Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-22 / 144. szám
.<* kező egészségügyi indokokkal: a) nagyobb vérveszteség Utáni vérszegénység; b) a terhességi mérgezés súlyos alakjai; e) a gyermekágyban hosz- szabb ideig tartó lázas állapot; d) ha a szülés kapcsán sipoly keletkezett, vagy a gyermekágyban trombózis, vagy embólia lépett fel; e) ha a szülő nő a szüléssel kapcsolatban súlyosbodott, idült (szív-, tüdő-, vese-, súlyosabb anyagcsere-) betegségben szenved. Anyasági segély Egyszeri anyasági segélyre jogosult minden-szülő nő, aki a szülés időpontjában a betegségi biztosítás keretében orvosi gyógykezelésre jogosult, tehát biztosított vagy igényjogosult családtag volt, ha terhességének ideje alatt legalább egyszer terhességi orvosi vizsgálaton vett részt. Az anyasági segély összege — a csecsemőkelengye segéllyel együtt —, ha az anya a terhesség alatt négyszer, . koraszülésnél egyszer, megjelent terhességi orvosi vizsgálaton, és ha az első, illetőleg az egyszeri orvosi vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon (20 héten) belül megtörtént: 2500 forint. Az anyasági segély halva született gyermek után is jár, ha a fentebb ismertetett feltételeket az anya igazolja.' Az anyasági segély összege 1000 fórint gyermekenként, ha az anya az előírt számú terhességi orvosi vizsgálatnál kevesebbszer vett részt, vagy a terhesség 140. napjáig nem volt orvosi vizsgálaton. Az 1974. június 30-a után bekövetkezett szülés esetén, aki a terhesség tartama alatt orvosi vizsgálaton egyszer sem vett részt, az anyasági segélyre nem jogosult. A betegségi biztosítás keretében orvosi gyógykezelésre nem jogosult szülő nőnek, aki a szülés időpontjában nem biztosított, és' igényjogosult családtagnak sem tekinthető, különös méltánylást érdemlő esetben, kérelmére a lakóhelye szerint illetékes tanács javaslatára a társadalombiztosítási igazgatóságok, ha a terhességi vizsgálatokon megjelent 2500, illetve 1000 forint anyasági segély kifizetését engedélyezhetik. Az anysági segély kiutalásához az újszülött eredeti (illetékmentes) születési anyakönyvi kivonatát, a terhesgondozási könyvecskét kell benyújtani. A nem kifizető- helyhez tartozó biztosítottaknak, illetve igényjogosult családtagjaiknak — a fentieken kívül — még a biztosítás fennállását tartalmazó igazolást is bé kell nyújtani. A mezőgazdasági biztosított nőnek járó anyasági segély A mezőgazdasági biztosított (bélyeglapos) nődolgozó anvasági segélye két részből áll: — terhességi-gyermekágyi segélyből és — anyasági segélyből. A mezőgazdasági biztosított nő terhességi-gyermekágyi segélyének összege 4000 forint, amennyiben a szülést megelőző 2 éven belül 270 napi biztosítási idővel rendelkezik. A terhességigyermekágyi segély összege 2600 forint, ha 180 napi előzetes biztosítási időt tud igazolni. A mezőgazdasági biztosított nőnek az anyasági segély a többi biztosítottnak előírt feltételek szerint és mértékben jár. Termelőszövetkezeti tagok szülési segélye A termelőszövetkezeti tagsági viszonyban álló szülő nőket is 20 hét szülési szabadság illeti meg.. Erre az időre a teiTnelőszövetkezettől jövedelempótló segélyben részesülhetnek. A segély alapját az előző naptári év tényleges részesedése alapján a termelőszövetkezet állapíthatja meg. Az egy napra eső átlagkereset 75—100 százalékig terjedő része képezi a napi segély összegét, amelynek mértékét a szövetkezeti alapszabály határozza meg. A szülési szabadság és az erre folyósított szülési segély a termelőszövetkezetben rendszeresen dolgozókat illeti meg. Rendszeresen dolgozónak a legalább évi 100 tízórás munkanapot teljesítő nőt lehet tekinteni. Az orvosilag keresőképtelennek tekintett, ’»eszélyezte- tett terhes — egyéb feltételek fennállása esetén — betegségi segélyre jogosult. A fentieken kívül a termelőszövetkezeti tagok és igény- jogosult családtagjaik, szülés esetén, a már részletezett egyszeri anyasági segélyre is jogosultak, amelyet a társadalombiztosítási igazgatóságok, kirendeltségek, illetve a termelőszövetkezeti kifizetőhelyek utalnak ki. Szakszervezeti tagság m‘án járó szülési segély A szakszervezeti tagság után a szülő nő, illetve a férj is szülési segélyre jogosult, amelyet az illetékes szak- szervezeti bizottságtól kell Igényelni, összege egyéves tagság esetén 300 forint, tízéves tSgság esetén 350 forint, tizenöt éves tagság esetén pedig 400 forint. A terhes és szülő nő részére járó táppénz Az a dolgozó nő, aki terhességi-gyermekágyi segélyre — az előírt 270 vagy 180 nap előzetes biztosítási idő hiányában — nem jogosult, betegsége miatt azonban keresőképtelen, táppénzre jogosult a szülés előtt, a gyermekágyi fekvés ideje alatt és utána is. A szülés miatt keresőképtelen dolgozó nő, a szülés napjától az általános szabályok szerint jogosult táppénzre. Szoptatási táppénz Táppénzre jogosult az a dolgozó nő, akinek egy éven aluli beteg gyermeke kórházi (csecsemőotthoni) ápolásban részesül és a gyermeknek orvosi rendeletre történő szoptatása miatt foglalkozását nem folytathatja. A termelőszövetkezet is jogosult a tsz-tag nő részére a leírt esetben — az egyéb feltételek fennállása esetén — szoptatási segélyt folyósítani. Gyermekápolási táppénz Gyermekápolási táppénzre jogosult az a dolgozó nő, illetőleg az az egyedülálló dolgozó férfi, aki egyévesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja, és emiatt foglalkozását nem folytathatja. Az a dolgozó anya vagy egyedülálló apa, akinek gyermeke egyévesnél Idősebb, de hatévesnél fiatalabb, a következők szerint részesülhet táppénzben: az egyévesnél Idősebb de háromévesnél fiatalabb, beteg gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként 60 napra jár a gyermekápolási táppénz; ha a gyermek háromévesnél idősebb, de a hatodik évét nem töltötte be, gyermekenként és évenként legfeljebb 30 napig jár gyermekápolási táppénz. Az egyedülálló szülők az egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként minden esetben 60 napra jogosultak gyermekápolási táppénzre. (Az „évenként” szót úgy kell érteni, hogy a gyermek már betöltött legutolsó születésnapját követő naptól, a következő születésnapjáig bezárólag.) Egyedülállónak kell tekinteni azt a dolgozót; a) aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él; b) akinek férje sorkatonai szolgálatot teljesít; c) akinek házastársa kórházi ápolásban részesül, vagy külföldön tartózkodik; d) akinek házastársa: — felsőoktatási intézmény vagy középiskola nappali tagozatán folytatja tanulmányait, vagy szakmunkástanulóképzésben részesül; — testi vagy szellemi, fogyatékos, vagy betegsége miatt előreláthatólag legalább hat hónapon át teljesen munkaképtelen'; — nyugellátásban részesül; — bíróság által elrendelt, kényszer-gyógykezelésben' részesül; — letartóztatásban van; — szabadságvesztés büntetését tölti, és havi keresete (jövedelme) vagy nyugdíja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg — 1974-ben a havi 727 forintot. e) aki házastársával ugyanabban a lakásban lakik, azonban — a házasság felbontása lránt bírói eljárás van folyamatban ; — az életközösség megszüntetése miatt bírói ítélet alapján a házastárs részére vágy a házastársnál levő gyermekük után tartásdíjat fizet, vagy házastársától saját ré szére, vagy a nála levő gyermekük után tartásdíjban részesül. Nem lehet egyedülállónak tekinteni azt a dolgozót, akinek élettársa van, mindaddig, amíg az együttélés fennáll. Az előző rendelkezéseket azonban az éiettársra is megfelelően alkalmazni kell. A termelőszövetkezeti tag nő vagy egyedülálló apa, akinek gyermeke egyévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb, akkor jogosult betegségi segélyre — az egyéb feltételek fennállása esetén —. ha a termelőszövetkezet alapszabály-módosítással a betegségi segélyre való jogosultságot kiterjeszti. A gyermekgondozási segélyben részesülő dolgozó nő a gyermek betegsége esetén, ez idő alatt gyermekápolási táppénzre nem jogosult. Abban az esetben azonban, ha a gyermekgondozási szabadságát „egyéb ok” miatt megszakítja, dolgozik, már jogosult gyermekápolási táppénzre. Vörheny betegség esetén gyermekápolási táppénz Gyermekápolási táppénzre jogosult az a dolgozó apa, vagy bármely hozzátartozó családtag is —, aki a kórház által otthoni gondozásra kiadott 14 évesnél fiatalabb vörhenybeteg hozzátartozójának ápolása miatt foglalkozását nem folytathatja. A táppénz ilyen esetben legfeljebb 16 napon át jár. Ha a vörhenybeteg gyermek ágyhiány vagy egyéb ok miatt kórházba nem kerülhet, de otthonában az elkülönítésnek és a penicíllinke- zelésnek feltételei megvannak, annak a dolgozónak, aki- a gyermeket' ápolja, és emiatt foglalkozását nem folytathatja, legfeljebb 22 napig jár táppénz. A vörhenybeteg gyermeket ápoló termelőszövetkezeti tag is jogosult ezen a címen betegségi segélyre. Ingyenes anyatejjuttatás A társadalombiztosítási szolgáltatásokra jogosult anya, orvosi javaslatra, térítésmentesen anyatej kiszolgáltatását veheti igénybe. Az anyatejet az Anyatejgyűjtő Állomás szolgáltatja ki, a gyermekszakrendelő, ennek hiányában a körzeti orvos javaslata alapján. Térítésmentesen kapja az anya a gyermeknek szükséges tápszereket is. Gyermekgondozási segély Gyermekgondozási segély a gyermek hároméves koráig annak a dolgozó nőnek. jár, aki a szülést megelőző másfél éven„belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban állt, legalább hatórás munkakörben volt foglalkoztatva, és munkáltatója a részére fizetés nélküli szabadságot engedélyezett. A dolgozó nő a gyermek- gondozási segélyre csak akkor jogosult, ha munkaviszonya a szüléskor fennállott, illetve határozott idejű munkaviszonya a szülési szabadság ideje alatt vagy ezt követően szűnt meg. A meghatározott időre szóló munkaviszony fei non- dás nélkül megszűnik, annak ellenére, hogy a dolgozó nő terhes, vagy táppénzben részesül. A szerződéses munkaviszonyt azonban a munkáltató — a terhes nő kérelmére — meghosszabbíthatja. A szükséges 365 napi munkaviszonyba a befejezett iskolai tanulmányi idő is beszámít, amennyiben a dolgozó nő a tanulmányok befejezését követő 90 napon belül munkaviszonyba lépett. A gyermekgondozási segélyt a szülő nő a szülési szabadság lejárta után, a gyermek hároméves Komnak betöltéséig, a hátralevő időtartamra bármikor igénybe veheti. A termelőszövetkezeti tag gyermekgondozási segélyre jogosultsága A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag nő gyermek- gondozási segélyre abban az esetben jogosult, ha a szülést megelőző naptári évben vagy a szülést megelőző 12 hónapban legalább >120, tízórás munkanappal rendelkezik. A tsz-tag nő gyermekgondozási segélyre abban az esetben is jogosult, ha egyéves termelőszövetkezeti tagsággal nem rendelkezik ugyan, de tagságának tartama alatt 120, tízórás munkanapot igazolni tud. Amennyiben a termelőszövetkezeti tag nő tanulmányainak befejezésétől számított 90 napon belül létesíti tagsági viszonyát, és 12 hóna- pon belül szül, a munkavég- n“ Wgét Vizsgálni Gyermekgondozási segély igénylése A gyermekgondozási segély folyósítása iránti kérelmet a munkáltatónál (termelőszövetkezetnél) kell benyújtani. A segélyt a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatók (termelőszövetkezetek) esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (1820. Bp., XIII., Váci út 69—79.) folyósítja. A munkáltatónak az „Igazo- lás”-t közvetlenül a fenti címre kell megküldenie. Az e"téírt nyomtatvány a nyomtatványboltokban szerezhető be. A gyermekgondozási segély jogosultsággal kapcsolatos sérelmes intézkedés ellen a munkáltató mellett működő vagy a lakóhely szerint illetékes munkaügyi döntőbizottsághoz lehet panasszal élni. A munkaügyi döntőbizottság sérelmes határozata ellen a Munkaügyi Bírósághoz lehet keresettel fordulni. A termelőszövetkezet tagja a sérelmes intézkedés ellen első fokon a szövetkezeti döntőbizottsághoz fordulhat fellebbezéssel. A gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt történő újbóli szülés esetén a jogosultság; Á munkaviszonyban álló dolgozó nő a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt bekövetkezett újabb szülés esetén a szülést megelőző 28. naptól kezdődően szülési szabadságra, illetőleg terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult. Ha az anya munkaviszonyának megszűnése után részesül gyermekgondozási segé’yben, és ez idő alatt újból szül. de terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, ez utóbbi gyermeke után is kap gyermekgondozási segélyt a szülés napjától. A gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt újból szülő termelőszövetkezeti tag szülési segélyre jogosult a szülési szabadsága idejére, ugyanis a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama a közös gazdaságban történő munkavégzésnek számít, így rendelkezik a jogosultság feltételeivel. A gyermekgondozási segély összege; első gyermek után havi 800, második r.»érmék után havi 900, a harmadik és minden további gyermek után havi 1000 forint. A mezőgazdasági szövetkezeti tagoknál és a mezőgazdasági szakszövetkezeti alkalmazottaknál első gyermek után havi 700, második gyermek után havi 800, a harmadik és minden további gyermek után havi 900 forint. A gyermekek számának megállapításánál az anya saját és örökbefogadott gyermekét, valamint háztartásában élj mostoha és nevelt gyermekét is figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy Idősebb gyermeke után igényelt-e vagy kapott-e gyermekgondozási segélyt. (A halva született saját gyermeket is figyelembe kell venni.) Gyermekgondozási segély megszakítása A dolgozó nő a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélkül szabadságot a gyermek hároméves kora előtt megszakíthatja, ha azt a dolgozó nő személyi vagy családi körülményei indokolják. A megszakítás iránti kérel mét a dolgozó kötél \s a munkáltatónak 30 nappal előbb bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság megszakításának az alábbi indokok .esetén van helye: — a férj, illetőleg az eltartó halála vagy tartós megbetegedése (30 napnál hosz- szabb ideig tartó keresőképtelenség) ; — katonai szolgálatra való bevonulása; — szabadságvesztés-büntetés, továbbá — az életközösség megszakítása ; — a nő újabb szülése, vagy tartós megbetegedése. Ha a dolgozó nő a fizetés nélküli szabadságot egyéb címen szakította meg és később azt folytatni kívánja, a fizetés nélküli szabadság további részére gyermekgondozási segély már nem illeti meg. A munkáltató azonban egy alkalommal ilyen esetiben is engedélyezheti a segély folyósítását. Az előbb felsorolt — nem egyéb — indokok alapján azonban a szabadság többször is megszakítható, és a gyermekgondozási segély a gyermek hároméves koráig tovább folyósítható. A gyermekgondozási szabadság alatti fizetett szabadság A munkaviszonyban álló szülő anyát a 20 hetes szülési szabadság tartamára és a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság miatt munkában nem töltött első év tartamára fizetett szabadság illeti meg. A fizetett szabadságot a szülő nő a ’20 hetes szülési szabadság befejezése után közvetlenül, vagy a gyermek- gondozási segély lejárta után veheti ■ igénybe. Gyermekgondozási segély a dolgozó nő örökbe fogadott, mostoha, nevelt gyermeke után A gyermekgondozási segély a dolgozó nőt örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermeke után is megilleti. Nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket, akit a dolgozó nő háztartásában, illetőleg házastársával közös háztartásban tart el. Az a nőrokon, aki az anya elhalálozása esetén vallalja a csecsemő gondozását, és a gyermekgondozási segélyre jogosultság feltételeivel rendelkezik, gyermekgondozási segélyre jogosult. A gyermek gondozását vállaló személy lehet például a férj, vagy a gyermek édesanyjának nőtestvére, más rokona, vagy a gyermek bármely szülője utáni nagyanyja. A dolgozó nőt a szóban levő gyermekek gondozása esetén — amennyiben a jogosultság feltételeivel rendelkezik —, a következő esetekben illeti meg a gyermekgondozási segély: — az anya elhalálozás^ esetén; — a szülők válása követe keztében; ha a gyermek az apa új házasságába kerül: — az anyát a törvényi megfosztja a gyermek neve-; lesi, gondozási jogától; — az anya vagy a szülők! a gyermeket örökbe adják. Amikor a gyermekgondozási segély nem folyósítható A gyermekgondozási segély arra az időre nem folyósítható, amely időre a szülő nő a segélyezés időtartama alatt folytatott munkavégzés alapján munkabérben (jövedelemben), juttatásban, terhességi-gyermekágyi segélyben^ illetve táppénzben részesül. Ha a gyermekgondozási segélyben részesülő nő a segélyezés időtartama alatt folytatott munkavégzés alapján munkabérben részesül,' vagy a gyermek gondozásával kapcsolatosan bármiféle változás áll be. azt a segélyt folyósító szervnek, illetve munkáltatónak be kell jelenteni. Első, második és további gyermek utáni gyermekgondozási segély jogosul tság Ha az anya első gyermeke után jogosult volt gyermek- gondozási segélyre, de azt nem vette igénybe, második gyermekének születése után — amennyiben jogosultsága ekkor is fennáll — mindkét gyermek után kérheti a gyermekgondozási segély megállapítását, a gyermekek hároméves- korának betöltéséig. Az anya akkor -is jogosult gyermekgondozási segélyre* ha meghatározott időre szóló vagy próbaidős munkaviszonya a szülési szabadság alatt megszűnik. Amennyiben a segély folyósításának ideje alatt szüli a következő gyermekét, a gyermekgondozási segélyre való jogosultsága az utóbb szült gyermek hároméve koráig továbbra is fennmarad. Ebben az esetben azonban — mivel az anya munkaviszonya a második gyermek megszületésekor nem áll fenn — terhességigyermekágyi segélyre nem jogosult, férje jogán kapja meg az egyszeri anyasági segélyt; ha egyedülálló, akkor saját jogán is jogosult anyasági segélyre. A fenti esetben tehát az anya terhességi-gyermekágyi segélyt nem kap; ekkor első gyermeke után a gyermek- gondozási segélyre továbbra is jogosult. Második gyermeke után pedig a gyermek születése napjától ugyancsak jogosult a gyermekgondozási segélyre. Kiket nem illet meg a gyermekgondozási segély? A bedolgozók, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok nem jogosultak gyermekgondozási segélyre.
