Szolnok Megyei Néplap, 1974. július (25. évfolyam, 152-177. szám)

1974-07-03 / 153. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. Július 3. % • Számítógép a bútoráruházban Tanulnak az eladók — nyernek a vásárlók LAKBERKNDEZlSI ÁRUHÁZ A vevőkártyán lévő szám alapján készíti a számítógép a számlát, s az egyébként az áruház elhelyezkedését is muta ja Jó lenne, ha az ország min­den bútorüzlete olyan lenne, mint amilyen a Domus Áru­ház, itt Budapesten, a Róbert Károly krt. és a Lehel út sarkán. Új. Nagy. Modern. A Domus egyébként magyarul otthont jelent, s ez az új. áruház nem is csapja be ne­vével a vásárlót. — Nyugodtan mondhatom, hogy bár Budapesten létesült ez az első, számítógéppel fel­szerelt áruház, hasznát az egész ország érezni fogja — jelenti ki Csákai Anna, a Bú­torértékesítő Vállalat gazda­sági igazgatója. Az épület háromszintes, és mindegyik emeletére mozgó­lépcső vezet. A számítóköz­pont az első emeleten talál­ható. Két oldalán üvegajtó, bárki benézhet, de hát sokat nem mond a látvány. Képről már nem ismeretlen formájú gépek vannak a tereimben, de hogy mit tesznek, mit érnek, azt titok övezi. Fedjük fel az áruházi számí­tógép titkát! Vásárlás számítógéppel A vevő, mondjuk ön ked­ves olvasó, kiválasztott magá­nak egy szobaberendezést. Az eladó elkíséri egy televízió formájú szerkezethez, amely ugyanakkor az írógéphez ha­sonlít. Alul írógép, felül tele­vízió. Számokat kopogtat a billentyűzeten, mire, a kép­ernyőn nyomban megjelenik a válasz. Elolvashatja ön is. „A kért szobaberendezés rak­táron van.” Nem kell nyom­ban dönteni. A vevő még nézelődhet, vizsgálhatja a fo­teleket, szekrényeket, s aztán ha elhatározta magát, vissza­megy az írógép-televízió hib­ridhez, ott kap egy kártyát, amelyen egy szám olvasható, s az eladó (vagy gépkezelő?) ismét beüti a számokat, most már azzal az utasítással, hogy a szobaberendezést az ön számára lefoglalják. A földszinten találja a szám­lázást. Benyújtja a kis kar­tont és többet nem is kell szólnia. A számlázónő előtt egy újabb készülék kezd kat­togni, s már kész is a szám­la. A következő ablak a pénz­tár, hívják, mint az OTP- ben, s miután fizet, viheti az árut. Gyorsan megy minden és érdekes is, node az áruház számítógépes rendszere 26 millió forintba kerül, s így hát jogos a kérdés, mi több­letet nyújt az elköltött pénz. Bemutató az áruházban Csákai Anna igazgató el­mondja, hogy amikor elké­szültek az új áruház tervei, kiderült, hogy a 110 millió forintba kerülő épület 10 ezer négyzetméternyi alapterüle­téből annak csak mintegy ne­gyed részét tudják a vevők rendelkezésére bocsátani, a többit a raktárak foglalják el. Akkor döntöttek a számí­tógép mellett, s így lett nagy az áruház, mivel csaknem az egész területet bemutató cél­jaira használhatják, a gép pedig lehetővé teszi, hogy az árut másutt tárolják. A Domus-rendszerben a bemutató terület valóban a célját szolgálja, s onnan csak akkor viszik el a kira­kott árut, ha például kiderül, hogy a vevők nem keresik. Ehhez is segít a komputer, amely kimutatja, melyek azok a bútorok, amelyek va­lóban kelendők, s így csak azokat szállítják az áruház­ba. A vásárlók jól tudják, hogy mit jelent, Ha akárcsak egy szállítással kevesebb szükséges addig, amíg a la­kásokba kerül a bútor, hi­szen a gondos kezelés mel­lett is Rongálódik az áru. , A látható számítógép lát­hatatlan haszna így aztán a vevő számára is jól érzékel­hetővé válik. A komputer tárolja az áruház raktárában lévő bútorok adatait, az