Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-26 / 147. szám
i 1974. június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Kaszások, A Körösök mentén is úgy ' tartották: amikorra elvirit az első futórózsa, elő lehet venni a kaszát. Öcsödön nyolc, tíz . arató- í banda — mai nyelven brigád i ~ alakult minden évben, tizenkét, tizenöt kaszással, ugyanannyi marokszedővel, s t Péter-Pál tájékán beálltak az •uradalmi táblákba. Török Sándor, az öcsödi • Szabadság Tsz gépészeti tizem ág vezetője már nem emlékezhet ezekre az időkre. , .— Csak hallomásból tudok ' valamit a régi aratásokról. Már amennyit... Nálunk már évek óta gépesítve, van az aratás. Amikor néhány ; éve idejöttem a technikumiból, már így volt. Gere Károly elnökhelyettes pontos dátumot mond: — 1961-ben még kellett a kasza, imitt, amott, de hatvannégy óta már zsákolás sincs. A géptelepen E—512-es és SZK—4-es típusú kombájnok. — Most lesz majd a gépszemle, aztán amikor kell: nyeregbe. A nyereg a kombájnvezető • ülése. —; Mire számítanak? — Búzából meglesz 43 mázsa hektáronként. Az Őszi árpa se igér rosszul, sajnos 70 holdat elvitt a Körös az árr térről. — Török Sándor „kaszásai” mit,ígérnék,? — Háromezer hold aratni- valónk van, 20—22 nap alatt szeretnénk végezni. A dűlőúton földgyaluk és lánctalpasok dolgoznak. Bogárhátú utakat csinálnak, hogyha eső lesz, hamar le- íollyon róla a víz. — Tizennyolc tapasztalt kombájnvezetőnk áll készenlétben, s természetesen a szárítóberendezés. A géptelepen Kolop László egy DT-t javít. A múlt év legsikeresebb kombájnosa. — Tizennégyezer mázsát „szedtem le” az E—512-es géppel. Jó masina. — Mi kell ahhoz, hogy valaki jó kombájnos legyen. — Figyelem összpontosítás, érzék a géphez, a távolságokhoz, meg jió fül. — Jó fül? — Az bizony, mert minden mozgó, forgó alkatrésznek más és más hangja van. Ha valami rosszul csilingel, rögtön tudom, hol a baj. Mert azért megtörténhet. Az elnökhelyettes rábólint: — Egy rossz kombájnos annyi búzát szétszórhat a géppel, hogy nem is kell vetni. Tavalyról meghagytunk egy ilyen kis táblácskát, figyelmeztetésnek. A szérűskertben a boglyá- zók dolgoznak. Gyűlik a széna a szárító fölé. Okos gépek zümmögnek itt is, de Karai Bálint szavai nyomán még él a régi aratások emléke. — Ungi Lajos bácsi bandájában voltam, 14 évig. Hét, meg nyolcszázalékért vágtuk, de ebből még kiadtuk a marokszedő két mázsáját. — Meddig tartott az aratás? — A csépléssel együtt 10 hétig. Mit kerestünk? Nyolc- tizenkét mázsát. Többet nem igen. Nem kívánom a megölő ellenségemnek se azt a világot. — Nyugdíjba ment a kasza... — Amennyi kell, jobbára csak az árokparti szénához kell. A fiatalok már azt se tudják, hogy kell megfogni. Ne is tudják meg, ha csak nem muszáj. Török Sándor gépei — Kolop László,* Bor- dács Sándor meg a többi kombájn vezető fáradságával és szakértelmével —tudják a magukét az öcsödi Szabadságban is. — Ha kevés lenne a gépi erőnk, majd segít a tiszaföld- vári Lenin, a gesztorgazdaságunk. Három hét alatt túl leszünk rajta. — A szomszédnál mi újság? — A Kossuth Tsz-ben? „Klappol” ott is minden, mint nálunk. Szép termésük mutatkozik nekik is. Egy jó hét még és az öcsödi kombájnosok is megindulnak. Egy nap se telik, s zsákba teszik a falu egész évi kenyerét, amiért az Ungi Lajosok, Karai Bálintok, tíz hétig dolgoztak, százötvenen, kétszázan. Csak akkor nekik kisebb karéj jutott. — ti — Előnyben a nagy fóliasátrak Zöldségtermesztési tanácskozás Szandaszöllősön Kistermelők részére bemutatóval egybekötött zöldségtermesztési tanácskozást. tartottak tegnap a szando?zöl- lősl művelődési házban. A tanácskozást Szilágyi Ferenc, a megyéi tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője nyitotta meg. A tanácskozás célja a korszerű termesztési eljárások elterjesztése, az egy főre jutó zöldségfogyasztás emelésének elősegítése volt. Napjainkban a zöldségtermő területek jélentősen csökkentek, ami maga után vonta a zöldségárak emelkedését, és ez a fogyasztásra is kedvezőtlenül hatott. Ezért a ház táji gazdaságokra a közeljövőben is nagy figyel*, et kell fordítani, a nagyüzemek komplex gépesítése ugyanis napjainkban még nincs megoldva, és így nem tudják ellátni a lakosságot friss zöldséggel. Jelenleg 14 hektár fóliával borított terület van a megyében, de az igényeknek megfelelően tovább nem növekszik, pedig szükséges volna a korai primőrtermesztés szempontjából. A megnyitó után dr. Túri István, a Budapesti Kertészeti Egyetem adjunktusa „A fólia alatti zöldségtermesztés lehetőségei, módszerei a kisgazdaságokban” címmel tartott előadást. Elmondotta, hogy a műanyagborítású berendezések elterjedése 10 évvel ezelőtt kezdődött meg, és jelenleg már 2000 hektár fólia van hazánkban, hogy a zöldségtermesztés fokozása érdekében a kiskertek fóliaberendezését korszerűsíteni és növelni kell. Napjainkban a házikertekben is a nagy fóliasátrakat részesítik előnyben, mivel ezek hely- és térkihasználása kedvezőbb, mint a fólia alagutaké. Gondolni kell az öntözés, a szellőztetés, valamint egyéb munkák szakszerű elvégzésére, mivel ezek figyelmen kívül hagyása — S2AZSZEMÉLYES óvoda épül. társadalmi összefogással Tiszafüreden. Az alapokat már lerakták, és a szolnoki Beton- és Vasbeton- ipari Müvek megkezdte az építőelemek összeszerelését. A 6 millió 700 ezer forintos költséggel épülő óvodát ez év végén adják át nagymértékben csökkenti a termelés gazdaságosságát. Az érdeklődésre jellemző, hogy az előadáson megjelent kistermelők sok szakmai kérdést tettek fel. A tanácskozás befejezése után a résztvevők a helyszínen ismerkedtek a fólia alatti termesztéssel. Szakmai vita alakult ki, nagy érdeklő- déssél és figyelemmel kísérték a szakmai fogások bemutatását, és hasznosnak ítélték meg az előadást. — b. z. — Szakszervezeti i bizalmiak tanácskozása Tegnap reggel a MOM művelődési központban 400 bizalmi és 150 szakszervezeti tisztségviselő országos bizalmi-tanácskozása kezdődött, amelyen elemezték az - aktívahálózat munkáját, a szak- szervezet tömegkapcsolatait és azokat a lehetőségeket vizsgálták, amelyekkel erősíthetik a szakszervezeti demokratizmust. A tanácskozást Háner József, a szak- szervezet elnöke nyitotta meg, majd Sury István, a Vasas Szakszervezet titkára tartott beszámolót az eddigi felmérés eredményeiről és a feladatokról. Az iparban, a mezőgazdaságban Élni kell a számílásteclmikaf lehetőségekkel Alig két hónapja, hogy 'a* szovjet szakemberek átadták a szolnoki adatfeldolgozó központnak az R—20-as számítógépet. Ez, magyar viszonyok között már tisztes teljesítménynek számító kapa- rftá«ával lehetővé tette, hogy Szolnok az ország egyik számítástechnikai bázisa legyen. A gép üzembeállítása után most már a megnövekedett lehetőségek legjobb kihasználása a feladat. Dr. Gergely István, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, Bartha László, a megyei pártbizottság titkára tegnapi látogatásukon többek között erről beszélgettek a vállalat vezető képviselőivel. Győri István, a Központi Statisztikai Hivatal Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalatának igazgatója és Lukácsi József igazgatóhelyettes ismertették a vállalat országos hálózatát, s ezen belül a szolnoki adat- feldolgozó helyét. Elmondották, hogy már 15 megyei vállalat dolgoztat a SZÜV szolnoki központjával, elsősorban anyaggazdálkodási és számviteli adatfeldolgozásokat készíttettnek. Az R—20- as számítógép azonban most már lehetővé teszi, hogy ne csak számviteli problémákkal forduljanak az adatfeldolgozó központhoz, hanem a termelés-szervezés., a termelés-programozás is előtérbe kerülhet. A gépi konfigurációt úgy tervezték, hogy az, az igények növekedésével, a jövőben tovább bővíthető legyen, így a távadatfeldolgozásra is lehetőség nyílik majd. Molnár István, a szolnoki központ igazgatója ismertette az adatfeldoleozó-bázis munkáját és terveit. — Azt. hogy hogyan készültek fel az R—20-as számítógép üzemeltetésére mind technikai, felszerelés, mind szakember- állomány szempontjából. Dr. Gergely István javasolta, hogy a vállalat az ipari üzemek mellett igyekezzék kapcsolatot teremteni a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetőivel is. Ma már, az iparszerű termelési rendszerek egyre nagyobb térhódításának korában indokolt, hogy a gazdaságok felkészüljenek a számítás- technika alkalmazására. Ha a gazdaságok úgy törekednek a nagyobb termésátlagok elérésére, hogy az egyben termésoptimum is legyen, — például csak annyi műtrágyát használnak föl, amennyi a többlettermést gazdaságosan biztosítja — azzal nemcsak a termesztést teszik tervszerűbbé, hanem egyben a jövedelmet is növelni tudják. Mindebben, az optimumok meghatározásában a számítástechnika sok segítséget nyújthat. A vendégek a beszélgetést követően megtekintették az adatfeldolgozó központ munkatermeit, és — működés közben — az R—20-as számítógépet. Július elsejétől megyénkben is 44 órás munkahét a kereskedelemben Július 1-én vidéken is életbelép a kereskedelmi alkalmazottak munkaidejét csökkentő miniszteri rendelet, amely 12 ezer dolgozót érint közvetlenül Szolnok megyében. Az intézkedés hatásával azonban minden lakos találkozik a boltokban: api- hentebb eladók bizonyára készségesebbek lesznek, s a vonzóbb munkafeltételek nyomán remélhetőleg enyhül a kereskedelem munkaerő gondja. Persze az' is hamar kiderül majd, ha valamelyik üzletben, vállalatnál a vevők rovására teremtik meg a 44 órás munkahét feltételeit. Épp ezért a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya és a szakszervezet a vásárlók, illetve a kereskedelmi dolgozók érdekeit képviselve kezdettől részt vett a vállalatok szövetkezetek felkészülési terveinek elkészítésében. A több hónapos, gyakran igen kemény viták után néhány napja elfogadták a 44 órás munkahét bevezetéséhez szükséges intézkedéseket. Kevés a szakképzett kereskedő A Belkereskedelmi Minisztérium négy feltételhez kötötte a rövidebb munkahét bevezetését: nem romolhat a lakosság ellátása, a kereskedők munkaidejét ténylegesen csökkenteni kell — tehát a túlórák számát csak Győztes községek SZÁSZBEREK Akárcsak Tiszasüly, Szászberek is másodszor nyerte meg a tanácsi területfejlesztési versenyt a kétezer lakosnál kevesebbet számláló községek kategóriájában. Tavaly a lakosság 501 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, s ennek igazi nagyságrendje akkor mutatkozik meg, ha számításba vettük, hogy összesen 1008 ember él a községben. Molnár Mihály tanácselnök is gyakran hivatkozik erre: „Kis község vagyunk, nehezen tudunk nagyobbal lépni”. Pedig panaszra viszonylag kevés ok van Szászberekén: villany, víz, járda minden utcában van, sőt járda az utcák túlnyomó többségében nem is csak az egyik, hanem mindkét oldalon. Az elvégzett társadalmi munka legnagyobb részét a belterületi utak karbantartása és feltöltése teszi ki. A karbantartás értéke 175 ezer, a feltöltésé 139 ezer forint. Vannak azonban ennél látványosabb, bár kisebb értékű munkák is. A bekötőút építéséhez például 60 ezer forint értékű munkával járultak hozzá a szászberkiek. A község mindkét végén egv- egy igen mutatós, űj autóbuszváró áll. Ennek a két üvegkalickának története van. — A ' szolnoki Vasipari Vállalat itteni akkumulátor üzentének egyik szocialista brigádja, az Ady Endre brigád vállalta, hogy megépít egy autóbusz-várót, ha szerzünk hozzá anyagot — mondja Molnár Lajos. — Erre egyik munkatársuk, Va-. sas Ferenc, aki másodállásban kisiparos, kiváltotta az iparengedélyt, rájuk licitált, hogy 6 meg a -község másik végén, ahol lakik, egyedül megépít egy autóbusz-várót, ha ahhoz is megszerezzük az anyagot. Persze hogy megvettük, így, aztán a tervezett egy helyett most már két autóbusz-várónk van. A két épület értéke 60 ezer forint. A félmilliós ösz- szeg többi része az átjárók tisztán tartásából, a park- fenntartásból, belvízvezetésből jött össze. Értéke szerint nem túl jelentős az az ötezer forintot érő munka, amit a ravatalozón végeztek, de az építés befejezése azt jelenti, hogy megfelelő körülmények között végezhetik a temetési szertartást. Az akkumulátorüzem és a zagvvarékas—szászbereki Béke Tsz igen jelentősen hozzájárult a kis község nagy eredményéhez. Az utak karbantartását például jórészt a Béke Tsz végezte el saját gépeivel, a tanácsnak csak az anyag került pénzbe. — Ebben a kategóriában az első helyezett díja százezer forint. Mit terveznek az összegből? — Anyagot veszünk belőle a sportöltözőhöz, legalábbis így ígértük meg a fiataloknak. — Mikor ígérték meg? — A tavalyi verseny kiírásakor. — Ilyen biztosak voltak benne, hogy megnyerik? — Ennek az ígéretnek az az előzménye, hogy a ciklusprogramunkban 1977-re terveztük a sportöltöző felépítését. De a fiatalok mondogatták, hogy jó lenne előbb, mert egyszer a fejükre omlik a mostani, alapozás nélküli vá- lyogépüiet. Azt mondtuk nekik: hajtsanak rá, nyerjünk a fejlesztési versenyben, és a pénzt az öltözőre fordítjuk. így is lett. Nyertünk, és be is kell váltani, amit megígértünk. Persze a százezer forint önmagában nem lesz elég. Egy romos épületből még nyerünk anyagot, számítunk a gazdasági egységek segítségére és persze a lakosság további társadalmi munkájára. Azt hiszem, tavasszal megkezdhetjük az öltöző építésit. De ha már megcsináljuk, építünk hozzá egy klubszobát is, ahol a fiatalok összegyűlhetnek a mérkőzések után, vagy éppen csak egy kis beszélgetésre, tévénézésre. (Vége.) B. A. átmenetileg lehet növelni — a kieső munkaórákat nagyobb részt vállalati erőből kell pótolni, és végül a rövidebb munkahét miatt nem csökkenhet a dolgozók keresete. E feltételek megteremtését megyénkben az nehezíti, hogy az összes — 1867 — kereskedelmi egység közül 1600 üzlet kislétszámú, legfeljebb öt dolgozót foglalkoztató bolt, vendéglátóhely, amelyekben az ideális formában, a heti pihenőnaphoz kapcsolva szinte lehetetlen kiadni a szabad szombatokat. A szervezettebb kereskedelem egyik feltétele a szakképzett munkaerő, — amelynek szűkiben van a megye, hiszen csupán az elmúlt három évben 10 százalékkal csökkent a képzett kereskedők aránya és arra kell számítani, hogy az újonnan felvett képzetlen fiatalok tovább rontják ezt az arányt. A megye kereskedelmi dolgozóinak több mint 60 százaléka nő. Várható, hogy ezután közülük is többen veszik igénybe a gyermek- gondozási segélyt, és a kisgyermekes anyáknak biztosított pótszabadság is csökkenti a boltban töltött órákat. A megyei élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál kiszámolták, hogy július 1-e után — a rövidebb munkaidőt, a betegségeket és a különféle szabadságokat figyelembe véve — átlagosan minden ötödik dolgozó távol lesz munkahelyétől. 530 boltban rövidül a nyitvatartás Á megyei tanács kereskedelmi osztálya által jóváhagyott végső terv szerint a kereskedelem évi munkaidő- alapjának 2 millió 600 ezer órás csökkenését fele részben munkaszervezéssel, 35 százalékban a létszám bővítésével és 10 százalékban a nyitvatartás csökkentesével ellensúlyozzák. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megye több mint 1800 Kereskedelmi egysége közül 530 üzletben rövidebb lesz a heti nyitvatar- lás. A lakosság alapvető ellátását szolgáló élelmiszer- üzletek közül 257-nek csökken a heti nyitvatartási ideje. Ezek a boltok szinte kizárólag kis, 2—3 dolgozót foglalkoztató hűsüzletek, sütőüzemek mellett működő kenyérboltok, falusi vegyesboltok és munkahelyi büfék. Az élelmiszerboltok többségénél a legkisebb forgalom idején, szombat délután, illetve héttő délelőtt rövidül a nyitvatartás, a kenyérboltokban kedden és szerdán zárnak hamarabb, a zöldségboltok pedig a téli hónapokban lesznek zárva hetente egy-egy napra. Nem változik a négy, illetve több '‘eladóval működő boltok és az ABC-áruhá- zak nyitvatartási ideje, sőt ezekben a várható nagyobb forgalomra számítva az eddiginél összesen 214 órával megnyújtják a heti árusítás idejét. A túlóra nem megoldás A vevőket leginkább érintő intézkedés a nyitvatartás csökkentése, pedig ez a valóságban alig egytizeóét teszi ki a rövidebb munkahét miatti .munkaidő-csökkenésnek. — A tágan értelmezett munkaszervezéssel kell ellensúlyozni a kieső munkaórák felét, s idetartozik — remélhetőleg csak átmenetileg — a túlórák szaporodása is. Budapesten a 44 órás munkahét bevezetése óta többek között épp a túlórák miatt háromszázan hagyták ett a kereskedelmet, ami azt bizonyítja, hogy csak a való- . di munkaszervezés a járható út. Idetartoznak azok az intézkedések, amelyek eredményeként a mefeye élelmiszer^ kereskedelme 564 konténer vásárlásához kapott állami támogatást, ezt segíti a kis- és nagykereskedelem szállítási menetrendjének egyeztetése,' a bolti forgalomhoz igazítása. A július 1-én életbelépő munkaidőcsökkentés az eladókon kívül a vevők érdekeit is szolgálja, ezért nekünk is megértőbbnek kell lennünk, különösen az első hetekben. Persze ha a vásárlók azt tapasztalják, hogy az eladók több szabad idejét a bevásárfás nehezítése útján teremetik meg, akkor ismét módosítani kell a nyitvatartási időt. P. G.
