Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-22 / 144. szám
Nem állapítható meg segély annak az anyának sem, aki a szülés időpontjában 6 óránál rövidebb munkaidőben volt foglalkoztatva. A 3fi5 nap munkaviszonyban töltött időből figyelmen kívül kell hagyni azokat az időket, amelyek alatt az anya napi 6 óránál rövidebb munkaidőben volt foglalkoztatva. Vegyes rendelkezések Ha a gyermekgondozási Segélyben részesülő nő újabb szülése folytán terhességi- gyermekágyi segélyre válik jogosulttá, részére a kedvezőbb összegű szolgáltatást kell folyósítani. A gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozó nő gyermeke a segélyezés időtartama alatt bölcsődébe nem vehető fel. A szabadság megszakítása, illetve lejárta esetén a munkáltatónak a dolgozó nőt korábbi munkakörében, vagy ennek hiányában hasonló munkakörben, korábban kereseti lehetőségének megfelelően kell foglalkoztatni. A jutalom összege: 6. gyermek után 7. gyermek után 8. gyermek után 9. gyermek után 10. gyermek után 11. vagy ennél több gyermek után A gyermekgondozási segély ideje alatti szakszervezeti segély A gyermekgondozási segélyben részesülő anyának akkor lehet szakszervezeti segélyt kiutalni, ha legalább egvéves folyamatos tagsággal rendelkezik, tagdíjlem V radása nincs, és már 12 hónapon át megszakítás nélkül gyermekgondozási segélyben részesül. A segély kiutalását az anya a szakszervezeti bizottságtól kérheti. A szak- szervezeti segély összege — az anya szociális helyzetétől függően — 600 forintig terjedhet, és a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt egy alkalommal engedélyezhető. Sokgyermekes anyák jutalmazása A sokgyermekes anyákat a szülő nő lakóhelye szerint illetékes tanács jutalomban részesíti: 1000 forint, 1200 forint, 1400 forint, 1600 forint, 1800 forint, 2000 forint. Az anyasági jutalom kiutalásához a gyermekek számát személyi igazolvánnyal, vagy születési anyakönyvi kivonattal lehet igazolni, és be kell mutatni az újszülött eredeti születési anyakönyvi kivonatát is. A gyermek bölcsődében, óvodában való elhelyezése Bölcsődébe azok a szülők kérhetik három éven aluli gyermekük elhelyezését, akik mindketten munkaviszonyban állnak, és nincs aki gyermekükre otthon vigyázna. A bölcsődei, óvodai térítési díjak (Napi térítési díj) A szülők együttes jövedelme esetén —K)00 forintig 1001—1600 forintig 1601—2200 forintig 2201—3000 forintig 3001—3800 forintig 3801—4600 forintig 4601—5600 forintig 5600—7000 forintig 7000— havi 1 2 2 — 1,50 3,— 2,50 4,— 3,20 5 — 4,— 7,6,— 9,— 7—, 10,— 8,— 12,— 10,— 15,— 13,3 4 gyermek esetén 1,30 1,2 — 1,50 2,80 2.50 350, 3,— 5,— 4,— 6,— 5,— 7,— 6,— 8,— 7.— 11,9,ha a gyermek étkezésben nem részesül, a térítési díj napi 1 forint. A dolgozó anyák és gyermeküket egyedül nevelő apák fizetett szabad napja A dolgozó nót és gyermekét egyedül nevelő apát évenként a Munka Törvénykönyvében meghatározott fizetés nélküli szabad napon túlmenően a 14 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2. két gyermeke után 5, három és ennél több gyermeke után 9 fizetett s’zabad nap illeti meg. A szabad napokat a dolgozó kívánságának megfelelően, egyben vagy részletekben kell kiadni. A szabad napokra való jogosultság megállapítása szempontjából a gyermeket utoljára abban az évben kell figyelembe venni, amikor a 14. életévét betölti. A Munka Törvénykönyve továbbra is biztosítja, hogy az a dolgozó anya, aki három gyermeket nevel, évente 2. minden további gyermeke után 2—2 — legfeljebb évi 12 — munkanap pótszabadságot kapjon. Ebből a szempontból a 18 éven aluli, munkaviszonyban nem álló, de a dolgozó nő háztartásában eltartott gyermeket kell figyelembe venni. A terhességmegszakítás iránti kérelem elbírálása A terhesség megszakítását a terhes nő írásbeli kérelmére, engedély alapján lehet elvégezni. A kérelmet a járási székhelyeken, városokban, megyei városokban létrehozott bizottság bírálja el. A bizottság engedélyt ad a terhesség megszakítására, ha a) a szülőknél fennálló, vagy a születendő gyermeknél orvosilag valószínűsíthető egészségügyi ok azt indokolja; b) a nő nem él házasságban, vagy legalább 6 hónap óta folyamatosan külön él; c) a terhesség bűncselekmény következménye; d) a terhes nőnek, illetőleg házastársának nincs saját tulajdonú, beköltözhető lakása, vagy önálló bérlakása; e) a terhes nőnek, három vagy több gyermeke van, illetve szülése volt, vagy két élő gyermeke van, és legalább egy további szülészeti eseménye volt (halva születés, spontán, vagy művi vetélés, méhen kívüli terhesség); f) a terhes nő a 40. életévét betöltötte iez a rendelkezés azonban 1978. év végéig a 35. éven felüli nőkre is vonatkozik). A bizottság a fentieken kívül engedélyt adhat a terhesség megszakítására, ha 1. a terhes nőnek két élő gyermeke van, de a születendő magzat életképessége, fejlődése egészségügyi szempontból várhatóan veszélyeztetett: 2. a terhes nő házastársa tartós sorállományú vagy különleges szolgálatot teljesít a fegyveres erőknél és abból — a kérelem benyújtásakor — legalább 6 hónap még hátra ran; 3. a terhes nő vagy házastársa legalább 6 hónapi szabadságvesztés büntetését tölti: 4. ' egyéb szociális okok azt nyomatékosan alátámasztják. A bizottság a terhesség megszakítását csak akkor engedélyezheti, ha a terhesség nem haladta meg a 12. hetet,' kiskorú esetében pedig a 18. hetet. A korlátozás nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a terhesség megszakítását egészségügyi okok indokolják. A terhességmegszakítás iránti kérelmét, a terhes nő — az állandó vagy ideiglenes lakóhelye szerint illetékes — első fokú bizottságnál ..Terhességmegszakítás elbírálási lap”-on két példányban köteles benyújtani. A nyomtatvány a terhességet megállapító egészség- ügyi intézményekben, szak- rendeléseken, terhestanáysadáson és a családi és nővédelmi tanácsadóban szerezhető be. Nem kell bizottsági ülésen tárgyalni a felsorolt a)—f) pontban említett címen benyújtott kérelmeket. Ezekben az esetekben, ha a felhozott indokok bizonyítottak, a bizottság elnöke saját hatáskörben megadhatja az engedélyt. A kérelem elbírálásakor a terhes nő köteles személyesen megjelenni. Az egészségügyi okból történő megszakítás iránti kérelmet orvosi (kórházi, rendelőintézeti), szakorvosi igazolással kell igazolni. A terhes nő különélését, illetőleg lakáshiányát személyi igazolvánnyal, vagy büntetőjogi nyilatkozatával igazolhatja. A szülészeti esemény megtörténtét orvosi iratokkal kell igazolni. A személyi igazolvánnyal igazolható adatok bizonyítására más okirat nem szükséges. A bizottság a kérelem elutasítása esetén a kérelmezőt a fellebbezés lehetőségéről tájékoztatja. A fellebbezési szándékot azonnal be kell jelenteni. Ha az eljárás a terhes nő hibáján kívüli okból elhúzódik, és a terhesség ideje a 12. hetet meghaladja, de a 16. hetet nem éri el, a másodfokú bizottság engedélyt adhat a terhesség megszakítására. Ez a rendelkezés azonban a kiskorú terhesekre nem vonatkozik. A másodfokú bizottság döntését azonnal közli a kérelmezővel, döntése végleges. A terhes nő szakmai felülvizsgálatot kérhet akkor, ha a terhesség megszakítását a műtét előtti vizsgálat során a szülészeti-nőgvógyá- szati osztályvezető főorvos vagy helyettese megtagadja, mert a terhesség meghaladta a jogszabályban meghatározott, időt vagy a műtét végrehajtásának egészség- ügyi akadálya van. A terhességül elszakít ás miatt a táppénzre jogosultság Minden terhességmegszakításon átesett dolgozó nőt — műtét napját is beszámítva — legalább két napra keresőképtelen állományba kell venni, és erre az időre a társadalombiztosítási szabályok szerint, táppénz illeti meg. A terhességmegszakítás címén munkából való távolmaradás Azt az időt, amelyet a terhes nő terhessége megszakítása érdekében orvosi vizsgálaton vagy a bizottság ülésén tölt el, munkahelyéről való igazolt távolmaradásnak kell tekinteni. Jogi tudnivalók az anya- és csecsemővédelemről A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP MELLÉKLETE A Minisztertancs népesedéspolitikai határozatai keletet adtak ahhoz, hogy hazánk népesedési viszonyai az össztársadalmi érdekeket szolgálva, kedvező irányban változzanak. E határozatok végrehajtására számos rendelet született, amelyek magukban foglalják a gazdasági, társadalmi és szociális intézkedések egész sorát. A rendeletek megismerése és szellemének megértése minden család számára fontos. Ehhez szeretne segítséget nyújtani mellékletünk, amelyben megtalálható minden olyan — a családokban sokszpr vitatott — kérdésre a válasz, amelyek különböző körülmények között felmerülhetnek. Kérjük a kedves Olvasót, őrizze meg ezt a kis gyűjteményt, hogy bármikor — később — vitás kérdéseiben való eligazodáshoz felhasználhassa. Házasságkötés előtti családvédelmi tanácsadás Minden 35. életévét még be nem töltött magyar állampolgár házasságkötés előtt köteles részt venni a család- és nővédelmi tanácsadáson. A házasulok az állandó vagy ideiglenes lakhelyük szerint illetékes tanácsadó szervet vehetik igénybe. Együttesen azonban a házasuló felek egyikének lakóhelye szerint illetékes tanácsadó szervet is felkereshetik. A tanácsadást végző orvos a megjelenésről igazolást állít ki, amelyet a házasságkötést megelőzően be kell mutatni az anyakönyvvezetőnek. Ingyenes terhestanácsadás Az állami egészségügyi szolgálat minden teherben levő nőt ingyenes orvosi vizsgálatban részesít. A felemelt összegű anyasági segélyben csak az részesülhet, aki az előírt számú terhességi orvosi vizsgálaton részt vett. Aki az előírt időn belül és megfelelő számú terhességi orvosi vizsgálaton nem jelent meg, csak csökkentett összegű anyasági segélyben részesülhet. Az 1974. június 30-a után bekövetkezett szülés esetén nem jár anyasági segély annak, aki terhessége alatt nem vett részt terhességi orvosi vizsgálaton. A terhes és szülő nők munkahelyi védelme A Munka Törvénykönyvének rendelkezései a munka- viszonyban álló terhes és szülő nők jogait messzemenően védik. A terhes nők munkára való felvételét — állapotuk miatt — megtagadni nem szabad. A terhes nőt — terhessége megállapításától kezdve — nem szabad egészségére káros munkakörben foglalkoztatni, ha emiatt könnyebb munkakörbe ideiglenesen áthelyezik, korábbi átlagkeresete nem csökkenthető. A dolgozó nőt a terhesség negyedik hónapjától gyermekének hathónapos koráig nem szabad túlmunkára beosztani, több műszakban működő üzemekben pedig beosztását lehetőleg a délelőtti műszakban kell biztosítani. Gyermekének egyéves koráig éjszakai munkára nem kötelezhető. Felmondási tilalom A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a dolgozó nő meghatározatlan időre szóló munkaviszonyát az alábbiakban meghatározott időtartam, és az azt követő tizenöt nap alatt: — a terhesség és a szoptatás alatt, a szülést követő hatodik hónap végéig; — a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés, vagy ilyen céiból kapott fizetés nélküli szabadság; — a gyermekgondozási segély, valamint a gyermek gondozásának céljára kapott egyéb, fizetés nélküli szabadság; — a dolgozó nö férjének sorkatonai szolgálata; — az állami csecsemőotthonban elhelyezett gyermekének vagy idegen gyermeknek szoptatására az otthonban felvett dolgozó nőnél ott-tartózkodása. * Csak különösen indokolt esetben mondható fel munkaviszonya az egyedüálló dolgozó nőnek, gyermeke tizennyolc éves koráig. Ez a védelem megilleti a gyermekét egyedül nevelő apát is. Külön felhívjuk a terhes nők figyelmét, hogy a meghatározott időre alkalmazott (szerződéses) dolgozó nők munkaviszonya a szerződési idő lejártával akkor is megszűnik, ha a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt terhes állapotba kerülnek, vagy táppénzes állományban vannak. A gyermekgondozási segélyre jogosultságnál ez a körülmény kihatással lehet. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató a terhes vagy szülő "nő munkaviszonyát mégis felmondaná, a dolgozó nő a felmondás ellen a munkáltató mellett működő — ha ilyen nincs, a közös — munkaügyi döntőbizottsághoz, ennek sérelmes határozata ellen pedig az illetékes munkaügyi bírósághoz fordulhat további jogorvoslatért, illetve keresettel. Szülési szabadság, terhességi-gyermekágyi segély A terhes, illetőleg a szülő nőt húsz hét (140 nap) szülési szabadság illeti meg. Ez rendellenes szülés esetén — szakorvosi javaslatra — négy héttel (28 nap), meghosszabbítható. A szülési szabadságból négy hetet a szülés előtt ki kell adni; ettől a dolgozó nő kérésére el lehet tékinte- ni, ha az a szakorvos véleménye szerint egészségének veszélyeztetésével nem jár. A táppénzes állományban levő terhes nő szülési szabadsága a szülést megelőző 28. naptól kezdődik, és az ettől számított 140. napig tart. A táppénz és a munkabérátlag közötti különbözetet a szülő nő ilyenkor a szülés megtörténtének igazolása után kaphatja meg. A dolgozó nőnek a szülési szabadság idejére az átlag munkabér teljes össteege jár, ha a szülést megelőző két éven belül 270 napi bistosí- tási idővel rendelkezik. Ha csak 180 napot tud igazolni, az átlag munkabér 65 százalékára jogosult. A kórházi ápolás idejére a terhességi- gyermekágyi segély 80 százaléka jár. • A szülési szabadság meghosszabbítása Ha a szülő nő a szülés előtti 28. naptól terhesállományba került, és így a szülési szabadság a szülést követően 112. napig tart, ez az időtartam legfeljebb 28 nappal meghosszabbítható, ha kocaszülés történt és az újszülött súlya 2500 grammnál kevesebb vagy ikerszülés történt. Ha a szülő nő a 140 napi szülési szabadságot a szülés után vette igénybe, a szülési szabadság nem hosszabbítható meg. A meghosszabbításra vonatkozó javaslatot a szülést levezető "kórház, klinika, javaslatára a táppénzben tartásra jogosult kezelő- vagy szakorvos adja ki. A meghosszabbításra vonatkozó javaslatot a szülési szabadság lejártának hetében kell leadni a segélyt folyósító szervnek. Állami gondozásba adásnál a terhességi-gyermekágyi segélyezés idő artama Ha a dolgozó nő újszülöttjét állami gondozásba adja, a gondozásba adást követő napon a szülési szabadság, és azzal egyidejűleg a gyermekágyi segélyezés is megszűnik. A szülés utáni szabadság és a gyermekágyi segélyezés azonban 42 napnál rövidebb ebben az esetben sem lehet. A fentiek nem vonatkoznak arra az újszülöttjét állami gondozásba adó nőre, akit a szüléssel kapcsolatos kórházi' ápolás befejezése után csecsemőotthonba újszülöttjével együtt felvesznek. A dolgozó nőnek á csecsemő- otthonban való tartózkodása alatt — függetlenül attól, hogy az ellátásért térítést fi- zet-e vagy sem — jár a gyermekágyi segély. Halva született gyermek anyjának terhességigyermekágyi segélye Ha a gyermek halva születik vagy a szülési szabadság ideje alatt meghal, a gyermekágyi segély a halált kö- ' vető 8. nappal — ha korábban le nem jár — megszűnik., A szülés utáni szabadság, illetve a gyermekágyi segély időtartama azonban 42 napnál rövidebb ilyen esetben sem lehet. A gyermekágyi segélyezés idejének meghosszabbítása, ha a gyermek halva születik, vagy a szülési szabadság ideje alatt meghal, vagy állami gondozásba kerül A fenti esetekben az orvos véleménye alapján a 42 napig tartó gyermekágyi segélyezés ideje 28 nappal, legfeljebb a szülés utáni 70. nap leteltéig meghosszabbítható, a követI