árat, a kapható színkombinációkat, és a huzatfajtákat is jelzi. Mivel az írógép-televízió, va­lamint a számlázó gépek köz­vetlen összeköttetésben van­nak a magyar gyártmányú R—10-es. számítógéppel, így a vevők gyors informálása mellett a készletek nyilván­tartása és a hiányzó áruk pótlása is felejtésmentesen történik. Mivel a különböző bútorgyárak termékei egy­más mellett láthatók, a vá­sárlók választása nyomán akarva-akaratlan versenyre kényszerülnek egymással a bútorgyártók, ennek nyilván- „ valóan a vásárló veszi a hasznát. Fontos tényező az is, hogy a számítógép nem részrehajló. Ha van a rak­tárban a keresett bútorból, mindegy, hogy Kiss Pista, vagy Nagy Jancsi kéri, az kapja, aki előbb jelentkezik érte. A gép nem ismer sem hálapénzt, sem személyi kap­csolatokat. — Az első nap 3,8 millió forint volt a forgalma az új Domusn'ak. Megrohantak min­ket a vevők — mondja az áruház fiatal igazgatóhelyet­tese, Merslich Ida. (Itt egyéb­ként minden dolgozó fiatal, úgy látszik a modernség az ifjabb korosztályokat vonzza Domus vidéken is Az átlagos napi forgalom 1,8 millió forint. Az áruház vezetői mondják, hogy van­nak olyan vevők, akik „fél­nek” a komputertől. Ma még csak a vevők, de ha jobban elterjed ez a módszer, akkor az eladók is tanulnak, nein- elképzelhelő. hogy a veéők is vállalják az egyébként egy­szerű kérdezz-felelek masina kezelését. A Domus áruházi rendszer fokozatosan elterjed majd az országban. Még ebben az év­ben, júliusban megnyílik egy 2000 négyzetméters korszerű áruház Zalaegerszegen, de­cemberben pedig Miskolcon, 1975 tavaszán pedig Székes­fehérváron. Az utóbbi két áruház 5000—5000 négyzet- méteres lesz. Ilyen méreteknél lehet, hogy érdemes lesz komputert alkalmazni, ezért most végzik a gazdasági szá­mításokat. Elképzelhető, hogy a miskolci és székesfehérvá­ri Domust is a pestihez ha­sonló berendezésekkel'szere­lik fel. A budapesti Domus — bár már látogatható — mégis a holnap, a kulturált bútorér­tékesítés áruháza. Talán más belkereskedelmi ágazatok is kedvet kapnak a korszerű technika alkalmazásához. A számítógép az eladók munká­ját könnyíti, s ezen pedig a vevő — tehát ön is — csak nyerhet. Benedek B. István Mindenre fog Űj termékkel jelentkezett a szakmában Európa leg­nagyobb és legjelentősebb gyártói közé tartozó írószer szövetkezet. A projektor pen előnyös tulajdonsága, hogy fára. fémre, üvegre, mű­anyagra és természetesen papírra egyaránt írni lehet vele. A négyszínű speciális rcxstiron különlegessége ma­gában a festékanyag össze­tételében van. amelyet a szövetkezet szakemberei kí­sérleteztek ki. Érmes agancsok Két hónapja tart az őz- bakvadászati szezon, és máris kiemelkedő eredmé­nyekről érkeznek jelentések a vidéki vadászterületekről. Az országos trófeabíráló bizottság adatai szerint jú­nius 30-ig 3750 őzbak-agan- csot küldtek be a vadászok elbírálásra. A szakszerű bí­rálat megállapította, hogy az idei eredmények minden eddigit felülmúlnak: a be­küldött példányok közül 84 aranyérmet érdemelt ki, 188-nak ezüstérmet adtak és 243 bronzérmes lett. Maguknak is építenek A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói már sokezer lakást építettek föl. A vállalat egyre több gondot fordít saját dolgozói lakásgondjainak megoldásá­ra. Az utóbbi öt évben a vállalat élve bprlő kijelölési jogával 160 dolgozónak jut­tatott szövetkezeti lakást, és segítséget nyújtott további 271 lakás megépítéséhez. Az év második felében Győrött újabb 51 lakásos társasház építését kezdik meg saját maguknak az építők.^ Sop­ronban ugyancsak építenek lakásokat. Pánczél Attila, a híres szíjgyártó dinasztia negyedik tagja, a hagyományos anyagokat és a régi formaréndszert megtartva, modern lakásokban is alkalmazható dísz- és használati tárgyakat készít. Szép fonásii sallangos keretű tükrei többször szerepeltek országos kiállításon. Képünkön: Készül a szépen díszített válltáska KEPERNVSJE Az elmúlt héten ünnepe volt a televíziónak, nem a képernyőn, azon kívül. Most rendezték meg az immár hagyományos veszprémi té­vétalálkozót. Bakony főváro­sa Elegyedik alkalommal fo­gadta a tévéseket. A gazdag programról alig jutott vala­mi híradás a néző számára, szélesebb körben — egy-egy rövidke hír. s egy kissé színtelen-szagtalan interjú A hétben — holott bizonyára a tévénéző is szívesen látott volna a seregszemle esemé­nyeiből ennél többet is. A televízió talán' túlságosan is szemérmesen kezelte ez . al­kalommal önmaga propa­gandáját. Pedig a veszprémi találkozó korántsem a tévé­sek belügye csupán, ami ott történt az közvetve, de akár közvetlenül is a televízió minden nézőjére tartozik. A legjobbak versenye A szemle valójában ver­seny, ezúttal is, mint az előző években tévéfilm, illet­ve tévéjáték és zenés játék méretett össze minőség­ben. — Valamennyi olyan alkotás, amely az elmúlt esztendőben született. Elő­zetes válogatás után a legjobbak most itt szembe­sültek, hogy vajon melyiké is legyen végül a pálma. De túl a versenyen e tévészem­le legkedvesebb mozzanatai közé tartoztak az alkotók és a befogadók, a tévések és a nézők szervezett találkozói. Kellemes alkalmak egymás megismerésére — civilben. A veszprémi gyerekek pél­dául bizonyára sokáig em­lékeznek majd arra a pa­lacsintával fűszerezett an- kétra, amelyen Katkics Ilona, a híres-nevezetes Palacsintás király rendezője válaszai mellé az érdeklődő kicsinyeknek azt a pala­csintát is feltálalta, amelyik „megmaradt” a filmből. De számomra, aki részt vehetett e találkozón, első­sorban mégsem ezek a kö­zönségtalálkozók, hanem azok a fórumok jelentették az izgalmat és egyben hoz­ták a hasznot is. amelye­ken terítékre került egy­részt a tévékritika szerepe és lehetősége. másrészt bonckés alá tétetett az iroda­lom és a televízió sokoldalú kapcsolata, melyen a két művészet — az írott szóé. meg a technikával szövet­kezett televízióé — szoro­sabb együttélésének újabb és még szélesebb lehetősé­gei kerültek szóba. Minde­nekelőtt rendkívül rokon­szenves volt, ahogyan írók és televíziós alkotók meg- hányták-vetették a még jobb. érdekesebb közös produkciók megteremtésének lehetőségeit és gondjait. Jó volt látni azt a szenvedélyes elkötelezettséget és felelős­ségtudatot. amely az egyes véleményekben megnyilvá­nult. ahogyan azt vizsgálták, hogy a néző számára mi­ként lehetne a mai életről szóló alkotásokban is maxi­málisan biztosítani a szóra­koztatás legmagasabb fokát, hogy minél forróbb vála­szok szülessenek a képer­nyőn is azokra a kérdé­sekre, amelyeket a minden­napok során az élet tesz fel az embernek. Jó volt ta­pasztalni — a vélemények erre utaltak —, hogy meny­nyire nem mindegy a tele­víziónak sem. hogy alkotó- műhelyéből igazán egyedi darabok kerülnek-e ki, vagy pedig tucatáru hagyja el. Irodalommal az irodalomért A kortárs irodalom színe- java képviseltette magát ezen a veszprémi eszmecse­rén: jelezvén, hogy' nálunk televízió és irodalom egyál­talán nem ellenségei, egész­ségtelen konkurrensei egy­másnak- hanem közös érdek fűzi, őket egymáshoz. Ezt u szövetséget hangsúlyozta az írószövetség főtitkára is. ki­mondván, hogy a Magyar Televízió igenis az irodalom barátia. S valóban 6zinte páratlan, amilyen éhséggel és ugyanakkor tisztelettel és jószándékkal fordul tele­víziónk a gondolatok, érzel­mek forrásához, az iroda­lomhoz. De tapasztalhatjuk, nemcsak azért, hagy merít­sen belőle, hanem azért is, hogy szolgálja népszerűsé­gét. Vegyük például csak az elmúlt hét műsorát. Fiatal író, Császár István kapott lehetőséget, hogy szava mil­liókhoz jusson el. Hány pél­dányban kellett volna meg­jelentetnie művét ahhoz, hogy annyian olvassák, mint amennyien a televízió kép­ernyőjén megismerték. A televízió segítségével alkal­ma volt a legszélesebb kör­ben bizonyítani mai prob­lémák iránti érzékenységét és beszélnie egy a gondol­kodásmódunkban megbúvó, olykor tragédiát is okozó szemleletbeli jelenségről. Más kérdés, hogy ezúttal a forma a maga elidegenítő eszközeivel egy kissé az él­mény út járt állta- azaz a né­zőnek nem engedte meg. hogy érzelmeiben azonosul­ják a tragédiába hajszolt anya keserű sorsával. De az irodalom és a televízió szö­vetségét illusztrálandó- foly­tassuk a sort. A klasszikus irodalmi hagyományok ápo­lásának milyen szép meg- nyilvánulása volt Illés End­re krétarajza a képernyőn, mesterien rajzolta meg Mó­ricz Zsigmond írói arcképét A világirodalmat ezen a hé­ten a Parasztok sorozatának legújabb darabja képviselte, és a költészet is önállóan, csaknem egész órát kapott csütörtökön este. És még könyvismertetésre is maradt hely a hét műsorában. Cse­res Tibor legújabb novellás- kötetébe lapozhattunk bele a kamerák segítségével. Ebbe a sorba tartozik to­vábbá a Dunakanyar tévé- sítése is, bár Karinthy Fe­renc műve színpadra szánt alkotás. Olvasásra serkent Csak a legfontosabbak a! vettem számba, s lám ez is mennyi minden: tartalom­ban és formában is. Milyen sokoldalú „baráti” viszonyra vet fényt, és mennyire iga­zolja. hagy a televízió való­jában az irodalom megsok- szorosítója. A régi értékek felfedezésével, új művek több milliós ..kiadásával” ma az irodalom leghívebb szálláscsináló ja — milliók­ban. Sokan úgy vélekednek, hogy a televízió elrabolja az időt az olvasmányoktól. Hol­ott az igazság: egyenesen az értékes olvasmányok kezére játszik; tiszteletet, szerete- tet. vonzalmat ébresztve az írott szó, a művészi beszéd iránt. Akadt. • aki túlzottan is irodalomközpontúnak minő­sítette a televíziót, ilyen vé­lemény . is hangot kapott Veszprémben, kifejezvén, hogy az irodalmi alkotások helyett a képernyőn szíve­sebben látna íróilag meg nem munkált életanyagot* amikor a valóság nyers mi­voltában jelennék me,g a néző előtt, mint például Ur- bán Ernő riportázsaiban. vagy egyes dokumentummű­sorokban. Van ebben az igényben megszívlelendő, de szerintem örülnünk kell az irodalom igényes jelenlété­nek a televízióban, s ne tő­le féltsük a képernyőt, ha­nem a betolakodó unalom­tól. Végül röviden, kik kapták a veszprémi szemle idei fő- díjait-: a Vészi Endre írásá­ból készült Ágyak a hori­zonton, rendezője Mihályfi Imre; a Szakonyj Károlv Ha itthon maradnál című egyfelvonásosából született tévéjáték, Dömőlky János munkája és a Schubert mű­véből készített Házi háború, amelyet Békés András ren­dezett képernyőre. A hat különdíjon pedig Örkény István író, Bornyi Gyula operatőr. továbbá három színész — Sulyok Mária, Mensáros Lásíló. Kozák András — valamint Lehel György karmester osztozott. V, M, ■»*

Next

/
Thumbnails
Contents