Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-03 / 153. szám
1974. Július 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött as aratás Megy a kombájn, vágja az árpát, amerre elhalad, utána porfelhő, szalma és tarló marad. Megszűnt a nehéz fizikai munka, az aratás azonban most is nagy feladatot jelent a gazdaságoknak. Vir gvázni kell a tarlómaga&ság- ra, tudni kell a géppel manőverezni és nem utolsó Szempont a minél kisebb szemveszteség. A jászboldogházi Aranykalász Termelőszövetkezetben megkezdődött az aratás, és az alkalomból Csirke Béla gépesítési üzemágvezető a következőket mondotta: — Nagyon szépen beért az árpánk, még szárítani sem kell. Ugyanis a nedvesség- tartalma nem haladja meg a 14—15 százalékot. Amit most vágunk, ebből vetőmag lesz, és még le kell tisztítanunk is. Próbaaratást tegnapelőtt végeztünk, és akkor határoztuk el a munka megkezdését. Az idén 12Ó0 hektár gabonát kell betakarítanunk, amivel terveink szerint húsz munkanap alatt végzünk. Erre megvannak a lehetőségeink, a kombájnállományunk száma és műszaki állapota megfelelő. Szabó János szerelő, a John Deere kombájn vezetője 1963- tól tsz-tag, a helyi gépállomásról került a gazdaságba. — Minden évben kiveszem részemet az aratásból, a kézi kasza letétele után SZK— 3-as kombájnnal kezdtem meg a gépi betakarítást, de vezettem már SZK—4-est is. Most John Deere kombájnnal dolgozom. — Mikor került erre a betakarítógépre, és mi a különbség a régebbi típusok és a modern változat között? — Hát kérem, én ott kezdem, hogy ennek a kombájnnak légkondicionált a fülkéje. így aztán nem kell nyelnem a port, fejlődik a technika. Aztán meg az sem elhanyagolható, hogy nagyobb a teljesítménye is, így én is többet tudok vele naponta betakarítani. — Az aratás időszakában mikor kezdik a munkát és mikor fejezik be? Hogyan váltják egymást napközben? — Az attól függ. Mikor reggel a harmat felszáll, azonnal kezdjük a munkát, és addig megyünk, míg le nem száll. Van úgy, hogy éjjel tíz—tizenegy—tizenkét óráig is aratunk. Ma például kilenc órakor kezdtünk. Van egy társam, Fecske János, akivel napközben váltjuk egymást, nem kötöttük rendszerhez, mikor melyikünk a fáradtabb, aszerint váltunk. A megyében elsőként a Jászságban kezdték meg az aratást, az idén az éghajlati adottságok itt voltak a legkedvezőbbek a gabona érésére. B. Z. Felvételünkön: több fokozatban mélybúzással alakítják ki a teáskannát Hallgatnak ránk a többiek Pártszervezet a Petőfi Tss-ben A tőszegi és a tiszavárkonyl tsz egyesüléséből létrejött Petőfi Termelőszövetkezet 6200 hektáron gazdálkodik, ebből 5 ezer 730 hektár a közösen megművelt terület. A két községben ezer tag, közülük hétszázan vesznek részt rendszeresen a közös munkában. Két iparszerű termelési rendszernek tagjai. A szekszárdi kukorica termesztési rendszerhez tartozva 633 hektáron termelnek ebből a fontos növényből — tavaly 75,7 mázsa átlagtermést értek el hektáronként. Cukorrépát pedig — a másik zárt rendszerben termelt növényük — 480 hektáron. És megmagyarázzák: annak ellenére, hogy tavaly nem jól fizetett a cukorrépa, az idén 180 hektárral többet vetettek. „Nem a zárt renszerben volt a hiba, hanem az időjárásban”. Napraforgóból — ami minden évben szép pénzt hozott a tószegi közös gazdaságnak —, 690 hektáron termelnek. Szorgalmasait, példamutatóan Varga József anyagraktáros mondta: — A pártcso- port-értekezleteken beszélgettünk a munkák állásáról. Az is szóba került, hogy elgyomosodott a napraforgó. Későn kapott esőt, nem oldódott a vegyszer. Most minden időt ki kell használni a növényápolásra. A párttagok szervezték az embereket, ment is mindenki, szombaton és vasárnap népes volt a határ. Az a jó, hogy a szövetkezet vezetősége mindig igényli a párttagság munkáját, közreműködését. És az emberek sem haborognak, ha esetenként többet kell dolgoz- niok, mert tudják, hogy anyagilag is megtalálják számításukat. Az anyagraktáros már új „birodalmában” dolgozik: a 300 négyzetméter alapterületű raktár az év elején lett kész, most 3 millió forint értékű alkatrészt tárolnak benne. — De csak akkor kér a műhely új alkatrészt, amikor a régit már végképp nem tudjak kijavítani. Szóval nem választják a könnyebbik oldalát a dolgoknak. Itt a gépműhelyben két brigád dolgozik, vannak köztük kommunisták és pártonkívüliek. A pártcsoportok száma is kettő, tizenöt kommunista összesen. De ha számszerint nem is vagyunk sokan, hallgatnak ránk a többiek. — Én vezetem az építési, a szállítási és a szárítási munkákat, — mondta Szűcs Antal. *— Nem vagyok párttag, de a kezem alatt több kommunista > dolgozik igen becsületesen, szorgalmasan, példamutatóan. Olyanok, akik magukkal tudják ragadni a többieket. 'Példát is említ:1 a szövetkezetben üzem épül, a Pamutnyomóipari Vállalatnak lesz náluk egy csévélő üzeme. A szövetkezetben teljes erővel' dolgoznak a kongresszusi felajánlások teljesítésén, pedig "nem kis többlet- feladatra vállalkoztak. Elhatározták, hogy 1973-hoz viszonyítva a két tsz egyesülés előtti eredményét, illetve Azok az asszonyok dolgoznak majd ott, akiknek a gépesítés miatt már nem tud foglalatosságot adni a mezőgazdaság. A hatvanszor huszonhét méteres csarnokban százhuszonötén dolgoznak majd. Az asszonyok közül kilencen már elutaztak Szegedre megtanulni a szakmát, ők tanítják majd be a többieket. Az, hogy fontos az üzem mielőbbi felépítése mindenkinek szívügye, és elsősorban is a párt- alapszervezet szorgalmazta az építkezés mielőbbi megkezdését. Pekő János párttitkártól tudom, hogy az építési terv összeállítása előtt taggyűlésen beszéltek az idei fejlesztésekről. Elmondták a párttagoknak, hogy a lucernaszárító és lisztkészítő után, felépülne a csévélő üzem, aztán egy Sirokkó 30/4-es szárító- berendezés, amit már most aratáskor is használhatnak, 2 ezer négyzetméternyi új baromi if érőhely (mert 1975-ben már egymillió csirkét akarnak értékesíteni), 130 vago- nos magtár, vennének egy újabb John Deere gépsort, építenének új üzemi utakat, es meliorációs beruházásokra 3,9 millió forintot keltenének. Mindez összesen 32 millió, amelyhez 6 millió állami támogatást kapnak. A többi saját erőből megy, meg bankhitelből. Az emberek kezdetben kicsit bizalmatlankodtak, aztán egymás után kértek szót, és megkérdezték: „Nem lesz sok ez a beruházás? Bírjuk erővel? Nem markolunk sokat? Amikor egyesültünk, azt mondtuk a tagságnak, a jövedelem nem fog csökkenni. Az adott szó kötelez” Szó szót követett, végül is megállapodtak: a magtár, az útépítés a gazdálkodás alakulásától függ. Fontosságnak megfelelően