Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-07 / 131. szám

I 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. június Ti L4BDAPOJGÓ VB 1974 . Az „uruk” vetélytársai O Roberto Porta az uru- J * guayiak szövetségi kapitánya szerint a követke­ző csapattal hipnotizőr nél­kül is sikert érhetnének el az öreg kontinensen. Mazurkiewicz — Aparicio, Ubinas, Ancheta, Pavone — Esparrago, de Simone. Rey — Cubilla, Moréna. Milar. . A csapat legnagyobb sztár­jának a huszonegy éves Fer­nando Morénát tartja a ka­pitány. aki a Penarolban ont­ja a gólokat. Természetesen az „idegen légiós uruk” kö­zött is akad még jónéhány harcedzett labdarúgó. De ahogy sok kőkocka még nem bevehetetlen vár. úgy a sok jó játékos még nem félelme­tes csapat. Kiegyensúlyozott csoport A dél-amerikaiak három vetélytársa — Bulgária, Svédország, Hollandia — kö­zül a jelek szerint Bulgária labdarúgói készülnek a leg- átgondoltabban. Erre a lehe­tőségeik is messzemenően biztosítottak. A hollandok nemrégen még program nél­kül álltak, a svédek ugyan alapos tervvel rendelkeznek, de náluk a „légiósok” okoz­nak gondot. A múlt évi sze­replést alapul véve látszat­ra a svédek állnak a leg­jobban, mert százalékos aránybtn a világon a negyeA dikek (79,2%-os teljesítmény­nyel) az olasz, a belga és az NDK-s labdarúgók mögött. Ebben a rangsorban Zaire az ötödik és ez érzékelteti: nem teljes mértékben tükrözi a valós helyzetet. Ranglistáidé vagy oda, a szervezők a své­deket az úgynevezett gyen­gék közé sorolták, éppen Zai­re, Ausztrália és Haiti társa­ságába. Az 1950-es VB har­madik és' az 1958-as VB má­sodik helyezettje nagyobb tiszteletet érdemelt volna — háborogtak a svédek. „A mi csoportunk a legkiegyensú­lyozottabb — mondta Erics­son szövetségi kapitány —, bárki lehet első, de utolsó is”. Mladenov, a bolgárok szövetségi kapitánya szerint viszont három azonos képes- , ségű csapat van a csoport-: ban. A hollandok nem számítanak Vajon mire gondolt? Csak találgathatunk. Vagy arra, hogy Uruguay kiemelkedik a mezőnyből s a többi csaoat egyforma, vagy arra, hogy a hollandokat nem sorolja ma­guk közé, mivel válogatottuk általában nem brillírozik és az Ajax-ra épül. Márpedig a múlt évi BEK-védő Ajaxot éppen bolgár csapat, a CSZKA ütötte ki az ez évi küzdelmekből. Ez utóbbi lát­szik valószínűbbnek. Ezt tá­masztja alá az is, hogy az Ajax nemrégen Jugoszláviá­ban barátságos mérkőzésen súlyos vereséget szenvedett a Splittől. Bulgária labdarúgása két­ségtelenül sokat fejlődött az utóbbi években. Az elmúlt három világbajnokságon be­kerültek a tizenhat közé, de nem jutottak tovább a cso­portmérkőzéseken. Most ne­gyedszer azt várják, hogy megtörik a jég. Nem is alap nélkül. Kemény és labdabiz­tos védelmük mellett erős a középpályás hármasuk — Sztojanov, Bonev, Kolev — és a gyors szélsőikre épülő támadósoruk pedig könnyen zavart okozhat bármelyik vé­delemben. Az is mellettük szól. ho(gy jól keverednek a csapatban a tapasztalt idő­sebb és az ambíciózusabb fia­tal játékosok. Svédek erénye a harci kedv A svédeknél viszont az együttes gerincét még min­dig azok alkotják, akik Me­xikóban is szerepeltek: Hellström, Larsson, Bo Lars- son, Grahn, Grip, Kindvall, Nordqvist, Ollsson. A svéd futballrajongóknak nagy csa­lódást okoznának, ha nem jut a csapat a nyolc közé. Az aztékok földjén ez nem sikerült, bár legyőzték Uru­guay együttesét. Talán éppen ez az indítéka a megalapo­zottnak nem mondható vá­rakozásnak. A svédek erénye a nagy harci kedv. a kevés húzásból felépített váratlan támadás. Ezekhez pluszként járul Edström csodálatos fej- játéka. Mindezek olyan eré­nyek, amelyekkel ki lehetne vívni a továbbjutást, ha ... Igen, a „ha” mindig ott áll lesben, mert a partnerele is tartogatnak valamit „bűvész­tarisznyájukban”, hiába fi­gyelik egymás előkészületeit, hiába filmezik egymás játé­kosainak mozgását a szakve­zetők. Ügy mondják, a mai korszerű labdarúgásban nin­csenek már különösebb tit­kok, egy-egy világbajnokság gon mégis számos meglepe­tés szokott születni. Ericsson szövetségi kapitánynak, áld közismerten agyafúrt fut- ballróka, bizonyára eszébe jut valami a világbajnokságig, ami meglepetést okozhat. Je­lenlegi siránkozásait nem kell komolyan venni, ez amolyan hidegháborús előkészítés. Az kétségtelen tény, hogy a leg­több közös edzésen nem tud­ja foglalkoztatni valamennyi számításba kerülő játékosát, de a világbajnoki rajt előtt nyilván sűrűbben konzultál majd velük. Becs István (Folytatjuk.) Orvostudomány — harminc kötetben j Oj, harminckötetes Orvostudományi Nagyenciklopédiát adnak ki a Szovjetunióban. Az első két kötet 1974-ben, az utolsó pedig 1980-ban jelenik meg. Az enciklopédia gyakorló orvosok, tudományos kutatók, egyetemi tanárok és hallgatók, valamint az egészégügyi dolgozók számára nyújt segítséget. Az enciklopédia sorozatról a Novosztyi Sajtóügynökség tudósítójának nyilatkozott Igor Lidov professzor, az Orvos- tudományi Nagyenciklopédia helyettes főszerkesztője. — Az utóbbi tíz év alatt sokat változott az orvostudo­mány. Éppen a legutóbbi év­tized során értek el kiemel­kedő eredményeket a szív- és a véredény-sebészetben, szé­les körben kezdtek foglal­kozni szervátültetéssel — többek között vese átültetésé­vel is — és egy sor betegség gyógyítására és kezelésére új lehetőségek mutatkoztak. A klinikák, új a káros folyama­tok felismerését szolgáló, bo­nyolult felszereléseket kap­tak. Egyszóval, a korábbi en­ciklopédia számos gyakorlati és elméleti kérdésre nem ad­hatott választ. Hiszen az utóbbi években a betegségek természetét illető elképzelé­seinkben is sok változás tör­tént. így például a genetika sikerei lehetővé tették az öröklődő betegségek felisme­rését, és ami a fődolog — né­melyik gyógyítását is. Ugyan­ez mondható el más, úgyne­vezett elméleti területekről, amelyek mind az orvosi diag­nosztika, mind a gyógykeze­lés számára sokat nyújtottak. Időszerű megjegyezni, hogy az orvosi gyakorlattal köz­vetlen, vagy közvetett kap­csolatban álló elméleti kér­dések megválaszolása a szov­jet orvostudományi enciklo­pédiák egyik jellemző voná­sa. A hasonló jellegű külföldi munkák általában gyakorlati jellegűek, az orvos gyakorla­ti igényeinek figyelembevéte­lével készült. Véleményünk szerint az enciklopédia egyál­talán nem pillanatnyi infor­máció nyújtására szolgál — e célból adják ki a szakor­vosi szakkönyveket —, ha­nem az emberi ismeretek kü­lönféle területein is tájékoz­tatást nyújt, helyes képet ad az adott kérdés mai helyzeté­ről. Az enciklopédia sajátos kulcsnak