Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)

1974-06-26 / 147. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. június 26. A szovjet energetikusok el­vileg új típusú, mélyen a föld alatt elhelyezett vízi erőmű tervein dolgoznak. Ilyen vízi erőművet gyakor­latilag bárhol lehet ^építeni, ahol van valamilyen) vi­szonylag nem nagy folyó, vagy tó, s ahol a kristályos kőzetek a földfelszínhez (egy kilométeres, vagy ennél ki­sebb mélységben) húzódnak. A moszkvai Gidroprojekt Tervező Intézet munkatársai, akik ezeken a nem minden­napi terveken dolgoznak, el­gondolásuk célját a követ­kezőképpen magyarázzák: Ezer méter mélységben Az általuk elképzelt erő­mű a tároló vízierőművek kategóriájába tartozik. Az a feladatuk, hogy a közönsé­ges hő- és hidraulikus erő­művek munkájában megold­ják a „csúcsterhelések” prob­lémáját. A tároló vízierőmű csúcsidőben közönséges ví­zierőműként működik majd. Amikor viszont az ipari ke­rület elektromos rendszeré­ben energiafölösleg mutatko­zik, a tároló-vízierőmű a vi­zet kiemeli, hogy a követ­kező műszakban azzal ára­mot termelhessen. Eltérően azonban a fel­színi tároló-víziérőművektől — (például a már működő kijevitől), ahol a két víztá­roló közötti szintkülönbség nem túlságosan nagy, a föld­alatti tároló-vízierőművek- ben óriási munkára kény­szerítik a vizet. A földalatti Afrika-atlasz — vakoknak A Karl-Marx-Stadtban mű­ködő „Dr. Allende” rehabi­litációs központ nemrégiben Afrika-atlaszt készített csök- kentlátásúak és vakok szá­ntára. ' S ’•ki A „Világtérkép Vakok­nak” nagy sikere után — amelyet 30 országba expor­táltak — előtérbe került va­lamelyik földrész hasonló jellegű térképének elkészí­tése, hogy ezzel is lehetősé­get nyújtsanak a vakoknak a földrajz fokozatos megis­meréséhez. Az Afrika-térkép egy 33x40 mm PVC fóliából áll, amely Afrika dombor­művű térképét ábrázolja. A földrész, a különböző álla­mok, a folyók és tavak, a fővárosok és hegyek plaszti­kus " kialakítása lehetővé te­szi a csökkentlátásúaknak az egyes körvnalak kitapintását. Az Afrika-térképhez ter­jedelmes szövegszalag tarto­zik Braill-írásban, amely tar­talmazza az egyes földrajzi adottságokat, jellegzetessé- 1 geket. apsütéses kora őszi dél­után. Hamvasszőke, formás alakú lány állt az országút közepén, és kétségbeesetten integetett egy Opel Rekordnak, de a kocsi elszáguldott mellette. A lány csüggedten leült a kilométerkőre. Az autó hir­telen megállt, megfordult, majd lassan visszafelé gu­rult. — No, szálljon be, kislány — mondta a volán mellől egy ötven év körüli, napbar­nított arcú férfi, és szélesre tárta a kocsi ajtaját. — Hallatlan! — Micsoda könnyelműség ez? — mond­ta komolyan a lány. — Egy vadidegen személy integet magának az országúton, és erre maga gondolkodás nél­kül megáll, és be akarja ül­tetni a kocsijába? Honnan tudja, hogy nekem tisztessé­gesek a szándékaim? — Nőtlen vagyok. Ezt a kockázatot vállalom. tároló-vízieróművek a bá­nyaaknákhoz hasonló függő­leges aknák lesznek, ame­lyeket egészen a 800—1000 méter mélyen húzódó, ke­mény kristályos kőzetekig le­fúrnak. Legalul, szilárd, ter­mészetes fundamentumon építik meg a géptermet és a föld alatti tárolómedencé­ket. A csaknem egy kilomé­ter magasból alázúduló víz turbinakerekeket forgat. A több mint egymillió kilowatt összkapacitású turbinák munkájához csak tizedannyi vízre lesz szükség, mint a már működő, ugyanilyen fel­színi tároló-vízerőművekben. Ez nagy jelentőségű dolog, ha figyelembe vesszük a technikai célokat szolgáló vízfogyasztás növekedésének jelenlegi ütemét. A Gidroprojekt Tervező Intézet munkatársai kiszá­mították, hogy a 800 méter mélységben elhelyezett föld alatti erőmű egy kilowattnyi kapacitására fordítandó be­ruházási költségek azonosak lesznek az ugyanilyen telje­sítményű felszíni erőmű épí­tésének költségeivel. A föld alatti tároló-vízi­erőmű műszaki terveiben vi­lágosan megmutatkoznak az előnyök: tucatnyi ilyen erő­mű számára megfelelő lesz egyetlen típusterv, s azonos típüsú gépeket fognak hasz­nálni. Ez előnyösebb a fel­színi tároló-vízierőműveknél, hiszen azok egyedi terveket és berendezést igényelnek. — Ez nem tréfa — kiáltott rá szigorúan a lány. — Nem olvas újságot? Egy autósto- posnő leállítja a kocsit, az­tán Rittyent egyet, az erdő­től előjön egy egész banda; Elveszik az értékeit, aztán örülhet a vezető, ha ép bőr­rel megússza. Látja, itt van az erdő mellettünk. És ha én most Rittyentenék? A férfi most már egy ki­csit ideges volt. — Biztosan nem is tud fü­tyülni. Szálljon be, kislány, mert lassan beesteledik. — Szó sem lehet róla. Ki­zárólag azért állítottam meg, hogy emberbaráti kötelessé­gemnek eleget tegyek. A leg­határozottabban figyelmez­tetem: az ember nem lehet elég óvatos! Ez rám is vo­natkozik. Tehát nem ülök egy idegen férfi kocsijába. Kielégítik a csúcsfogyasztást A Szovjetunió ma már egészen közel jutott az évi egybillió kilowattóra villa- mosenergia-termeléshez és áramexportőrré vált. A világ fő tüzelőanyagfajtáinak (szén, kőolaj, gáz, égőpalák) több mint 50 százalékával és a világ vízenergia-potenciáljá­nak több mint 12 százaléká­val a Szovjetunió rendelke­zik. Megvan tehát a bázisa az energetika fejlesztéséhez. A növekedéssel együtt azon­ban egyre érzekelhetőbb lesz az a különbség is, amely a villamosenergia fogyasztásá­nak méreteiben a különböző napszakokban megmutatko­zik. A csúcsfogyasztás ki­elégítéséhez segítséget nyúj­tanak majd a föld alatti tá- roló-vízierőművek. Különö­sen nagy szerepet játsszanak majd a Szovjetunió európai részén, ahol most az ország gazdasági potenciáljának mintegy 80 százaléka össz­pontosul, és ahol a terepvi­szonyok miatt nehezebb a felszíni erőművek építése. Hogy mikor valósul meg ez a terv? A Gidroprojekt Tervező Intézet munkatár­sai szerint a következő évti­zedben. Ugyanekkor hang­súlyozzák: a föld alatti tá- róló-vízierőművek még a ter­monukleáris energetika kor­szakában sem veszítik el a jelentőségüket; akkor is szükség lesz a szovjet gaz­dasági komplexumok közti energiaelosztás megbízható szabályozójára. Volt szerencsém! — biccen­tett kimértél« a lány, és gya­log nekivágott az országúi­nak. ☆ öt perccel kilenc óra előtt megérkezett Géza. az eladó, és felhúzta a rolót. — Ma nehéz napunk lesz, Gézukám. Sokféle új áru érkezett. Rengeteg vevőre számíthatunk. Miért hallgat? Mi vap magával? — kérdez­te aggodalmasan a főnök. Géza nem szólt semmit, resz­kető kézzel rágyújtott egy cigarettára. Kettőt szippan­tott, aztán eldobta, hogy pár perc múlva másik cigarettá­ra gyújtson. — Tulajdonképpen nincs semmi okom, hogy ideges legyek. Talán megint ez a Lenin-emlékmű Splitben A jugoszláviai „Dalmá­cia” Cementgyár munkásai javasolták, hogy Splitben állítsanak emlékművet Vla­gyimir Iljics Lenin tisztele­tére. A kezdeményezést az egész város közvéleménye támogatta. A javaslat meg­valósítására bizottságot ala­kítottak. melynek tagjai a közvélemény kénviselői, a „Dalmácia” Cementgyár munkásai és építészek. A bizottság országos pályáza­tot hirdetett a Lenin-em­lékmű megtervezésére. Minden házban, minden jurtában, . i A Mongol Népköztársaság fővárosában megrendezték a szovjet és mongol műfordí­tók találkozóiét. $ tanácsko­zás résztvevőit Sz. Udval, a Mongol Írószövetség elnöke üdvözölte: „Az önök mun­kájának eredménye — könyvekből felénített híd, amellyel elősegítik a kultu­rális értékek széleskörű cse­réjét”. A Mongol Népköztársaság fennállása óta mongol nyel­ven adták ki" Puskin. Ler­montov, Nyekraszov, Krilov, Szaltikov-Scsedrin, Gorkij, Majakovszkij. Solohov. Ajt- matov és más írók műveit. Az ország könyvtáraiban szovjet írók és költők több mint 900 kötete olvasható. Ezek az alkotások megtalál­hatók minden házban és minden jurtában. A mongol M űvelődésügyi Minisztérium tervei szerint 1973 és 1976 között szovjet szerzők 60 könyvét adják ki — közülük tizenötöt még ebben az évben. frontátvonulás... Majd el­múlik... Munka közben ta­lán elfeledkezem róla. A főnök barátságosan, de határozottan ígv szólt: — Kedves Géza, ön ma ingerült, feldúlt. Ilyen lelki­állapotban nem foglalkozhat a vevőkkel. Esetleg goromba hangot használna és megsér­tené. megbántaná őket. Nem kockáztathatjuk üzletünket, a kereskedelem jó hírnevét, ön ma zaklatott lelkiállapo­ta miatt nem alkalmas arra, hogy vevőkkel foglalkozzon. Most szénep veszi a kabát­ját, és sétára indul a budai hegyekbe. A jó levegő, a fes­tői táj maid megnyugtatta. Ezután a rolót visszahúz­ták. Az üzlet p*taiáfa egv tábla került. Nagv, 1 kézzel írott betűkkel ez állt raita: AZ ELADÓ IDEGESSÉGE MIATT MA A KISZOLGÁ­LÁS SZÜNETEL! Galambos Szilveszter Lengyelország legnagyobb rádiógyára az alsó-sziléziai Dz ierzoniówban (wroclawi vajdaság) működő UNITRA. A kiválóan képzett, legnagyobb részt fiatalokból álló dolgozók korszerű módszerekkel, a legújabb technikai vívmányok felhasználásával dolgoznak. A dzierzoniówi üzem tízegynéhány rádiótípust állít elő, a nagy szobará­dióktól egészen a miniatűr tranzisztorokig. Lengyelország az előállított rádiók je­lentős részét exportálja, elsősorban a szocialista országokba Fantasztikus novellák Aí képernyője ! ELŐTT Az elmúlt hét egyik fősze­replője a képernyőn: a lab­darúgás. Bár mi magyarok páholyból nézzük a világ- bajnokság küzdelmeit, úgy hiszem, izgalomra mégis bő­ven van alkalmunk. Nem kívánom részletezni az izga­lomkiváltó okokat, még ke­vésbé értékelni a bajnokság alakulását. Csupán elismerő­en szeretném aláhúzni: te­levíziónk igen körültekintő­en és derekasan igyekszik eljuttatni hozzánk a világ- verseny minden érdemleges látnivalóját. Gondolok itt a mérkőzések tartalmi kivona­taként átnyújtott kitűnő ösz- szefoglalókra. A kedvező tény megállapítása mellett azonban a közvetítések egy kevésbé kellemes tulajdon­ságáról is essék szó. Most, hogy olyan bőséges a foci a képernyőn, jobban megfi­gyelhető a közvetítő ripor­terek munkája is, és bi­zony erőteljesebben ütköz­nek ki a kommentálás ma­gyar betegségének tünetei is, például a riporteri bőbeszé­dűség. Miért kell agyonbe­szélni minden labdarúgó­mérkőzést a képernyőn? Nagy csaták A hét alighanem legna­gyobb televíziós sikere, és még az marad a továbbiak­ban is, ugyanis több részből álló filmsorozatról van szó. A francia dokumentumfilm alkotói hat éven át dolgoz­tak keményen, gyűitöttek, kerestek Európa archívumai­ban, hogv rekonstruálhassák a második világháború je­lentős eseményeit. A maga nemében lenyűgözően párat­lan vállalkozás, s nemcsak történelmi, hanem művészi szemoontból is figyelemre­méltó. Az ezen a héten lát­ható A moszkvai csata pél­dául 1970-ben a monte^arlói fesztiválon Arany Nimfa-dí­jat nyert, és egy évvel ké­sőbb a sorozat másik darab­ja, amelyik a Csendes-óceá­ni csatát örökíti meg, ugyan­ebben az elismerésben része­sült. Díjakkal koronázott film A nagy csaták; emlékezik és emlékeztet a francia alkotó­hármas filmje, megidézi a háborút, és 'kimondatlanul is a humánum nevében az igazságtalan háború ellen hangolja a néző érzelmeit. A második világháború csaták­ban elbeszélve. történelem kénekben — így jellemez­hetném a francia filmsoro­zatot. amely tárgyiassága el­lenére vetekszik a legizgal­masabb romantikus regé­nyekkel is. 111. Béla A történelmet idézte, de tanulságéiban a jelenhez kí­vánt szólni a hét eredeti be­mutatnia. a Száraz György írta, Haiduffv Miklós ren­dezte tévéjáték. A magyar középkort, a XII. század utolsó harmadát idézték, egy olyan korszakát történel­münknek. amelyben az ural- kodóválság, a trónviszály embert próbára tevő hely­zeteket szült és teremtett. Nem oly rég jegyzetemben azért keseregtem, hogy ho­vatovább Anglia történelmét jobban Ismerjük, mint a ma­gunkét. Most örömmel nyug­tázhatjuk, hogy a televízió igyekszik törleszteni az adós­ságból. És az is tény, hogy a feudális magyar urak, a különböző érdekeltségű cso­portok egymás elleni harca, olykor acsarkodása, veszeke­dése, amiből jószerivel a méregpohár sem hiányzik, semmivel sem „alábbvaló” té­ma, mint a szigetországi bo­nyodalmak a Towerrel. Elég a megüresedő trónszék, már­is fellángolnak a gyilkos ha­talmi szenvedélyek. Ki üljön bele, kit illet meg, és kit nem. A tévéjáték első nyitó­képe majd befejező képe — üresen álló trónus — jól exponálta ezt a gondolatot, a játék alapgondolatát. Ist­ván halott, Géza kövesse-e őt, vagy pedig a Bizáncban nevelkedett Alexiosz fejére kerüljön a magyar korona? Ebbe a történelmi alaphely­zetbe ágyazta bele Száraz György Béla drámáját, aki­nek lelkiismerete szerint kel­lett határoznia, hogy minden ármány és egyéb csel, sőt hamis látszatok ellenére ke­zébe vegye-e a kritikus pont­ban országa irányítását. Tisz­táznia kellett magát előbb a testvérgyilkosság gyanújától s meg kellett győznie kör­nyezetét arról is, hogy Bi­zánc nem rontotta meg, hogy nem csupán eszköz kíván lenni idegen hatalmak ke­zében, hanem hűséges ural­kodójává akár válni hazá­jának. (A történelem tanú­sítja, hogy az egyik legdere­kabb Árpád-házi király lett belőle: kancelláriát alakit, jó pénzt veret, udvart te­remt, királyit.) Mindez fe­szültségek forrása, Száraz György tehát jól választott, amikor a felelősségtudat drá­májának megalkotásához anyagért III. Béla korához nyúlt vissza. Jól összponto­sít tévéjátékában Béla lelki tusájára, azaz arra a lélek­tani folyamatra, amely a különböző előjelű erők ha­tására a trón leendő gaz­dájában végbemegy. Nem kombinálja túl a részlete­ket. A történelmi körülmé­nyekből is csupán a dráma kibontásához szükséges ele­meket ragadja meg. Nem akar illusztrált történelmi mesével szolgálni III. Béla koráról. Igaz viszont, hogy bár jóleső feszültség tölti meg tévéjátékát, a figurák rajza, a Béláé is kissé váz­latos. A rendezés jó mérté­ket tart, Hajduffy Miklós nem esett a romantika csap­dájába, egyszerű eszközök­kel, a közelképek kifejező erejére támaszkodva viszi képernyőre a lélektani drá­mához közel álló 'tévéjáté­kot. A szereplők közül Ko­zák András rokonszenves Bé­la királyt állított elénk, s a többiek is tehetségük legja­vát adták. Külön örömmel fedezhettük fel a színészek sorában Iványi Józsefet, aki Tamást alakítva Bélával va­ló nagy-jelenetében — ami­kor ki kell innia a méreg­pohár gyilkos tartalmát — drámai erőről tett tanúbi­zonyságot. Antikvárium Könyvek között böngészni jó, mi több, gyönyörűséges. Az öreg könyvek, könyvrit­kaságok mindig, tartogatnak valami kellemes meglepetést. Bogáti Péter műsora erre az alapvető emberi érdeklődés­re^ építve indult útjára. Élet­revaló ötlet, bár az első je­lentkezésen érzett örömbe — új szín a tévé műsorában — némi üröm is vegyin. Történetesen: ma még úgy fest. hogy a televízió egy mindenáron szórakoztató műsor érdekében böngész a könyvek között; azt emeli le a polcról, amiben könnyen megvalósítható szórakozta­tást sejt és remél. És nem fordítva, az igazi értékekre vadászik, amelyekből jó műsor születhet. Sok volt még ebben az első váloga­tásban az idejétmúlt, ósdi, poros anyag. Olyan könyvek is szóhoz jutottak, amelyek jobb lett volna, ha nem ke­rülnek a böngésző televízió figyelmének körébe. Nem jó az, ha, a régi könyvek ke­reskedéséről az a tévhit erő­södik meg a nézőben, hogy az — szellemi értelemben —■ a poros könyvek tárháza. Ugyanakkor reményekkel ke­csegtet az Antikvárium ro­konszenves vezetőjének fel­hívása. hogy mi nézők is küldjük el könyvritkaságain­kat az Antikvárium elmére. És nem érdektelen az sem, hogy esetenként egy-egv szenvedélyes könyvgyűjtővel ismerkedhetünk meg. y. at it \ } h Kevesebb vízből — több energia Föld alatti vízi erőművek

Next

/
Thumbnails
Contents