rangsorolták a feladatokat. mérlegét figyelembe véve vágóállatból 1500 mázsával, tehéntejből 3 ezer 600 hektoliterrel, cukorrépából 5 ezer, napraforgóból 340 tonnával termelnek többet és értékesítenek. A lakosság jobb ellátására 30 holddal növelik zöldségtermő területüket. Korozs Mihály, a szövetkezet versenybizottságának elnöke. — Tíz brigádunk küzd a szocialista címért. Akik nem brigádtagok, azok közül 13 munkakollektíva és százötvenhat dolgozó tett vállalást. Az összes dolgozó tagunknak több mint fele már írásban is eljuttatta hozzánk felajánlását. Természetesen azok megtételében a párttagok jártak élen. Hogyan is fogalmaztak azon a párttaggyűlésükön, ahol az 1973. évi gazdálkodást értékelték? A szövetkezet vezetősége fordítson nagyobb figyelmet a szocialista brigádmozgalomra, a munkaversenyre. A jövő érdehében — Én amióta Itt vagyok a szövetkezetben és annak már hat éve — mondta Pékó János, — a tsz-vezetői megbeszéléseken mindig összehangoljuk a feladatokat. Nemcsak az elveket, az elképzeléseket tisztázzuk, hanem a gazdálkodást érintő döntések meghozatala előtt közgazda- sági elemzéseket is készítünk. Azt vitatjuk meg a partveze- töséggel, a párttagsággal és aztán a szövetkezet tagjaival. Két alapszervezetünkben ki- lencvenhét kommunistát tartunk nyilván. Jó érzés tudni, hogy a gazdasági vezetés mindig kikéri a véleményünket és, hogy a párttagság aktívan dolgozik, érvel, vitatkozik ha k?ll a .szövetkezet jövője érdekében. Munkára pedig szükség van, mert a tervük, hogy ebben az évben 104 millió forint árbevételt érnek el. A tagság is jobban keressen a tavalyi esztendőnél, pedig akkor sem volt kicsi a jövedelem: 123 forint jutott egy tízórás munkanapra. Szükség van tehát szorgalmas munkára. Most árvízzel harcolnak a tószegiek, várkonyiak. Éjjelnappal a gáton dolgoznak emberek és gépek. Százhúsz ember, 45 erőgép — ennyi égy „műszak” létszáma, de ki nézi ilyenkor az órát? Az árterületük 50 százalékát már elvitte a Tisza vize. több mint 9.millió forint érték — 4,30 hold cukorrépa. 290 hold búza, rét és legelő — ment veszendőbe. „De az ártér többi részét meg kell mentenünk” — mondta Székely József termelési elnökhelyettes. Nem is a víz magasságával kell birkózniuk, hanem az át ázott töltés okozta veszéllyel, a buzgárokkal. Az emberek bizakodnak, — és ami a legfontosabb: keményen dolgoznak. Varga Viktória A tagság felajánlása Az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregységében különböző típusú ételhordók, tejeskannák, tejforralók, teafőzők; fedők, légrugók és egyéb alumínium gyártmányok készülnek. Tavaly augusztusban szellőzőcsövek gyártását kezdték el. Az új terméket, a házgyári elemekből épülő lakásoknál használják fel. Ez is hozzájárult, hogy a tavalyi 95 millió forintos termelési érték után 1974 végére már 120 millió forintot terveztek. Az eddigi eredmények alapján minden reményük megvan tervük teljesítésére, hiszen az év első felében a termelési érték meghaladta a 62 millió forintot Permetezik a MOKÉP részére készüld „filmraktározó” fémdobozokat Fotó: N. Zs. ízlés és építkezés Vegyes vállalat alakult A Csepel Autógyár, — a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat és a svéd AB. VOLVO konszern Magyarországon vegyes vállalatot alapított. A hazánkban külföldi