szeretnének most gyors változást a martfűiek. Szá­mon tartják az eredménye­ket és a megvalósulóban le­vő terveket, elvárják azon­ban. hogy a kereskedelem, a vendéglátás is felzárkózzon a nagyközség lakosságának, a nagylétszámú gyár dolgozói­nak igényeihez. Lazányi Angéla Öntöző szakemberek tanulmányútja Olaszországi tanulmányutat szervezett negyven mezőgaz­dasági szakember számára a MÉM Tiszaviejek Mezőgazda­ságfejlesztési Jrodája és a, KISZ Központi Bizottságának a Tisza II, vízlépcső véd­nökségét irányító ope­ratív bizottsága. A szak­emberek többsége azokban gz alföldi termelőszövet­kezetekben dolgozik, ahol ál­lami célcsoportos beruházás­sal korszerű öntözőtelepek épülnek. Az Olaszországba utazó szakemberek között van többek között p kisúj­szállási Tisza TT.. a rákóezi- falvi Rákóezi és a besanvszö- gi Kossuth Termelőszövet­kezet egy-egv öntözéssel fog­lalkozó vezetője is. A ma*' gyár mezőgazdászok q Pó völgyében két hétig tanul­mányozzák a mienkhez ha­sonló öntözőtelepek működé­CIBAKHAZÁN a vegyesipari szövetkezet már a második KISZ-há?at épít?. =­A nyolc lakásból álló épületbe decemberben költözhetnek be a fiatalok sét, az ott használt gépeket ée az öntözés technológiáját.

Next

/
Thumbnails
Contents