Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-10 / 159. szám
4 SZOLNOK MEGTFI NÉPLAP 1974. Július 19. w Érdekességek a Szovjetunióból Szélsebes terepjáró kocsi A nyugatszibériai Tyumeny városban légpárnás terepjárót építettek. Akadálytalanul suhan át süppedő hósivatagokon és mocsarakon. Átkel a folyókon is. ötven kilométeres sebességgel hagyja ma1 ga mögött az ingoványok fű- csomó-zátonyait. A légpárnás szállító alkalmatosságtól azt várják, hogy a gáz- és olajvezetékek lefektetése Szibéria egyes víz-áz- tatta területein egész éven át folyhat, nem úgy mint most, amikor a munkálatok az olvadás beálltával megbénulnak. Musical a Cyranóból Kara-Karajev, a Lenin-dí- jas azerbejdzsán komponista, átesett a musical-tűzkeresztségen: Edmond Rostand híres komédiáját, a Cyranót zenésítette meg. — Bevallom — mondotta — jó pár muzsikushoz hasonlóan sokáig magam is abban a tévhitben éltem, hogy a komoly- és könnyűzenét áthághatatlan fal választja el. „A gascognei fenegyerek” (így neveztem el művemet) meggyőzött arról, hogy a „könnyűzene” nagyonis komoly feladatokat ró az alkotóra. Nemzetiségi színjátszó csoport A kabarovszki körzet vidéki és városi színjátszó csoportjainak seregszemléjén, a szovjet Távol-Keleten, a Zsidó Nemzetiségi Színjátszó Csoport megkapta az elsőr osztályú minősítést és a vele járó diplomát. Habarovszkban," a Szak- szervezetek Kultúrpalotája színpadán, Avram Goldfaden, a klasszikus zsidó szerző „Boszorkány” című darabját mutatta be. A társulat zenei vezetősége és a főszerepek alakítói személyre szóló oklevelet is kaptak és elnyerték a seregszemle győztese címet is. Társulatukat tíz éve alapították a Zsidó Autonóm Terület központjában, Biro- bidzsánban. Játszanak zsidó klasszikusokat és szovjet szerzőket, többek között drá- 'mákat helyi szerzőktől is. Csicsagov-part Egy neves sarkkutató, Pjotr Csicsagin nevét kapta a Taj- mir-félszigettől a Vhodnij fokig terjedő partszakasz a sarkkörön túl lévő Gyikszon- szigeten. Az ázsiai kontinens legészakabbra fekvő félszigetének minden kilométerét valóban hősi erőfeszítések árán hódították meg az orosz utazók és tengerjárók. Az óriási területen fekvő Jenyi- szej-vidék térképét páldául öt év megfeszített munkájával állította össze Pjotr Csi- csagov geodéta", aki csónakon járta a szeszélyes folyókat, kutyaszánon az úttalan táj- gát,, tundrát. Az 1725-től 1730-ig tartó úton mintegy 700 lakott települést rajzolt fel a térképre, amely azonban később elveszett. Az értékes térképet most a Párizsi Nemzeti Könyvtárban fedezték fel. A repülés századai (2) A legendák lassan szétfoszlanak... Az élet néha a legkegyetlenebb sorsot szánja az emberiség legnagyobb elméinek is. Ez a sors jutott a reneszánsz zsenijének, Leonardo da Vincinek is, — különösen ha a repüléssel foglalkozó művének sorsát idézzük fel. Titkos írással készült mű Leonardo da Vinci, akinek életútját a televízió nézői, a nagy sikert aratott olasz tévéfilm-sorozatból jól is- •merik, 1452—1519 között élt. Repüléssel foglalkozó műve 1505-ben készült el. Joggal félt az inkvizíciótól, ezért műveit titkos írással írta. A repüléssel foglalkozó kézirat ilymódon hosszú századokig nem került kinyomtatásra. Amikor Bonaparte Napóleon 1796-ban betört Olaszországba, több értékes remekművel együtt ennek kéziratát is hadizsákmányként Franciaországba vitette. Itt kezdték sajtó alá rendezni Leonardo addig kiadatlan feljegyzéseit, munkáit, de így is csak 1893- ban ismerkedett meg a világ a madarak röptével foglalkozó művel. A Codice Sül Volo degli Ucelli kódex négy könyvre van osztva. Az első rész a madarak röptével, a második a siklórepüléssel, A harmadik a rovarok, más állatok és halak röptével, a negyedik pedig az emberkészí- ’ tette repülő szerkezetekkel foglalkozik. Leonardo a matematika talaján állva egyetlen mozdulattal elvetette a korábbi legendákat, a képtelen feltevéseket, a madarak hámbafogá- sával, a tollas szárnyakkal való próbálkozásokat. Nem hitt a madárbőr bűvös szállóképességében. A repülésről szólva, a következőket szögezte le: „Bizonyosságról csak akkor beszélhetünk, ha a matematikai tudományok egyikét alkalmazhatjuk, vagy olyasvalamivel érvelhetünk, ami ezekkel a tudományokkal összefügg.” Zseniális meglátással, mintegy 200 évvel Newttín előtt kimondta a hatás-ellenhatás törvényét, — alkalmazva magára a repülésre: „A tárgynak a levegőre gyakorolt nyomása egyenlő a levegőnek a tárgyra gyakorolt nyomásával. Hiszen láthatod, hogy a levegőbe ütköző szárnyak a súlyos testű sast a rendkívüli híg levegőben is fenntartják.’’ A denevér volt a minta A mester repülő eszközének mintája a denevér volt, mert annak , bőre a merevítések kötésére, azaz támasztékul szolgál. Elképzelése és vázlatai alapján a szárnynak hálót javasolt, amelyre borítóanyagot kell feszíteni. Minden anyagnak a lehető legkönnyebbnek és legszilárdabbnak kell lennie — írta — s ezzel tulajdonképpen a mai repülőgépkostruktőr egyik alapelvét mondta volna ki. Készüléket szerkesztett a súlypont meghatározására, Vietnami tudósítás Quang Binh bátorsága Repülési vázlatok, feljegyzés ek Leonardo da Vinci naplójából _ ______ é s csapkodószárnyú repülőgépében úgy tervezte meg az emelőket, hogy a repülő ember lábának izomerejét is felhasználhassa. Arra is gondolt, hogy a pilóta netán vízre kényszerül leszállni, ezért mentőeszközként hosszúkás tömlőt tervezett, amely a víz felszínén fenntartotta volna emberét. Leonardo megállapította, hogy a repülő testnek le kell győznie a levegő ellenállását is. Feljegyzéseiből kiderül, hogy nem bízott teljesen repülő szerkezetében, ezért megkonstruálta az ejtőernyőt. Számításai alapján később az ejtőernyőt elkészítették, és előbb bábuval, majd emberrel kipróbálták, — teljes sikerrel. De ehhez még évszázadoknak kellett elmulniok... Leonardo emelőcsavaros repülőgépet is tervezett, a mai helikopter ősét. Ezt a konstrukcióját a következően írta le: .. .„Azt tapasztaltam, hogyha eme csavaralakú szerkezetet jól készítjük el, vagyis, ha olyan vászonból csináljuk, amelynek pórusait csirizzel alaposan eltömítjük, akkor eme csavar gyors forgatással a levegőbe emelkedik.” A mester nem repült Évszázadokig tartotta magát az a legenda, hogy a mester egyik szerkezetével repült volna. Ezt semmi sem valószínűsíti. Korának anyagai, a leírt és szokásos megmunkálási lehetőségek, az alkalmazott eszközök ugyanis még nem tették lehetővé, a nagy lépést az eszmétől a gyakorlathoz. Feltehető viszont, hogy a zseniális Leonardo felismerte az elmélet és a kor technikája között tátongó szakadékot, és nem kockáztatta sem a maga, sem pedig mások életét. De akadt abban a korban szép számmal olyan fanatikus kísérletező, aki nem mérte fel az adott lehetőségeket. 1550 táján egy francia városban, Troyesben élt egy temperamentumos olasz órásmester, bizonyos Bolori, aki szárnyakat öltött magára, úgy ugrott le kated- rális tornyáról. Életét vesztette. Leonardoval a repülésben új korszak vette kezdetét. Az ember, ebben az újabb korszakban sem volt képes repülni, de már kezdett értően és reálisan odafigyelni a természet jelenségeire. (Folytatjuk.) Kő Tamás „Az embernek saját magában kell bátorságot ébresztenie, mert különben sehonnan sem jut hozzá” — mondja egy vietnami közmondás. A VDK egyik déli tartományában, Quang Binh-ben élő emberek fel tudták ébreszteni magukban ezt az érzést. Legjellemzőbb tulajdonságaik a bátorság és a türelem, a többiek és saját maguk iránti becsületesség. A népi hatalom évei elolt Quang Binh volt Vietnam egyik legelmaradottabb tartománya. 8750 mégyzetkiio- méternyi területén egyetlen ipari üzem sem volt. Mindössze egy víztorony és egy 60 kilowatt teljesítményű villanytelep működött. Az 500 ezer lakosú tartománynak egy középiskolája és egy kórháza volt. 1945 után Quang Binh is átalakult. Iparvállalatok, iskolák, kórházak épültek, új területeket műveltek meg. A hatalmas fehér homoktelepek készleteiből megindult az optikai üveggyártás. A háború azonban mindent lerombolt. A tartományban ma még kevés az új ház. A munkából hazatérők késő éjszakáig építik lerombolt otthonaikat. Minden épségben maradt téglát újra felhasználnak. A kikötőkben hajókat rakodnak: az ország más területeire viszik az építőanyagot, gépeket és más termékeket. Quang Binh népének legfontosabb feladata a háborút követő években a mezőgazdasági termelés fejlesztése, növelése. A tartomány földjei sokkal rosszabb minőségű, mint másutt, s ezen kívül a hegyekből lezúduló víz is rendszeresen okoz károkat. Egyes területek a tengerszint alatt fekszenek, állandóan ki vannak téve az árvízveszélynek. Ezért a mezőgazdasági termelés fokozása érdekében mindenek előtt növelni kell a termőterületeket, modern öntözőrendszereket kell kialakítani. , A mezőgazdaság fejlesztése érdekében már ma is sok intézkedést tesznek. A tartomány egyelőre egyetlen kísérleti növénynemesítő állomásán új rizsfajták kikísérletezésével foglalkoznak. 1973-ban három hatalmas öntözőrendszer építése kezdődött meg. A mezőgazdasági szövetkezetek termelésének 1975-re 50 százalékkal kell növekednie, s ezzel lehetővé válik az élelmiszerellátás problémájának teljes megoldása. Quang Binh-ben már van élelmiszeripari és fafeldolgozó üzem, s egy kisebb gépgyár. A körzet fokozottabb' iparosítása 1975 után kezdődik. Számos vállalat építését tervezik, amelyek mezőgazdasági gépek és berendezések gyártására és szerelésére szakosodnak. Építőanyaggyárak, hajójavító üzem és erőművek is szerepelnek a fejlesztési tervekben. Magyar művész Lengyelországban Csorba Tibor műtermében Csorba Tibor, a 38 éves Lengyelországban élő, ma: gyár származású festőművész, író és nyelvész elsősorban a lengyel és magyar tájakat megörökítő akvarelljei- ről ismert. Kevesebben tudják, hogy ő irányította annak a lengyel—magyar szótárnak szerkesztési munkáit, amelyet körülbelül 80 000 címszónyi terjedelemben 1958-ban adott ki a budapesti Akadémia Kiadó. Csorba Tibor legújabb festménysorozata témájául a lengyel nép háborús mártí- romságát és a megszállók elleni harcát választotta. Újfajta technikával * (aszfalttal) készült 25 képén a lengyel nép vértanúságának színhelyei láthatók: Oswiecim (Auschwitz), Brzezinka (Birkenau), Treblinka, Majdanek, Varsó. Palmiry. Tarnów, Ramose stb. Kérdésünkre, miért választotta ezt a témát, a művész így válaszolt: „A lengyelek mártíromsá- ga életem legnagyobb és legfájdalmasabb élményei közé tartozik. Megrendültén szemléltem azokat a helyeket, ahol a megszállók kínozták és halálba küldték a lengyel hazafiakat. Minden táborban tett látogatásom arra késztetett, hogy érzéseimet, benyomásaimat plasztikus formába öntsem, örök memen- tóként az eljövendő nemzedékek számára.” A magyar művész érdekes képciklusát több lengyel városban bemutatják. Késés Oleg Pavlovics alighogy egy órai késéssel megérkezett az értekezletre, azonnal egy cédulát juttatott el az elnökséghez: „Enge- delmükkel szót kérek. Glusanszkij”. Megkapván az engedélyt, Oleg Pavlovics ragaszkodó tekintettel nézett az elnökségben ülő új igazgatóra, és rutinos szónokhoz illő kenetteljes hangon így szólt: — Űj igazgatónk Vaszilij Vasziljevics tartalmas beszédében okos, határozott és világos okfejtést hallottunk. Igen. elvtársak, ez tökéletesen igaz: Jobban kell dolgoznunk. hisz mindenben a minőségre kell törekednünk. Vaszilij Vasziljevicsnek abszolút, igaza van. amikor azt mondja, hogy a teljes értékű munka törvényszerű függvénye a feddhetetlen magatartás. Bizony, elvtársak, a mi munkánknak is mintaszerűnek, 100Bf0-osnak kell lennie, mert csak így érhetünk el hathatós eredményeket.