Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-27 / 174. szám
1974. Július 27. SZOLNOK MEGVET NÉPLAP 3 Számítógépes prognózis Az öntözés hatása a gazdálkodásra <Tudősítónktól) 1980-lg, mintegy S0 ezer hektáron épülnek hazánkban állami célcsoportos beruhá- • sassal esőztető öntözőfürtok. A jövő év végéig az Alföldön 14 800 hektáron fejeződik be a korszerű öntözőtelepek építése, s ebből 8 ezer hektár Szolnok megyében van. A hazai öntözésfejlesztés szakmai-tudományos előkészítésével, irányításával megbízott Tiszavidék Mezőgazdaságfejlesztési Iroda — amely a MÉM intézeteként Szolnokon működik — széles körű vizsgálatot folytatott annak megállapítására, hogy ezek a beruházások miként változtatják meg az üzemek gazdálkodási viszonyait, milyen változásokat hoznak az agrotechnikában és hogyan módosítják a termelőszövetkezetek eredményeit, az ott dolgozók jövedelmét. A TMI 22 mezőgazdasági üzem üzemfejlesztési terve alapján az adatok gépi feldolgozásával készítette el az öntözésfejlesztés hatásának az évtized végére szóló prognózisát. A vzsgálati eredmények szerint az öntözésre készülő gazdaságok már most az országos átlagnál jóval nagyobb , 3 500 hektáros átlagterületen gazdálkodnak, azaz kialakultak a korszerű technológia alkalmazásához szükséges területnagyságok. Az évtized végére csaknem minden gazdaságban a korszerű esőztető öntözési mód lesz az uralkodó, a felületi öntözés aránya alig 5 százalékra csökken. A termelőszövetkezetek tervei szerint a szántóföldi növényeket egyre nagyobb arányban fogják öntözni, a rét, legelő és a szőlő, gyümölcs rovására. Várhatóan csökken az. egy gazdaságban termelt növények száma, felhagynak a kevésbé gazdaságos kultúrákkal. A kukorica és a lucerna vetésterülete várhatóan megnő, és a kenyérgabona után ezek foglalják el a legnagyobb területet. Az öntözött területeken a búza hektáronkénti hozama 8, a kukoricáé 20, a cukorrépáé 177 mázsával nő 1980-ig a gazdaságok tervei szerint. A korszerű takarmánygazdálkodás eredményeként a szarvasmarhatartás költségeinek csökkenésére számi a- nak a gazdaságok, állatállományukat pedig a szárazgazdálkodást folytató üzemeknél gyorsabban növelik. Az á'- lattenyésztés színvonalának emelését jelzi, hogy az egy tehénre jutó évi tejhozamot 1980-ig 3 690 literre, az egy anyakocára jutó hústermelést pedig 18 mázsára kívánják növelni. A számítások eredményei azt mutatják, hogy a vi 's i t gazdaságokban az állattenyésztés javára módosul a két fő gazdálkodási ág aránya. A korábban veszteséges állattenyésztés az évtized végére a gazdaságok jövedelmének 36 százalékát adja. Kétszeresére nő 1980-ra a hektáronkénti tiszta jövedelem az egy munkanapra jutó személyi jövedelem pedig 36%-kal emelkedik az öntözésfejlesztést megvalósító gazdaságokban. A prognózis szerint az egy hektárra jutó állóeszközök — gépek, épületek értéke — több mint kétszeresére nő az öntözést tervező gazdaságokban. P. É. „Lyukas órán” divatbemutató Építőtábor Lakitelken A Szikrai Állami Gazdaság lakitelki építőtáborát évekj óta Szolnok megyei diákok uralják. Nyaranta kétheti váltásban érkeznek ide a megye minden részéről. Most a harmadik turnus dolgozik. Még kettő jön, s azután kezdődik a tanítás. . , •—' J 0**' _.'f Ahol nem baj a tanárhiány A . táborban nincs tanár. Novák Lászlóné táborvezető angol—történelem szakos egyetemista Debrecenben. A törzs többi tagja is egyetemista, illetve főiskolás. Az orvosi ügyeletet nemrég végzett orvosok adják Debrecenből. Száznyolcvannyolc közép- iskolás lány van most a táborban. Miként élnek, hogyan dolgoznak? — erre a kérdésre választ keresve látogattunk el hozzájuk. A táborvezető szemlátomást elégedett: — Átlag normán felül dolgoznak a lányok. pedig igazán kemény munkát jelent a szőlő gyomtalanítása, bújtatása, kacsolása. Most annak van a szezonja. Barackot csak néhány napig szedtek a gyerekek. Az a munka inkább a következő turnusra vár. A törökszentmiklósi Szabó Magda másodikos matematika—fizika szakos a szombathelyi főiskolán. Most negyedszer van itt a lakitelki építőtáborban, s először „tiszti állományban”: — Jó alkalom ez a tanulókkal való foglalkozásra, hiszen tanárnak készülünk. S az is jó, hogy nagyjából egyidősek vagyunk, ezáltal jobban megértjük egymást. Mondtam is az egyik kislánynak* aki Magdi néninek szólított, hogy ezért igazság szerint egy leneken billentés járna. _____ ! , .■ •**•-<“»«c r* i~, ifik [ Kihasználjak $ a munkaidőt A műszak végére érünk a határba. Számítva a „tízperces mozgalomra”, mármint arra, hogy a munkaidő vége előtt tíz perccel már úgy is szállingóznak haza a lányok, egyből a busz „végállomására”, a nyárlőrinci Varga-tanyára mentünk. Mivel egyetlen diákot sem találtunk, kimentünk a táblába. Szó, ami szó. komolyan veszik a munkát, kihasználják a munkaidőt. — Pedig meglehetősen egyhangú munka a szőlő gondozása — vélekedik Busi Mária. — S mi volna jobb? — A barackszedés — szól közbe Vass Edit. — Mégis baj, hogy már most, szombaton megyünk haza — mondja Tóth Urbán Judit. — Milyen a koszt? Pálszabó Edit megvonja a vállát: — Elég jó. — Miért csak „elég” jó? Nem elég bőséges, vagy a választékkal van baj? — Lehetne több gyümölcs! Meglepő a válasz, hiszen kertészeti munkát végeznek a lányok. Ügy látszik, a gazdaság vezetői megfeledkeztek arról, hogy nem minify a barackosba járnak dolgozni. , — Milyen gyümölcsöt kaptak eddig? — Almát. Valaki közbeszól: — Meg kovászos uborkát. Kitör a nevetés. Fesztelenné válik a hangulat, mint a szabad időben. — S hogy teltek a „lyukas órák”? Szabó Edit kész a válaszszák• — Nem lehetett unatkozni, jó műsorok voltak. Di- Vatbemutató, meg a színművészeti főiskolások is voltak lent, s amellett saját produkciók, vetélkedők. — A „parancsnoksággal” milyen a viszony? — Nagyon jó. Fiatalok a vezetők, jól megértjük egymást — ez Joó Anikó véleménye. , _. ,. „ Nagyobb jönöküknek is gond lenne Kiss István, az állami gazdaság brigád vezető je. Mun- katerülctén dolgozik az építőtábor létszámának fele. Elégedett velük? — Jól dolgoznak, s nem feleselnek vissza. — Szoktak? — Régebben előfordult. Mostanában nem. A munkájukra sem lehet panasz. Csupán ez a kéthetes turnus 120 hektár szőlő zöld munkáit végezte el ezen a területen. — S mi lenne, ha egyáltalán nem jönnének a lányok? — Az már nálam jóval nagyobb főnököknek Is gond lenne. A gazdaság nem tudná elvéeezni a munkát. Évek múlva esetleg, ha fejlődik a technika ... Most azonban mindenképpen kell a KISZ építőtábora. ☆ Távozáskor iménti beszélgető partnereimtől, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium tanulóitól kérdem: mi lesz a program egy év múlva? — Jövünk jövőre is — kiáltják kórusban. Simon Béla fiúsén akad munka Huszár István látogatása megyénkben A kiskörei duzzasztógat lu'dján (Folytatás az 1. oldalról) be kerül majd az Itt előállított energia. Mint a válaszból kiderült egy kilowattóra önköltsége drágább lesz, mint a hőerőműben feilesztétt villamos energia. De — ez a vízierőmű jellegéből, rugalmasságából fakad — az itt megtermelt energiát mintegy háromnegyed részében a csúcsigények kielégítésére lehet majd felhasználni, s így már gazdaságos lesz.. Huszár István megjegyezte, hogy gazdaságilag nem szabad az erőművet külön választva vizsgálni, hiszen ez csak egy része a Tisza II. objektumnak, csak a széles körű öntözés. az árvízvédelemben betöltött szerene. a hajózás és nem utolsósorban Leninvá- ros vízigényének kielégítése figyelembe vételével lehet az új létesítmény jelentősegét, gazdaságosságát értékelni. A vendégek a továbbiakban megtekintették a vizmi- nőségvádelmi laboratóriumot, a duzzasztóművet, a hajózsilipet, majd a felvízen tett rövid hajózás után elbúcsúztak Kiskörétől. Búzából rekordtermés Kora délután Huszár István és kísérete az abádsza- lóki Lenin Termelőszövetkezet földjein találkozott a tsz vezetőivel. Varjú Sándor elnök bemutatta a vendégeknek a mélybarázdás öntözést. Elmondta, hogy bár csak sík és kötött talajon lehet ezt az öntözési módot alkalmazni, előnye viszont. hogy rendkívül olcsó, jóformán nincs eszközigénye. Csak az átlagosan 40 centiméter mély barázdát kell a speciális ekével ki szántani, az egymástól 16 méterre húzódó árkokból biztosítani lehet a növények megfelelő vízellátását. A szójatáblán most — kísérleti jelleggel — nemcsak ezt az öntözési módszert, hanem az esőztetést is kipróbálják, hogy legyen összehasonlítási alapjuk. A szójatermelés is tulajdonképpen kísérletnek számit, de már most. is biztatóak a várható eredmények. Ha csak húsz mázsa szóját ad egv hektár — márpedig ennél többet várnak —, az takarmányban. de forintban is 80 mázsa kukoricával egyenértékű. A szója termelése így a jövőben ezen a területen is fontos és gazdaságilag is kifizetődő ágazattá válhat. Amikor Huszár István az öntözési költségekről érdeklődött, példaként elmondták, hogy az öntözött területekről hektáronként 8—10 mázsa kukoricával kapnak többet. mint öntözés nélkül. Ebből 5—6 mázsa az öntözés költsége, a többi a tiszta termelési nyereség. Huszár István az aratási munkák előrehaladása iránt Is érdeklődött és megtekintette a közelben dolgozó kombájnokat, a búzatáblát is. Amikor a várható termelési eredményekről kérdezett, derültséget keltett a taqmelő- szövetkezet elnökének válasza: „Sajnos, csak 38 mázsa búzát várunk hektáronként”. Pedig Varjú Sándor, az elnök komolyan gondolta, amit mondott, hiszen az idén 40—12 mázsa is megtermett hektáronként, de a szél. a jég és a gvakori esőzés némileg csökkenti a végső eredményt. Igaz, hogy a 38 mázsa, mely az országos átlaghoz képest is szép eredmény, a szövetkezetben is rekordtermésnek számít: tavaly 35 mázsa volt az átlagtermésük búzából. A miniszterelnök-helyettes arra is kíváncsi volt, milyen szemvesztcséggel dolgoznak a kombájnok, saját kezűleg győződött meg róla, hogy a gépek után szinte nem is marad szem a tarlón. Jóleső érzéssel állapították meg a vendégek azt is, hogy a most már 5—6 éves NDK kombájnok szinte újnak tűnnek, ez is bizonyítja, hogv a gazdaságban nagv gondot fordítanak a karbantartásra. „Vízgyár” Szolnokon A Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyáregységében Nagy Lajos, a vállalat igazgatója és Barát Lajos, a gyáregység vezetője, valamint vezető szakemberek fogadták a vendégeket. Az igazgató rövid tájékoztatást adott a vállalat múltjáról, fejlődéséről, többek között elmondta, hogy 1966-ig elsősorban a Tisza és Körösvidék öntözőberendezéseinek javítását, karbantartását végezték. Ma már elsősorban iparvállalat jelleggel a különböző vízi közművek gyártása és fejlesztése a feladatuk. Ök fejlesztették ki oél- dául a különböző úszószivattyú-telepekét. s ma már egy sor vízellátási, víztisztítási és szennyvízkezelő gépet gyártanak. Egyebek kozott e vállalat gyáregységeiből kerültek ki azok az acélszerkezetű víztornyok, amelyekkel szinte a fél országot ellátták. Különösen büszkék a szolnoki „vízgyár” építésére, ahol az ivóvíz előkészítése már a vegyipari technológiákhoz hasonlóan folyik majd, s az ország egyik legkorszerűbb vízműve lesz. A vállalat több mint 300 milliós árbevételének 12—14 százaléka exportból származik, elsősorban a KGST-or- szágokba és az afrikai országokba szállítanak. Találkozó a munkásokkal A rövid ismertető után a vendégek gyárlátogatáson vettek részt, megtekintették a forgácsoló műhelyt, a háromhajós lakatosműhelyben a víztoronygyártást, és a szivattyú- és szennyvíztisztítóberendezések készítését. Huszár István nagy érdeklődéssel figyelte a fedőporos hegesztőautomaták munkáját, amelyek óránként 30 méteres sebességgel haladnak, és egy lépésben 20 milliméter vastag varratot tudnak rakni Ezután a daraboló üzembe mentek át. Ez a részleg az év elején vált. külön — addig a Evártás szinte minden műveletét egy-egy komplex brigád végezte — a szakosodás termelékenységnövelő hatását már lehet érezni. A látogatás során a gyár vezetői szóltak arról is, hogy gazdaságosabbá lehetne tenni az anyagmozgatást egy iparvágány telepítésével, hiszen a gyáregység évente 3,5—4 ezer tonna nyersanyagot dolgoz fel, s végtermékei többségükben meglehetősen nagyméretűek. Amikor Huszár István és dr. Gergely István a gazdálkodás néhány, a termelékenységet befolyásoló mulatója iránt érdeklődött, a gyár vezetői elmondták, hogy többek között arra törekszenek, minél kevesebb legyen a tőkés alapanyagimport. A legfontosabb nyersanyagot, a durvalemezt például hazai és szovjet szállításokból kapják. Csupán néhány speciális gépet és festéket imnor- tálnak a tőkés országokból. A gyárlátogatás befejező aktusaként Huszár István és kísérete szocialista brigádve- zetókkel találkozott. A Minisztertanács elnökhelyettese, miközben Berényi Károlyné- val. a brigád munkájáról beszélgetett. naplójukba is bejegyzett. Dégen Imre pedig a Kilián György ifiúsáai brigád nanlójába írta be jó kívánságait. A munkások a gyáregység kollektívája nevében apró ajándékkal, egy hidroglóbusz kicsinyített másával kedveskedtek Huszár Istvánnak. A vendégek ezután elbúcsúztak a munkásoktól — ezzel befejeződött Huszár István Szolnok megyei látogatása. Trömböczky Péter Fotó: Nagy Zsolt Huszár István az Angela Davis szocialista brigád tag Jávái, Herényi Károlynéval beszélget v * t
