Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

1974. június 7. SZOLNOK MEGTEf NÉPLAP 3 A sikeres próbaüzem után. megkezdte a folyamatos, üzemszerű termelést a Tiszai Vegyi Kombinát új cartoplast üzeme. Az új termék tartós csomagolóanyag, az igényesebb termékek szállítás közbeni megóvására szolgál. Képünkön: Félauto­mata géppel darabolják a cartoplast lemezeket. OLCSÓBB ÉS EGYSZERŰBB Zárt rendszerű olajtermelés lesz (Tudósítónktól) Az alföldi olajipar az el­múlt években másfél millió tonna „fekete aranyát’’ adott az országnak. A szám azt jelzi, hogy a termelés a ko­rábbi évek több mint egy­millió tonna évenkénti átla­gához képest — mérsékel­ten bár — de emelkedik. A termelés további növe­lése érdekében most a régi mezők termelésének szinten tartása, valamint az újab­ban feltárt kis mezők ter­melésbe állítása a feladat. Eger, Pusztaföldvár és Szánk térségében a régi olajtelepeket víz, illetve gáz besajtolásával termel­tetik. E másodlagos művelés cél­ja, hogy a még a rétegben levő olajból minél többet tudjanak felszínre hozni. . A kis mezők közül, me­lyeket a közelmúltban tár­tak fel, már olajat ad a ke- lebiai, jugoszláv—magyar közös mező. Kitermelését az elmúlt évben kezdték, ku- tanként. naponta mintegy hatvan köbméter olajat ad. Battonya és Bugac körzeté­Szegedén ben készen állnak az újon­nan fúrt kutak próbaterme­léséhez, majd az ezt köve­tően a folyamatos terme­lésre. A kutatások eredményei azt mutatják, hogy az utóbbi évek egyik leg­jelentősebb lelőhelye Sze­ged közvetlen környékén, illetve a város egyes ré­szel alatt húzódik. A szak­emberek nem tartják ki­zártnak bizonyos mérvű kapcsolódását az algyői szénhidrogén-medencéhez sem. Az első próbatermelés már megtörtént. Mivel a terüle­ten gáz és olaj együtt talál­ható, ezért a vizsgálatok el­sősorban a2 anyag pontos összetételének megállapítá­sára irányulnak. Itt a kö­zeljövőben még legalább négy hasonló kúttal folytat­nak majd próbatermelést. A mezőn a folyamatos művelést a jövő évben in­dítják meg, és mintegy tíz évig üzemeltetik majd az Igen jelentős hozamú kuta­kat ahhoz, hogy az ismert adatok alapján az összes ola­jat és gázt a felszínre hoz­zák. Az algyői kísérletek után, az országban elsőként itt valósítják majd meg az NKFV kollektívája által kifejlesztett, úgynevezett zárt rendszerű olajterme­lést. A technológia nagy előnye, hogy olcsóbb és jóval egy­szerűbb a jelenlegi rendszer­nél. Az eljárás során az olaj a kúttól a százhalombattai finomítóig egy teljes bizton­ságot nyújtó, zárt hálózaton keresztül jut majd el. E technológiával — amel­lett, hogy biztonságosabb — a felszínre hozott szénhid­rogének veszteségeit — pá­rolgás. elf oly ás stb. — a mi­nimálisra csökkentik. Mivel a kutak közvetle­nül a város tövében lesznek, így különösen nagy előnyt jelent a biztonságos beren­dezés a lakosságnak, hiszen létrehozásával teljesen kizár­ják a talaj-, illetve légszeny- nyeződést is. Ezt a technológiai eljárást a későbbiekben kiterjesztik a kelebiai és teljes egészé­ben az algyői medencékre is. Gulyás Ferenc Szennyvíztisztító épül a Vegyiművekben Késik a légtisztító beruházás MHSZ-bázis Ősszel átadják Tető alá került a Rákóczi út és a Komszomol utca el ágazásánál a 645 négyzet- méter alapterületű létesít­mény. Várható, hogy az idén ősszel átadják rendeltetésé­nek a Magyar Honvédelmi Szövetség jászberényi járási­városi kiképző bázisát. Az új létesítmény a városi tanács beruházásával 3.4 mil­lió forintos költséggel és je­lentős társadalmi munkává] épül. A kétszintes épület földszintjén garázsok, gép­járművezetői oktatótermek, irodák és raktárak lesznek. Az oktatótermekben korsze­rű audiovizuális módszerek­kel, magnók és vetített képek segítségével folyik majd a leendő gépjárművezetők kép­zése. Az első emeleten helyezik el a sorköteles fiatalok és tartalékosok honvédelmi elő- és utóképző klubjait. A má­sodik emeleten dolgoznak majd a rövid- és ultrarövid- hullámú adó-vevő készülé­kekkel felszerelt rádiós, a repülő-, rakéta- és hajómo­dellező klubok. Az új kiképző bázis átadá­sa után arra is lehetőség nyílik, hogy a sorköteles fia­talok és tartalékosok mellett az eddigieknél több általános és középiskolás vegyen részt az MHSZ munkájában. (Tudósítónktól) A szolnoki Tiszamenti Ve­gyiművek a Közép-Tisza- vidék legnagyobb szennyvíz „gyártója” is: évente 8—10 millió köbméter, savakkal, fém és fluorid vegyülétek- kel és egyéb anyagokkal szennyezett vizet enged a Tiszába. A nagyarányú szennyezés miatt eddig több mint 8 millió forint bírság megfi­zetésére kötelezték a válla­latot. A 12 üzemmel rendel­kező nagyvállalatnál 60 mil­lió forint beruházással vég­leges és korszerű szenny­víztisztít ó komplexum épí­tését kezdték meg. A kör­nyezetvédelmi beruházás építőipari része a Metró Közlekedési Építő Vállalat kivitelezésében készül. Jú­nius elejére befejezték az ülepítő és a derítő mélyépí­tési munkáit és hozzáláttak a föld feletti létesítmények építéséhez. A terv szerint az év 'végéig 10 millió forint értékű múnkát végeznek el az építők. A jövő hónapban meg­kezdik a korszerű létesít­mény gépi szerelését is. Az automatikus rendszerrel mű­ködő szennyvíztisztítóhoz magas technológiai színvo­nalú laboratóriumot is épí­tenek, amely a szennyvízen kívül a légszennyeződés rendszeres vizsgálatát is el­végzi majd. A szennyvíztisz­tító mű a legújabb techno­lógiai elvek alapján épül és jövő évi üzembelépése után alkalmas lesz valamennyi szennyvíz szennyező és mér­gező anyagának eltávolítá­sára. A vegyiművek körzetében a különböző kémiai anya­gokat tartalmazó gázokból óránként négyezer köbmé­ter kerül a levegőbe. A szennyező anyagok szűrésé­re, 20 millió forintos költ­séggel világszínvonalú, nagy hatásfokú rács-tányéros. hab-kolonnás elnyelető be­rendezést szerelnek fel. A kétfokozatú berende­zést a tervek szerint már a jövő évben üzembehelyezték volna, a gyártó cég azonban csak 1976-ban tud eleget tenni szállítási kötelezettsé­gének. Ha a berendezést üzembe helyezik, a levegőbe jutó véggázok fluorid tar­talmát a nemzetközi normák alatti szintre csökkentik. Munkásból vezcío Kétéves politikai és szakközépiskola indul Baranyában Az MSZMP KB tavaly no­vemberi ülésén állást fog­lalt a párt káderpolitikái feladatait illetően. Határoza­tában felhívta a pártszervek figyelmét arra, hogy a szocia­lista építés egyre nagyobb hozzáértést, felkészültséget és ügyszeretetei kívánó feladatai szükségessé teszik a káder­munka eddigi elveinek és gyakorlatának felülvizsgálá­sát. Többek között hangsúlyo­zottan szólt a tervszerű ká­derutánpótlás szükségességé­ről is. Az említett párthatározat egyértelműen állást foglal abban, hogy a káderutánpót­lás legfontosabb forrását ma már az egyetemet és főiskolát végzett, rendszerünk által ne­velt fiatalok képezik. Ugyan­akkor szól arról is, hogy a káderutánpótlásban minden területen, az eddiginél job­ban kell számolnunk a mun­kásokkal. Hiszen közülük a legtehetségesebbek megfelelő felkészítéssel alkalmasak bármilyen vezető funkció be­töltésére. Emellett elsőrendű politikai szükséglet Is, hogy folyamatosan kellő számú munkás kerüljön a párt, ál­lami, társadalmi élet külön­böző területein vezető beosz­tásba. Ennek szükségességé­ről eddig is beszéltünk, de vajmi keveset tettünk azért, hogy az arra rátermetteket gondosan kiválasszuk és fel­készítsük e feladatra. Ezt a helyzetet elemezve jutott arra az elhatározásra a Baranya megyei pártbizott­ság, hogy 1974 szeptemberé­ben a pécsi oktatási igazga­tóságon kétéves, bentlakásos, egésznapos, speciális politi­kai és szakközépiskolát in­dít. Már meg is kezdődött az is­kola hallgatóinak a kiválo­gatása. Cél, hogy olyan fizi­kai munkások kerüljenek az iskolára, akik környezetük­ben jól ismertek, kellő meg­becsülésnek, közszeretetnek örvendenek, már eddig is munkájukkal, emberi és poli­tikai magatartásukkal bizo­nyították rátermettségüket. A válogatás bizonyára nem lesz nehéz, hisz a munkások között ilyen emberek százá­val találhatók. Azokat keresik tehát és vi­szik iskolára, akik holnap, vagy holnapután gazdasági, politikai beosztásban káder- tartalékként szerepelhetnek. A pártbizottság nem funkció­kat ígér az iskola elvégzését követően, hanem a számbajö- hető munkások alapos felké­szítését, hogy azok két év után visszakerülve munkahe­lyükre előléptetésre készen rendelkezésre álljanak, vagy éppen — kellő alapokat kap­va — tovább tanuljanak. A két év alatt a hallgatók elsajátítják az egyéves párt- iskolái anyagot, valamint a szakmunkásbizonyítvány mellé érettségi vizsgát tesz­nek. Az iskolát a legkorsze­rűbb felnőttképzési elvek szerint szervezik, a város leg­kiválóbb pedagógusait kérik fel a különböző tárgyak ok­tatására. Érdemes áttekinte­ni, mit tanulnak, hogyan ál­lították össze a 11 integrált tantárgyat: magyar nyelv, irodalom, esztétika; matema­tika; történelem, munkás­mozgalom-történet; fizika, mechanika, elektrotechnika; gazdaságföldrajz; kémia; közgazdasági és jogi ismere­tek; filozófia; politikai gazdaságtan; pártépítés; szervezési és vezetési is­meretek. Fakultatív ala­pon intenzív nyelvoktatás beindítására is gondolnak, ami különösen azoknak a hallgatóknak jelent majd nagy segítséget, akiket ez az iskola az egyetemi, főiskolai tanulmányok felé orientál. A két év végén, amikor a végzett hallgatók kézhez kap­ják az érettségi bizonyítványt és az egyéves pártiskolal vég­zettségről szóló dokumentu­mot, bizonyára számosán akadnak, akik a megszerzett középszintű szakmai, politi­kai, vezetési ismereteiket — talán éppen üzemi ösztöndíj­jal — továbbfejlesztik egye­temeken, vagy a politikai fő­iskolán. A nagyobb részük azonban visszatér a munka­helyére és folytatja eddigi munkáját. Szükség esetén vi­szont rendelkezésre áll, hogy felkészültségével, politikai, szakmai tudásával, vezetési ismereteivel valamely párt, gazdasági, vagy társadalmi tisztséget töltsön be. Dicséretes kezdeményezés a baranyaiaké. A párt mun- káspolltikájának helyes ér­telmezéséről tanúskodik. Jól tudják ugyanis, hogy a szocializmus teljes felépítésé­hez a fizikai munkások sorai­ból is sok olyan rátermett vezetőre van szükség, akik jól tudják képviselni a mun­kásosztály ügyét; akik nem­csak lojálisak politikai célja­inkat tekintve, hanem felké­szülten és szenvedélyesen hirdetni, védeni is tudják azt; akik nemcsak vállalni, de megfelelő szinten teljesíteni is tudják az előrehaladást szolgáló társadalmi felada­tokat. V. J. Oda-vissza Kivilágosodott. Az újszászi állomás néptelen volt a kora hajnali órákban. Egy-egy te- hervonat húzott át, megállás nélkül. A váróteremben a fényesre koptatott, üres pa­dok. Az állomás épületével szemközt, a vendéglő bejá­rata fölött még égett a vil­lany. Azután kinyitott a bü­fé. Mizsei István a reggeli szíverősítőért tért be. Buszon, vonaton naponta több ezren utaznak Szolnok­ra. Intézni ügyes-bajos dol­gaikat, vásárolni, a legtöb­ben azonban dolgozni. A megyeszékhely vonzáskörze­tében élnek. Élvezik elő­nyét, érzik hátrányát. Az úton emberek „szállin­góztak” az állomás felé. A Zimmer házaspár az elsők közt érkezett. Mindketten Szolnokra járnak. — A háromnegyed hatos­sal indulunk, öt óra bizony jócskán elmúlik, mire haza érünk — mondta Zimmer Jó­zsef —, de hát a pestiek is utaznak ennyit a város egyik részéből a másikba. Mi meg itthon nem tudunk elhelyez­Aztán mozgolódás támadt. A vonatnak még ugyan híre, hamva se volt. de az utazók a várakozók ösztönével meg­érezték közeledését. Amikor a hatvani befutott, egész tö­meg rohamozta meg a lép­csőket. Gyorsan elhelyezked­tek a fülkékben. Elindultunk Szolnok felé. A napi bejárás góndjairól kérdeztem az uta­zókat. — Mindig ilyen csöndes a hajnal? — kérdezem tőle. — Majd nemsokára jönnek a bejárók. Kinézett az ablakon. Fejé­vel az út felé intett. — Olyan vastagon jönnek, csak hát naponta utaznak, tudják, mikor indul a vonat, nem érkeznek korábban. — Hová járnak? — Szolnokra a Járműbe, a mezőgépbe, a vegyibe, meg mindenfelé. kedni. Nincs munkalehetőség. Szerencse, hogy Szolnohoz közel lakunk, nem kell a fél életünket vonaton töltenünk. Lassan a peron is benépe­sedett. Az emberek ismerős­ként köszöntötték egymást. Várták a hatvanit. Alkalmi, de összeszokott együttes — a hajnali kelés, az utazás, a munka, a visszaút, az otthoni foglalatosság valamennyiük közös sorsa. Vállalják. Ahogy Bóta András, a vegyiművek dolgozója mondta: — Az ember oda megy dolgozni, ahol lehetőség van. Igaz, a bejárás fárasztóbb, de így többet keresünk, job­ban boldogulunk. — Sok időt elveszA feleségem Is bejár, a gyerek egyedül van otthon... A nőknek a legrosszabb az in­gázás — vélekedett egyikő­jük. Igen — tette hozzá egy fiatalasszony — csak késő délután tudok főzni, tenni- venni a ház körül. — Foci­zom, mondta egy fiatalem­ber,— jó ha heti három ed­zésből egyre el tudok men­ni, akkor is az állomásról megyek a pályára. Az ingázók sorsa nem irigylésre méltó. Az elsuhanó táj sem az utazás varázsát kelti. A mindennapi út az érzékeket már közömbössé koptatta. Ismerős minden fa — nemsokára' Zagyvarékas következik. 25 év peronon A zagyvarékasi megállóban is sokan vártak a vonatra. Nekik már csak a peronon jutott hely. Hozzászoktak. Mészáros Kálmán 25 éve jár a járműbe. A" következő vagonban ül­tek a fiatalok. Igaz, mesz- szebbről, JászaLsószentgyörgy- röl indultak. Kormos János már félig szolnoki. — Egy héten csak egyszer, esetleg kétszer megyek haza. Meguntam már ezt az állan­dó tiki-takit. Az építők mun­kásszállásán lakom — mond­ta. — Ha megnősülök, nem tudom, ml lesz. Gondoltam, Szolnokon maradok. A társa Zsigri László, a jó időt varia. — Csak télen megyek vo­nalon. nyáron motorral já­rok. De a telet nehéz ki­húzni. Most már mindég/, rövidesen katonának visz­nek. Hogy aztán hol kötök még ki? Jó lenne olyan he­lyen, ahol kevesebbet kell utazni. — A fiatalok inkább a vá‘ rost választják. Ki bírná, hogy 25 évig mindennap oda- vissza utazzon ? — Huszonöt tél? Eltűnő­dött. de nem válaszolt. Lassan szed előzni kezdtek. A váltónál jártunk. Amikrr megállt a vonat, nekiiramo- dott mindenki... Sz, Gy. Alkalmi együttes A» állomásról a pályára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents