Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-24 / 171. szám
1974. július 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Természetvédelem és tudományos kutatás Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja meglátogatta a Hortobágyi Nemzeti Parkot Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag.ia tegnap Rakonczay Zoltán, az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke és dr. Majoros Károly, a Szolnok megyei pártbizottság titkára kíséretében a Hortobágyi Nemzeti Parkot látogatta meg. Ütjük első állomása Nagy- iván volt. egy. az ősi szokásokat formájában és falain híven őrző parasztházba tértek be. ahol a házigazda. Szabó László, a Hortobágy lelkes kutatója, természetvédelmi felügyelő fogadta a vendégeket. A ház maga is szinte egy kis pásztormúzeum. Falán kézzel festett mázas tányérok, karikás ostor, különböző méretű pásztorcsengők és kolompok. köztük a legnagyobb, a nyolcliteres, négy kilométerre is elhalló „c’.übögő”. A kortól hajlott, embernyi vastag mestergerendán míves petróleumlámpa lóg. de villanyvezeték árulkodik, hogy a „petró” már régen kiment a divatból. Itt találkoztak a vendégekkel dr. Pásztor Károly, a Nemzeti Park elnöke és Salamon Ferenc, a Nemzeti Park igazgatója, valamint a község vezetői. Míg körbejárt a finom, még meleg tö- pörtős pogácsa és a Miska- kancsó. a kézzel faragott, birkabőrrel borított lócákon ülve. a búbos kemence mellett a Hortobágyi Nemzeti Park jövőjéről beszélgettek. Arról, hogy a Hortobágy igazi ősi arculatát éppen ez a terület. Nagyiván vidéke őrizte meg. itt terül el az a 11 ezer hektár, amelyet szigorúan védettnek nyilvánítottak. hogy állat- és növényvilágát megőrizve, eredeti állapotában nyújtson lehetőséget a kutatásra ornitológusoknak, biológusoknak, a természet búvárainak. A puszta élő világának feltárása ugyanis ma még hiányos, a zoológiái kutatást most kezdték el. hatvan szakember költözött három évre a Hortobágyra. Nagyivánról a vendégek lovashintóval indultak a pusztára. Az út első állomása a hortobágyi lápvilág Darvas-tava volt. ahol a vízen a sárga virágú tündér- fátyolban, a fehér szirmú tündérrózsában, a tó változatos növényvilágában és ritka madarakban gyönyörködhettek a látogatók. Majd a Hortobágyi Állami Gazdaság „szürke gulyáját” nézték meg a vendégek. Ez az az ősi faj, amely kora tavasztól késő őszig a szabad ég alatt él, jól bírja a ridegtartást. a pompás, hatalmas szarvú állatok nemcsak szívósak. de jó a szaporulatuk is. Fekete József gulyás és fia majd háromszáz állatot gondoznak itt. A vendégek kérésére megmutatták a tenyészbikákat is. közöttük a hétéves, 9 mázsás Kuiont. Ezt követően az egyetlen, télen-nyáron a pusztán élő családot. Teleki Sándorékat látogatták meg a vendégek, és megcsodálták az ősi építkezés módszereivel, gerendából és nádból épült, a tájba szervesen illeszkedő vendég- hodályt — amelyet a Nemzeti Park megbízásából Bokros Bálint készített. Délután Fehér Lajos és kísérete az Apavára környéki erdőtelepítéseket tekintette meg. ahol e munkáról Papp Mihály, az erdőgazdaság igazgatója adott tájékoztatást, ezzel befejeződött a kétnapos látogatás. T. P. Tartósítási kísérletek — Választékbővítés 15 éves a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet Csendes ünnepséget terveznek a Rózsadombon: a Központi Élelmiszeripari Kutató Intézet munkatársai szeptemberben megemlékeznek az Intézet 15 éves fennállásáról. — Kérem, mutassa be az intézetet... — fordulunk dr, Simek Ferenc igazgatóhoz. — A Központi Élelmiszer- ipari Kutató Intézet a hazai szerteágazó és szervezetileg is decentralizált élelmiszeripari kutatások központja, s mint ilyen közvetlenül a Mezőgazdasági- és Élelmezés- ügyi Minisztérium irányítása alá tartozik. Jelenleg 60 kutatónk és mintegy 120 technikusunk van. Foglalkozunk alap- és alkalmazott kutatásokkal, valamint műszáki fejlesztésekkel. Bér — a lehetőségekhez képest — jól felszerelt láboratóriumokkal rendelkezünk, a technológiai kutatások nagyüzemi kipróbálását a vállalatoknál végezzük: így kutatásaink bevezetését segítjük elő. — Melyek a főbb kutatási irányok?-r Két központi kutatási programban veszünk részt: az egyik az élelmiszerek választékának bővítésével, feldolgozásuk és tartósításuk új módszereivel, a másik pedig az ipari takarmány-bázisok fejlesztésével foglalkozik. Megbízásaink többségét is ezekben a témákban kapjuk a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériumtól, valamint az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságtól. A „kapacitásunknak” csupán húsz százalékát kötik lé a vállalati szerződések. Foglalkozunk különböző — az eddigieknél megbízhatóbb — élelmiszer-minősítő módszerek. mérőműszerek kidolgozásával is. A vállalati megbízások között gyakoriak a szennyvíztisztítással, a hulladékanyagok felhasználásával .kapcsolatos kutató munkák. Néhány példa az utóbbi évek kutatásaiból. Űjfajta módszereket dolgoztak ki a tejipari mellék- termékek feldolgozására. A kísérletek során sikerült a fehérje- és cukortartalmú írót és tej savót az eredeti térfogatuk egynegyedére sűríteni membránszeparációs eljárással, ami a tárolást, a szállítást is megkönnyíti. Az új tápanyag egyébként fogyasztásra és az állatok takarmányozására egyaránt alkalmas. Érdekes vizsgálatokat folytattak a Zalaegerszegi Sajtüzemben: az itteni termékek előállításához penészeredetű enzimeket használtak fel. Megkezdték a szójafehérjével dúsított tésztafélék és szója alapú műhús vizsgálatát is. — Mit tart az intézet legérdekesebb kutatásának? — Részt veszünk több KGST kutatási programban is. Ezek egyikének célja: új tartósítási eljárások kidolgozása. Az atomenergia békés célokra történő felhasználását segítjük elő a sugárenergia élelmiszertartósításra való felhasználásával. Komoly eredményeket értünk el a burgonya, a vöröshagyma, és a fűszerek tartósításánál. Jelentős eredménynek tartom, hogy az állati és növényi zsiradékból fehérje-vitamin koncentrátumot tudunk előállítani. Az így nyert anyag 50—60 százalékban fehérjét és B-vitamin csoport tagjait, tartalmazza. Előnye, hogy emberi táplálkozásra is alkalmas. A találmányt szabadalmaztattuk, s eddig 12 országban jelentettük be. A nagyüzemi kísérleteket a Szabadegyházi Szeszgyárban végezzük el. — Végül: további terveik? — A két központi kutatási program megszabja feladatainkat 1990-ig. Emellett a következő tervidőszakban munkánk kiegészül az élelmiszer- iparral összefüggő környezetvédelmi kutatásokkal. Első félév Túlle!:esítette tervét a kohó- és gépipar A kohó- és gépipar első félévben még gyorsabban növelte termelését, mint az elmúlt év azonos időszakában. A kohászat termelése 1973 első hat hónapjában 6,2 százalékkal volt több, mint az előző évben. 1974 első félévében 7,4 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. A gépipar az elmúlt évi 6,3 százalékkal szemben 10,5 százalékkal növelte termelését. A nyereség növekedése még ennél is gyorsabb volt, ami a gazdaságosabb termékszerkezettel és a kohászati termékek világpiaci árának emelkedésével magyarázható. A kohászat első féléves termelési értéktervét 105.6 százalékra, a gépipar 100,1 százalékra teljesítette. A kohászat 3 milliárd forinttal több terméket értékesített a tervezettnél. A többlettermelést belföldön és külföldön egyenlő arányban adták el. A nyugati országokban tapasztalható konjunktúra következtében a kohászati termékek exportjának értéke a másfélszeresére nőtt, a szocialista országokba irányuló kivitel az előző évi szinten maradt. A gépipar 46,7 milliárd forint értékű terméket gyártott, 5,1 milliárd forinttal többet, mint a tavalyt első félévben. A termelés a gépipar átlagánál gyorsabban nőtt a járműgyártásban, a híradástechnikában és a műszeripar kiemelt programokhoz kapcsolódó vállalatainál. Az első félév eredményeit még értékesebbé teszi, hogy a kohászatban a létszám mindössze 0.1, a gépiparban 0.9 százalékkal növekedett, így a termelésfelfutást a hatékonyság jelentős növelésével érték el. A termelékenység 8,1 százalékkai emelkedett. elsősorban a munka- és üzemszervezés javításával és korszerűbb berendezések munkába állításával. A több termék előállítását a tárca vállalatainál csak igen kis mértékben követte a készletezés növekedése tehát meggyorsult a készletek forgási sebessége. Gazdaságszociológiai kutatócsoport az olajbányászoknál Hasznos kiindulópont A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem gazdaságszociológiai kutatócsoportja Nemes Ferenc vezetésével a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem létszám és bérhelyzetét tanulmányozza azzal a céllal, hogy megállapítsa: mi az oka a nagymérvű munkaerővándorlásI nak, s annak, hogy ném kannak elegendő munkást. Az előtanulmány a napokban készült el. Több száz munkás véleménye A kutatócsoport tagjai a fúróberendezések 495 munkásával beszélgettek. Az ott dolgozók hatvan százaléka nyilváníthatott véleményt ezúton is, ezért reális helyzetet tükröz az elemzés. — Négy szomszédos megvében kitértek olyan iparágak vizsgálatára is, amelyek munkaerő elszívó hatást gyakorolhatnak jobb munkakörülményekkel és kedvezőbb átlag- keresetekkel. A sokirányú elemző munkát, az azon alapuló intézkedéseket sürgetően szükségessé teszi az a tény, hogy az utóbbi öt év alatt a fúrási üzem munkáslétszáma 3.2 százalékkal csökkent, a feladatok pedig növekedtek. A népgazdaság energiaigénye szempontjából nézve sem közömbös, hogyan alakul egy ilyen üzem munkaerő-helyzete. Mi várható A munkáslétszám csökkenésével ellentétes tendencia tapasztalható az olajbányászok átlagkeresetében. Évi átlagban 6.3 százalékos növekedés mutatható ki. — Az üzemben az átlagkereset 3— 400 forinttal magasabb, mint a kőolai- és földgázipar átlaga. de 300 forinttal lemarad a bányászat egészének átlagától. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ipar — az átlagkeresetet tekintve — pillanatnyilag nem jelent kon- kurrenciát a munkaerőpm- con az olajbánvászoknak. Ha viszont a fejlődési tendenciák változatlanok maradnak, az átlagkeresetek más inari üzemekben is meköze- lítik az olajbányászokét és több szempontból kedvezőbb munkakörülményeik miatt elszívó hatást gyakorolhatnak. A Nagvalföldi Kutató és Feltáró Üzemet tehát nem bérszínvonalának abszolút értelemben vett alacsony volta, hanem kedvezőtlen munkakörülményei hozzák hátrányos helyzetbe. Ezért hoszú távon *kedvező változást a szükséges bérintézkedések mellett csak az élet- és munkakörülménvek, egyidejű javításával érhetnek el a munkaerőgazdálkodásban. Kilométerkövek százai Mindenképpen kívánatos, hogv a jövőben javítsák az olaibánvászpk élet- és mitn- kakörülméneyit. A kutató- csoport elemzése szerint a dolgozók 62.4 százaléka :sak szabad napon megy haza. — Sokan 8—10 óráig utaznak, mire hazaérnek. Akik naponta hazaiárnak, azok közül is sokan több órát úszással töltenek el. A vállalati bérleményekben elhelyezettek 60 százaléka neBv“i- vagv többedmagával lakik egviitt. A megkérdezettek 80 százaléka elégedetlen a tisztálkodási lehetőségekkel. Nem vé'etlen tehát, hogy nem túlságosan vonzó az olaibánvász szakma, hiszen az átlagkereset nem magasabb annvival más munkaterületekénél, mint amennyit rendkívül kedvezőtlen munkakörülményei indokolnának. Konzultálás menet közben A fúrási üzem vezetői a kutatócsoporttal menet közben is konzultáltak. Ennek is része van abban, hogv a legutóbbi bérfejlesztésnél elsősorban a terepen dolgozók és az új belépők bérét rendezték. Országos gyakorlatként a/, olajbányászoknál is a vállalatnál eltöltött időt dijazták jobban, s nem a ténylegesen végzett munkát helyezték előtérbe. Ez bérfeszültséget szült. Az elemzés szerint ezért a jövőben célszerű volna nem a bérben, hanem külön alapból díjazni a vállalathoz való hűséget. Ezzel kettős célt lehetne elérni. — Egyrészt a fiatalok viszonylag hamar elérhetnék a bérmaximumot, s ezáltal is jobban kötődnének az üzemhez, másrészt a törzsgárda sem szenvedne hátrányt. A bérfeszültségnek is része van abban, hogy általában a legdinamikusabb és leghasználhatóbb fiatalok mennek át más munkaterületre. A gazdaságszociológiai kutatócsoport elemzésében szereplő tények egészében véve ismeretesek voltak az üzem vezetői előtt korábban is-, de korántsem ilyen részletesen, mint a felmérés után. A felismerés, a helyzetelemzés azonban bármilyen jó, semmit sem ér, ha nem követik hatékony intézkedések. N os. ami azokat illeti, az öltözők, fürdők, váltókocsik, a szabad napon lévőket lakóhelyükre szállító autóbuszpark bővítése, a lakásépítkezés gyorsítása, egvszóval a beruná- zási vonal a tröszti intézkedések függvénye is. Fent és lent Fent is, lent is további hatékony intézkedések szükségesek tehát ahhoz, hogy gyorsan és érdemileg javuljanak az olajbányászok élet- és munkakörülményei. Csakis így jelenthet értelmes önkontrollt a vezetők számára az ilyen vizsgálat, csak így tudja betölteni gazdasági és politikai funkcióját. Utóvégre az ilyen felmérések azért szükségesek, mert hasznos intézkedések kiindulópontját képezik. S. B. Az aratást hátráltatják az esőzések Jelentés a gabonatermelő gazdaságokból Az elmúlt napok esős időjárása nem volt kedvező a mezőgazdaság számára. Érthető, hogy az emberek aggódva figyelik az eget. A gazdaságokban a gabonatáblák felszáradását várják. Nehéz az aratás. Minden percet ki kell használni. Budai Kálmán, a zagyva- rékasi Béke Termelőszövetkezet elnöke mondta beszélgetésünkkor: / — Állandóan figyeljük az időjárást és a búzatábláinkat, hogy mikor lehet aratni. A napokban lehullótt csapadék nagyon visszafogta a munkákat. A gabonánknak eddig még csak 35 százalékát sikerült betakarítanunk. a 16 kombájnnal, amiből négy a nagyteljesítményű John Deer. Terméseredményeink az eddigiek alapján jók voltak. 40 mázsa hektáronként, de ha ilyen kedvezőtlen lesz az időjárás, akkor rosszabb lesz. Még az a szerencsénk, hogy a hosszú tenyészidejű Kavkáz és Auróra búzafajtákat termesztjük, így a túlérés veszélye jelenleg nem fenyeget bennünket. Nincs szempergés. most kell minden alkalmas órát kihasználni. Szárítóberendezésünk van. és eddig minden tételt szárítottunk. Az üzem teljesítménye 30—40 vagon naponta, és ha az idő jóra fordulna, a betakarítást 8— 10 nap alatt befejeznénk. A karcagi Május 1. Termelőszövetkezetben Rimaszombati Imre elnökhelyettestől kértünk felvilágosítást: hogy állnak a betakarítási munkákkal? — Sajnos az aratást megakasztotta az eső. A tegnap- előtti csapadék 25.5 milliméter volt. ami nagyon eláztatta a gabonát. Eddig 701 hektárról takarítottuk be a termést, ami az összterület 38 százalékát jelenti. Betakarítógépünk 17 van, de sajnos szárítóberenc zésünk az nincs. A nedves gabonát kénytelenek vagyunk a szérűn szárítani. mert most még bérszárítást sem tudunk végeztetni, annvira le vannak kötve a szárítók. A gvo- mosodás is nagyön veszélvez- teti a termést, a még talpon álló tábláinkat a folvófű teljesen átszövi. Ha az idő kedvezőre fordulna, akkor 24 óra múlva újból meg tudnánk kezdeni az aratást, amivel jó idő esetén öt nap alatt végzünk. A tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezetben is, mint arról Bódi Imre elnök tájékoztatott: — Gyomosodnak a gabonák. Á betakarítógépekkel mikor felszikkad egy kicsit, azonnal megpróbáljuk az aratást. Ha a gép ki tudja csépelni a szemet, akkor már jó, úgyis szárítjuk. Területünk 51 százalékáról takarítottuk be eddig a gabonát, és ha az idő kedvező lenne, öt nap alatt végeznénk. Naponta 80—100 vagon búzát tudunk betkarítani. ha rendesen üzemelhetnek a gépeink. Az eddigiek alapián a terméseredményeink nagyon jók voltak, borsóból 36 mázsa búzából 49 mázsa volt az átlagtermés hektáronként. A rossz időjárás következtében azonban terméscsökkenésre számítunk. Kedvezőbb a helyzet a Szolnoki Állami Gazdaságban. ahol Halmai József igazgatóhelyettes árról tájékoztatott bennünket, hogy a gabona 67 százalékát már sikerült fedél alá vinni, azon ban még ígv is 501 hektár búza van lábon. Várjuk, hogy a búza felszárádjón és azonnal folytatjuk a betakarítást. A kint levő szem már károsodik, az eső kimossa. kilúgozza Az eddigi termésátlag 50 mázsa felett van, de most egy mázsával biztosan csökken hektáronként. Szerencsénkre a területünk eddig még nem gvomosodik, és a talaj sincs felázva. Ha az idő kedvez, akkor 4—5 nap alatt learatunk. B. Z. \
