Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-02 / 152. szám

1974. július 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 \ A láthatatlan rendező Bár a láthatatlanságnak nincsenek fokozatai — mond­ta Mátrai Betegh Béla ab­ban a műsorban, melyet a neves rádiórendező, dr. Cse- rés Miklós munkáinak szen­telt —, mégis a rádióban mintha jobban látszana a rendező, mint a színházban. A rádió színpadán ugyanis nem takarja el a rendezőt annyira a látvány, a figyel­met nem tereli el a mozgal­massá.;. De a rádióban a láthatat­lanság nemcsak azt jelenti, hogy szerényebb eszköztár­ral kell a mondanivalót megfogalmazni, hanem — épp e láthatatlanságból fa­kadóan — a rádiószínház egy sor olyan lehetőséggel él­het, amely más színpadokon nem adatott meg. Meg tudja szólaltatni a néma gondola­tot, megszemélyesítheti a tárgyakat, térben és időben még talán a filmnél is sza­badabban csaponghat. Hetek óta tart a sorozat', melyben egy életmű legjobb darabjait, Cserés Miklós dr. alkotásait mutatja be á rá­diószínház. Mátrai Betegh Béla műsorának is ez az ap­ropója, de az összeállítás túl­mutat ezen. A rendezővel beszélgetve sorra veszi azo­kat a hangi kifejező eszkö­zöket, amelyek igazán rádió­szerűvé teszik a rádiót, s egy-egy emlékezetes hangiá- ték részletével illusztrálja is az elmondottakat. Azt, hogy hogyan lehet akusztikus hatásokkal egyet­len szereplő hangját három különböző dimenzióban meg­jeleníteni, Sarkadi Imre, A gyáva című művéből bemu­tatott részlet bizonyítja. A darab főszereplője egyben saját maga narrátora, ugyan­akkor egy, a gondolati síkot tükröző belső monológot is hallunk. (A játék egyébként a rendező legújabb műve, a héten mutatja majd be a rádió.) Évekkel ezelőtt készített egy hangjátékot Hemingway” Az öreg halász és a tenger című, látszatra nem éppen rádiórg termett regényéből. A most hallott részlet érzé­keltette, milyen hatások, hangi kifejezőeszközök le­hetnek ,a feszültségkeltés eszközei, hogyan lehet zené­vel élővé tenni a tengert. Az alig több mint egyórás beszélgetés a már említett és hasonló példák segítségével olyan műhelytitkokat ismer­tetett meg a hallgatóval, amelyek mindig valamilyen gondolat kifejezésének szol­gájaként jelennek meg, s ha mindezekről többet tu­dunk, könnyebb megérte­nünk a rendező szándékát, mondanivalóját. Akik az elmúlt héten gyak­ran hallgattak rádiót, Cse­rés Miklós dr. három művé­vel is találkozhattak. Tera- yama Yamamba című költői játéka, a félelemmel teli bar­bár hegyi falvakba visz el bennünket. Japánban még néliány évtizeddel ezelőtt is az volt á szokás, hogy aki megöregedett, kitették a hegyre, az éhhalálba. Ez volt a törvény. A drámai sodrású játék a törvény ellen har­colókat mutatja be megrázó erővel. Mind a szereplő meg­választása. mind a rendezés szempontjából Cserés leg­jobb művei közé tartozik ez a hangjáték. Egészen más világ Veres Péter Rossz asszony című regényének rádióváltozata. S hogy témaválasztásban, sőt műfajban egymástól tá­vol álló területeken is ott­honosan mozog Cserés Mik­lós, hogy nem idegen tőle a játékosság, a humor sem, azt a vasárnap délelőtt közvetí­tett mesejáték, Pákolitz Ist­ván A király npnialiója cí­mű bohókás története bizo­nyítja. — trőmböczky — Megkezdődtek az egyetemi és a főiskolai felvételi vizsgák Országszerte megkezdődtek az egyetemi és a főiskolai felvételi vizsgák a felsőokta­tási intézmények nappali, es­ti és levelező tagozatain. A következő hetekben több tíz­ezer jelölt tudásáról győződ­nek meg a felvételi bizott­ságok. Azok a diákok, akik­nek jelentkezési lapja sza­bályos volt, és jelentkezésü­ket elfogadták, legalább 8 nappal a kitűzött felvételi vizsga előtt értesítést kap­tak: hol és mikor kell felvé­telizniük. A felvételi vizsgá­kat általában július első két hetében tartják, július 31-ig azonban mindenütt befeje­zik. A felsőoktatási intézmé­nyek felvételi rendszere le­hetővé teszi, hogy a szak- középiskolát végzettek szak­irányú továbbtanulás esetén az egyik felvételi tárgy he­lyett — részben vagy teljes egészében — egy kijelölt szakmai, elméleti érettségi vizsgatárgy anyagából fel­vételizzenek. A tanulmányi versenyek — így a szakmai tantárgyi vagy összetett szak­mai versenyek — győztesei, helyezettjei az egyik vagy mindkét felvételi vizsga­tárgyból felmentést kapnak. Az egészségügyi szakközép- iskolákat végzettek a szól'='i felvételi vizsgán a biológia helyett például az „anató­mia—élettan—belgyógyásza­tot” gyógyszerész karon pe­dig az „anatómia—élettan— laboratóriumi ismereteket” választhatják. A biológia fel­vételi alól mentesülnek, akik az egészségügyi szakközép- iskolák országos szakmai ver­senyén az első tíz helyezett közé kerültek. A bölcsészettudományi, az állam- és jogtudományi ka­rokra pályázók tárgyanként központilag kitűzött, egysé­ges írásbeli feladatok alap­ján tesznek felvételi vizsgát. Ugyancsak ilyen feladatok alapján folyik a vizsga a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen, a gazdasági főiskolákon, az or­vostudományi egyetemeken, a tanárképző főiskolákon és a felsőfokú tanító-, illetve óvónőképző intézetekben. Az írásbeli feladatok egy részét általában kérdéssorokat tar­talmazó feladatlapok — tesz­tek — segítségével bonyolít­ják le. Az idén széles kör­ben alkalmazzák műszaki egyetemeken a szakmacso­portos felvételi vizsgát. Akik sikeres felvételi vizs­gát tettek, de helyhiány mi­att elutasították őket, az adott egyetem rektorához cí­mezve fellebbezhetnek, kérve a szaktárca elbírálását. A fellebbezések nyomán a vég­ső döntésekre augusztus vé­gén kerül sor. Körülbelül 10 ezer mun­kás és paraszt származású fiatal az egyetemek, főisko­lák KISZ-szervezeteinek elő­készítő tanfolyamain készült fel a felvételi vizsgákra. Ebben az esztendőben is jellemző volt az aránytalan jelentkezés az egyes fakultá­sokra, szakokra. Pszichológia szakon í3-szoros, a művé­szeti fakultásokon általában 7—10-szeres, a magyar—tör­ténelem szakokon 15—18-szo- ros, _ az idegennyelveknél 3— 4-szeres, az állam- és jogtu­dományi karokon 4-szeres, az orvosi karokon 3—4-sze­res a túljelentkezés. A kívá­natosnál kevesebb viszont a jelentkező az agrár-, a mű­szaki tanárképző és bizonyos építési szakokon. r Általánossá és egyenértékűvé Körzetesített iskolák, tanyai kollégiumok, ösztöndíjak 0 Az iskolák körzetesítésé­vel a szakrendszerű oktatás ugrásszerűen fejlődött me­gyénkben, s országosan is jó helyezést jelentve eléri a 98.7 százalékot. Felbecsülhetetlen előnyt jelent ez a tanyai .gyermekek számára, akikkel eddig egy vagy két nevelő foglalkozott, mégpedig úgy, hogy több osztályt tanított egyszerre, egy tanteremben. Cáfolhatatlan tény, hogy a körzetesítés nélkül nem le­hetett volna célul tűzni az általános iskolák közötti kü­lönbségek megszüntetését. Hogyan tovább? A körzetesítés előnye te­hát vitathatatlan, — de egy­úttal új, megoldásra váró gondokat szülő is. Helyen­ként velejárója