is tekinthető az adott témával kapcsolatos irodalom összegyűjtéséhez és egyben a különféle orvosi szakterületek közötti elkülö­nültség áthidalására szolgál. Különösen az információ válogatására, lakónikus és érthető tálalására fordítunk nagy figyelmet. E célra tel­jes mértékben megfelelnek az orvostudományi enciklopédi­ában újdonságnak számító táblázatok, amelyek mind­egyik kötetben megtaláha- tók és lehetővé teszik a nagy­mennyiségű információ szemléletes elhelyezését. Az új kiadás több mint 15 QOO cikkében több mint 100 ezer orvosi-biológiai meghatározás leírása szere­pel (szemben egy korábbi ki­adás 80 ezer meghatározás­sal) és körülbelül 13 000 ezer színes és fekete—fehér il­lusztráció is található majd benne. Az új enciklopédiában a betegségek bel- és külföl­dön való elterjedtségét be­mutató földrajzi és orvos­földrajzi térképek is újdon­ságként szerepelnek. Az enciklopédiát 7 év alatt adják ki, miközben minden év újabb és újabb fejlődést hoz az orvostudományban. Az anyag rendszeres felújí­tására, minden ötödik kötet­hez az előzőket kiegészítő anyagokat is csatolnak. Ugyanezt a célt szolgálja az utolsó'kötetek egyike is< A publikációk sikere álta­lában jelentősen függ a szer­zői kollektíváktól. A szerzők kiválasztására különös fi­gyelmet fordítottunk. Több mint ötezer orvost és tudóst vontunk be e nagyszabású munkába. Köztük olyan is­mert nevek is szerepelnek mint például Pjotr Anohin akadémikus, Nyikolaj Dubi- nyin, Nyikolaj Blohin. And­rej Szunyezsnyevszkij és Jev- genyij Csazov. Az Orvostudo­mányi Nagyenciklopédia főszerkesztője Borisz Pet- rovszkij, a Szovjetunió egész­ségügy-minisztere. Az ünnepi könyvhétre MARCUS AURELIUS ELMÉLKEDÉSEI Huszti József professzor — harminc évvel ezelőtt egyszer már megjelent — fordításában most ismét ol­vashatók a császár-filozófus töprengései a helyes életvi­telről, az emberi sorsról, a halál mindenhatóságáról. A görög eredetű sztoikus filozófia harmadvirágzásá a római császárkorra esett, s mélyen befolyásolta a sok­oldalúan képzett Annius- sarj gondolatvilágát. A ti­zennyolc évszázad múltán ránkmaradt szövegek nyil­ván nem csekély változást szenvedtek (egyes feltétele­zések szerint ezek az erede­tinek csak kivonatai), ám így is jól érzékeltetik egy kü­lönleges életsorsú gondolko­dó lelki vívódásainak irá­nyát. Számára a filozófia nem foglalkozás volt, ha­nem magatartás. Nem szán­dékozott kidolgozott rend­szert létrehozni, gondolatai többnyire csapongóak vol­tak, hol pedig egyszerűen a tisztelt elődöktől válogatott szemelvények egyéni csopor­tosítása. Foglalkozik lételméleti és társadalomfilozófiai kérdé­sekkel is, de alapvetően az egyén etikai problémáival küszködik. A hagyományos római erényt kívánjá követ­ni puritán magatartásával („Vigyázz, el ne császáro- sodj!”), kiegyensúlyozott lelki tartást szorgalmaz a „vezérlő ész” szerepének hangsúlyozásával. polgár­ként pedig a közösség iránti elkötelezettséget, vallja. Az önelemzésre késztető irodal­mi művek klasszikus példá­ja, mindenki számára von­zó olvasmány lehet. INDIÁBAN Az évszázad leghevesebb u himldjárvánva Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) szerdai közle­ménye' szerint az Indiában dúló himlőjárvány a leghe­vesebb, amely ebben az év­században előfordult. A járványnak eddig 25— 30 000 halálos áldozata van. Ez év január 1. óta 103 830 megbetegedés történt az or­szágban — ez máris 20 szá­zalékkal több az elmúlt év­ben történt összes himlő­megbetegedéseknél. A WHO jelentése szerint 1973-ban az egész világon 132 339 himlő-megbetegedés fordult elő. Ennek 97 száza­léka esett az indiai szub­kontinens országaira, Indiára (az összes esetek 65 százalé­ka), Pakisztánra és Bangla­desh. E három országon kí­vül Etiópiában gyakori még a himlő. i i jgkjji Sziklára jsok Mintegy száz, sziklára vé­sett rajzcsoportot találtak az archeológusok az örmény hegyekben. A rajzok 3000- től 7000 évesek, állatokat, növényeket, valamint vallá­si szertartásokat és rituális táncok részleteit ábrázolják. A hajdani művészek mun­kái különösen magas szintű technikával készültek. A szakemberek szerint ezekre a helyekre — ame­lyek valamikor szentélyek lehettek — nyáron az em­berek feljöttek csordáikkal: istentiszteleteket tartottak és áldozatokat mutattak be. A feltárt rajzokat jelenleg az archeológusok és az etnog­ráfusok tanulmányozzák. MmwBBBBBm Borostyán a sarkvidéken A Jugorszkij-félszigeten, a tundrái Peszcsanaja folyó- nál vastag borostyánmezőt tártak fel, egészen közel a felszínhez. A Szovjetunióban ismert valamennyi boros­tyánfajta megtalálható ben­ne. Az Északi-Jeges-tenger partján már régebben is ta­láltak borostyándarabkákat, de először bukkantak az egykor élt fák megkövese­dett gyantájából kialakult összefüggő lelőhelyre. A borostyánt széles kör­ben alkalmazza a gyógy­szer-, az illatszer-, a lakk­és festékipar. Az új lelőhe­lyen található borostyán életkorát a szakértők 50— 100 millió évre becsülik. Ördögmúzeum Litvániában olyanokat, mint a „művésze­tek mecénása”, a „kalózpe- csétőr”, s a huncut erdei ör­dögfiókák egész családja Az ördöggyűjtemény mind újabb példányokkal gazda­godik, mert az egész ország­ból elküldik a kauijiasi mú­zeumba az újabb ördögfigu- rákat. — A fejfájás általában az erek mentén jelentkezik. Ezért fáj legtöbb esetben az ember halántéka. A harma­dik fázisban előfordulhat az is, hogy a fájó rész meg­dagad. Okozhat fejfájást a fej és nyakizomzat hosszú időn át tartó összehúzódása is. Ilyenkor a beteg úgy érzij szűk abroncs szorítja a fe­jét. Hogy ebben az esetben valóban izomzavarról van szó. bizonyítja, hogy ha a fá­jó izomrészt masszírozzuk, azonnal enyhül, sőt el is múlik a fejfájás. Ilyen eset­ben hasznos, ha nyakkörzést végzünk, mígnem izmaink teljesen fellazulnak. a legkedvezőbb, ennél me-, legebb vagy hidegebb he­lyen az állatok stresszálla- potba kerülnek, kevesebb tejet adnak. Trópusi viszo­nyok között a tejermelés erősen csökken, 35—40 fokos hőségben megszűnik. Ha szakmai problémája van. beszélje meg a felesé­gével... ezzel talán meg­mentheti a házasságát. Az angliai vezetőképző in­tézet ezt a tanácsot adja a fiatal vezető kádereknek. Egy netnrégiben megjelent felmérés szerint a feleségek általában 30 és 40 év között értik meg legkevésbé férjü­ket. amikor pedig a férj fe­lelős pozícióba. magasabb rangba kerül. És ezért nem egyértelműen a feleség fele­lős. A férfiak nem avatják be feleségüket a hivatalos problémákba. úgy vélik, hogy a hivatal és az otthon két egymástól teljesen kü­lönálló terület. Sőt, a csa­ládi életet legtöbben a má­sodik helyre szorítják vissza. A beszámoló leszögezi, hogy mindezek nyomán, ha a férj­nek megértésre, támaszra van szüksége, természetes, hogy a feleségtől nem kapja meg a remélt segítséget. És nem egy házasság csődje eb­ben rejlik. A legszebb könyvek kiállítása A világ legszebb könyvei­nek a X. kiállítását szeptem­ber 1-e és 22-e között ren­dezik meg a lipcsei vásáron. A kiállítás védnöke az UNESCO keletnémet nemze­ti bizottsága. A könyvek művészeti ki­vitelezésére kiírt pályázaton a kiadóvállalatok nemzeti egyesületei vehetnek részt, s a bíráló bizottság a leg­szebb könyveket arany-. ezüst- és bronzéremmel tün­teti ki. Az idén külön kiál­lításon fogják bemutatni a színházról, a filmről és a tévéről szóló könyveket. Mint ismeretes, a legszebb könyvek legutóbbi IX. kiál­lításán több mint 30 ország mintegy 800 könyvvel vett részt. Az aranyérmet a moszkvai Planéta és a to­rontói Clarce Irving kiadó- vállalat kapta. — Szinte hihetetlen: a szülők kifejezetten rútak, a lányuk viszont valóságos szépség! Andre Gide alaposan megj szemlélte a napát, majd a mamát és végül a kislányt. — Hát igen — mondta asztaltársnőjének —- isméi hinnem kell a gólyamesést ben! Jt Kaunasban nyílt meg a Litván SZSZK legújabb mú­zeuma. Ez ad otthont annak a gyűjteménynek, amelyet még életében a városnak adományozott A. Zsmujdzi- bavicsusz, a kiváló litván festő. Lehetetlen felsorolni a 260 figurából álló ördöggyűj­temény minden tagját. így csak néhányat említünk. Hol a radar? oszlopban van mérőberende­zés. Sőt. a radarberendezésű oszlopokat állandóan ide- oda helyezi a rendőrség, így az autóvezetőnek mindegyik oszlopot tisztelettel — és a megengedett, sebességgel — kell megközelítenie. A svájci utakon nemrég automatikusan dolgozó se­bességmérő oszlopokat állí­tottak fel, de sok olyan osz­lopot is, amelyen nincsen sebességmérő radarberende­zés. külalakjuk viszont meg­egyezik a mérő oszlopokéval. Az autós nem tudja melyik Amit a fejfájásról kell tüdni Tagadhatatlan, hogy a fej­fájás számos formáját pszi­chológiai zavarok okozzák. A fejfájás általában azokat kínozza, akik félénk termé­szetűek. nincs bennük sem­mi spontaneitás, túlérzékeny természetűek. Nem kíméli meg a legfiatalabb korosz­tályt sem, bár leginkább az idősebb embereket sújtja. A fejfájás általában különböző fázisokban támad. Első tá­madása rövid ideig tart, sá­padtság és fényérzékenység kíséri. A második fázisban a beteg erős fájdalomérzetre panaszkodik fejbőrén, és ez a fájdalom lehet múló, órá­kig. félnapig vagy esetleg napokig tartó. Tehenek és a stressz A tehenek nemcsak az időjárásra érzékenyek, ha­nem tejhozamukon a stressz­hatás is észrevehető — kö­zölték háromévi kísérletso­rozat után a giesseni egye­ltem kutatói. Az istállók hő­mérséklete 0—16 fok között Esv ötlet a házasságok megmentésére Mégis a gólya hozza . ] A nagy francia író, André Gide meghívást kapott egy dúsgazdag gyáros családhoz. A gyáros és felesége feltű­nően csúnya emberpár volt, 17 éves lányuk azonban ki­fejezett szépség. Amikor az alkohol már egy kicsit min­denkinek a fejébe szállt, André Gide asztalszomszéd- ja a következő szavakkal fordult az íróhoz:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents