Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-04 / 154. szám
ka. 1974. Július 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eszmecsere a munkahelyi demokráciáról A forrásokból folyam Igaz, Igaz, ahogyan Eötvös József sok évtizede megfogalmazta, „a demokráciát rém kimondani, hanem organizálni kell”. Persze, azért kimondása, szükségességének hangsúlyozása sem fölösleges. — Legalábbis jónéhány munkahelyen. Mert tart és egyre élénkebbé válik róla a A hatalom formája Szocialista társadalmunk alapvető jellemzője a demokrácia, s nem akármilyen hanem a szocialista demokrácia. Magunk választjuk társadalmi életünk legkülönbözőbb területeire képviselőinket, mi birtokoljuk a termelőeszközöket, jogunk és lehetőségünk, hogy közvetve és közvetlenül is mind jobban „belebeszéljünk” közös dolgainkba. Gazdasági terveink kialakításába, gz élet- színvonalhoz kapcsolódó intézkedések meghozatalába, a törvények kidolgozásába. Ez eddig rendben van. A munkahely azonban nem cserélhető fel a népfrontvitaklubKövetelmények, lehetőségek Napjainkban az üzemi, munkahelyi demokrácia nemcsak a kívánalmaktól, követelményektől marad el, hanem a lehetőségektől is. A tulajdonosok — s a gyárban, a vállalatnál mindenki egyformán az! — különböző csoportjai nem ritkán csak véletlenszerűen értesülnek arról, ami munkahelyük jelenében, jövőjében döntő tényező, s kellő információk híján nem tudnak arról érdemi véleményt alkotni, mondani. Azaz a demokratizmus mindennapi gyakorlásán nak intézményesített rendszere kell, hogy legyen. Ez az első, alapvető követelmény. A második, s előbbinél alig kisebb: az információ-, a Véleménycsere minél több „csatornán” bonyolódjék le. Tehát lehetőleg ne Egyenlő jogok Elvi sémaként egyszerű, könnyen áttekinthető hálózat a munkahelyi demokratizmus szervezete. A gyakorlatban azonban bonyolultabb. Hiszen például a demokratizmusra joga nemcsak a munkásoknak, a beosztottaknak van, hanem a vezetőknek szintén. S mély kátyú ez, benne reked meg sokszor a haladás szekere. Mert ha a munkahelyi irányítóknak — az üzemvezetőnek például — nincs megfelelő hatásköre, tájékozottsága, ha maguk sem vesznek részt a gyár, a vállalat teendőinek kialakításában, gondjainak megvitatásában, akkor „lefelé” ugyanezt gyakorolják. Pusztán postások Bezárták a karcagi tejüzemet Tíz éve húzódó rekonstrukció vita. Azt, hogy kell-e, inkább csak gondolják a ta- máskodók, szükségességét kétségbevonni — annyiféle hangos ösztökélés közepette — aligha tudják. Miként létezzen, hogyan erősödjön, ezen áll valójában a disputa. De nemcsak disputa kell. Tett is! bal, a falugyűléssel, a tanácsüléssel. Ki akarja összecserélni? Termelési fegyelem és munkahelyi demokratizmus, egyszemélyi vezetés és kollektív gondolkodás nem ellentéte, hanem kiegészítője a másiknak. A munkásosztály hatalma sokféle formában ölt testet. E hatalom. gyakorlásának közvetlen, minden nap bejárható terepe a munkahelyi demokratizmus. Léte, vagy nem léte politikai kérdés tehát. Elsősorban. Ám rögtön utána gazdasági. Rossz légkörben nem lehet jól — hatékonyan — dol- goznL kész, megmásíthatatlan tényeket közöljenek az emberekkel, hanem döntési változatokat, egyaránt bemutatva ezek előnyeit, hátrányait. Ha ez megtörtént, akkor kerülnek előtérbe a lehetőségek. A vélemény nyilvánításra, javaslattételre lehetőség egyebek mellett a munkás- gyűlés, a termelési tanácskozás, intézményekben a munkaértekezlet, a brigádgyűlés, s természetesen a közvetett fórumok szintén, a pártbizottsági üléstől a szakszervezeti és KISZ-taggyűlésig. Ha ezek lezajlottak, akkor ismét a követelmények szabják meg a teendőket. Mérlegelni, elemezni kell az elhangzottakat, mihamarabb választ adni érdemben, meghozni és végrehajtani az intézkedéseket. lesznek: továbbítják az utasításokat, s mivel az önálló cselekvésre módjuk kevés, vagy nincsen, nem igénylik beosztottjaik véleményét. Lényeges jellemzője tehát a munkahelyi demokratizmusnak a jogok egyenlősége. Ahogy a fegyelmezett munka kötelezettsége szintén. Csakis akkor van értelme ugyanis a vitának, ha döntés után fegyelmezett a végtehajtás. És mindenki részéről az! A demokratizmus, mint jog, kötelességekkel párosul. A közösségben érvényesülő munkamegosztás méri kisebbre, vagy nagyobbra ezeket a kötelességeket, de: mindenkinek vállalnia kell a maga részét! Napjainkban Szeptemberben adják át Kunhegyesen a Zádor úti 75 személyes óvodát Orenburg-— Ungvár földgázvezeték Magyarország csaknem 600 kilométer hosszú szakaszt épít Megkezdődtek a hazai előkészületek Világviszonylatban is kiemelkedő műszaki színvonalú alkotás lesz az Orenburg— Ungvár közötti 2750 kilométer hosszú földgázvezeték, amelyet — mint ismeretes — a KGST XXVIII. ülésszakának idején aláírt együttműködés szerint közösen építenek fel az érintett szocialista országok, s ezzel az ősz- szefogással jutnak ismét értékes szovjet földgázhoz, energiához. A baráti országok energiaellátásában is mindjobban kibontakozó szocialista gazdasági integrációnak jelentős lépése volt azonban a Testvériség földgázvezeték, a Barátság kőolajvezeték és a Béke elektromos távvezeték megépítése, a KGST egyesített villamosenergiai rendszerének kialakítása, s a 750 kilovoltos nagyfeszültségű távvezeték közös megépítésére ugyancsak nemrégiben megkötött szerződés is, hiszen e lépések összegezéseként valósul meg a világ legnagyobb összefüggő energiarendszere. Ebben a hatalmas energetikai hálózatban az Orenburg! vezeték lesz az európai szocialista országok gázellátásának fontos eszköze, amelynek közvetítésével 1980-ban 15,5 milliárd köbméter földgázt kapnak. Magyarország évi 2,8 milliárd köbméter gázhoz jut ezen a vezetéken. Ebben még nem szerepel az az egymilliárd köbméter szovjet földgáz, amelyet hazánk már a jövő évben kap a baráti országok eddig megépített gázvezetékeinek összekötése révén. Jelenleg csak Romániától importálunk évente 200 millió köbméter gázt, ezzel egészítjük ki az 5,2 milliárd köbméteres hazai termelést, amelyet a rendelkezésre álló korlátozott lehetőségek alapján később legfeljebb évi hatmilliárd köbméterre növelhetünk. A szocialista gazdasági integráció teszi tehát lehetővé, hogy 1980-ban hazánk már 10 milliárd köbméter földgázt használjon fel, Olajipar Nagyszabású kutatómunka a Körös—Berettyó vidékén A karcagi Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat évek óta ellenőrzi a szolnoki Tejipari Vállalat karcagi üzemét, évek óta próbálta az üzemben uralkodó tarthatatlan egészségügyi helyzetet megszüntetni. A Tejipari Vállalat viszont szinte semmit sem tett a higiénikus munkakörülmények megteremtéséért. A legújabb ellenőrzések tapasztalatai alapján a lakosság egészségének megóvása érdekében a Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálat a karcagi üzem működésinek felfüggesztésére kényszerült. — Miért volt erre szükség? — kérdezem dr. Gulyás Juliannát, a városi közegész- ségügvi-járványitgyi felügyelőt. — A május 20-i ellenőrzéskor észlelt hiányosságok közül csak néhányat említek: a tejátvevő padozata és a mosott kannák tárolása nem megfelelő. Erről a rakodótérről nyílik a feldolgozó üzemrész, amely már roskadozik, a fal penészes, piszkos. a levegő bűzös. Itt történik a tej pasztőrözés előtti kezelése, itt tárolják és mossák él a szennyes kannákat. A kitört ablaküveget keménypapírral pótolták. A pasztőrözőben is hasonló a helyzet. Siralmas a túrókéj szító és ládamosó üzemrész is. A hűtőkamra hőfoka nem megfelelő. Az udvar rendetlen. piszkos. Itt működik egv régi gőzgép, melytől a környék levegője füstös, kormos. Az udvar a szemét, és savótároló miatt légytenvésztőhely. Az üzemet még az 1950-es években húszezer liter tej feldolgozására „építették”. Jelenleg 51 ezer liter teiet gyűjtenek be és dolgoznak fel naponta ilven közegészségügyi körülmények között. Több mint tíz éve vajúdik a tejüzem rekonstrukciója. A szolnoki Tejipari Vállalat pedig tétlenül tűri. hogv ilyen állapotok uralkodjanak ezt még nem mindig és nem mindenkivel sikerül elfogadtatni. Ez is a haladás akadályainak egyike. Sémák nélkül Sokféle formája van a munkahelyi demokratizmus közvetlen és közvetett gyakorlásának. Az adott munkahelyen alkalmazható legjobb formák meglelése közös feladat. Nem a sémák babonás tisztelete teszi élővé a demokráciát, hanem a formákba csörgő — némelykor ma még csak csepegő — tartalom. A szavak és a tettek egysége minősíti egy-egy közösség érettségét, a demokratizmusra való alkalmasságát. Mert vannak akiket „semmi nem érdekel”. Tehát a demokratizmus gyakorlását is tanulni kell. Tanítani. Példaadással. Fokozatossággal. Egyebek között azzal, hogy a közvetett demokrácia fórumainak a jelenleginél több jog, hatáskör jusson. Amire formálódnak a tervek; itt nagy lehetőségek rejlenek. Ahogy elképzelhető* a közvetlen demokrácia egyik fórumának, a termelési tanácskozásnak a fejlesztése is, ráruházva bizonyos döntések meghozatalát. t Részből egész Társadalmi rendszerünk alapja a munka. Ebből egyenesen következik, hogy hazánkban a társadalmi elismerés megszerzésének legfőbb színtere a munkahely. A társadalmi aktivitás felkeltésének ugyancsak. Aki érzi, élvezi, „csinálja” a munkahelyi demokráciát, az a gyár, a vállalat kapuján kívül is szívesen vállal közéleti szereplést. Aki belekóstolt a közös gondolkodás örömébe, az lakóhelyén sem csukja be az ajtót, a hívó szó előtt. Ahol él a munkahelyi demokrácia, ott az üzem légköre ezerféle módon — a szocialista brigádok társadalmi munkájától a dolgozók odahaza elmondott véleményéig — sugárzik ki a tágabb közösségre, a községre, városra, járásra. Részből egész, forrásokból folyam így lesz. Ezért a szocialista demokrácia fejlesztése végett a részek tökéletesítése kap napjainkban élesebb megvilágítást. Ebben kell előbbre lépni. A fogalmak, teendők tisztázásával. A formák jobbításával. Ha szükséges, újak keresésével. Mindenekelőtt azonban szándékaink és tetteink egy útra terelésével. M. O. a karcagi üzemben. A karcagi Építőipari Szövetkezet kongresszusi felajánlásként elvállalta, hogy 1975. november 7-re befejezi a rekonstrukcióit. Az eredeti határidő 1975. decembe 31. volt. Vajon ki a felelős s rekonstrukció elhúzódásáért?! Szekeres György, a karcagi Városi Tanács termelés- ellátásfelügyeleti osztályának vezetője is indokoltnak tartja a Közegészsé.gügvi- Járványügyi Szolgálat intézkedését. — Karcagot és körzetét, a megye csaknem 29 százalékát, el kell látni tejjel minden körülmények között — mondja. Ez n tejipari vállalat kötelessége. aminek csak úgy tehet eleget, ha sürgősen gondoskodik a karcagi üzem közegészségögvi előírásoknak megfelelő rendbehozataláról, és a rekonstrukció megkezdéséről. — körmendi — _ A hazai energiabázis alapjainak fejlesztésében kiemelkedően nagy szerepet vállaló Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzemében összegezték a termelés 1974 első felének eredményeit. Az olajbányászok — élen a szocialista brigádokkal — kiemelkedően szép munkasikereket értek el: » hat hónapra tervezett 92 ezer 500 méter kutatófúrást '5 ezer 100 méterre) megtoldottak. A program túlteljesítése — az állandó létszámhiány ellenére — elsősorban annak eredménye, hogy hatékony műszaki intézkedésekkel, az üzemszervezés tökéletesítésével, a berendezések fajlagos teljesít- ménvét megnövelték. Az első félévben elért túlteljesítés jó alapot ad a minden eddiginél nagyobb éves célkitűzés megvalósításához: 1974- ben ugyanis nem kevesebb mint 185 ezer 500 méter (Ú? rést kell elvégezni. 33 ezer 140 méterrel többet az elmúlt évinél. Az olajbányászok a kongresszusi munka verseny fő célkitűzéseként vállalták, hogy a népgazdaság szükségletének megfelelően alapot teremtenek a több olaj és 'földgáz termeléshez, új kutatási területeket tárnak fel. Az egyik legjelentősebb vállalkozásként megkezdték a Körös—Berettyó vidékének első intenzív kutatását. Az első berendezéseket Füzes- gvarmat térségében állították fel munkába, ezt követi Komádi és Biharúéra környékének a kutatása több berendezéssel. A kiemelkedő munkasikerek közé tartozik, hogv befejezték a Makó 2-es felderítő mélyfúrást. Az méter mélységű kút műszakilag kifogástalan. Ugyancsak nagy mélységű, ötezer méteres kút fúrásán dolgoznak Sándorfalván is, hogy megismerjék a mélyebb rétegek olaj és földgáz viszonyait. Nagy energiával folytatják az endrődi szerkezet kutatását, ahol jelentős olai- és cázkészlet megtalálását remélik. Ferencszálláson ugyancsak folytatják a kutató és felderítő fúrásokat. A Nagvalföldi Kutató és Feltáró Üzem 1974-ben minden eddiginél magasabb, csaknem egvmilliárd forint összeget fordít az alföldi, mezők kutatására és feltárására. Az ország összes kutató fúrásának megközelítőin hetven százaléka esik az Alföldre. az üzem területére. Ezért az olaibánvászok munkája, helytállása effvben meghatározója is n hazai szénhidrogénkészletek me'1 v- nri ségj és minőségi növelésének. amely egyedül is jóval több energiát jelent, mint a fel- szabadulás előtt Magyarország teljes energiafelhasználása. Az orenburgi gázmezők kiaknázására és a vezeték megépítésére hét szocialista ország — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió — írta alá az együttműködési egyezményt. Magyarország 580—600 kilométer hosszú vezeték — szakasz megépítését vállalta. Ezen a szakaszon a vezeték 35 kisebb folyót, csatornát, 25 műutat keresztez. A jövő évben jelölik ki e területeken 3500—4000 magyar munkás felvonulási bázisait, s várhatóan 1976 tavaszán kezdődik a vezeték építése, amely a többi szocialista ország építőinek munkájával összhangban három évet vesz igénybe. Szovjet terveket és anyagokat használnak fel a vezeték építésében közreműködő 20 magyar vállalat dolgozói. E vállalatok munkáját a Petrolkémiai Beruházó Vál - lalat szervezi és fogja ősz sze, a munkák koordinálására pedig kormánybizottság alakult, amelynek elnöke dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. A magyar vezetékszakasz építésében részvevő vállalatok már megkezdték az előkészületeket, tanfolyamokat szerveznek, amelyen elsajátíthatják e világviszonylatban is különleges, magasszínvonalú munka elvégzéséhez szükséges ismereteket. Szabolcsban Átadták a 4-es főút új szakaszait Tegnap Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszter- helyettes ünnepélyesen átadta a forgalomnak a 4-es számú országos főközlekedési út Üjfehértó—Nyíregyháza és Ajak—Kisvárda közötti 15, illetve 9 kilométeres új szakaszát és a hozzá kapcsolódó közúti felüljárókat. Az új létesítmények átadásával befejeződött e fontos országos és nemzetközi főútvonal Sza- bolcs-Szalmár megyei szakaszának negyedik ötéves tervidőszakra előirányzott rekonstrukciója. t