az olyan példa, mint a Tiszafüred— kócsiak esete. Ott és néhány más helyen a gyerekek több kilométert gyalogolnak a buszmegállóhoz és vissza, s amellett napi 40 kilométert utaznak. Ez — főleg piaci napokon, amikor a buszon egy gombostűt sem lehet le­ejteni, rendkívül fárasztó, károsan hat a tanulásra s a nevelőmunkára egyaránt. Bizonyításul azt hiszem, felesleges említeni, hogy a menetrend miatt a* bejárók szakköri foglalkozásáról, tel­jes értékű mozgalmi mun­kájáról, valamennyi iskolai rendezvényen való megjele­nésről szó sem lehet. Emel­lett az iskola és a szülői ház kapcsolata is nehézkes. Ese­tenként tehát nem teljes megoldás a körzetesítés. S éppen azoknál a gyer­mekeknél. akiknek a legna­gyobb szükségük volna tel­jes értékű segítségre, hiszen a tanyavilág negatív hatása közismert. Közismert a ki­vezető út is: a tanyai kollé­giumok hálózatának további fejlesztése. Megyénk ilyen vonatkozásban is kezdemé­nyező szerepet töltött be, s országosan élenjáró a tanyai kollégiumok hálózatának fej­lesztésében. Nélkülözhetetlen út ez. A szülők értékelik en-' nek az intézménynek felbe­csülhetetlen hasznát. A kun­hegyesi tanyai kollégiumba péidául nemcsak a község, hanem a környező települé­sek tanyavilágából is sok a jelentkező. Az általános iskolák kö­zötti színvonalkülönbségek megszüntetése azt is jelenti, hogy a túlnyomóan fizikai dolgozók gyermekeiből ver­buválódott tanulók, minde­nekelőtt a jó képességű gyer­mekek útjának egyengetésé- ben a tantestületeknek és a tanácsok illetékes osztályai­nak fokozniuk kell azt a hivatástudattal végzett, ne­mes célú munkát, aminek eredményei már kézzelfogha­tóak. A módszerek kiforrottak Például: Szolnokon mate­matikából. magyarból és oroszból 24 előkészítő tanfo- lyamot szerveztek, tíz fizikai dolgozó gyermeke számára ösztöndíjat alapítottak. Évek óta kb. száz tanulót visznek táborba, ahol oroszból és matematikából felkészítik őket. Hasonló törekvések me- gyeszerte találhatók. Például Túrkevén is hét fizikai dol­gozó gyermeke számára ala­pítottak ösztöndíjat. Az ilyen kezdeményezések mind szé­lesebb körűvé tételének tár­sadalmi haszna vitathatat­lan. Ezért elismerésre méltó az is, hogy a megyei tanács vb művelődésügyi osztálya évek óta matematika és orosz előkészítővel egybekö­tött úttörőtábort üzemeltet a Balaton mellett. Elismerésre méltó az is, hogy egyre több _ iskolában új módszerekkel kísérletez- -nek. Tiszafüreden például egésznapos iskolakísér­letet vezettek be. Szolno­kon három intézetben isko­laotthonos osztályokat szer­veztek, Jászladányon, s más­hol is korrekciós osztályokat hoztak létre. Általánossá az általánost A Szőnyi-kert fái alatt A megye népművelőinek továbbképzése Zebegényben A zebegényi Szőnyí-múze- um kertje felszalad a hegy­re, s aki a tetőre felérve szét­tekint, messzire lát. Látja a csodás Dunakanyart, az ap­rócska zebegényi temetőt, az egymáshoz b’úvó házakat, s igen: a korhadt falócát is; mindazt, mit vászonra álmo­dott a mester, Szőnyi István, a „legpóztalanabb magyar festő”. Bernáth Aurél szerint Sző­nyi élete Budapesten, Zebe­gényben és a Budapest—Ze- begény közti vonaton telt el. 1927-ben például három év­re elnyerte a római Accade- mia Ungheria tagságát, de háróm hét után visszament Zebegénybe. Azt mondta, nem lehet az olasz tájat fes­teni. .. Legtöbben a klubosok A híres kert Szőnyi István halála óta alkotótábor, azaz... most egy hétig továbbképzési központ. A parányi faházak