Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-02 / 152. szám

4 8Z0LN0K MEGYEI NÉPLAP 1974. július 2. Mexikóváros Hajtóvadászat gerillák ellen Mexikóvárosból származó hírek szerint vasárnap Guer­rero államban súlyos össze­tűzés zajlott le a mexikói biztonsági erők és a Lucio Cabanas által vezetett „Sze­gények Pártja” gerillái kö­zött. A mexikói sajtó beszá­molója szerint több mint 5000 katona indított hajtó­vadászatot Cabanas gerillái­nak felkutatására Ruben Fi­gueroa szenátor május 30- án történt elrablását köve­tően. Konferenciát tart a Szocialista Iníernacionálé Chequérsben az angol mi­niszterelnök elővátosi rezi­denciájában vasárnap meg­nyílt a’ ^Szocialista Interna- cionálé ’évi konferenciája, amelyen 25 ország szociál­demokrata és munkáspárti vezetői vesznek részt. Ott van' a konferencián Harold Maison, Nagy-Bri- tannia mimiszterelnöke, Bru­no Kreisky osztrák szövet­ségi kancellár, Francois Mit­terand. a '.francia szocialista párt első titkára, Bratteli norvég miniszterelnök. Soa­res portugál külügyminiszter és mások. A konferencia nemzetkö­zi kérdésekkel foglalkozik, és ezen belül a kelet és a nyugat közütti kapcsolatok­kal, a közel-Skeleti helyzettel, valamint a {nyugati orszá­gok gazdasági problémáival. , i Török—román eszmecsere Bukarestben »vasárnap Ma- covescu román és Turan Gu- nes török külügyminiszter hi­vatalos megbeszéléseket foly­tatott egymással a két or­szág közti együttműködés és a nemzetközi helyzet kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó kérdéseiről. Izlandi választások Tegnap reggel megkezdő­dött a vasárnap tartott izlan­di általános választások sza­vazatainak összeszámlálása. Az első jelentések szerint a mintegy 150 ezer szavazásra jogosult állampolgárnak mintegy 89 százaléka járult az urnákhoz és a számítógépes előrejelzések szoros küzdel­met jósolnak a jobboldal és a konzervatívok között. Megváltozik az élet Épül az új távol-keleti vasútvonal Munkába indul az egyik komszomolista csapat az új vasútvonal építésén A Komszomol Központi Bizottsága országos je­lentőségű komszomolis­ta rohamépítkezéssé nyilvánította a Bajkál- Amur vasútvonal építé­sét. A komszomolisták első csoportja már meg is érkezett a helyszínre. A Bajkál—Amur vasútvo­nal az egyik legnagyobb sza­bású építkezés a Szovjet­unióban. Hossza Usztv—Kut- tól az Amur menti Komszo- molszkig csaknem 3200 kilo­méter. Ez több mint kétszer akkora, mint a turkesztán— szibériai és a pecsorai vasút­vonalak hossza, amelyeket a szovjethatalom évei alatt építettek a gyéren lakott vi­dékeken. Az új vasútvonal építésén a legkorszerűbb gé­pek dolgoznak, a munkálato­kat központi diszpécserszol­gálat irányítja. Rendkívül nehéz terepen, az örök fagy birodalmán vezet keresztül. Hét hegygerinc, tizenhat nagy folyam, számos folyó és szakadék keresztezi útját. Több alagutat, száznál több hidat és Viaduktot kell épí­teni, amelyek közül jóné- hány, technikai paraméte­reit tekintve, páratlan lesz a maga nemében. „A kimeríthetetlen gaz­dagságú Szibéria hatalmas területét keresztülszelő vas­útvonal építése — mondotta L. I. Brezsnyev a 'Komszo­mol XVII. kongresszusán —, megnyitja az utat egy új, hatalmas ipari körzet létre­hozásához: . a vasútvonal mentén új ipari vállalatok, bányák és városok létesül­nek, s természetesen új föl­deket vonnak mezőgazdasági művelés alá”. A Bajkál—Amur vasútvo­nal építését néhány évvel ezelőtt határozták el, amikor lefektették a kelet-szibériai és távol-keleti termelőerők intenzív fejlesztésének távla­ti tervét, amikor bővülni kez­dett a Csendes-óceáni or­szágokkal folytatott külke­reskedelem. Köztudott, hogy a Távol- Kelet, a hozzá tartozó hatal­mas területű Jakutfölddel, és a Bajkálon túli területtel a Szovjetunió egyik, legna­gyobb gazdasági körzete. Az ország területének csaknem 30 százalékát foglalja eL Mérhetetlen mennyiségű ter­mészeti erőforrásokkal ren­delkezik. Távol-Kelet déli kikötői a Csendes-óceán ka­pui, ahonnan tengeri utak vezetnek az Ohotszki-tenger partvidékére, Csukotkára, Kamcsatkára, valamint a távoli külföldi országokba. A körzet gazdasági tovább­fejlesztése megkívánja, hogy új vasútvonalakat építsenek: komplexumok létesülhetnek e területen. Az épülő vasútvonal kör­nyékén már számos iparvál­lalat üzemel. Folyik a kő­szén-, csillám-bányászat és az erdőkitermelés. 1975-ben már áramot ad a Zéjai ví­zi erőmű, amelynek körzeté­ben az iparvállalatok egész komplexuma épül. A Bajkál —Amur vasútvonal mentén fekvő, több mint 200 ezer la­kosú Amur menti Komszo- molszk hatalmas iparköz­pont. A környék gazdasági 'fejlesztése tehát már meg­kezdődött, a terület lehetősé­gei azonban még távolról sincsenek kiaknázva. A Bajkáltól északra fekvő vidéken színesfém-lelőhelye­ket tártak fel. Ezek érctarta­léka akkorra, hogy bázisán felépülhet egy ércbányaipari vállalat. Az udokáni rézbá­nya a Szovjetunió egyik leg­nagyobb rézlelőhelye. Bázi­sán hatalmas ércdúsító kom­binát létesülhet. Igen nagy jövő előtt állnak más szí­nes- és ritkafém-lelőhelvek is. Szintén a vasútvonal men­tén fekszik egy nagy kok­szolható szénlelőhely éj; egy igen kiváló minőségű vas­érclelőhely. E hasznos ásvá­nyi kincsek bázisára hatal­mas kohóipari központ énül- het. A vidék azbeszt, molib- dén, ón, arany, valamint építőipari nyersanyagban is gazdag. A hatalmas fenyves­erdők nagyszerű nyersanya­got szolgáltatnak a cellulóz- és papíripar számára. A Léna felső és középső folyásánál, a Vilyim, Olek- ma, Szelenga és Burej folyó­kon fel lehet építeni néhány nagy vízi erőművet. A Baj­kál—Amur vasútvonal kör­nyékének geológiai szerkeze­te lehetővé teszi, hogy a jö­vőben újabb természeti kin­cseket tárjanak fel. Az új vasútvonal megépí­tésével sokoldalú fejlődés­nek indul a Bajkál-tó és a Csendes-óceán közötti hatal­mas terület. Építésén vala­mennyi szovjet köztársaság fiataljai részt vesznek. ilyen módon pedig új ipari Útnak indultak az első komszomolisták a Bajkál—Amur vasútvonal építésére 1 E b !-gyetlen pil- (lanatra sem lehet kétsé­ges, hogyha maj­dani unokáink mai napjainkról tanulnak majd a történelemben, úgy tanulják majd ezt az időszakot többek között, mint a díjak ko­rát. Ez az. ami a távoli jövőt illeti. Ami a jelent: a fenti megállapítá­som igazolja, hogy nem vagyok ment a rút irigység bű­nétől. Amikor Nimfa- és Arany­lemez-díjak. Film és Kuvasz díjak sorjáznak az apókkal és társa­ikkal. ,fájó szívvel veszem tudomásul, míg nekem sem­mi, másoknak díj, sőt díjak. Odáig jutottam, hogy a szomszédék Flo- kija, pardon Mál- nay Derby Frédy­ra, amelyet a díj­talanok kaphatná­nak meg, akár az­zal a címmel is, hogy a Díjtalanok Az ötleítelen ötlet je tudatosan té­veszt össze a sar­ki fácskával, lebe­csülését így is ki- nyilvánítandóan velem, a díjtalan­nal szemben, ö most nvert ugyan­is valami díjat. Farkáért, füléért, teljesen mindegy: Floky alias Fredy díjazott. Én nem! Mindezek előre- boesájtása után nagyonis érthető, hogy jelentős időt és teret szentel­tem egy olyan dí­jazás kidolgozásá­díja. Ha már ugye a díjak korát él­jük. Ám fantá­ziám nem állt meg e kézenfekvő, bár kétségkívül hasz­nos díj ötleténél és merészen csa­pongóit tovább olyan területekre Is, ahol például már anyagi meg­fontolások is számbajöhetné- nek, megalapítha­tó lenne például a Pénztelenek pén­ze. Ha van a díj­talanok díja, mi­ért ne lehetne a pénztelenek pén­ze e szellemi és gyakorlati analó­gia alapján? Vagy: miért ne lehetne kitalálni az antialkoholis­ták alkoholját? Az antinikotinisták füstszűrös nikotin­ját? A nőgyűlölők nőjeit? A díjtala­nok díjának ana­lógiájára alapítan­dó lehetőségek távlatai belátha- tatlanok. Miért ne lehetne helye is­mét csak például a nap alatt az anti- humoristák humo­reszkjeinek is? Na ugye, hogy van is! Csak erre még a díjtalanok díját sem lehet meg­kapni. (gyurkó) Thomas Mami’ juhi eum Klaus Höpcke művelődés- ügyi miniszterhelyettes veze­tésével országos munkacso­port alakult az NDK-ban, amelynek feladata, hogy elő­készítse Thomas Mann szüle­tése 100. évfordulójának megünneplését. Az évforduló alkalmából 10 kötetben kiad­ják Thomas Mann regényeit és elbeszéléseit és a jénai Friedrich Schiller Egyete­men tudományos konferenci­át rendeznek. / ítéletidő Chilében A chilei junta vasárnap 13 tartományt katasztrófa súj­totta területnek nyilvánított, miután a napok óta tomboló esők és hóviharok mintegy huszonöt ember halálát és komoly anyagi károkat okoz­tak. A térségből érkező jelen­tések szerint többezren haj­lék nélkül maradtak, utak, hidak váltak a vihar marta­lékává, több helyen nagyará­nyú földcsuszamlás történt. Geológiai térkép a Szojuz—9 felvételei alapján A Szojuz—9 szovjet űrha­jó által készített felvétele­ken a Hold-kráterekhez ha­sonló. gyűrű alakú képződ­ményeket fedeztek fel. Ezek az alakzatok, amelyek való­színűleg a Hold krátereihez hasonló eredetűek, a távoli múltban keletkeztek. Átmé­rőjük több. mint 100 km, és mivel nagy területen lepusz­tultak, azonosításuk a Föl­den igen nehéz. A Szojuz— 9 felvételei alapján a szov­jet tudósok 8000 négyzetki­lométer területről 1:10 mil­lió léptekkel egy geológiai térképet állítottak össze. A térkép kimutatja a Föld geo­lógiai struktúrájának eddig ismeretlen szabálytalansá­gait, és segítheti a geológu­sokat az ásványkutatásban. Közép-Ázsia feltárásai jó megegyezést mutatnak azok­kal a következtetésekkel, amelyekre a tudósok az űr­ből érkezett fényképek alap­ján jutottak. Az Apollo-program után Az elmúlt öt évben a r Holddal és a Földdel kap- r csolatban a tudomány új is­meretekkel gazdagodott. A t Hold evolúciós folyamatát 1 ma már másként látjuk, és t a földkéreg tektonikus moz- t gásainak ismeretében a Föl- 1 det is más szemmel nézik a c geológusok. 1 A Hold valamikor meleg 1 égitest volt. Később vulkáni J folyamatok zajlottak le bel- i sejében. A Hold sem topog- s ráfiailag. sem morfológiailag nem szimmetrikus. Az Apol- lo-repülések is bizonyítot­ták, hogy a Hold kb. 3 mil­liárd évvel ezelőtt vált inak­tívvá és hűlt ki. A Föld ak­tív égitest, amelynek belső hőmérsékletét a kőzetek ra­dioaktivitása tartja fenn. Feltételezhető, hogy a Mars most van e belső „fűtési korszak” kezdetén. A kuta­tók napjainkban még a holdkőzetek analízisét vég­zik. Víztávvezeték a sivatagban A képen Iáiható víztávvezeték az afrikai Szenegálban épül, az ENSZ támogatásával. A Guiers-tó vizét szál­lítja majd a fővárosig, Dakarig, miközben sok leágazás­sal a földek számára is felfrissülést, termőerőt nyújt Az Egyesült Nemzetek Szervezete segélyakciókkal támogatja az aszálysújtotta afrikai államokat. Ez azon­ban csak időleges megoldás Mauritánia, Szenegál, Mali, Felső Volta, Nigéria, Csád, Etiópia és a többi ország számára. Nyilvánvaló, hogy lövőjük biztosítása érdeké­ben az aszály következmé­nyeit meg kell előzniük. Ezt úgy érhetik el. hogy víznye­rőhelyek létesítésével és víz- távvezetékek éoítésével ön- tözhetővé teszik a földeket. Különös ellentmondás ugyanis, hogy amíg nagv te­rületek az aszálytól szen­vednek, a föld mélyebb ré­tegeiben — még s sivatagok alatt is —. valamint a ma­gasabban fekvő területeken, tóvidékeken bőven van víz. Az aszály elhatalmasodása azzal a veszéllyel jár. hogy a sivatagi területek egvre nagyobbodnak. Pedig az ön­tözéssel még a homoksivata­gok is termékennyé tehetők (oéida erre a szovjet Közép- Ázsiában és Kazahsztánban folytatott sikeres „területhó­dító hadjárat”). AZ OKGT NAGYALFÜLDI KUTATÓ ES i ~LTARÖ ÜZEM tűzrendészet! előadói munkakör betöltésére állást hirdet. FELTÉTELEK: technikusi vagy középiskolai és kétéves tűzrendészeti tanfolyami végzet ség, valamint a tűzoltó készülékek ellenőrzésére jogosító bizonyítvány. BÉREZÉS: kollektív szerződés szerint. JELENTKEZÉS: személyesen vagy levélben a Nagyalföldi Kutató- és Feltáró üzem személyzeti osztályán. Cím: 5000, Szolnok, Munkásőr üt 46. t

Next

/
Thumbnails
Contents