Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-13 / 162. szám

1974. július 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Pilátus újra felszállt f árvízi térkép — repülőgépről Még másodfokú készültség van — Gyorsan apad a Körös A Pilátus — fedélzetén a vízügyi igazgatóság szakem­bereivel — a levegőbe emel­kedett, s mire a magassági szintet elérte. Tószegnél ka­nyarodott vissza, ütünk cél­ja, Kisköre felé. „Ráreoül- tünk” a nyári gátra. Ala­csonyan szállva jól látszott, az elöntött területekről a nyári gáton át már vissza­felé csorog a víz. Kedvező jel, apad a Tisza. A folyó nyomvonalát kö­vettük. alattunk az árterü­letre kiöntött víz ezüstje csillogott. Gál Tivadar a legfrissebb adatokkal egészí­tette ki a látottakat. Elúsztak a nyári gátak — A Tiszán három nyári gát, a tiszasülyi, a vezsenyi és az új bőgi bírt az árral. Kétezerötszázhatvan hektár területet védtek meg, de a többi nyári gát elúszott. Sok ezer hektár került víz alá. A belvízzel pillanatnyilag nincs különösebb baj. Az utóbbi három nap alatt 3 ezer köbméternél több vizet engedtek át a szivattyútele­pek az élő vízfolyásokba — mondta, mikor éppen a ti­szasülyi szivattyú fölött re­pültünk át. A folyó vize azonban még elég magas. Így fentről, a gátak mentén mérhető le a szintmagasság. — Még mindig másodfokú árvízvédelmi készültség van a Tisza védelmi szakaszain csakúgy, mint a Körösön. A töltések mellett — fentről ez is összefüggően látható — kevés a fakadó víz. 1970- ben 1500 hektárt öntött el, most csak 229-et. Megérkeztünk Kiskörére. A gépbep ülő fotós és a Tisza II. laboratórium vezetőjének helyettese egyre nyugtala­nabbul kémlelte a mélyszür­kévé váló felhőket. Fényké­peket akartak készíteni a tározóról. Ez lett volna az árvízvédelmi ellenőrzés mel­lett repülőútunk második feladata. Kutatás az ártéren — A szintkülönbség jól észlelhető — mutatott Vég­vári Péter a modelltározó felé. A pangó és a folyó víz más-más fizikai, kémiai, bio­lógiai összetételre utalnak. A gép gyorsan siklott to­vább. Alattunk a Tisza ár­területén a leendő hatalmas tározó. A magas vízállás következtében feltöltődött, olyan, mint egy tó, de hol itt, hol ott töri meg az ösz­szefüggő víztükröt az ártéri erdő, a növényzet. — Ha feltöltődik a tározó, csak egy méterrel lesz ma­gasabb a víz szintje. Most jó tanulmányozási lehetősé­get ad az elöntött ártér. Vizsgálni lehet, hogy milyen változásokat okoz a vízben levő szervesanyag. A fény­képek is a vizsgálathoz kel­lenének. Megnyugtató Megkerülve a tározót Ti­szafüred, Abádszalók között, a Nagykunsági Főcsatorna mentén jutottunk a Körös vidékére. A gátakon Kun- szentmárton és Öcsöd között szkréperekkel folytatják a megkezdett töltésmagasítást, bár árvízveszély nincs. — A Körös a tetőzés óta 160 centimétert apadt — mondta Gál Tivadar. A Ti­szán 12—15-e között várjuk, hogy erőteljes lesz az apa­dás. A látottak, az előrejelzé­sek megnyugtatóak voltak. Visszaindultunk Szolnokra. Tiszteletkört tettünk a „ma­kett-város” felett, majd lan­doltunk. Legközelebb talán fényképezni is sikerül. Sa. Gy. Korszerű állattartás — nagyobb jövedelem Hódmezővásárhelyi technológia Karcagon Zárt teleppé alakítják át a karcagi November 7. Tsz jelenleg 160 férőhelyes nö­vendéküsző istállóját. A több, mint 3 millió forintos építkezés után már 320 te- nyészüszőt nevelhetnek itt a korszerű. szabadtartásos hódmezővásárhelyi technoló­giával. Az új istállóval a takarmányt már önetetőből kapják az állatok és a trá­gya eltávolítását is gépesí­tik. A hagyományos techno­lógiával egy gondozó mind­össze 16 szarvasmarhát tu­dott ellátni. A hódmezővá­sárhelyi technológiával már 65 üszőt bíznak egy-egv ál­latgondozóra. A hagyomá­nyos tartási móddal szem­ben még egy nagy előnye van az új technológának: míg korábban 3—4 éves ko­rában kerülhetett tenyész­tésbe a növendéküs2ó, ad­dig most 2 évesen alkal­mas erre. A November 7. Tsz szak­emberei a szarvasmarha­állomány fejlesztéséhez szaktanácsot kértek a me­gyei állattenyésztési fel­ügyelőségtől és a hódmező­vásárhelyi Élemiszeripari Főiskola állattenyésztési ka­rától. Céljuk az volt, hogy kis ráfordítással a meglevő létesítmények átaakításával biztosítsák az intenzív te­nyésztés feltételeit. Ennek az ágazatnak 1971-ben 5,6 millió forint volt az árbe­vétele, napjainkban ez 7,6 millióra nőtt, jövőre viszont már a 10 milliót is eléri. A szépen fejlődő karcagi szö­vetkezetben az állatenyész- tésnek jó hagyományai van­nak : szarvasmarha-állomá­nyuk például már több mint tíz éve tbc és brucellózis mentes. A gyakorlat professzora A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium 1973 végén Nagyváthy János em­lékérem alapítását határoz­ta el. öt emlékérmet adtak át a közelmúltban, az egyi­ket Mohácsi Imrének, a kar­cagi Lenin Tsz termelési el­nökhelyettesének, aki húsz éve segíti a mezőgazdasági gyakorlati szakoktatást. — Én mindig vonzódtam a tanári pályához — mondja Mohácsi Imre. — Szeretek a fiatalokkal foglalkozni, öröm értelmes szemekbe nézni. 1955-től 1959-ig a kísérleti gazdaság vezetője voltam Karcagon. Az akkori mező- gazdasági technikum tangaz­dasága voltunk. Már akkor kapcsolatba kerültem a gya­korlati oktatással. 8 ez máig megmaradt Itt a szövetke­zetben munkám két irányú: Olyan munkafolyamatokkal ismertettük meg a tanulókat, amelyeket az iskola saját te­rületén nem tudott nekik be­mutatni. A mezőgazdasági szakközépiskola gépész ta­gozatos tanulói többek kö­zött a mi gépműhelyünkben töltötték nyári gyakorlatu­kat. Előadást is szívesen tar­tok, s a gyakorlatokat kedv­vel vezetem. Szoros kap­csolatot tartunk a karcagi szakközépiskola tanáraival is, bemutatjuk nekik az ipar­szerű termesztési rendszerek technológiáit, az új gépso­rokat ... — A Nagyváthy János emlékéremmel húsz év lelkiismere­tes munkáját jutal­mazták. — Természetesen nagyon boldog voltam, amikor megkaptam a kitüntetést. •— A karcagi Lenin Tsz .hatalmas gazda­ság, önnek sok a munkája... — Mindennapi munkám­ban nem jelent külön meg­terhelést, ha a tanulóknak elmondom tapasztalataimat, ha válaszolok kérdéseikre — szakít félbe. — Az iskolában is mindig olyan előadásokat tartok, amelyek az üze­münkben is időszerű „té­mák”, — Sok egyetemista, főiskolás tölti gya­korlatát a karcagi Lenin Tsz-ben? — Több egyetemmel, főis­kolával vagyunk kapcsolat­ban. A jövő héten például a Debreceni Agrártudományi Egyetem negyedéves hallga­tói látogatnak el gazdasá­gunkba. Jelenleg mezőtúri főiskolások vannak nálunk gyakorlaton. Egész nyáron, több turnusban jönnek, ösz- szesen húszán. — Nyilván munká­jának is eredménye, hogy az utóbbi idő­ben két fiatal szak­ember lett a szövet­kezet tagja, akik nyári gyakorlaton is­merkedtek meg az üzemmel. — Nagy örömmel fogad­tuk őket. Konrád József két nyáron is nálunk volt gya­korlaton. most a főállatte­nyésztőnk. Olajos Sándor pe­dig a gabona- és lucernater­mesztés ágazatvezetője lett. A nyári gyakorlatok persze egy kis gondot is jelentenek a szövetkezetnek, de vállal­juk: fiatal, tehetséges szak­emberek kedvelik meg ilyen­kor üzemünket, és ha vé­geztek, némelyik visszajön hozzánk. Ez nekünk nagy nyereség. Nem szeretői: ígérgetni, de a mezőgazda- sági gyakorlati szakoktatást erőmhöz mérten mindig se­gíteni fogom. Erre a Nagy­váthy János emlékérem is kötelez — K. — Magyar—iraki exportszerződés A magyar külkereskedel­mi szervek 11,5 millió ér­tékben exportszerződéseket írtak alá iraki partnerekkel. Ebből 5.5 millió dollár tér nyészcsirke, 4 millió dollár kábel és két millió dollár speciális gép szállítására vonatkozik. A szállítások még 1974-ben megkezdődnek. NEB-VIZSGÁLAT Vendéglátás a Jászságban Hogyan biztosítják a ven­déglátóipari üzletek fenn­tartói a kulturált vendég­látás feltételeit, mennyire felel meg az üzletek felsze­reltsége, a szolgáltatás szín­vonala az osztály beorolás­Ezek az AFESZ-ek 70 ven­déglátó üzletet üzemeltet­nek. Az üzletek egy része ÁFÉSZ-tulajdonban van, a többi vegyes- és magán- tulajdonban levő épületek­ben működik, amelyek el­hanyagoltak. A tulajdono­sok nem fordítanak gondot az ingatlan felújítására, sőt a szövetkezeteket is meg­akadályozzák ebben. Növekedett a felügyelő bizottság és a belső ellen­őrök által lefolytatott vizs­gálatok száma. Az ellenőr­zések azonban nem szolgál­ták eléggé a fogyasztók ér­dekvédelmét, sőt a jogos fe- lelősségrevonás többnyire elmaradt. Az ÁFÉSZ-ek egy részénél — Jászberény, Jászfény szaru — az ellen­őrzések kiterjedtek a fo­gyasztói érdekvédelemre is. Hiányosságokat tártak fel, fegyelmi felelősségrevonásra azonban szintén nem került sor. A jászárokszállási ÁFÉSZ-nél a fogyasztói ér­dekvédelmet. az alkoholiz­mus elleni küzdelmet, a til­tott hitelezés megelőzését szolgáló ellenőrzéseket utó­nak, hogyan gondoskodnak a fogyasztók érdekvédelmé­ről? E kérdésekre keresett választ a jászberényi járási- városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság a járás 4 ÁFÉSZ- ének 14 vendéglátó helyén megtartott vizsgálata során. Uj vendéglátóipari helyek létesítésére a vizsgált idő­szakban — 1972-től — a jászberényi ÁFÉSZ fordított legtöbbet: 882 ezer forintot. Jelentős összeget költött ilyen célokra a jánöshidai és a jászárokszállási ÁFÉSZ. Régi üzletek felújítására a jászfényszarui. a jászberé­nyi és a jászárokszállási szövetkezet egv-egy millió forintot fordított, vizsgálatok és felelősségre- vonások követték. Az elmúlt évben például a NEB-vizs- gálat után » vendéglő veze­tőit leváltották. Nem tettek eleget az AFÉSZ-ek annak a MŰM— BKM rendeletnek. amely előírja az egységvezetők mellett a helyettes foglal­koztatását. Ennek következ­ménye, hogy a nyitvatartási idő jelentős részében nincs jelen felelős vezető. így könnyebb a fogyasztók meg­károsítása, a közegészség- ügyi és a munkaügyi sza­bályok megsértése. Másik ok, hogy kevés a szakkép­zett üzletvezető. A meg­vizsgált ÁFÉSZ-ekhez tarto­zó 70 egységnél a szakkép­zett üzletvezetők aránya 34 százalék, a jászárokszállási ÁFÉSZ-nél azonban csupán 33 százalék. A javaslatok A feltárt hibák megszün­tetése, az ellenőrzések haté­konyságának fokozása. a kulturált vendéglátás felté­teleinek megteremtése érde­kében a NEB a következő­ket javasolta. A Járási Hi­vatal. a városi és a közsé­gi tanácsok kereskedelmi el­lenőreivel és a társadalmi ellenőrökkel közösen rendsze­resen vizsgálja a vendég­látó helyeket. Győződjenek meg a szabályók maradék­talan betartásáról, a feltárt hiányosságok megszünteté­séről, ellenőrizzék, hogy a szabálytalanságok ne mara- janak büntetlenül. Az ÁFÉSZ-ek figyelmét a következőkre hívta fel a NEB. Az eddigieknél gyak­rabban tűzzék napirendre és rendszeresen ellenőrizzék a vendéglátóipari szolgáltatás- kulturáltságát, a fogyasztók érdekvédelmének helyzetét. Gondoskodjanak az étel és üdítőital forgalom növelé­séről, vizsgálják meg a ven­déglátóipari tanulóképzés helyzetét, tegyenek intézke­dést, ho,gy minden üzletük­ben az előírásoknak megfe­lelően a vezető mellett he­lyettest is foglalkoztassanak. Kísérjék figyelemmel, hogy az üzletekbe érkező árukat szavatossági idővel, árakkal feltüntetett szállítólevél ki - sérje. Nagyobb gondot kell fordítani a jövőben az üz­letek felújítására, a beren­dezések karbantartására, a tisztasági előírások betartá - Sára, a vagyonvédelemre. I. A. Vasutas tisztek aratása A 24. vasutas nap kiemel­kedő eseményének színhelye volt tegnap délután a BVSC Szőnyi úti sporttelepe: Urbán Lajos, a MÁV vezérigazgató­ja — Rödőnyi Károly közle­kedés- és postaügyi miniszter jelenlétében — ünnepélyesen felavatta a vasút új tisztjeit. A MÄV tisztképző intézeté­ben az idén nyolc tagozaton a korábbinál jóval több, ösz- szesen 337 hallgatót képeztek. (Jjabb beruházások a Járműjavítóban A szolnoki Járműjavítóban a hatalmas munkacsarnok mellett a közelmúltban több fontos létesítmény építése kezdődött el. Mintegy félmillió forint költséggel bővítették és kor­szerűsítették az üzemorvosi rendelőt. Létrehozták a fizi- kotherápiát, felszereltek egy laboratóriumot, amelyben olyan kisebb vizsgálatokat tudnak végezni, amelyekkel korábban kórházba küldték a betegeket. Ezentúl rövidhul­lámú kezelést is a rendelőben kapnak a rászorulók. Megkezdődött a Diesel­csarnokhoz kapcsolódó ezer- háromszáz személyes öltöző­fürdő, a villamosenergiafo- gadó állomás, valamint a hozzá tartozó egyéb kiszol­gáló épületek építése. Ezek költsége 22 millió forint. Épül a fényező csarnok is. ami 55 millió forintba kerül. Vala­mennyi átadási határideje 1975, június 30. __ Szár ítani kell a gabonát Anyaghiány késlelteti a gyártást a MEZŐGÉP-nél (Tudósítónktól) A szolnoki MEZŐGÉP Vál­lalat, a terményszárítóbe­rendezések egyik jelentős hazai gyártója 3 éve látja el a mezőgazdasági üzemeket a Sirokkó'típusú terményszárí­tóval. A berendezést szeretik a gazdaságok, mert biztonsá­gosan üzemel és olajégői óránként 30 tonna szemből 5 százalék nedvességtartal­mat képesek kivonni. A vál­lalat 1972-ben 58, 1973-ban 132 szárítóberendezést gyár­tott és értékesített, erre az évre pedig 160 terményszárító gyártását vette tervbe. A terv teljesítését azonban veszély fenyegeti. Hetvenhét berendezést az aratásig ugyan elkészítettek és leszál­lítottak az ország mezőgazda- sági üzemeibe, 20 berendezés — napi 14,5 ezer tonna szárí­tókapacitás viszont befejezet­lenül áll a vállalat szolnoki gyáregységének udvarán. Mint a vállalat illetékesei el­mondották a késedelmet nem az Olaszországból érkező olajégők, illetve az Angliából importált láncok okozzák, hanem a rostalemez hiánya. A dunaújvárosi vas- és fém­művek ugyanis nem tett ele­get a szerződésben vállalt kö­telezettségének, nem szállí­totta le a berendezések befe­jezéséhez szükséges lemeze­ket. Jelenleg is 2500 négyzet- méter lemez a dunaújváro­siak adóssága. A MEZŐGÉP Vállalat több­szöri sürgetésére sem tett bi z- tató ígéretet a szállító cég, az elmúlt napokban is csu­pán 50 tábla lemezt küldött, egyötödét az ígért mennyi­ségnek. A vállalat vezetői azonban nem nyugszanak be­le a jelenlegi helyzetbe és nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a hiányzó lemezeket be­szerezzék. A piackutatás azonban nem könnyű feladat, mert a lemezeket előrelátha­tólag csak tőkés import­anyagból pótolhatják, ami természetesen drágább is. Ga­rantálják azonban, hogy a tervezett évi 160 terményszá­rítót lehetőleg az őszi betaka­rításra legyártják. Újság még a vállalatnál, hogy a héten vagonba rakták és útnak indították Csehszlo­vákiába a Sirokkó termény- szárító első mintadarabját. Ha megnyeri a szomszédos szocialista ország szakembe­reinek tetszését, nagyobb exportszállításra számítanak a jövőben. E. S. Az első félévben Több mint 18 ezer új lakás épült Az első gyorsjelentések sze­rint a minisztériumi, a taná­csi és a szövetkezeti építőipa­ri vállalatok — a népgazda­sági tervben számítottal meg­haladóan — 4,9 százalékkal végeztek több építési mun­kát mint a múlt év azonos időszakában. A termelés bő­vítésének csaknem 80 száza­lékát a termelékenység nö­velésével fedezték. A lakás­építési tervek megvalósításá­ban elsősorban az ÉVM vál­lalatok értek el dicséretre méltó eredményt, hiszen az első hat hónapban az egész éves feladatnak 43,1 százalé­kát teljesítették. A szövetkezetek építőipari szervezetei, a tanácsi és a minisztériumi építőipari vál­lalatok együttvéve 18 344 új lakást adtak át az első fél­évben, és ezzel az 1974. évi terv 36,7 százalékát teljesí­tették. I Beruházás és felújítás Megelőzni a visszaéléseket

Next

/
Thumbnails
Contents