# Oleg Pavlovics, a hatás értékelése végett kis szünetet tartott, s miután észrevette az új főnök leplezetlen érdeklődését, felháborodott és folytatta: — Nagyon jó, szemléletes útmutatást adott Vaszilij Vasziljevics arról, hogy miképpen számolhatnánk fel lemaradásunkat; ehhez először is elengedhetetlen az egész osztály bensőséges, kölcsönös kapcsolata. Ezenkívül teljesen igaza van Vaszilij Vasziljevicsnek még a^han is hnon... Itt az értekezlet elnöke felállt, és igy szólt: — Elnézését kérem, Oleg Pavlovics. hogy félbeszakítom, de tudtára kell adnom, hogy új igazgatónk eddig még nem szólalt fel. Tudja. Vaszilij Vasziljevics még újonc a vezetésben, ezért arra kért bennünket: hadd hallgassa meg előbb a vezetőket, s majd az értekezlet végén szólal fel. Kérem, Oleg Pavlovics, folytathatja. .. A. Csikarkov A MÁSODIK BAKU Tengeren épülő olaj városok \ A szovjet energetika nemcsak az újonnan feltárt kőolajlelőhelyek bázisán növekszik. hanem a már régóta kiaknázás alatt álló lelőhelyek fokozottabb kihasználásával is. Ez vonatkozik többek közt az azerbajdzsáni kőolajra. A Kaspi-tengeren egy újabb mesterséges sziget építését kezdték meg, amelyen intenzív kőolaj-termelést végeznek maid. A maga nemében páratlan — 2200 tonnás, 132 méter magas — mesterséges létesítmény óriási alapjainak építése megkezdődött. A szigetnél a tenger mélysége 84 méter? ilyen mély vízből még nem termeltek ki kőolajat a Szovjetunióban, Sajátságos labor Az „először” és az „első” szavak igen jellemzőek a ba- kui kőolajlelőhelyekre. A Káspi-tengeren kezdtek először kitermelni köolaiat tengerből. Az első olajvárost, amely messze kint a tengeren keletkezett, ugvancsak a KasnMeneeren építették fel. Napjainkban a szovjet energetikai ' nversanvagnak az eavtized részét teszi ki az azerbajdzsáni kőolaj. A kilencedik ötéves terv végére az évi olajtermelés Azerbajdzsánban eléri a 19 millió tonnát, a gázé pedig 6 milliárd köbmétert. Ha ösz- szehasonlítjuk Nyugat-Szibé- riával — ahol a szakemberek számítása szerint a közeljövőben évi 500 millió tonna kőolajat és közel egy billió köbméter gázt termelnek majd — az azerbajdzsáni potenciák elenyészően kicsinek tűnik. Ez azonban nem jelenti azt. hogv amikor meghatározzák a szovjet energetikai források kiaknázásának alapvető irányvonalát, ne vennék figyelembe ezt a jelentéktelennek tűnő. potenciált. Mi több, nemcsak 9 számításba veszik, hanem a végsőkig ki is aknázzák. Ez a természeti források ésszerű kiaknázásának a példája. Mit jelent ez a kifejezés: kőolajtermelő Azerbajdzsán? Azt, hogy ez a szoviet olajbányászok „főiskolája”, sajátságos laboratórium, amely számos felfedezéssel büszkélkedhet, olyanokkal, amelyek nélkül nem volna könnyű kiaknázni a Volga és az Ural folvó közt elterülő ismert lelőhelyeket. Kísérleti bánya Nem véletlen, hogv ezt a kőolajtermelő körzetet második Bakunak nevezik. Ha valahol az országban kőolaj után kutatnak, a kutatócsoportokban biztosan találunk azerbajdzsáni szakembereket is. Ha pedig már az új körzetekben kőolajat bányásznak. azt jelenti, hogy az olajbányászok közt számos azerbajdzsánit találunk. Azerbajdzsán — tengeren épült olajvárosok, a hullámok fölött kígyózó vasutak és országutak. A kutatócsoportok egyre messzebbre hatolnak a tengeren, s újabb gazdag lelőhelyeket tárnak fel. Ezért épülnek hát a Kasoi-tengeren mesterséges szigetek. Kidolgozták már az első kísérleti bánya tervezetét: aknája 600 méter mély lesz, melynek alján vízszintes vágatok futnak majd szét minden irányban. Elsőként a világon Százhuszonhét évvel ezelőtt Baku közelében 3o méter mély kőola.ikutat fúrtak, amely az akkori időkben a világ legmélyebb olajkútjá- nak számított. Az azerbai- dzsáni olajbányászok most egy olyan kút fúrását kezdik meg. amelynek acélcsöve 15 000 méter mélyre hatol. A világon ilyen mély olajkutat még nem fúrtak.
