Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-21 / 169. szám
1974. július 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Malomban az új búza A szolnoki Tisza malom- -- ba megérkezett az új búza, amelyből eddig már több mint. 15 vagonnal megőröltek és a tervek szerint havonta 80 vagonnal dolgoznak fel. Az új liszt sütőipari értéke nagyon jó, sikértartalma eléri a 40 százalékot. A laboratóriumban végzett próbasüté- tek is ezt igazolják, a kenyér kifogástalan minőségű. Egy mázsa búzából hetvenhat és fél százalékban nyernek fehérárut, ami a molnárok szerint kedvező. A megőrült liszt felét a szolnoki Sütőipari Vállalat használja fel, a finomlisztből azonban Budapestre is szállítanak. Képünkön Szigeti Géza főmolnár- helvettes az örlőgép munkáját ellenőrzi. Jó időre várnak az aratók (Folytatás az 1. oldalról) tással. A Tisza U. Tsz 425, a Nagykun Tsz 360, a Nagykunsági Állami Gazdaság pedig 900 hektár búzát takarított be eddig. Őszi árpa aratása befejeződött, 40 mázsa termett hektáronként. 4 mázsával több mint tavaly. Búzából a tavalyihoz hasonló 37 mázsás termést várnak. A búza jelentős része öntözött Kisújszálláson, ez hektáronként 45 mázsát is termett, viszont még nem elég érett. Eddig inkább az öntö- zetlen búzát aratták, ami kesébbet, 32 mázsát adott. Az állami gazdaság 3 ezer 400 hektáros gabonatábláiról 1200 vagon terményre számít. ennek nagy részét tudja Is tárolni. Van két darab szárítójuk, ezek folyamatosan üzemelnek. A tsz-eknek négy darab szárítóberendezésük van, melyek napi összteljesítménye 22 vagon. A gabonafelvásárló váilalat mindegyik gazdasági egységnek külön biztosítja a fogadó garatot, így nem kell egymásra várniuk. Az átvétel nagyon jól szervezett. Az aratással párhuzamosan megkezdték Kisújszálláson a szalmabetakarítást is. 320 hektáron véeeztek. ' Felszántottak már 210 hektárt és a műtrágyát is szórják. Az aratók étkeztetését az idén már egy-két karcagi tsz kivételével megoldották a Nagykunságban: általában javított adagú ebédet és hűsítőt kapnak az aratómunkások. Jászberény A négy termelőszövetkezetnek a 4 ezer 345 hektáron termett kalászosok betakarításához 34 kombájn áll rendelkezésére. A tsz-ek július 16-ára befejezték 425 hektáron a tavaszi és őszi árpa aratását, összesen 165 vagon terményt takarítottak be. A hét végéig 1959 hektáron — a kenyérgabona-terület 53-6 százalékán — vágták le a búzát. Az eddigi átlagtermés hektáronként 34.4 mázsa. A Jászsági Állami Gazdaságban a gazdag termést — hektáronként 44.5 mázsát — hozó búzából 1 158 hektárnyit arattak le. Az aratással efyidőben folyik a szalmalehúzás, a magtisztítás, a tarlóhántás. A hét végéig több mint 300 hektár területet felszántottak. Az aratás folyamatosságát a tsz-ekben. az állami gazdaságban egyaránt gondos előkészítő munkával biztosították. Gondoskodnak a kpmbájnosok és az aratásban résztvevő dolgozók ellátásáról. Helyben biztosítanak számukra étkezési lehetőséget. hűsítő- és védőitalokat. Műhelykocsik, .javítóbrigádok a határt járják, mindenütt ott vannak, ahol szükség van rájuk. Nehezíti az aratási munkát az is, hogy a termény leadásánál gyakran torlódás van. A lassú átvétel miatt a reg- géli órákban terménnyel megrakott tehergépkocsik hpsszú sora várakozik a ga- bonafelváaárló vállalat bejárata előtti J A 100 vagonos ember A dűlőutakon szinte ég a homok. Kegyetlen sárga csíkot húz maga után minden jármű. Fullasztó a hőség, a por habarccsá lesz a verítékkel. A Lenin Tsz hármas üzemegységében ezer hektárról kell betakarítani a kalászokat öt E—512-es német kombájnra vár ez a nagy feladat. Okos gépek, megbízhatóak, de az ember nélkül ők sem tudnak semmit. Ám ha olyan valaki ül rájuk, aki ért a nyelvükön, csak egyet zizzen- het a buzaszár, s máris ömlik a mag a szállítókocsiba. Az abádi határban Somodi József érteti meg legjobban magát a forgókaszás acélbogarakkal. — Tegnap mennyi jött le...1? — Nagyon jó napom volt, 819 mázsa búzát takarítottam be. Csak így menjen tovább, vagy jobban. — Nem először csinálja.. . ? — így gépekkel, ez a nyolcadik aratásom. Előtte meg, ahogy jött: arat.ógép, kasza .. Dehát mit kezdenék már kézi erővel, ennyi terméssel. Gyors számítás Somodi József segítségével, s kiderül, hogy egy hektárra három kaszás, három marokszedő és legalább két kévéző kellene, hogy napkeltétől napnyugtáig végezzenek. Tehát — hozzávetőlegesen — hatszázhu- szonnégv emberre lett volna szükség, hogy ugyanazt a 78 hektárt levágják egy nap alatt, amit az öt gép nyújtott műszakban „tisztába tett’. A cséplés még hátra volna... — Korán kezd, ugye? — Meg későn hagyom abba. Az este tíz órakor mentem be a tanyába. Bizonyára csak megszokásból mondja tanyának a hármas kerület központi épületét. Nem régen készült; modem major... vagy villa... minek is mondjam. Hivatalosan szociális épület, nqj és férfizuhanyozókkal, öltözőkkel és hangulatos, tágas klubszobával. A klubban rádió, lemezjátszó, könyvek. S kávéfőzők mindenfelé. Somodi József úgy mondja „öngólt” rúgna, ha valami rejtett baj előjönne az 512-es- ből. Az aratásra ugyanis ő készítette fel a „madarat”. A madár hasonlat igen találó, mert a hosszú nyakú égszínkék gépek tényleg úgy néznek ki, mint a mesebeli kék madarak. — Biztos sokat keres. Persze, megérdemli... — Egy „kötet” igencsak megvan naponta. . — Ady? — Ady. Aki irigyelné, próbálja meg. De először is ismerje meg a bonyolult gép minden csínját, bínját, egy-két nyári nagyon szolid keresettel fizesse meg a tandíjat — amikor még nem érti a gép nyelvét — majd ha ismeri a drága masina „lelkét” is, akkor neki engedheti a „kaszáit” a betonsűrű búzatáblának. Ekkor már „csak” figyelnie kell a gépre, a földre, a búzára, egyszerre százfelé. De nem a Tiszaliget hűs vizében ül ám közben, hanem — olykor — 35 fokos Nap alatt, fullasztó toklászporban, saját verítékében, naponta nyolc-tíz órán át. — Másfél óránként váltjuk egymást. Többet nehéz kibírni. Ellankad az ember figyelme, márpedig észnél kell lenni. — Mi mindenre kell vigyázni? — A gép hangja nekem már olyan mint a muzsika. Kívülről tudom a nótáit — vagyis úgy ismerem a hangját —, mert megtanultam a kottáit. Rögtön észreveszem, fül után, ha valamelyik alkatrész falsot fog. Ez már nekem nem gond, de azért csak fáraszt. Hanem a föld hajlatai, a gabonaszár dötec«. .. arra.nagyon oda kell figyelni. Nehogy megdöntsem, megtörjem a gabonát. Nehogy szemetes legyen a búza. Ez mind tőlem függ. A kék madár mellettünk zakatol, Somodi József felugrik a gépre. A váltótársa. Török Gyula leugrik a mozgó kombájnról. Menet közben váltottak, hogy egy percre se álljon a gép. Még hallom Somodi József szavait: — Száz vagon a tervem. Ennyit kell betakarítanom. — ti — A szocialista egyenlőség néhány kérdése Lako§ Sándor előadása Mint arról már hírt adtunk, az MSZMP politikai akadémiáján Lakos Sándor, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatója szerdán előadást tartott „A szocialista egyenlőség néhány kérdése” címmel. Az alábbiakban ismertetjük az előadás — rövidített — szövegét Lakos Sándor bevezetőben rámutatott: a szocialista egyenlőség megvalósítása kétségkívül egyik legfontosabb célkitűzésünk, de e cél elérése egyben az egvik legösszetettebb, legbonyolultabb feladata szocialista építő munkánknak. — Mit értünk szocialista egyenlőségen ? Ha tömörek akarunk lenni azt mondhatjuk: a munka szerinti egyenlőséget, azt, hogy nemcsak a jövedelemelosztásban, hanem a társadalmi élet minden területén a munka és egyre inkább a munka a meghatározó, szabja meg az emberek helyét és helyzetét. Társadalmi egyenlőség A szocialista egyenlőségen elsődlegesen a társadalmi helyzet egyenlőségét értjük. Ez főként az osztályok, a rétegek egymáshoz való viszonyát, e viszony egyre egyenlőbbé válását jelenti. A munkásosztály és a parasztság között nagyarányú közeledés ment végbe, a szocialista tulajdon két formája, valamint a mezőgazdasági munka nagyüzemivé válása alapján. Az értelmiség is közelebb került mind a munkásosztályhoz, mind a parasztsághoz. — Az emberek munkahelyükön töltik idejük nagv részét, társadalmi helyzetük egyenlőségét, illetve egyenlőtlenségét ott érzékelik legközvetlenebbül. A dolgozók egyfelől tulajdonosok (mint a köztulajdon résztulajdonosai). másfelől munkavállalók. Az üzemi demokrácia dilemmája: a dolgozók egyre érdemibb beleszólását lehetővé tenni és igényelni oly módon, hogy ez a korszerű szakmai vezetést, a fegyelmet, a szervezettséget ne gátolja, hanem erősítse. — A társadalmi egyenlőség magasabb szintjének elérése érdekében tudatosan csökkenteni kell a társadalmi munkamegosztásból származó, ma is újratermelődő különbségeket. Arra kell törekednünk, hogy egyre több ember szerezhessen olyan máshol is felhasználható tudást. mely lehetővé teszi a nagyobb társadalmi mobilitást. Különösen fontos a nagyobb társadalmi egyenlőség megteremtése a felnövekvő generáció esetében. Itt semmiképpen sem békélhetünk meg — még átmeneti időre sem — azzal, hogv a munkamegosztási, jövedelmi helyzet átöröklődjék, hogy újratermelődjenek az életpályát meghatározó indulási különbségek. El kell érni, hogy egyre kiegyenlítettebbé váljék a felnövekvő generáció indulási helyzete. — Végül, határozottan fel kell lépnünk az ellen, hogy a jövedelmi-vagyoni helyzet jövedelmi-vagyoni presztízst és ezzel arányos társadalmi-közéleti különbségeket teremtsen. A szocializmusban a társadalmi helyzet szempontjából minden hasznos tevékenységet végző ember egyenlő, és előrehaladásunk arányában egyre inkább az lesz. Gazdasági egyenlőség A gazdasági egyenlőségről szólva rámutatott arra. hogy a gazdaságban — bár jelen vannak indokolatlan egyenlőtlenségek is — a fő feladat ma nem valamilyen általános egyenlősítés, hanem a munka szerinti elosztás következetesebbé tétele. Ahhoz, hogy a munka meghatározó szerepe egyértelműbbé váljék. egyrészt a munkával arányos mind nagyobb agyenlősítésre. másrészt mind nagyobb differenciálás- -a kell törekednünk. Egyen- ősítenünk kell mindazokon a pontokon, ahol a kereset nem eléggé igazodik a munkateljesítményhez. Ezért dolgoztuk ki a közelmúltban az egységes szakmai bértáblázatot, mely azt hivatott biztosítani, hogy az azonos munkát végzők azonos bért kapjanak, bármely népgazdasági ágban, szektorban vagy üzemben dolgoznak. ez»rt módosítottuk a gazdasági szabályozókat olyan irányban, hogy a dolgozók keresete nagyobb részt függjön saját munkájuktól és csak kisebb mértékben a vállalati, üzemi eredményektől, ezért tettünk és még teszünk naev erőfeszítéseket annak érdekében. hogy a nőkre is teljes mértékben vonatkozzon az egvenlő munka, egyenlő bér elve. — A foglalkoztatottak alsó és felső 19 'zázc' ' kereseti aránya jelenleg 1:4.5. Ez önmagában sem tűnik túlzott méretűnek, de a foglalkoztatottak zöménél a kereseti különbségek szóródása ennél jóval kisebb. A két szélső értéket egyelőre nem érintve a dolgozók zöménél a keresetek, jövedelmek nagyobb széthúzása szükséges. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül: a kereseti Különbségek jórésze abból adódik, hogy az emberek készsége és tudása is különböző. A személyiség minden- oldalú kibontakozása mellett társadalmi-gazdasági érdek is fűződik ahhoz, hogy a készségek kibontakozását ez úton is ösztönözzük: legnagyobb gazdasági tartalékunk rejlik ebben. Ugyanakkor az eddiginél jobban kell megkövetelnünk a fegyelem és a ténylegesen elvégzett munka egyenlőségét a sok helyen elterjedt lazaság felszámolását, csak akkor biztosítható mindenkinek munkája szerinti elosztás, ha mindenki képessége szerint dolgozik. ' — A vezetők és beosztottak közötti bér- és jövedelemarányok egészében véve nem túlzottak, esetenként nem is elégségesek. A gazdasági vezetőknek egy szűk köre azonban hosszabb ideig kiugró keresetre tett szert. Ez főleg indokolatlan méve- tű prémium feltételekből adódott, melyeket azóta a kormány módosított. — Ugyancsak nem köny- nyű a nem munkából származó jövedelmek kezelése. A szocializmusban elvileg nem lehet munkanélküli jövedelem, de a szocializmust építő társadalmakban, így a mi társadalmunkban is jelen lehetnek ilyen források. Például a telek- és háztulajdon kamatoztatásából származó jövedelem, magánvagy akár állami tulajdon olyan jellegű hasznosítása, mely nyilvánvalóan nem, a munkával aránvos jövedelmet. hanem kedvezőbb helyzetet, ki nem elégített igényt kamatoztat. Ennek formája lehet az a jövedelem, melyet az ország legszebb helyein fekvő télkek. házak tulajdonosai szerezhetnek a helyiségek, a szobák bérbeadásával. Ezt a törekvést már több intézkedéssel igyekeztünk keretek közé szorítani, A továbbiakban hangoztatta hq következetesen akarjuk vállalni a munka szerinti elosztás differenciáló elvét, vállalnunk kell ennek konzekvenciájaként a személyi tulajdon nagyságában meglevő különbségeket is. Nem vagvunk. nem lehetünk a munkából származó jövedelmek takarékos gyűjtése ellen, sőt, ezt ösztönözzük is. Ami a szociális egyenlőség kérdését illeti, a munka 'Szerinti elosztás elve a szocializmus korszakában szükségszerűen kiegészül szociálpolitikai intézkedésekkel. A szociálpolitika fontos félada- - ta a munka szerinti elosztás egyenlőtlenségeinek bizonyos mértékű kiegyenlítése, többek között a társadalmi juttatások e célt szolgáló részével. Fennmarad a szociálpolitika állandó feladataként az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben levők gondozása. és megjelennek benne áz előbbiektől voltaképpen független, bizonyos értelemben koramunisztikusnak is nevezhető juttatás csírái. ■ Pártunk eddig is nagy figyelmet szentelt a szociálpolitikának. ebben is nagy eredményekre tekinthet visz- sza. Elég megemlíteni a társadalombiztosítás általánossá tételét, a nyugdíjkorhatár — nemzetközileg is igen kedvező — megállapítását, és a nyugdíj relatív magas színvonalát (a legfejlettebb tőkésországokban általában öt évvel később mehetnek nyugdíjba a férfiak és gyakran 10 évvel a nők), a kedvezményes üdülés kiterjesztését. a családi pótlék többszöri emelését, a gyermek- gondozási segély bevezetését stb. , — Mindazonáltal azt is látnunk kell, hogy intézkedéseink — . jóllehet mindig valós igények kielégítését szolgálták — nem illeszkedtek szervesen egy elvileg is kellően kidolgozott, távlatilag is átgondolt és megalapozott szociálpolitikai koncepcióba. Ezért nem volt megnyugtatóan biztosítva, hogy egyes részintézkedéseink egybevágnak általános céljainkkal. Szociális egyenlőség A szociálpolitikai. koncepció keretében megfogalmazható nagyobb szociális egyenlőség biztosításának legfőbb szociálpolitikai területeiről szólva Lakos Sándor aláhúzta: az egyéni keresetek, illetve a családi jövedelmek közötti túl nagy különbségek. A szocializmus lényegével ellentétes helyzet alakult ki azáltal, hogy a gyermekek felnevelése a jövedelem szempontjából megmaradt hátrányos tényezőnek. Ez a jelek szerint csakis növekvő mértékű társadalmi eszközökkel megoldható problémáink. Alapvető probléma a legalacsonyabb keresetű ' dőlniük és különösen a nyugdíjasok helyzetének javitasa. A szociális egyenlőség fejlesztésében fontos hely jut a társadalmi juttatásoknak. Ezek lehetnek a munkához kapcsolódók; üzemi étkeztetés, -bölcsőde, napközi stb., lehetnek nem munkához kötődők: iskolai, egészség- ügyi, kulturális' ellátás, más felosztás szerint pedig ingyenesek. vagy kedvezményesek, természetbeni vagy pénzbeni juttatások. — Miben határozhatjuk meg összefoglalóan álláspontunkat a szocialista egyenlőség kérdésében? Mindenekelőtt abban, hogy bár döntő területeken már megvalósult vagy folyamatosan megvalósul egy, a korábbi társadalmakban elképzelhetetlen típusú és méretű egyenlőség, a szocialista társadalom csak kezdete az egyenlőség társadalmának. A társadalom mostani fejlettségi szakaszában a legfontosabb feladatokat meghatározó. a társadalmi élet minden területét érintő elvünk a munka szerinti elosztás. a munka közDonti szerepe. A munkával arányos' igazság a legnagyobb igazság amit ebben a korszakban adhatunk, akkor is. Ha tudjuk, hogv ez távolról sem teljes, abszolút. De q munka igazsága, a munkával aránvos értékítélet, anvagí, erkölcsi megbecsülés általánossá tétele —- minden ettől eltérő véglet lenvesése — önmagában is óriási vívmánva lenne a szocialista egyenesé? • kivívásának. Eközben sók területén, mivel -nem veszítjük szem elöl távlati céljainkat, ennél tovább is léphetünk és lépünk is a kommunista egyenlőség elemeinek fokozatos erősítése útján.
