Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-24 / 171. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. július 24, A repülés századai (14) A helikopter és a sugárhajtás Asbóth A. H. 3 jelű helikoptere íelemelkedik (1929) A századfordulóra tökéletesedtek a repüléssel kapcsolatos ismeretek, s ekkorra jutott el arra a technikai fejlettségre a benzinmotor, hogy valósággá válhasson maga a helikopter is. A helikopter ősét tekintve az első korszerű elképzelés L.onardo da Vincitől maradt ránk. Az őt követő századok lényegében semmit sem tudtak hozzátenni ahhoz az elképzeléshez, amely szerint elvileg megépíthető egy olyan szerkezet, amely helyből képes le- és felszállni, és a pilóta irányításával képes a föld felett egyhelyben lebegni. A bizonyító 30 centiméter Korábban is voltak modellkísérletek például a francia Launoy és Bienvenu bemutatója 1784-ből, amelyek igazolták az elméleti feltételezések helyességét. Az 1860-as évekből egy ma ismeretlen svéd feltaláló gázsugárral hajtott rotor (a helikopter nagyméretű légcsavarszárnya) megvalósítását tűzte ki célul. A modellkísérletek azt mutatták, hogy a rotor forgása bizonyos erővel forgatni igyekszik magának a helikopternek a törzsét is. Ennek ellensúlyozására 1874- ben a német Achenbach kisméretű, oldalirányban működtetett légcsavar használatát javasolta. Ma is megfigyelhető némely helikopter farkán ez a kis légcsavar. A repülés fejlődésével előtérbe került a helikopterépítés is. 1907 novemberében a francia Cornu benzinmotorral hajtott helikoptert épített, amely felemelkedett a földről, — igaz, csak harminc centiméterrel, de az út járhatónak bizonyult. Érdemes megfigyelni a helikopterkészítés fejlődésének állomásait: 1912-ben a dán Elleham- mer furcsa csodabogarat kénton Csehov annakidején egy ízben elmondta: minden fiatal írónak azt tanácsolná, ha útra kél, mindig a harmadik osztályon utazzon. Ott közvetlen kapcsolatba kerül a néppel, hallja, hogy a nép miként gondolkodik és érez és sohasem lesz hiánya érdekes témában. Sőt, a témákat egyenesen rátukmálják. Nem tudom, hogyha Csehov ma élne, még mindig ugyanezt a tanácsot adná-e az ifjú íróknak. De annyi biz- nyos: ifjú kartársának aligha volna szerencséje a svájci vonatokon. Először is már régóta nincs harmadik osztály, s másodszor a svájci polgártársak — a ritka kivér telektől eltekintve, akik tudvalevőleg erősítik a szabályt —, legjobb esetben barátságosan tartózkodóak, de rendszerint ellenségesen elutasí- tóak. Előfordul ugyan, hogy az ember utitársával beszédbe elegyedik, de olyankor sincs szó másról, mint az időjárásról, vagy arról, hogy a vonat valóban Kladolfban szített, amelynek 12 ágú szárnyai egymás fölött, ellentétesen forogtak. Az ő gépe már 50, azaz ötven centiméterrel emelkedett el a talajtól. A kísérleteknek az első világháború véget vetett. Számos konstruktőr pedig azért hagyta abba ezt a munkát, mert látva a motoros repülőgépek hatalmas arányú fejlődését, egyszerűen értelmetlennek tartotta a dolgot. Az üzletemberek sem reméltek valami nagy hasznot- belőle. Mégis, 1920-ban az amerikai Henry A. Berliner helikoptere már 1,5 méter magasra emelkedett (a szerkezet 410 kg súlyú volt). Elsőízben emelkedett fel és haladt vízszintes irányban előre 1921—1925 között épített helikopterével a spanyol Pateras de Pescara. Nagyon csendesen, de Magyarországon is folytak kísérletek a helikopterépítéssel és — repítéssel kapcsolatban. 1918-ban a Petróczy—Kármán—Zurowetz féle rögzített, pilóta nélküli helikopter fél óráig lebegett 50 méter (!) magasban. Helvbenrepülés 1923—24-ben a francia Cehmichen épített helikopter végzett elsőízben háromszögrepülést 1 kilométer távon, 16 méter magasban. A Szovjetunióban B. N. Jurjev mérnök vezetésével 1930-ban épült meg az EA—I jelű helikopter, amellyel 1932-ben 605 méter rekordmagasságot' értek el. A német Focke professzor F61 típusú gépe 3427 méterrel magassági világcsúcsot repült, .időtartamban 2 óra 20 perces, távolságban 275 kilométeres távrepülési rekordot állít fel. Ezalatt Magyarországon is nagy eredmények születtek: az Asbóth Oszkár által kifejlesztett helikopter hajtott végre először a világon egy órás helybenrepülést 1929 vagy Düdingenben átl-e meg legközelebb. Érdekes történetek nem igen hallhatóak. Teljesen valószínűtlen, hogyha a második osztályon utazik történeteket hall, vagy pláne, hogy azokat egyenesen rátukmálják; a témákat keresse máshol, vagy legföljebb az újjából szophatja. A témára éhes író hiába figyeli utitársait: többségükben az újságba mélyednek és megközelíthetetlenek maradnak. A vele szemben ülő, már nem fiatal nő erősen gondolataiba mélyedt, s nem valószínű, hogy gondjait megosztja bizalomgerjesztő utitársával. Nálunk manapság az ilyesmi nem illik: az ember idegenek előtt nem teregeti ki a gondolatait. Arra való a barátnője, vagy legrosszabb esetben a pszichiáter. A szemközti sarokban a hízásnak induló ötvenes férfiú április 13-án. Ezen kívül még számos rekordot állított fel az Asbóth-féle helikopter, amelyet a magyar hatóságok egyszerűen agyonhallgattak. A második világháború alatt és utána fejlődtek ki csaknem azonos szisztémában azok a kisebb-nagyobb helikopterek, amelyek jórészt résztvettek és ma is résztvesznek a légiközlekedésben és a háborúkban. Egy He 178-as A rakétahajtóművek elméletét a harmincas évek végére nemzetközi méretekben kidolgozták. Stabilan működő hólégsugármotort kaptak a szárnyasbombák, a hírhedt V—1-ek, amelyekkel a németek Angliát bombázták. Németországban már a háború kezdetén erőteljes kísérleteket folytattak hőlég- sugaras vadászgépek építésére. Az ellentmondó parancsok, más háborés erőfeszítések és az ellenállók tervszerű szabotázscselekményei azonban jelentősen hátráltatták a hőlégsugaras vadászgép megjelenését. Sőt, az első, valóban bevált hőlégsugaras gépet — a Me 262-est — egv esztendeig bombázóként használták fel. Persze a náci Németországon már a hőlégsugaras vadászgépek sem voltak képesek segíteni. A Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Angliában is folytak kísérletek a hőlégsugaras motorokkal és a velük hajtott vadászgépek gvártásával. — Angliában Whittle mérnök tervei alapján, 1941 május elsején emelkedett a levegőbe az első angol hőlégsugaras gép egy Gloster E—28/39. Egyébként a világon elsőként felszálló hőlégsugaras repülő egy Heinkel He 178- as volt (1939 augusztus 24.). Kő Tamás (Folytatjuk) a keresztrejtvénnyel bajlódik. Ha Vaszilij Vasziljevics apóka lenne, bizonyára nem sokáig habozna, hanem valamelyik utitársához fordulna, s az ő segítségével töltené ki kockáit. A svájci keresztrejtvény-fejtők azonban türelmesen megvárják míg hazaérnek, s otthon a lexikon segítségével fejtik meg feladványukat. Persze nem teljesen kizárt dolog, hogy egyszer mégis csak történik valami. Na nem vasúti szerencsétlenség, isten ments! De megesik, hogy valamelyik velünk utazó nikotinrabszolgának kifogy a gyufája és különben üzembiztos öngyújtója sem működik. Mi tévő lehet? Hosszú időn keresztül vívódik magával és megpróbálja cigarettaszom- ját leküzdeni, de aztán végül kapitulál: feláll és zavart mosollyal az íróhoz fordul: „Lenne szíves tüzet adni?" Harminc év remekművei A könyvesboltban keresett példányok az Európa kiadó Századunk mesterei című sorozatában megjelent kötetek. A válogatás darabjai nincsenek pontosan meghatározott címlista keretei közé szorítva, hanem a kiadó szerkesztőségi értekezletein, vitában dől el. hogy az Európa műhelyéből csaknem 30 év alatt kikerült többezer prózai mű közül mit tartanak mesterműnek. Anna Seghers: A hetedik kereszt és Fagyejev: Tizenkilencen című művei nyitották meg az egységes formátumú, illusztrált, tetszetős kötetek sorát, amelyekhez most Babel: Lovashadsereg, Heinrich Mann: Az alattvaló és Hemingway: Búcsú a fegvve- rektől című írásai társultak. A jelen és a közelmúlt prózairodalmának, neves grafikusaink által illusztrált remekművei sorában a jövő évben többek között Nexő, Bulgakov, Capek. Ehrenburg, Knight, Lampedusa, Malaparte, Moravia és A. Zweig egy-egy könyve lát napvilágot az olvasók és könyvgyűjtők örömére. Üj könyvtípus elindulása kezdődik ebben az évben Klasszikus magyar műfordítások összefoglaló címmel. A sorozat számba veszi a magyar műfordítás-irodalom elfelejtett értékeit, bemutatva minden fontos fordítói irányzatot és jelentős fordítót. A megjelenő kötetek a világ- irodalmilag jelentős szerzők olyan fontos műveit tartalmazzák, amelyek a magyar irodalom fejlődésére sem voltak hatástalanok. Ezek között a könyvritkaságok kedvelői két ódon hangulatú könyv megjelenését várhatják az idén: Sterne: Érzelmes utazás-át, Kazinczy fordításában, és Kissólymosi Simó Károly tolmácsolásában Go- the: Az ifjú Werter szenvedé- sei-t Különös hutyaól Érdekes tárggyal — egyetlen fatörzsből készült kutyaházzal — gyarapodott a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi gyűjteménye. Készítője egy Zók községbeli székely ezermester, Mátyás Bernát, aki a bukovinai Hadikfalváról települt át a felszabadulás után Baranyába. Üj lakóhelyén folytatta fúró-faragó tudományát, s ennek nyomán olyan épületekkel és tárgyakkal gazdagodott a portája, amilyenek eddig ismeretlenek voltak ezen a tájon. Istállója például — amelyet úgynevezett boronatechnikával készített, azaz gerendákból ácsolt —, a székely népi építészet jellegzetes példája, A pécsi néprajzi szakemberek meg is örökítették a dunántúli építkezési módtól merőben eltérő technikájú alkotást. Az író persze készségesen tüzet ad, de a dohányos társ — miután leült és kéjesen szippantott —, hallgatásba merül. Mindenki hallgat. Nem szólnak egy szót se, inkább kibámulnak az ablakon. Keresztrejtvényt fejtenek, ponyvaregényt olvasnak, horgolnak, dohányoznak és horkolnak, miközben a kerekek egykedvűen zakatolnak a síneken. Csehovnak igaza volt: az embernek a nép közé kell vegyülnie, ha a nép szavát hallani akarja. De ez nem változtat azon, hogy a vonaton manapság a távolságok már túl rövidek lettek ahhoz, hogy az utitársak egymás közt felmelegedjenek és beszédessé váljanak. A vonat befut a célállomásra, mielőtt átjutnának a hallgatás sorompóin. S a derék svájci polgárok — sok minden máshoz hasonlóan, — o történeteiket is megtartják maguknak. P. K. A címül adott szó ejtésbeli változatairól vitatkozott egy társaság, s arra kértek, írjam meg, melyik a helyes kiejtés. Voltak, akik amellett kardoskodtak, hogy mindkét kiejtési forma használható. Ez a latin eredetű szó elég gyakran jut nyelvi szerephez az élő szóban is, s valóban igen gyakran halljuk az idézett ejtésbeli szópárt. Azok, akik a latin nyelvet is tanulták, úgy vélik, hogy a t+i hangkapcsolat ci ejtése erre a szóra is érvényes. De nem jól emlékeznek a tanultakra, mert abban az esetben, ha st+i a kapcsolat, akkor nincs ci ejtés. A szúggesztió ejtésváltozat az eredeti latin ejtést követi, az igényesebb nyelvhasználat ezzel él ma is. Egy másik levélírónk méltán teszi szóvá azt is, hogy ennek az idegen eredetű szónak a családja gyakran és feleslegesen jut nyelvi szerephez. Akár a napi sajtót, akár a különböző hivatalos jelentéseket figyeljük, azt tapasztaljuk, hogy az alábbi szócsaládtagok valóban gyakrabban jelentkeznek a kelletéA múlt század kilencvenes éveiben, Párizs egyik kiállítási csarnokában látta meg Feszty Árpád a két francia festő, Detaille és Neuville óriási vásznát, amely Napóleon számos ütközeteinek egyikét ábrázolta. Fesztyre olyan nagy hatással volt a kép lenyűgöző mérete, hogy elhatározta: ő is fest hasonlót. Témának a vízözönt választotta. Itthon, családi körben megvitatták a nem mindennapos művészi elgondolást. A feleség, Jókai Róza mérsékelt lelkesedéssel fogadta a merész tervet, Jókai Mór azonban — akinek Róza nevelt lánya volt — csak a témaválasztással nem értett egyet, különben tetszett a gondolat. — Szép, szép ez Árpád, de gondold meg: pár év múlva Milléniumot ünnepelünk. Azt tanácsolom, hogy az évfordulóra fesd inkább meg a „Magyarok bejövetelét”. Feszty örömmel fogadta az ötletet. A kivitelezésbe pedig bevonta Mednyánszky Lászlót, Űjváry Ignácot, Spányi Bélát, Olgyay Ferencet, akik a háttér tájainak megfestését vállalták. Pállya Celsztin a táborozási, sátorverési jeleneteket, Vágó Pál a lovakat vetette vászonra. A vezérek lovait Feszty festette, ugyancsak az ő munkája a gyönyörű felhőkkel ékes égbolt, s az előtérben levő nagy alakok sokasága. A 126 méter hosz- szú, 15 méter széles egybeszőtt vásznat egy belga gyár készítette. A három évi munka anyagi fedezetét egy kereskedelmi társulás adta, s ennek ellenében jogot kapott arra, hogy a mai Szépművészeti Múzeum helyén épült ideiglenes csarnokban a kész képet belépődíj ellenében bemutassa. A gigantikus alkotás csak fél évvel a szerződésben kikötött idő után készült el. A társaság, amely óriási ősznél : szuggesztív, szúggesztió, szuggesztívitás, szuggerál stb, stb. Mi most nem is azért tesszük rostára ezeket a szavakat, mert „erőltetett, konyhai la- tinsággal” képzett szavak, hanem elsősorban azért, mert kiszorítják a jó magyar megfelelőket nyelvhasználatunkból. Az igéző, kényszerítő, lenyűgöző, sugalló jelzőket nem engedi szóhoz jutni a szuggesztív szóalak. A szúggesztió miatt szorulnak háttérbe a következő jó magyar megnevezések: befolyásolás, befolyás, ösztönzés, el- hitetés, sugallat, sugallás, su- galmazás és régi szép magyar szavunk: a sugárlás. A nép nyelvében még élő szem- melkötés nagyon kifejező összetétel is alkalmas az idegen szó helyettesítésére. Természetesen orvosi szakszóként a gondolat- és akaratátvitelére vonatkozó fogalomkincs megnevezésére szakszerűen a szúggesztió szóval kell élnünk. Dr. Bakos József szegeket szedett be a körkép nézőseregétől, nem vállalta a többletköltséget. Ezt Feszty saját zsebéből fizette ki, s így a munkába belerokkanva, tízezer korona adósság is terhelte a „Magyarok bejövetele” miatt. Egy másik pénzügyi vállalkozás viszont csaknem jóvátehetetlen fordulatot hozott a kép sorsában. Az eredeti vállalkozók ugyanis a századforduló körül eladták a körképet egy londoni kiállítónak, s azt csak 1910-ben vásárolta vissza az akkor erre a célra alakult részvény- társaság. Az RT. az egykori plasztikum melletti téren építette fel az újabb körcsarnokot a „Magyarok bejövetele” bemutatására. Amikor a második világháború bombázásai miatt a mű ott veszélybe került, a főváros felajánlotta, hogy 200 000 pengőért megveszi és a Citadellában biztonságosan elhelyezi. Az RT. azonban ragaszkodott a negyedmilliós vételárhoz, s az elhúzódó alkudozás alatt amerikai szőnyegbombázás érte a körképet a Városligetben. A súlyosan megsérült vászonban a háború alatti és utáni nehéz raktározási viszonyok további károkat okoztak. Végül a Nemzeti Galéria vette pártfogásba. Egy kisebb részletét — Mednyánszky aranyszínekben pompázó Verecke-kömyéki domboldalát — azóta helyre állították a Galéria restaurátorai. A hányatott sorsú alkotás most végre révbe ér: a Pusztaszeri Országos Emlékbizottság úgy határozott, hogy történelmünk első országgyűlésének. továbbá a felszabadulás utáni sorsfordító eseménynek, a földosztásnak a színhelyén, a Pusztaszeri Nemzeti Emlékparkban állítják ki teljes restaurálás után a „Magyarok bejövetelét”. Bronzkori földvár Ismét megkezdődtek az ásatások a Fejér megyei Igar községben. A régészek egy bronzkori földvár maradványait és az úgynevezett vatyai kultúra nyomait kutatják már második esztendeje. Az igari földvár — az eddigi megállapítások szerint — az i. e. 1600 körül alakult ki, s a része volt annak a kettős földvársornak, amely a Duna—Tisza közén húzódott végig. A feltételezések szerint Igaron volt a kettős földváros legdélibb pontja. A régészek az idei ásatások során arra keresnek választ, hogyan alakultak ki az igarihoz hasonló magaslati települések, milyen nyomokat hagyott maga után a vatyai kultúra. A tervek szerint a feltárást ebben az évben befejezik. Vasúti históriák Révbe ér Feszty-körkép