részvétellel elsőként létrejött gazdasági társulás tíz évre szóló alapító okmányait tegnap írták alá ünnepélyes keretek között. A szerződés értelmében svéd gyártási részegységekből a Csepel Autógyárban szerelik majd össze a VOLVO konszern L. 3314 típusú „Lappländer” elnevezésű összke- rékmeghajtású terepjáró gépkocsiját. A Lapplander a kivitelezéstől függően személy- és teherszállításra, továbbá munkagépek, — segédgépek hajtására alkalmas, felhasználható köztisztasági feladatok ellátására, javító-szerelő gépkocsiként, erdővédelmi és mezőgazdasági célokra. A VOLVO cég a járműgvártás dokumentációján és és technológiáién kívül mint- egv négymillió svéd korona értékben átadja a gyártóberendezéseket, szerszámokat és egyéb készülékeket a Csepel Autógyárnak. A magyar fél ezek ellenértékét késztermékkel fogja visszafizetni. A terepjáró járműveket a VOLVO cég fogja értékesíteni maid. 1975-ben — a gyártóberendezések és gépsorok beszerelése után — 200 gépkocsit gyártanak majd a Csepel Autógvárban, 1976-tól már évi 1000—1 '200 terepjáró kerül ki a gyárból. Az egyetemen azt mondotta egyszer az egyik öreg tanárom : fiaim, jegyezzétek meg; a legegyszerűbb a legművészibb. Szombaton a ze- begényi Szőnyi-múzeum ódon falait nézve eszembe jutottak szavai. Lám, itt van ez a festőnek hajlékot nyújtó valamikori öreg parasztház. Praktikum szabta nemes egyszerűségével milyen harmonikusan felszabadult, nyugodt légkört árasztva simul a fátyol-párás hegyoldalba. Semmi cicoma, felesleges ciráda nincs rajta. — A táj mellett ennek a kis parasztháznak is bizonyára szerepe volt abban, hogy a szomszédos kis temetőbe költözésig itt élt, alkotott a művész, fogva tartotta a ház és a táj lenyűgöző egysége. S eszembe jutottak az otthoni tájak, megyénk vertfalú. tenyérnyi ablakú viskóit felváltó — helyenként f -’.fuvalkodott utcasorok. Tudom, le kellett rombolni a penészgombás régi falakat. Csupán egyéni építészeti formavilágukat, hangulathatásukat sajnálhatjuk, melyet nem pótolnak az egvkap tatára készült jellegtelen újpaloták, hiába cifrázzák azo- ka* mindenféle csiricsáré dir szítéssel. A napokban a pedagógus pártszervezetek titkáraival tartottunk ankétot. Az egyik felszólaló megjegyezte: nagyobb aktivitással formálhatnánk olvasóink ízlésvilágát, hatékonyabban hadakozhatnánk a tűzoltósorfa] unalmasságú utcasorok építése ellen. Utóvégre nem pénzkérdésről, hanem csak fejletlen ízlésről van szó. Nem törvényszerű, hogy így legyen. Persze, hogy nem' Esztergomon keresztül, a budai hegyvidék falvai n át jöttem haza. Ezernyi ötletet, egyéni ízlést bizonyító új családi házak tömegét láttam. Mindenféle uniformizálást félredobva ötvöződött bennük a hasznosság és a szépség, a derűs otthon két nélkülözhetetlen eleme. Miért ne lehetne így nálunk is? Tényleg csak arról van szó. hogy fejletlen az építők ízlésvilága’ Szerintem más okok is közrejátszanak ebben. Nevezetesen az, hogy kevés az otthonalapíln!-: pénzügyi helyzetét figyelembe vevő, a gazdag választási lehetőséget biztosító "típusterv. S nem kielégítő a meglévők ismertetése sem. Községi tanácsházán, közművelődési intézményekben nemigen látni ilyen jellegű kiállítást. Pedig nemcsak az építőknek fontos, hanem mtndan-- nyiunknak, hogy milyen lesz a környezetünk. — g. Bt