lakói Szolnok megyei népmű­velők. — Hagyományos nyári tá­borunk résztvevői szakkörve- zetők, klubkönyvtárosok, alapvizsgára kötelezett főhi­vatású népművelők és klubo­sok — fogad Horváth Attila, a Ságvári Endre megyei Műve­lődési Központ csoportveze­tője. — összesen közel százan vagyunk, a legnépesebb a klubos küldöttség: itt kezdő és haladó szekciót is szer­veztünk. A kezdők többek között munkatervet, műsor- és for­gatókönyvet készítenek-'közö- sen, míg a haladók tovább­képzési programjában olyan előadások szerepelnek mint: Demokrácia az ifjúsági klub­ban, Az interjú mint kutatá­si módszer, A zenei nevelés módszerei stb. Minősítőre készülnek a szakkörvezetők — Érdekes a főhivatású népművelők, illgtve a klub-- könyvtárvezetők „tananyaga” is. Közösen hallgatnak tájé­koztatót a közművelődési párthatározat időszerű fel­adatairól, majd konzultáció­kon, gyakorlati foglalkozáso­kon vesznek részt. A népi­díszítő szakkörök vezetői Fe­jér Mária irányításával mi­nősítő vizsgájukra készülnek. Akad persze közös program is jócskán. Kirándulás Vi- segrádra, túra a Börzsönybe, vetélkedő a Dunakanyar tör­ténelmi és művészeti neveze­tességeiről — mind, mind a kikapcsolódást hivatott biz­tosítani. — Tartogatunk egy megle­petést is — kapcsolódik a be­szélgetésbe a jászberényi Ge- dei László. — Szabadtéri színpadunkon a rádió közis­mert műsorvezetője, Czigány György szerepel, neves fővá­rosi előadóművészek társasá­gában. Mint hírlik, a műsort felvételre rögzítik. Párát k ozás a Dunakanyarral Három klubvezető: Jenei Lajos, Nádházi Sándor és Molnár Lajos érkezik — va­lamennyien turistaöltözetben. — Kirándulunk — magya­rázza Nádházi, aztán később még hozzáteszi: — Egyszer a klubot is elcsalom ide. Ze- begény ugyan messze van Tó­szegtől, de ez a látvány min­den fáradtságot megér. Jenei Lajos már az otthoni programon töri fejét: — Tetszett a karcagiak be­mutatója, a helytörténeti ve­télkedő. Fogadom, ősszel megcsináljuk a mezőtúri vál­tozatát. Hirtelen megelevenedik a tábor, vége a program sze­rinti csoportos konzultáció­nak. Valaki egy papírlapról a másnapi menüt olvassa fenn­hangon, sokan a múzeumba térnek be, újabb (ki tudja hányadik) Szőnyi-„kóstoló- ra”. Előttem kisebb vitatko­zó csoport, terveikről esik szó. A beszélgetésbe bele­hallgatva annyi biztos, ha az elmondottak fele megvalósul otthon... — a tanfolyam már elérte célját. H. D. A tantestületek egyre na­gyobb gondot fordítanak ar­ra, hogy áz évfolyamvesz­tések aránya csökkenjen, s minél többen végezzék el az általános iskolát. A hatéko­nyabb oktató-nevelő munka mellett az iskolaérettségi vizsgálatok kiszélesítése, az automatikus továbbhaladás­ba való bekapcsolódás, az óvodát, illetve iskolaelőkészí­tőt végzettek számának nö­vekedése is hozzájárult ah­hoz. hogy a most zárult tan­évet megelőző három évben 11,6 százalékról 8,2 száza- lékra csökkent az első osz­tályos tanulók évfolyamvesz­tése, s lényegében ugyanez mondható el a többi évfo­lyamról is. Közrejátszott ebben a pót­lófoglal kozásQk bevezetése. A jászberényi járásban pél­dául 445 tanuló járt pótló­foglalkozásra. s 84 százalé­kuk erdményes vizsgát tett Közismert, hogy az évfo- lyamvesztők nagy része cigány származású. Ezért az álta­lános iskolák általánossá té­telének sarkalatos pontja a cigány származás^ gyerme­kek fokozott mérvű segítése. Büntetéssel általában keve­set lehet elérni szüleiknél, hiszen a legtöbb esetben ki sem tudják fizetni a bírsá­got. Jó szóval, állandó kap­csolattartással viszont me- gyeszerte egfre jobban el­érik nevelőink, hogy mind több cigánygyerek jut a fel­ső tagozatba, s szerencsére mind gyakrabban fel-fel tűnnek a középiskolákban is. Ez annak az eredménye, hogy sokat javult a cigány származású tanulókkal való foglalkozás. Mezőtúron pél­dául tizenkét cigánycsalád kapott szociális segélyt har­minchat 'gyermek tanulásá­hoz. Nem véletlen tehát,' hogy ebben a városban min­den cigánygyerek jár isko-' lába. Jó kezdeményezések: máshol is tapasztalhatók. Jászberényben például ci­gány napközis osztályt hoz­tak létre. Tiszaburán és Kunmadarason szintén nap­közi otthoni elhelyeeéssel segítik őket. A jászberényi járás négy községében nyolc csoporttal cigányosztályokat szerveztek, s gondoskodtak a tanulók tanulószobai el­helyezéséről. Ez is, más is arra figyel-' mezetet bennünket, hogy az oktató-nevelő munkában a központi tényező végered­ményben mégis csak a neveJ lő. aki „hiánycikk” lett. Á kunszentmártoni gimnázium­ban például kémiatagozatos osztály van. ugyanakkor a járás általános iskoláiban mindössze három kémiasza­kos nevelő tevékenvkedik. Miért csak ennyi? Ne bo­gozzuk most a szaktanári el­látást. hiszen a szálak mész-' szire, a megye hatásköréből kieső főiskolákhoz vezetnek. Maradiunk csak a tanító-’ képzésnél, hiszen az utóbbi években tanítókból is nagy hiány van. s képzésükben a jászberényi tanítóképző ré­vón megyénk — a szomszéd megyékre való kihatással — érdekelt. No, de erről n kö-' vetkező számunkban szólunk.' (Folytatjuk.) Simon Béla Átalakul az élővilág a kiskörei vízlépcső környékén (Tudósítónktól.) A Kiskörén megépült má­sodik tiszai vízlépcső és a néhány éven belül kialakuló 127 négyzetkilométer nagy­ságú víztározó nemcsak az Alföld mezőgazdaságát, ha­nem a környezet élővilágát is átalakítja, ezért a duz­zasztómű környékén megkez­dődött a tudományos kutató munka. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság Kiskö­rén berendezett labora­tóriumában hidrobioló- gusok és vegyészek dol­goznak, és egyre gyakrabban látó- ' gatnak a környékre tudomá­nyos intézetek, szervezetek munkatársai is. A víztározó szomszédsá­gában, Abádszalók határá­ban két töltés között két ki­lométer hosszú, háromszáz méter széles modelltározót alakítottak ki, amelyben a leendő nagy tóhoz hasonló hidrológiai, biológiai körül­ményeket teremtettek. A víz­zel elárasztott területen, amelynek egy részét erdő, cserjés növényzet borítja, azt vizsgálják a kutatók, hogy miként hat a vfz minőségé­re az abban rothadó nö­vényzet. A vizsgálat alapján dön­tenek arról, hogy a kis­körei víztározóban, — amelynek területét har­minc százalékban erdő borítja —. a feltöltés előtt mennyire kell majd kiirtani a növényzetet. A modelltározóban egyéb­ként néhány héttel a víz megjelenése után megkezdő«' dött a tavi élővilág kialaJ kulása, nyílik a tündérró­zsa és a vízi rovarokkal táp« lálkozó ragadozó növény, a rence is megtelepedett. A vízlépcső környékén néhány ritka, főleg mocsarakban ho­nos vízi madár is felbuk­kant, a vadkacsók és szár­csák pedig csapatokban lep­ték el a vízpartot. A folyó duzzasztása mi- j att megváltozik a „sző- i ke Tisza” képe is. a ] máskor sárgás-szürkés 1 színű víz szokatlanul át- ] tetszővé válik, a lassúbb sodrás miatt le­ülepszik a hordalék, és a meder alján megjelennek a Tiszában ismeretlen vízi nö­vények. 4 * I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents