Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-28 / 175. szám

1974. WU us 88. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tilos utakon Megyei helyzetkép a szabálytalan építkezésekről Az utóbbi néhány évben észrevehetően meglazult az építési fegyelem. Az ország egye» területein tömegesen jelentek meg az engedély nélküli, vagy az engedély­ben foglaltaktól lényegesen eltérő épületek. Ez a jelen­ség egyes helyeken n terve­zettnek nem megfelelő tele­pülésszerkezetet i eredménye­zett, ami megnehezítette a közművek építését, a fejlesz­tési tervek végrehajtását és egyéb szempontból is sértett köz- és magánérdeket egy­aránt. E káros tendencia megál­lítására 1972-ben kormány­határozat született, amelyet az Építési és Városfejleszté­si Minisztérium rendelete követett 1973-ban. Miért nem kérnek engedélyt ? Az engedély nélküli épít­kezések okait vizsgálva kide­rül. hogy a kérdés káros le­egyszerűsítése volna, ha csu­pán az építtetők hanyagsá­gát, esetleg a fizetendő ille­tékek megtakarítását venné számításba. Az építtető oly­kor a legjobb akarat mel­lett is megszegi kötelezettsé­gét, mert nem tájékoztatják kielégítően. indokolatlanul nagy mértékű építési tilal­mat rendelnek el, nincs meg­felelő számú és minőségű cseretelek vagy éppen túl bonyolult és hosszadalmas az engedélyezési eljárás. Mindezt kiegészítette, hogy az építésügyi hatósáeoVnnk 6okáig nem volt a kezükben megfelelő eszköz az engedély nélküli építések megakadá­lyozására, illetve a megle­vőkkel sem éltek mindig megfelelően. Az alacsony összegű bírságoknak nem volt visszatartó ereje, de a kis községek többségében eleve alig bírságoltak. A kö­zeli ismeretség, az előadók gyakori cserélődése, a nép­szerűtlen intézkedésektől va­ló liúzódozás. a ..jobb a bé­kesség” szemlélet arra veze­tett, hogy nem nagyon tö­rődtek az építési engedélyek­kel. Ezt a szemléletet indo­kolta látszólag, hogy az en­gedély nélkül, vagy az enge­délytől etérően emelt épüle­tek többsége önmagában megfelel a műszaki követel­ményeknek, csak éppen az elhelyezésük, a környezetbe illeszkedésük hagy kívánni­valót. Ezek az épületek „ki­lógnak” az utcaképből, a ga­rázsok például közvetlenül az utcára nyílnak, s az aitó- szárny eltorlaszolja a járdát Ezerharmincnégy épület A Szolnok megyében vég­zett felmérés ezerharminc­négy szabálytalan épületet derített fel. Alapos okunk van azonban a feltételezésre, hogy ez a szám nem teljes. Kunszentmártonból, Kunhe­gyesről, Ű.jszászról. Kende­resről például azt jelentette a helyi tanács, hogy ezekben a nagyközségekben az utóbbi tíz évben nem volt engedély nélküli, vagy az engedélye­zettől eltérő éoítkezés. E köz­ségek lakói, de a járási hi­vatalok megfelelő osztályai is kapásból cáfolják ezt az elhamarkodott, nyilván nem megfelelő tájékozódás után született véleményt. A legtöbb szabálytalan építkezést Szolnokon. Jászbe­rényben, Cibakházán, Abád- szalókon, Cserkeszöllőn és Jászszntandráson derítették fel. Ez azonban nem jelenti, hogy — különösen n nagy­községek, községek esetében — valóban ott volt a leg­több. Bizonyítja viszont azt, hogy a tanácsok komolyan vették a kormányhatározat­ból és a miniszteri rendele­tekből rájuk háruló feladato­kat. s lehetőségeik szerint igyekeztek gátat szabni a szabálytalan építkezések el- burjánzásának. A kormányhatározat óta A kormányhatározatot és ez azt követő miniszteri ren­deleteket a, lakosság túlnyo­mó többsége helyesléssel fo­gadta. Az érintettekre ter­mészetesen ez nem mondható el. de jellemző, hogy az épí­tésrendészeti bírságot meg­állapító első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezé­sek többsége nem a bírság jogosságát vitatta, csunán az épület értékének megállapí­tásával szemben emelt kifo­gást, a befizetési határidő meghosszabbítását. vsgv részletfizetési kedvezményt kért. A fellebbezők jelentős része sérelmesnek tartotta. hogy most szabtak ki jelen­tős összegű pénzbírságot olyan cselekményért, amit esetleg évekkel ezelőtt követ­tek el, s ilyen alapon kér­ték az összeg elengedését. A bínság egyébként a szabály­talanul emelt épület értéké­nek 10 százaléka és egyes esetekben eléri a 15—20 ezer forintot is. Az általános gyakorlat sze- rint az építési hatóságok csak a legvégső esetben fo­lyamodnak a bontás elrende­léséhez. Szolnokon például 255 szabálytalan építkezést találtak és 33 esetben ren­delték el a bontást. Hatékonyabb megelőzést A büntetés utólag már ke­veset változtat a helyzeten. Az emberek kifizetik — oly­kor bekalkulálják a költség­vetésbe — és minden marad a régiben. Természetesen a pénzbírságnak van bizonyos visszatartó ereje, ezért a Szeptember 1 tői 50 forint kiegészítés Nem része a bérnek és a keresetűek Szeptember 1 -én lépnek életbe a tüzelő- és üzemanya­gok új fogyasztói ára, s el­sőízben szeptemberben fizetik a' munkásoknak és alkalma­zottaknak a havi 50 forintos bérpótlékot. Ugyancsak szep­temberben emelik fel 50 fo­rinttal a gyermekgondozási segélyt és a nyugdijat. A bérpótléknak, valamint a gyermekgondozási segélyek és a nyugdijak 50 forinttal történő felemelésének kizáró­lagos célja és szerepe az ár­emelésből adódó többletkia­dás ellensúlyozása. Éppen ezért ezeket az ötven forin­tokat minden szempontból különleges elbírálás illeti: — az 50 forintos -bérpót­lék nem számít bele az átlag­bérbe. azt semmilyen levonás nem terheli. fPl. nyugdíjjáru­lék, jövedelemadó.) Ezt, az 50 forintot a lakbérhozzájáru- lásnél sem leltet figyelembe venni, — Az 50 forint a -hivatalos célokra kiállított keresetiga­zolásban sem szerepelhet, te­hát a gyermekintézmények­ben fizetendő terítési díj ösz- szegét sem befolyásolja. — A bérpótlék a párt- és szakszervezeti díj szempont­jából sem tekinthető bérnek, fizetésnek. — Az 50 forint összegű kie­gészítés különleges szerepe abban is kifejezésre jut, hogy ezt az összeget a beteg­ség, szülési szabadság idejére is — a táppénzzel és a se­géllyel együtt — ki k el! fi­zetni. megelőzést Is szolgálja, de csak akkor, ha nem kam­pányszerű és indokolása megfelelő színvonalú. A megelőzésnek azonban van­nak egyéb eszközei is: a megfelelő tájékoztatás. az építkezések „menet közbeni”, lehetőleg minél kezdetibb stádiumban történő felderí­tése. amikor még könnyeb­ben érvényt lehet szerezni az előírásoknak. De a sza­bálytalan építkezések-t cs :'-- kenti a tanács azzal is. ha törekszik megfelelő számú es minőségű építési telek kiala­kítására, továbbá, ha felül­vizsgálja az építési tilalmat és mindenhol feloldja, ahol indokolatlannak bizonyul. Karcagon például erre 140 esetben került sor. Végül a szabálytalan építkezések szá­mát az engedélyezési eljárás egyszerűsítése is csökkenthe­ti. Az egyszerűsítésnek ter­mészetesen csak addig van értelme, amíg nem teszi ma­gát az eljárást üres forma­sággá. Nemcsak az egyéni épittelők Az intézkedések következ­tében az utóbbi esztendőben csökkent valamelyest a sza­bálytalan építések száma. Növekedett az érdeklődés az építési engedélyek megszer­zése iránt, s mindebből arra következtethetünk, hogv e téren további javulás vár­ható. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy nem csupán magánszemélyek építettek — építenek en^edé'v rvóii-üi, • vágj' az engedélytől eltérően, hanem közületek is. Ezek az építkezések nagyságrendben sokkal jelentősebbek, s en­nek következtében több ne­hézséget is okoznak az épí­tési hatóságoknak, mint a magánépíttetők házai, gará­zsai. Ez különücen sok, azok közül is főleg Szol­nok gondja. A közületek sza­bálytalan éoítkezését eddig még nem tárták föl részle­tesen. így bírságot sem álla­pítottak meg. A szabálytalan építésért felelősség terheli a kivite­lező vállalatokat és az énftő kisiparosokat is, hiszen meg­felelő engedélyek nélkül nem szabad építeniük, s nem tér­hetnek el a már jóváhagyott tervtől. A tanácsoknak a jö­vőben az építőket is jobban kellene ellenőrizniük, s oda hatni, hogy a kivitelező is osztozzék az építtető felelős­ségében, ha büntetésre ke­rül sor. V Szolnok megyében az en­gedély nélküli, vagy az en­gedélytől eltérő építkezések száma viszonylag alacsony, ha a Balaton vidékéhez, a Velencei-tó környékéhez, a Duna-kanyarhoz, vagy egyéb idegenforgalmi-turisztikai szempontból kiemelt jelentő­ségű területhez hasonlítjuk. Ez a tény azonban nem ok a megnyugvásra, a kényel­mességre. Nem mindegy, hogy városaink, falvaink, üdülőtelepeink milyen terv­szerűen, milyen ízléssel épül­nek, mennyire felelnek meg a kor követelményeinek. Bistey András Korai ősi? Virágzik a ciklámen Már javában pompázik a Sopron környéki, iáként a brennbergi erdőkben az al­pesi flóra egyik ritkaszép virága, az illatos ciklámen. Virágzásának ideje egyéb­ként augusztus, szeptember. Az idős soproniak szerint a ciklámen korai virágzása, a korai hűvös őszt jelenti. A fiatalkorúak bíróságán (2.) Robi nem akar hazamenni Igazságtalan pofonok Robi anyja mereven nézte a csészét, mintha csak a fe­ketében lassan olvadó cukor érdekelné. — Mit mondjak? Min­dent hallott a tárgyaláson — emelte rám a tekintetét. A szája szögletében mély ránc. — Régi história, éreztem, hogy ez lesz a vége. Soha­sem egyeztek a mostohaap­jával. Üldözte a gyereket. Akkor is lekevert neki, mi­kor ártatlan volt — megrán­dította vállát. — Látja, ez az én formám. Negyvenöt­ben azért mentem férjhez, mert féltem. Ivott az uram, részegen fulladt a Tiszába. Utána ismertem meg Robi édesapját. Élettársak voltunk két évig. ötvenhatban ki­ment Amerikába. Itt marad­tam négy gyepekkel. Társ kellett, apa a gyerekeknek. De az első perctől utálta Ro­bit. és azt a férfit is, aki Chicagóban élt. Dühös volt, hogy leveleztünk. Pedig csak Robi miatt írtam neki. Most nem tudjuk, mi van vele. A címzett ismeretlen — így kaptuk vissza hét évvel ez­előtt az utolsó levelet. Robi mostanában sokat emlegette. De nem mondta, hogy írt az apjának. A titkos pince Nemcsak a levélről nem tudott, de azt sem sejtette, hogy a fia egy éve nem a munkahelyére' jár reggelente, csak a bérházuk pincéjéig jut el, ahol kis bungalót rendezett be a haverokkal. Ott bütykölte egész nap a motorokat. „Robi rendes fiú volt. A gyerekeinkkel járt iskolába. Az alsó tagozatban még né­gyeseket, ötösöket hozott ha­za. A mostohaapja mégis po­fozta. Aztán kimaradt az is­kolából. A lépcsőházból el­eltűntek a villanyégők. a ke­rékpárokról a dinamók, a lámpák. Sejtettük, hogy Ro­bi a tettes.” A szomszédok csak ennyit tudtak, vagy ennyit akartak tudni?! — Nem a szomszédok, a férjem jelentette fel a gyere­ket 1972-ben. Azt akarta, ad­juk intézetbe. Nem nagyon tiltakoztam. — Robi bíróság elé került, és nem intézetbe. — Nem tudtam, hogy lo­pott. Nem voltam a tárgya­láson, mert pártfogót ren­deltek ki mellé. Egy jó asz- szon.yt. Benne bíztam, hogy becsületes útra . viszi ezt a nehezen nevelhető gyereket. Látja, neki sem sikerült helyrehozni, amit —... — hirtelen elhallgatott. Az üres, maszatos csészére meredt, a foga között szűrve álig hall­hatóan fejezte be a monda­tot: — amit mi elrontottunk. Egy spontán ötlet — Robi sorsa tipikus ese­te a fiatalkorú bűnözés előz­ményeinek? — A bíróság elé kerülő fiatalok kétharmad része rendezetlen családi környe­zetben él. Szüleik többsége alacsony műveltségű. Sok­szor még ha akarnának sera tudnának segíteni a gyerek­nek, de legtöbbször nem is akarnak. Összesűrűsödik mindez a tehetetlenséggel, a nemtörődömséggel, a türel­metlenséggel — mondta a bírónő. — Ennyi elég, hogy egy gyerek lopjon, világgá men­jen? — Nem. A tárgyaláson a vallomásmozaikból kiderült, hogy Róbert érzelmi kötelék nélkül nőtt fel a szülői ház­ban. A közönyös, vagy ép­pen gonoszul viselkedő szü­lőtől már csak menekülni akart. Hová mehetett volna? Ki az utcára, le a pincébe, la haverok közé. Először csak 'ténferegtek, csavarogtak. A bűncselekmény elkövetéséhez elég ivóit egy spontán ötlet Éppúgy, mint ahhoz, hogy egy elkeseredett pillanatában elinduljon Chicagóba. A másik kettő? — És a másik két gyerek? Ök nem voltak lelki sérül­tek, nem kaptak igazságta­lan pofonokat. — Az ő sodródásuk bizo­nyítja, hogy a társaság nem­csak ösztönzi, hanem provo­kálja is a gyerekeket. Amit külön-külön sohasem követ­tek volna el, együtt megtet­ték. A kaland, érdekesnek, izgalmasnak ígérkezett. Kovács Katalin Következik: Mi lesz belőle? Soha nem tapasztalt érdeklődés Sikeres évet zárt a Gorkij nyelviskola megyei tagozata Az MSZBT központi Gor­kij nyelviskolájának kihelye­zett tagozata sikeres évet zárt megyénkben, örvende­tes ez annál inkább, mert ez a tagozat csupán 1973 nya­rán alakult, minden különö­sebb előzmény nélkül, s ta­valy októberben már 41 ta­gozaton, megközelítően hét­száz hallgatóval kezdte az orosz nyelv tanítását. A tanév végére — mint az a felnőttoktatásban általános — várható volt bizonyos fo­kú lemorzsolódás. A tanárok lelkes munkája mellett az orosz nyelv szeretetének tud­ható be, hogy tanulmányait a vártnál jóval kevesebb hallgató szakította meg. A városokban szervezett tanfolyamok iránti érdeklő­dés tnellett meglepő volt a községekben tapasztalható fi­gyelem. Ennek eredménye­ként 13 tanfolyamot szervez­tek falvakban. Idegen nyelv tanulása iránt soha nem volt még ilyen érdeklődés me­gyénk falusi lakossága köré­ben, — főleg a jászberénvi és a szolnoki járásban. A vá­rosokban a legtöbb tanfolya­mot Szolnokon. Karcagon és Túrkevén szervezték. A tanultak gazdagítása Mivel az orosz nyelv kö­telező tantárgy iskoláinkban, érthető, hogy nem annyira kezdő, mint inkább haladó, társalgó, nyelvvizsgára elő­készítő tanfolyamokra je- jelentkeztek a hallgatók. Általános tapasztalat, hogy az üzemekben, vállalatoknál szervezett nyelvoktatás sike­resebb, mint a különböző munkaterületeken dolgozók­ból verbuvált városi tanfo­lyamokon. A személyes is­meretség is bizonyos fokú összetartó erő. Így van ez a, községekben is. Kulcsár Ba­lázs tanár- fegyverneki tan­folyamán például mind a huszonhat hallgató együtt­maradt. .Lényegében ugyanez mondható el Lukácsi Hubá- né. olajbányászoknál szerve­zett . és Baja Sándor, vala­mint Tóth Imre karcagi tan­folyamáról. Korszerű módszerekkel Tekintve* hogy a hallgatók többsége csupán felfrissíteni, gazdagítani igyekezett orosz nyelvtudását, meglepő, hogy 40 százalékuk bejelentette továbbtanulási igényét. Több tanár ennek alapján már meg is kezdte a következő évi tanfolyamok szervezését, sőt néhányan — így például Szász Kázmér Törökszent- miklóson, Kulcsár Balázs pe­dig Fegyverneken — már be is fejezték a csoportok szer- zevését. Ami a tanfolyamok ered­ményét illeti: nincs, s nyelv- tanulásban ilyen rövid idő alatt nem Is lehet látványos bravúr, de a szaktanárok széles körben elérték az orosz nyelv megszerettetését. Jó alapot teremtettek ezáltal a további oktatáshoz. Ehhez a korszerű módszerek már az első évfolyamon kialakul­tak. Több helyen a hallgatók korszerű nyelvi laborató­riumban tanultak, — így pl. Zaják Etelka jászberényi, —• Szép Ferencné szolnoki és Farkas Dánielné túrkevei tanfolyamán. A legjobbak a Szov etunióban A hallgatók között az év elején versenyt hirdettek. A feltételek között a foglalko­zások rendszeres látogatása, a j;ó felkészülés, a tananyag feldolgozásában való aktív részvétel szerepelt. A ver­seny első három helyezettje, — Fekete Tibor szolnoki olajipari technikus, Németh István tiszaföldvári tsz el­nökhelyettes és Zaják Etelka a Hűtőgépgyárból — a Gor­kij nyelviskola költségén a Szovjetunióba utazott. Rövid vakáció után augusz­tus közepén kezdődik megye- szerte az új nyelvtanfolya­mok szervezése. Előrelátha­tóan ismét több százan is­merkednek majd az orosz nyelvvel. A testvéri Szovjet­unió iránti ragaszkodás nyil­vánul meg ebben, s azon túl annak felismerése, hogy a környező országokban is jól hasznosítható tudásra tesz­nek szert ezáltal. Egyébként a szűkebb pátriákban ta­pasztalható fellángolás nem időszaki és elzárt jelenség, hiszen szerte a világon mil­liók Ismerkednek az orosz nyelvvel, aminek Ismerete ezáltal is széles körben ka­matoztatható. Európa-hírii műrész felléptével Hangverseny a Galériában A Verseghy Ferenc me­gyei könyvtár és a városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tálya széles körű érdeklődés­re méltán számot tartó hang­versenyt rendez julius 30-án, kedden este 20 órai kezdet­tel a szolnoki Galériában. Ezúttal a Collegium Musi- cum Együttes (Budapest— Bécs) mutatkozik be, A zenekedvelők örömére közreműködik egy Európa hírű belga művész. Zeger Vandersteene is. aki mind­össze három hangversenyen szerepel hazánkban.

Next

/
Thumbnails
Contents