Szolnok Megyei Néplap, 1974. június (25. évfolyam, 126-151. szám)
1974-06-02 / 127. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. június 2. Történelem néhány négyzetcentiméteren A karcagi Gábor Áron Gimnázium kapuja melletti kis,, félkör alakú téglába ez van bevésve cirillbetűkkel: 1944. Gnat Ivasenkp F. 1925. A sok fnrkálmány között nehéz észnevenni. Egy hosszú beszélgetés közben elkalandozó tekintet kellett a fölfedezéséhez. Elek Ágnes tanárnő, az orosz szakkör vezetője megvizsgálta a mélyen kőbe vésett feliratot és az Ivasenko első betűjének írásából arra következtetett, hogy készátője ukrán volt. A szakkör tavaly októberben elkezdte a nyomozást. Minden jel arra mutatott, hogy Ivasenko a Vörös Hadsereg katonájaként 1944. október 9-én részt vett Karcag felszabadításában. A gimnázium épületében akkor kórház volt, ezért feltételezték, hogy Ignat a harcokban megsebesült, itt kezelték, miközben a front továbbhaladt. Az 1925-ös számot a katona születési dátumának vélték. A mozaikkép összeáll Feltételezéseiket és az adatokat a magyarországi szovjet nagykövetségre küldték és kérték, hogy közöltessék azokat egy Szovjetunióban megjelenő újságban. A válaszlevélben ez állt: „Vállaljuk, hogy segítünk Ignat Ivasenko, vagy rokonai felkutatásában. Ehhez azonban időre van szükség, mivel nagyon kevés adat áll rendelkezésünkre.” A követség hazánkban tanuló szovjet diákokat kért 1945. március 10-én meghalt Csehszlovákiában.” A levél tartalmazta még a katona szüleinek háború előtti címét is. A következő lépés természetesen a szülők felkutatása volt. A gyerekek szorgalmasan tanulták az orosz nyelvet, írták, fordították a leveleket. Nyomozás közben tanultak. A szakkör írt a szülőknek és az ukrajnai falu tanácsának. A válaszok most sem késtek. A szülők megható levelét 1974. márA csoportkép jobb szélén a mosolygó fiatal katona Ignat Ivasenko Farapontovics, akinek sorsára a karcagi diákok nyomozása alapján derült fény fel a közvetítésre. A diák- csoport írt a Pravdának. Az eredmény nem is maradt el. 1974. január 14-én a szovjet művelődésügyi Minisztériumtól levél érkezett Karcagra. „Ignat Ivasenko Farapontovics... a 227. lövészhadosztály 779. lövészezredének katonája, sorkatona... cius 25-én kapta meg a szakkör. A család öt tagból állt. A kolhozban és a szovhozban dolgoztak. Ignat nyolc éves volt, amikor meghalt az édesapja. Amikor a nyolcadik osztályt elvégezte, kitört a háború. 1944 áprilisában behívták a fiút katonáA cirillbetűs felirat a karcagi gimnázium bejárata mellett nak. Soha többé nem látták viszont. Azt még írta, hogy megsebesült a bal lábára és kórházba került. Utána már csak halálhíréről értesültek. A tanács hasonló tartalmú levele csaknem egyszerre érkezett Ignat édesanyjáéval. Volt azonban benne két fénykép, melyek egyikének hátlapján ez a dátum áll Ignat kézírásával: 1944. december 26. Ignat Ivasenko Farapontovics sorkatona sebesüléséből felgyógyult, de a karácsonyt még Karcagon töltötte. Ezután ismét a frontra került. A mozaikkép összeállt. Élt húsz évet A karcagi gimnázium orosz szakköre kiállította a dokumentumokat az iskola kiscsarnokában. Kádár Pál és a rajzszakkör segített ebben. Az orosz szakkör még nem fejezte be munkáját, a bemutatott anyag a mostani állapotot rögzíti. Tele vannak tervekkel. Szeretnék a kapott fényképeket közöltetni egy ukrajnai újságban, hogy felkutathassák a képeken látható és esetleg életben maradt katonákat. A lelkes szakkör — melyben van elsős és negyedikes, heti két és heti három órában nyelvet tanuló diák — 1975. április 4-ére, hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára szeretne meghívni egy katonát Ignat bajtársai közül, valamint Ignat nővérét, Maruszját. Kis félkör alakú téglán cirillbetűkkel van bevésve: 1944. Gnat Ivasenko F. 1925. Az egész szinte észrevétlenül, néhány négyzetcentiméteren. Izgalmas, szép munka volt felderíteni a felirat történetét. De csak ennyi? Ignat élt húsz évet. A karcagi diákok alig fiatalabbak. Mit gondolnak erről a történetről a diákok? H. Tóth Mária harmadikos tanuló ad választ: A 6zakkör tagjainak nem egyszerű izgalmas nyomozás, érdekes feladat a katona sorsának földerítése. Több annál. Ignat Ivasenko Farapontovics sorsa történelem. A mi történelmünk is. — körmendi — INTÉZKEDÉSEK A TOVÁBBTANULÓ DOLGOZÓK SEGÍTÉSÉRE i Az országos ifjúságpolitikai és oktatási tanács ülést tartott. Megtárgyalta a Művelődésügyi Minisztérium és a Munkaügyi Minisztérium előterjesztését a felnőttoktatás korszerűsítéséről. Felkérte a művelődésügyi minisztert, hogy a felnőttoktatás szervezeti és tartalmi fejlesztése érdekében tegye meg az előterjesztésben javasolt és a vitában elfogadott intézkedéseket; a Magyar Rádió és Televízió elnökét, hogy szervezzen adásokat a munkájuk mellett továbbtanuló dolgozók tanulmányainak segítésére; a különböző főhatóságok vezetőit, tegyenek hathatós intézkedéseket, — hogy a főhatóságok alá tartozó vállalatok és intézmények dolgozói minél többen végezzék el munkájuk mellett az általános iskolát, szerezzenek munkájuk mellett középiskolai és felsőfokú végzettséget; a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsát, valamint a KISZ Központi Bizottságát, hogy érdekvédelmi tevékenységük keretében állítsák előtérbe a dolgozók munka melletti tanulásának segítését és az erre való ösztönzést. A tanács a továbbiakban új egyetemi és főiskolai szakok létesítésére fogadott el határozatot. Környezetvédelmi hét A hét megnyitója június 5-én, a környezet- védelmi világnapon lesz, az újszászi sétaparkban. „A környezetvédelem nemzetközi és hazai helyzete” címmel délelőtt 9 órakor mond megnyitót Tóth György, a szolnoki járási hivatal elnöke. Ezután dr. Barna Anna tart előadást a szolnoki járás környezetvédelmi és közegészségügyi helyzetéről, és az ezzel kapcsolatos teendőkről. Június 6-a és 12-ike között környezetvédelmi őrjárat indul a megye minden egyes községébe. Az őrjáraton részt vesznek a Hazafias Népfront járási bizottságainak, a tanácsoknak, a Vöröskeresztnek, a KISZ- és úttörőszervezetnek, a szakmaközi bizottságnak a képviselői. Riadó - riadó ! Olajszennyezés a vízben Vízvédelmi úttörők gyakorlata Június elseje, szombat Reggel nyolckor postabontás. A lezárt borítékból az Országos Vízvédelmi őrjárat — az OVH munkáját támogató úttörőalakulat — 3. számú parancsa került elő. A nagy izgalommal várt körlevél közli, hogy vízvédelmi riadót rendelnek el 8.30-tól 12.30-ig. Ezalatt a vízvédelmi rajok, amelyek a Pajtás 1973. december 26-i felhívása alapján alakultak meg, figyelőszolgálatot látnak el a közelükben levő folyó megadott partszakaszán. A nagyszabású gyakorlat megyénkben volt a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén Szolnokon, Kis- körén és Jászberényben, ahol öt úttörőcsapat vízvédelmi rajában összesen százharminc gyerek lépett sorompóba. hogy a „vészhelyzetben” a vizek védelmére keljen. Mert nem csupán egyszerű megfigyelésről volt szó, hanem komoly mentési munkáról. Olajszennyezés került a vízbe. Szerencsére nem egy nyitva felejtett szolnoki vagy dunaújvárosi csapból, hanem csak olajosüvegből. S ha bár gyakorlat volt, a feladat mégis valódi és lényegbevágó: az élővizet meg kell tisztítani a szennyeződéstől. Igenám, de hogyan? — kérdezi a laikus. Aztán, ha meglátja a vízvédelmi úttörők szorgoskodását a veszélyeztetett szakaszon, azt mondja: hiszen ez egyszerű. Sűrű szövésű műanyag zárófalat engednek a vízbe, felderítik az olajszennyeződés helyét, csónakból perlitet szórnak rá, ezt összekeverik az olajjal, s aztán a parton maradt tett- rekész emberkék nagy türelemmel szűrőkanalakkal lehalásszák a veszélyes masz- szát. Ezalatt szakadatlanul dolgozik a helyszíni kémiai laboratórium — természetesen úttörő munkatársakkal — s vizsgálja a víz és a környezet különböző fizikai és kémiai jellemzőit. Izgalmas feladat, melyben gyorsaságra, fegyelemre, összehangoltságra van szükség. Így volt ez a tegnapi gyakorlaton is, ahol a pajtások a vízügyigazgatóság URH-s kocsijainak segítségével egymással és az OVH-val is állandó rádióösszeköttetésben vol tak, s tudtak egymás lépéseiről. Fél kilencre már mindenki a helyén volt. Háromnegyed tíz. Szolnokon a műanyag merülőfalat beemelték a csónakba. Jászberény jelenti, hogy a fallal már elzárták a Zagyva felszínét, várják az olajszennyeződést. Kiskörén akcióba léptek a helybeli és tiszaroffi úttörők. A tiszaderzsiek készenlétben állnak újabb bevetésre. Tíz óra. Jászberényben olajszennyeződés! Szolnokon vízben a zárófal. Kiskörén olajszennyeződés. Fél tizenegy. Kiskörén befejeződött a mentés, megkezdték a lehalászott szeny- nyeződés megsemmisítését. Jászberény: még néhány perc és tiszta a víz. Szolnok: hófehér port, perlitet szórnak az olajfoltokra. Negyedórával később tiszta a víz. A megyénkben résztvevő vízvédelmi rajok a következők voltak. A szolnoki Mátyás király úti iskola úttörő- csapatának Kvassay Jenő raja. a jászberényi gyakorló általános iskola, a kiskörei, a tiszaderzsi és a tiszaroffi iskola vízvédelmi raja. Gyakorlatúiéról jelentést tesznek a vízvédelmi őrjáratnak, amely „ legjobbak közt jutalmakat sorsol ki. I. Zs. