Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-07 / 157. szám

1974. MTI us T. SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP 3 Mentsük a chilei hazafiak életét! Dr, Sík Endre nyilatkozata A világ közvéleménye mély aggodalommal figyeli a Chi­léből érkező híreket, ahol a katonai junta lázas tempó­ban készíti elő a Népi Egy­ség 39 vezetőjének katonai bírósági perét. Éppen ezért ezekben a na­pokban, a Béke-világtanács felhívására, a béke és szoli­daritási mozgalmak világ­szerte nagyszabású akciókat, aláírás-gyűjtést, — tiltakozó felvonulásokat, szolidaritási napokat, heteket szerveznek i „Mentsük meg a chilei politikai vezetők életét!” jelszóval. A magyar békemozgalom és a magyar szolidaritási bi­zottság chilei akcióbizottsá­ga csatlakozott a Béke-világ- tanács felhívásához. Dr. Sík Endre nyugalma­zott külügyminiszter, a Béke­világtanács tagja, az Orszá­gos Béketanács Lenin-béke- díjas elnöke a szolidaritási akcióról a következőket nyi­latkozta a központi sajtó- szolgálatnak: — Üjabb, minden eddigi­nél riasztóbb hírek érkeznek Chiléből. Tíz hónappal az el­lenforradalmi puccs kitörése után fokozódik a fasiszta ter­ror: Pinochet tábornok vár­bírói újabb jogtipró „per” előkészítésével igyekeznek el­rettenteni a szabadságjogai­tól megfosztott népet. Ezúttal olyan hazafiakat akarnak vészbíróság elé ál­lítani, akiknek kiemelkedő szerepük volt Salvador Al- lende törvényes rendszeré­ben. Tizenhat volt miniszte­ren és államtitkáron kí­vül Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát, Clodomiro Almey- dát, a szocialista párt veze­tőjét, és a Népi Egységhez tartozó pártok más jeles kép­viselőit fenyegeti közvetlen életveszély. Chilére tíz hónapja a fasiz­mus sötét árnya borult. Leg­jobb fiaik közül sokan éle­tüket adták a demokratikus rendért, ezrek és ezrek kon­centrációs táborokban, bör­tönükben sínylődnek, néhány politikusnak sikerült külföld­re szöknie. Sok százezer chi­leit , munkanélküliségre kár- * hoztatott a katonai junta, amely az alapvető emberi jo­gokat cinikusan megnyir­bálta. Nem vagyunk, nem lehe­tünk tétlenek a fasizmus- ilyen nyílt tobzódása láttán. A világ valamennyi jóSzán- dékú emberének, — tekintet nélkül vallására, politikai meggyőződésére, — össze kell fognia, hogy Chile népét megszabadítsa a fasizmus igájától. Hazánk társadalma már eddig is sokat tett a chilei nép igaz ügye mellett. Milliók emelték fel tiltakozó szavukat a junta jogsértő módszerei ellen, milliókat töltött el mélységes megdöb­benés és felháborodás Al- lende meggyilkolása és a hazafiak brutális üldözése miatt. Népünk számára nem tör­ténelmi tétel, hanem szomo­rú saját tapasztalat mindaz, amit a fehér terror, a fasiz­mus jelent. A história anakro­nisztikus jelenségének tart­juk, hogy napjainkban, ami­kor a világ egyik legősibb fasiszta rendszere, a portugál széthullott, — a föld másik pontján: Chilében gyökeret verjen a terror és a gyűlöl­ködés eszméje. Meggyőződésünk, hogy a fasiszta rendszert egy napon elsöpri a nép haragja, s a junta egyszer s mindenkorra eltűnik a történelem sül­lyesztőjében. Addig is le kell fogni a gyilkosok kezét. Mindnyájunk emberi köte­lessége, hogy követeljük: ha­ladéktalanul Vessenek véget Chilében a vészbíróságok működésének, állítsák helyre a jogrendet, helyezzék sza­badlábra Corvalánt, Almey- dát, a többi hazafit, akik népük javára, hazájuk fel- emelkedéséért végrehajtott tetteikkel kivívták honfitár­saik és az egész haladó vi­lág becsülését, elismerését. Olajos élet A fúrótorony jó 100 mé­terre lehetett, de a műút véget ért. Összek uszálódott keréknyomok vezettek a to­ronyig, át a sártengeren. Ví- hasztalan a látvány. Egy cső­szállító Z1L a torony és a műút között félúton rekedt. Oldalra billent, jobb hátsó kereke eltűnt az iszapban. Algyő, 506-os fúrás, RD— 62-es berendezés. A Nagy­alföldi Kutató és Feltáró Üzem szegedi üzemegységé­ben irányítottak erre a be­rendezésre, amikor a szol­noki olajbányászok után ér­deklődtem. A dorozsmai te­lephelyen — bölcs előrelá­tással — egy pár gumicsiz­mával láttak el. Előkerült ez is a gépkocsiból, s egy SZ— 100-as erőgép nyomvonalán elindultam az irányítóbódé felé. Rutin munka Már vártak. A központ rá- dióösszeköfctetést tart min­den berendezéssel. A ba­rakkban Son^lai Nándor fú­rómesterhelyettes fogadott. Szolnoki olajbányász. Nagy­kanizsáról az olajipari tech­nikum elvégzése után került a vállalathoz ’65-ben. Dol­gozott Orosházán. Kisújszál­láson, Kenderesen, Szege­den, Szarvason. Két-három hónapja ismét Szegedre ke­rült. — Irányított, ferde fúrást végzünk. Csendesebb na­punk van ma. ilyenkor in­kább a gépek dolgoznak. Rutinmunka ez. Ismert a rétegsor, a réteg- és gáz­nyomás. A kutatófúráshoz viszonyítva, feltárt mezőben fúrni, játék. Algyő ilyén szempontból valóban ió munkahely. Itt dőltek sorra a korábbi or­szágos csúcsok. Itt érték el, hogy egy hónap alatt 4070 métert, máskor 10 nap alatt 2000 métert fúrtak le. Azt mondja, játék. A szó vala­hogy furcsán cseng, hiszen — mindenki tudja — ke­mény életet élnek. — Hát bizony bányász­sors a miénk, olajos élet. Távol vagyunk « családtól. Kilenc napon át három mű­szakban dolgozunk a beren­dezésen és csak három sza­badnapra utazunk haza. Amikór ■ még kisebb volt a gyerekem, elszokott tőlem, nem ismert meg, mire ha­zajutottam. Kettős háztartás^ vezetünk. Otthon az asz­Bzony, a gyerekek, mi meg távol a csalódtól a munkás­szálláson megtanulunk főz­ni, mosni. — Sokan nem bírják ezt a kétlakisógot — szólt köz­be Leginszki István vezető­mester — de azok hamar le is lépnek. Volt úgy, hogy egy évben hetvenen is meg­fordultak a berendezésen. Volt, aki felvette a munkai ruhát, kijött, szétnézett, az­tán a műszakká Hőskor már nem is volt fúrós. i Csontjában érzi az időt j A barakkból a toronyra lehetett látni. Emberek te­vékenykedtek, akik marad­tak. Somlai Nándor köze­lebbről is megmutatja a be­rendezést. Kint esővel ke­vert szél fúj. A sár közt. is­mét csapást keresve, elkísért a toronyra, közben magya­rázott : — Ma már azért köny- nyebb valamivel, már ami a fizikai megterhelést illeti. A légvezérlésű gépkulcs. a ro­botember sokat segít, de ehhez már magasabb fokú szakmai ismeret kellene. Ma még sokan inkább a hagyo­mányos módon dolgoznak, mert nem értenek a techni­kai berendezések kezelésé­hez. Pedig 70—80 kg-os sú­lyokat kell itt naponta száz­szor is megemelni. Elértük a géneket. E/ek is újfíousú, Uralmas gének. A szél itt hidegebben, éle­sebben fú it. A moéorzúgásba a foreó berendezés fémes csikordulásal keveredtek. Beszélni hangosan, szinte csak kiabálva lehetett. Köz­ben a munka sem szünetelt Ott József kapcsolóé szintén szolnoki. Vállalati lakásban a Gutenberg téren laknak. Már 18 éve van a válla­latnál — ahogy 6 mondja — baöotgozta magát a szak­mába. — Jó idóiós lennék — mondta. — Higgye el. ha valaki nálunk lehúz húsz évet. a csontláhan érzi az időt. Nem csoda, itt dolgo­zunk a szabad ég alatt, eső­ben. hóban, fagyban, sár­ban télen-nváron. Hogy hány fúrásón dolgo­zott már eddig? Ki győzi azt fejben tartani. Az orszá­got. mint a ten vérét Ismeri, a gazdag helységnévlistából csak néhány tucatot sorol Akár egy kegyet is megmozgatnánk Kommunista szombat a Járműjavítóban — János bácsi maradjon otthon, pihenjen — tanácsol­ta a szombati kommunista műszak előtt Parti János bri­gádvezető a nyugdíjba ké­szülő Hamar Jánosnak. — Dehogy maradok, itt a helyem... — hangzott a sér­tődött hangú válasz. A fiatalok kezdeményezték A hivatalos szabad szombat ellenére közel kileneszázan „blokkoltak” tegnap reggel a szolnoki Járműjavítóban, mintegy kétszázan pedig az épülő bölcsődénél, illetve a vállalat tiszaligeti üdülőjében jelentkeztek társadalmi mun­kára. „Kommunista szombat” — magyarázták a járműsölc otthon, s az érdeklődő isme­rősöknek. — A kommunista műszakot a fiatalok kezdeményezték — fogad Kozma József, az üze­mi KISZ-bizottság titkára. — Az akció szerves része az MSZMP XI. kongresszusa tiszteletére indított munka­versenynek. Közösen elhatá­roztuk, hogy a mai munka ellenértékét részben a jubi­leumi csekkszámlára fizetjük be, részben pedig hozzájáru­lunk egy ezerfős szakmun­kástanuló intézet felszerelé­séhez Vietnamban. A rövid tájékoztató után Kozma József üzemi sétára invitál. Utitársunk Kanyó Sándor, a városi KlSZ-bizott- ság titkára. Akik új helyet kere& tek Deák Lászlót, a személyko­csi-osztály pártalapszerveze- tének titkárát és Sándor Já­nost, a fiatal mérnököt hiába keressük megszokott munka­helyükön. — Sándor elvtárs egy Die­sel-mozdonyt járat be — se­gítenek a munkatársai, s ha­marosan Deák Lászlót is megtaláljuk: egy kocsin dol­gozik. — Üj helyet kerestem, itt többet segíthetek — magya­rázza mosolyogva. A teherkocsi-osztályon föld­indulásszerű robaj. Csabai József brigádvezető szerint, a műszak hangja. — Tizenhét fős brigádom­ból mindössze hárman hiá­nyoznak. Senkit sem agitál­tam, mindenki magától jött. Komáromi Károly brigádja a homlokajtó nyltószerkezetct egyengeti Fotó; Sárközi Katalin — Hát hogyne jöttünk vol­na — pihenteti egy pillanat­ra kalapácsát Polónyl László. — Ha tudjuk a munka célját, akár egy hegyet is megmoz­gatunk. A jubileum közös ügy, ugyanúgy mint a viet- námiak sorsa. A kárpitosműhelj^legboldo- gabbja Herczeg Miklós. Na­pok óta ébren álmodik: la­kást kapott. — Vége a hajnali vonato­zásnak. Zagyvarékasról a szol­noki Zagyva-partra költöztem. Mától kezdve, mint szolnoki dolgozom Szolnokért. Szomszédját, özv. Süveges Józsefnét arról faggatják munkatársai: ki főz, ki mos, ki takarít ma otthon? — A lányom. Tizenhét éves, ennyit igazán rábízhatok, — És a vasárnapi program ? — Várom a fiamat, aztán hármasban ünnepelünk, strandra megyünk, talán mo­ziba. A siker feltételes az öntözéses gazdálkodás Jó eredményekre számítanak a kisújszállási Tisza II. Tsz-ben A kisújszállási Tisza II. Tsz-ben az összes mezőgaz­dasági művelés alatt álló te­rület 80 százalékát öntözik. Az 5031 hektárnyi szántóból az idén már 3252 hektár ka­pott rendszeresen vizet, de a legelők öntözését sem hanya­golták el, így ezzel együtt 5264 hektár ebben az évben az öntözési tervük. Termé­szetesen a régi módszerekkel ekkora területet megöntözni nem lehet. A csaknem 8 és fél ezer hektáros közös gazdaság jól fel van szerelve mo­dern öntözőberendezések­kel. Takarékos fiatalok A karcagi KISZ-alapszervezetek az ÖTP-fiók dolgozói­nak segítségével tavaly májusban akciót indítottak annak érdekében, hogy minél több fiatallal megismertessék az ifjúsági takarékbetétet. Akkor egy hónap alatt 260 fiatal vállalta, hogy öt éven ót havonta rendszeresen 100, 20Ö. 300 vagy 400 forintot tartós betétként elhelyez távolabbi céljai magvalósításéra. A múlt év végén Karcagon már 602. me­gyénkben pedig több mint 7700 fiatal gyűjtötte, pénzét ifjúsági betétben. Szép számmal vannak köztük olyanok, akik a kezdet kezdetén beléptek, és jövő Ősszel már vissza­kapják évi 5 százalék kamattal s 1 százalék prémiummal növelt „tőkéjüket”. Karcagon ismét összefogott a KISZ és az OTP. Május­ban a SZIM fiatal (j°lS°zói, közül negyvennyolcán váltottak ifjúsági takarékbetétkönyvet. Felkeresték a Szerelőipari és a Fa-, Elektro-, Lakatosipari Szövetkezet ifjúmunkásait az előnyös takarékoscasi forma megismertetésével. Száznyolc új betétes az eredmény egy hónap alatt A magas növénykultúrák ön­tözésére kiválóan alkalmas CK-típusú forgószámyas be­rendezésből tizenkettőt ren­deltek, és jövőre még hat da­rabot vesznek. Az alacsony növénykultúrákat gördülő öntözőberendezés segítségé­vel látják el vízzel. Ebből a berendezésből, melynek jó részét saját műhelyükben gyártották, ^zintén tizenkét darab áll “rendelkezésükre. Ha kooperációs partnert ta­lálnának, vállalnák a gyár­tást nagyobb tételben is. A kisújszállási termelőszövet­kezet ebbén az esztendőben 155 millió forintos halmozott termelési értéket tervezett: a sikeres gazdasági év egyik alapvető feltételének tartják az öntözést. A tsz a növénytermesztéstől 21 és fél millió forint nyere­séget Vár. Ezen a fő ágazaton belül legnagyobb szerepe az őszi gabonának és a rizsnek van. Az előbbit 2066 hektá­ron, az utóbbit 1020 hektáron termelik. Terveik vannak a szója termesztésével. Tavaly még csak 34 hektárón, az idén 274 hektáron termelik, jövőre pedig 477 hektárra emelik a vetésterületét. A szövetkezet két ipar szerű termesztési rend­szerben termel kukoricát, cukorrépát, szóját és rizst. Ezeknek a kultúráknak eb­ben az évben már teljes ve­tésterületét megöntözték. A rizstermesztéshez a FAO gép­sort biztosított számukra. Ezekből a gépekből többet beépített technológiájába a gesztorgazdaság, a karcagi Lenin Tsz is. A Tisza II. Tsz- ben hatalmas gépparkja van. Most fejlesztik a műhelyt, új üzemcsarnokot építenek. A műhelyben jelenleg nyolc- vanan dolgoznák, s ugyan­ennyi a traktorosok száma is. A növénytermesztési munkák nagyrészét ma már a gépes brigád végzi el, de egyre na­gyobb szerepük van a gépek­nek az állattenyésztésben is. Előtérbe került a szako­sítás az állattenyésztés­ben is. A szövetkezetnek már van két szakosított sertéstelepe. Előkészítették a szarvasmar­ha-állomány szakosítását is. Most kezdik a magyar tarka tehénállomány keresztezését a bajor tarkával. Négyszáz szarvasmarhát hús előállítá­sára, kétszáz Szarvasmarhát pedig tejtermelésre állítanak be. A szakosítással megválto­zik az állatok takarmányozá­sa is: elsősorban természete­sen takarmányozásra, lege­lőn tartásra lesz szükség. És ez ismét Csák az intenzív le­gelőgazdálkodás, a2 öntözés fontosságát bizonyítja. K. L. A legmelegebb kovácsmfíhely A kovácsműhelyben leg­alább negyven fok lehet, Ho- rnonnal János szerint még több Is. — A mi munkánk nem könnyű, de valamennyien szívből, örömmel csináljuk. A kovácsműhelyből ma sincs hiányzó. Csontos István, aki a VTT- et is megjárta, épp egy vonó­horgot tüzesít: — Ilyenkor még többet dol­gozik az ember. Hadd le­gyen szép a városunk, hadd tanuljanak a vietnami gye­rekek. Már búcsúzunk, amikor Győré Lajossal, a Diesel­osztály vezetőjével találko­zunk. — Kiszámoltam, a mai munka értéke legalább száz- ötvenezer forint. Ezt a mun­kakedvet pedig, én egész év­re elfogadnám... H. D. elő. Az öccse is berendezé­sen dolgozik. — Akkoriban a tsz elég gyengén fizetett. Hárman voltunk testvérek, a pénz meg kellett. Jelentkeztünk az olajhoz. Igaz, hogy sok kel­lemetlen oldala is van az olajos életnek, de ennyi pénzt szakma nélkü sehol se keresnék — mondta. Vállás Épp újabb csővel toldták . meg a fúrót.. Beidegzödött, gyors mozdulatok, mázsás súlyokkal, mázsás súlyok alatt. Közben a visszaáramló iszap szökőkútja permetez az arcra, a védőkesztyűre, a bakancsra. Sietve csavar­ják az új csövet a régire. Ha a munkájukról kérde­zzem őket, szűkén mérték a ' szót. Azt mondták: nézzen szét és ez elég. Ne azt kér­dezze mért vagyunk itt, ha­nem miért maradunk. — A legfurcsább az egész­ben az, hogy ml sohasem ta­lálkozunk az olajjal. A fú­rást más részleg fejezi be — mondta Somlai Nándor. A berendezés egyre távo­lodott. Mára kitelt. A műút mentén elszórtan égtek a fáklyák. A már termelő ku­tak folyton égő biztonsági lángját nevezik így errefelé. Szépen szaporodnak. Hajnal­ban biztató, új erőt adó lát­vány, de ilyenkor, műszak végén, ahogv a nap ereje ki- fakítja a lángokat, mintha a fáklyák is fáradtabban vi­lágítanának. Szőke György

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents