Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-12 / 135. szám
!9?4. Június 11 BTouroK megyei néplap 5 Tékozlás és takarékosság (1.) • • Örökösen változó sorrend A közelmúltban bejelentették, hogy 1975. Január 1-től részleges termelői árrendezésre kerül sor, amelynek keretében több ipari nyersanyag árát is felemelik. Ezért a vállalati gazdálkodásban az eddiginél is fokozottabb jelentősége lesz a takarékosságnak. Kétszázldlencven esztendeje. 1684-ben kelt „Gazdasági utasításában”, megelégedve a sütőmesterek — pékek — ügyeskedését, így re elkezett Thököly Imre fejedelem: „Hogy eddig minden sütésben a sütő magának annyi vakarékot szokott meghagyni, amelyből nyolc cipó is könnyen kitelik, ilyen nagy veszteség többé nem töretik.” Elődeink a ma használatos anyagoknak tizedét sem ismerték. Am ami jószágukként szolgált, azt becsben tartották. Talán mert közvetlenebb ül tapasztalták, hogy minden holmiért az ember sok-sok verítékkel, fáradtsággal fizet. Vannak, akik azt vallják: á modem technika vitte rá az embert a pazarlásra, anyag, energia, eszköz, munkaerő fölös igénybevételére. Ami könnyen jön. úgy is vész el? De igaz-e, hogy könnyen jön? A vasérc, a szén a hegy gyomrából, az olaj, a földgáz a talaj mélyéből? Ma már legtöbbször a tiszta víz sem szerezhető meg olcsón és könnyen! Hamis a bűnbak. Nem a technika lúdas abban, ha herdáljuk kincseinket. Hanem az ember, mely szülője, ura a technikának. Tágabb látóhatár A takarékosság nem ott kezdődik, hogy a már meglevőt jól beosztjuk. Ennél tágabb kell. hogy legyen a látóhatár. Közismert folyamat a szénbányászatban a gazdaságtalan termelés felszámolása. Az ágazatban 1968-ban 109, 1973-ban 65 termelőegység dolgozott. Viszont az egy aknára jutó napi eredmény kilencvenről 117 vagonra nőtt. Azaz a koncentráció, a fokozott gépesítés erőteljesen közrejátszott abban, hogy a szén tonnánkénti önköltsége csök1949-ben hétszáz angol fiatal érkezett a budapesti VIT- re. Közöttük volt Charles Ringrose. Nemcsak fővárosunkban jártak, több megyében megfordultak. Szolnokon, a Kossuth téren is tartottak akkor egy gyűlést, amelyen felszólalt Charles Ringrose is. A népek közötti barátságot méltatta. Most, negyedszázad után egy húsztagú londoni szövetkezeti delegáció vezetőjeként ismét Szolnokra látogatott. Élve az alkalommal, beszélgettünk vele a Brit—Magyar Baráti Társaságról, melynek ő a főtitkára. — Mintegy száz fiatallal 1952-ben alakítottuk meg a Brit—Magyar Baráti Társaságot — kezdte a beszélgetést Charles Ringrose — Eleinte a társaság csak klubtevékenységét folytatott Kezdeményezésére később kei szak- szervezeti delegáció látogatott Magyarországra. Azokat turistacsoportok Követték, szintén a mi buzdításunkra. Az utóbbi években a Kulturális Kapcsolatok Intézetétől kapott anyagokból kiállításokat rendeztünk Angii aszerte. — A hatvanas években kezdtük szervezni a kulturális cseréket. Először a tatabányai táncosok voltak kint Angliában. Viszonzásul egy ifjúsági kórus érkezett Magyarországra. Később sárospataki, majd dombóvári táncosokat, tavaly pedig a szolnoki Kodály kórus taejait fogadták Londonban. Cserébe kent. Takarékosság? De még mennyire! Ez ugyan nem mindig mutatható ki forintra, fillérre egy-egy vállalatnál, de a népgazdaság egészében igen. S milliár- dokban mérve. Ugorjunk egyet. Nem tartozik a ritka esetek közé, hogy ugyanazon a területrészen fölépült óvodákban az egyik helyen 2800 forintba került az intézmény négyzetmétere, a másik helyen ennek az összegnek az ötszörösébe! Utóbbinál a megrendelők, a tervezők jövő évszázadnak üzenő emlékművet akartak... az lett. Igaz. nagy költségek, többlet anyagok fejében. Gyerek meg ugyanannyi fér el benne, mint az elsőben. Ezért és hasonló esetek miatt született az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium együttes rendelete az építési műszaki-gazdasági normativákróL Rengeteg a forrás Oda jutnánk eszmefuttatásunkkal, hogy bárhová tekintsünk, nyúljunk, mindenütt rálelhetünk tékozlás és takarékosság forrásaira? Igen! Ez mondandónk lényege. A hatékonyabb gazdálkodás megköveteli a szigorúbb keretek között zajló anyag-, energia- eszközfelhasználást. A termelés, szolgáltatás, kommunális ellátás minden szakaszában. Azaz már kezdődjék ott a takarékosság, amikor a föntebb említett óvodákat tervezik; erre köteleznek a normatívák. Ahogy ipari épületeknél, mezőgazdasági létesítményeknél. gépek megszerkesztésénél szintén, a beruházások építés-gép arányának alakításánál me- gintcsak mód van ésszerű takarékosságra. j mindig érkezett egy brit csoport. — Egyébként tevékenységünkhöz tartozik az is, hogy Magyarországról kapott anyagokat sokszorosítunk, s elküldjük azokat klubokba iskolákba, kulturális jellegű intézményekbe. Igen sokrétű, nagymérvű érdeklődést kell kie'égítenünk. Hetenként átlagban 40—50 intézmény, vagy magánszemély kér valamilyen jellegű anyagot Magyarországról. Főleg a fiatalok körében tapasztalható őszinte érdeklődés. — Előadásokat is szoktunk tartani. Tavaly például hét előadás foglalkozott Petőfivel. Telt ház előtt, angol fordításban tolmácsolták verseit. A rendezvényeket a költő korából származó zenével élénkítettük. — Önök most a londoni fogyasztási szövetkezet képviseletében vannak itt vendégségben a szolnoki AFÉSZ- nél. Hallhatnánk valamit az Önök szövetkezetéről? — Ismeretes, hogy Anglia a szövetkezeti mozgalom szülőföldje. Ott már 1842-ben alakult szövetkezet. A brit szövetkezeteknek 12 millió tagjuk van — a londoni pedig — a környéket is beszámítva — egymillió tagot számlál. Ami a forgalmat illeti: tavaly 120 millió font értékű árut vásároltak üzleteinkben. Vannak élelmiszer-, bútor-, ruházati, háztartási, tej- stb. boltjaink, mint a maw ar. _ szövetkezeteknek. Rengeteg a forrás. Lapozzuk fel a párt Központi Bizottsága 1962. június 28— 29-i ülésének határozatát a gépiparról, s ezt olvashatjuk benne: „Arra kell kötelezni és ösztönözni a gyártmánytervezőket, hogy konstrukcióikon nagyobb mértékben alkalmazzanak tipizált és szabványosított alkatrészeket és részegységeket.” Lehetőség? De még mekkora! Számítások szerint az ún. építőkocka-elv alkalmazása, azaz tipizált részegységek felhasználása különböző rendeltetésű berendezésekben, 15—20 százalékkal mérsékelheti az élőmunka- igényt. ennél is nagyobb mértékben az anyag- és energiaszükségletet Válaszok egy miértre Végül is, kérdezheti az olvasó, csupán a józan emberi ész diktálná a takarékosságot. avagy vannak más, gondolkodásunktól független okai? A termelés egyre több anyagot fogyaszt az egész világon; a nyersanyagok drágulnak. Mind több energia szükséges előállításukhoz; drágulnak az energia- hordozók. Bűvös kör? Nem az. Figyelmeztetés: éljünk okosan a Föld kincseivel. Minél értékesebb termékké dolgozzuk fel azokat, s minél takarékosabban. Hazánk szegény hagyományos nyersanyagokban, számunkra még nagyobb becsülete kell, hogy legyen minden tonna ércnek, szénnek, olajnak. Terményeknek, eszközöknek nem kevésbé. Az ötvenes évek közepén a KGST-országok egymás közötti nyersanyagszállításából a Szovjetunió 41 százalékkal részesedett. Ma kétharmaddal. Hatalmas forrás ez. de éppen a testvériség okán mindannyiunkat kötelez az emberi munkát megtestesítő anyag és energia nagyobb megbecsülésére. Mészáros Ottó (Következik: Tegnap értéktelen — ma kincs) Kulturális ügyekkel is fog laikozunk az üzleti ügyek mellett. Van például egy angol fiatalokból álló magyar tánccsoportunk. — Befejezésül arra szeretnénk választ kapni, mi készteti arra a bizonyára sok vesződséggel járó, önzetlen munkára, ami a Brit—Magyar Baráti Társaság vezetésével adódik? — A VIT idején nagyon megkapott a magyarok lelkes országépitő munttaja. Azóta is ezt tapasztaltam mind a harminchárom alkalommal, amikor itt jártam. Nagyon szimpatizálok a magyarokkal, — ez a magyarázat. Bizonyára közrejátszik az is, hogy magyar lányt vettem feleségül. — Milyen 'Iményekkel távoznak Szolnok megyéből? — Őszinte örömünkre szolgált az itt-tartózkodás. Megnéztünk különféle társulásokat, lakásszövetkezetet, termelőszövetkezetet, szolgáltatóházat, takarékszövetkezetet, voltunk óvodában, iskolában, a művésztelepen, — egyszóval jó tapasztalatokat szereztünk a magyarok életének alaposabb megismeréséhez. Nagyon kedvező benyomásokkal távozunk. .. , ...... S. B. _ M agyar—angol barátság ápolója Agrárszakemberek J íszboldogházán Bemutatóval egybekötött tanácskozást tartott tegnap Jászboldogházán a Magyar Agrártudományi Egyesület jászsági csoportja. A tanácskozás, amelyen az egyesület tagjain kívül részt vettek a Jászság termelőszövetkezeteinek agrárszakemberei, délelőtt dr. Konkoly Mihály főmezőgaz- ilász előadásával kéz )ő dött, aki a legelők hasznosításáról, a jászboldog- házl kísérletek eredményeiről beszélt. Az előadás után a mintegy száz résztvevő határszemlére indult, hogy megismerkedjen az Arany kalász Tsz legelőivel, kísérleti telepeivel. Délután a jászsági fajtakísérleti állomásra látogattak, ahol Gyömrei Sándor igazgató ismertette az állomás munkáját. Mezőtúron az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet talajtani osztályának laboratóriumában Gál István laboratórium-vezető ülepítéses módszerrel vizsgálja a talajkötötl- seg szemcsenagyság szerinti eloszlását AZ V. ÖTÉVES TERVBEN A Tisza Cipőgyár fokozza kivitelét Legfőbb partner a Szovjetunió (Tudósítónktól.) Hazánk cipőtermelése jelentősen meghaladja a belföldi keresletet, amiből egyértelműen következik, hogy a tudatosan létrehozott ki- pacitástöbbletet export piacokon (szocialista, tőkés, fejlődő országok piacain) keil értékesíteni. A Tisza Cipőgyár ebben az évben 3 millió 450 ezer pár bőrcipő exportját tervezi, 1975-ben ezt még 600 ezer párral szeretnék megtoldani. Ezek a merész tervek csak akkor válhatnak valóra, ha termékeik az adott piacon versenyképesek lesznek. Mi dönti el 1974-ben, s az eljövendő években a cipő versenyképességét? Elsősorban minősége, önköltsége, megbízhatósága, szállítási idejének pontossága. Ma már a hazai cipőiparnak versenyezni kell a belföldi piacokért is. Az ország nagy cipőgyárainak versenyében, a belső piacon meghatározó szerepet játszó Cipőnagykereskedelmi Vállalatok elsősorban azokat a gyárakat részesítik előnyben rendeléseiknél, amelyek elfogadható áron, jó minőségű árut kínálnak a vásárlóknak. A kereslet — összességében és részleteiben — kisebb, mint a kínálat, az eladók tehát versenyeznek a vevőkért. S a vásárló, természetesen, jó cipőt akar pénzéért. Ezért alapvető kérdés a Tisza Cipőgyár számára a termékek minőségének javítása, az állandó és tartós minőségi színvonal biztosítása. Tavaly a martfűiek a szocialista országok közül a Szovjetunióba szállítottak legtöbb lábbelit — s a legtöbb minőségi reklamációt is a szovjet partnerek küldték. Az előrejelzések szerint 1975—76-ban is egyre többet vásárol a gyártól a Szovjetunió, s ezért is különösen fontos, hogy a martfűi cipőkkel elégedett legyen a szovjet kereskedelem, a vásárlóközönség. Éppen napjainkban tárgyalják külkereskedelmi szakemberek a szocialista országok képviselőivel az ötödik ötéves tervre szóló árucsere-megállapodások tervezeteit. Érdekelt a Tisza Cipőgyár is, mostani és jövőbeni versenyképességétől, a termékek minőségétől függ, hogy mennyi megrendelést kap. A tőkés piaci érdekek dik«' tálta divatváltozásokat a Tisza Cipőgyárnak is rugalmasan kell követnie. Külföldi és hazai piacuk tehát csak akkor lehet megalapozott ha a vállalat adottságaira építve, meglevő lehetőségeik maximális kihasználásával versenyképes termékeket állítanak elő. Törekedniük kell hagyományos Cipőik korszerűsítésére, a minőség javítására. Ehhez a gyárban megvannak a műszaki technikai feltételek. A negyedik ötéves tervben befejeződik a ragasztott technológiával dolgozó futószalagok teljes rekonstrukciója. A fejlesztés befejezése után közel hétmillió pár cipőt — az évi termelés 65 százalékát — a legkorszerűbb gépeken készítik. Ugyancsak korszerűsítik a talpbélés anyagát, előállítását, újtípusú merevítő és összeerősítő anyagokat alkalmaznak, tovább fejlesztik a technológiákat. Most már a gépeket és az új technológiai eljárásokat birtokbavevő vezetőkön és dolgozókon múlik, hogyan használják ki, hogyan tudnak élni az adott lehetőséggel. Kevés még a gyakorlatuk Döntőbizottsági elnökök tanácskozása Karcagon Tegnap délelőtt a termelőszövetkezeti döntőbizottságok eredményesebb működése érdekében tanácskozást tartottak Karcagon. A Nagykunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek T erületi Szövetségének negyvenkilenc közös gazdaságából jöttek el a döntőbizottságok elnökei. Dr. Szakács László, a mezőtúri Vörös Október Tsz jogtanácsosa tartott előadást. A termelőszövetkezetekben általában 1972 végére választották meg a döntőbizottságokat. Eleinte nem találták a helyüket, de a tagság sem tudta, hogy mi a feladatuk. Némelyik döntőbizottsági elnök konzultál a tsz vezetőivel, s a bizottság az ő véleményük alapján határoz. Ez törvényellenes. Néhol az is probléma volt, hogy nehezen választották meg a döntőbizottságokat, s a létszámukat is kissé szűkig szabták, ___ T anulóidőszak volt az elmúlt két év, nincs elég gyakorlat. Akad a szövetség területén olyan szövetkezet, ahol a döntőbizottság még nem is ülésezett, nem volt tárgyalnivalója. Azokban a tsz-ekben, ahol üzemi jogtanácsos' van, az eljárási szabályok betartására jobban ügyelnek. \ A cél az, hogy a vitás kérdéseket a szövetkezeten belül oldják meg. A bíróságoknál ma már ritkán találkoznak olyan tsz-döntőbizottsá- gi határozattal, amely nincs megalapozva, viszont a formaságok, az eljárási szabályok körül akad még javítanivaló. A döntőbizottság működésén lemérhető a szövetkezeti demokrácia helyzete is. Az előadást követő konzultáció során a hozzászólások is a döntőbizottságok hatáskörét, tsz-en belüli helyüket próbálták kijelölni. Ifjúsági parlament a megyei tanácsnál Tegnap tartották a megyei tanács apparátusában dolgozó fiatalok ifjúsági parlamentjét. A megjelent mintegy száz fiatalt és a meghívott vendégeket — köztük Bányai Jánost, a Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottságának titkárát, Kanyó Sándort, a KISZ városi bizottságának titkárát — Bárdi Imre, az MSZMP megyei tanács apparátusi bizottságának titkára köszöntötte. Ezt követően dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke méltatta a Központi Bizottság ifjúságpolitikai határozatának és az ifjúsági törvénynek a jelentőségét, beszédében kitért az apparátusban dolgozó fiatalok helyzetének elemzésére, a fiatalok a megyei tanácsnál elfoglalt helyére és szerepére. Említést tett azokról az intézkedésekről, amelyet a megyei tanács vezetői tettek a fiatalok anyagi és szociális helyzetének és a munkafeltételeknek a javítására. A vitában 15 fiatal szólalt fel, akik a tanácsi fiatalok problémáiról mondták el véleményüket, javaslataikat. A VIT-tel kezdődött
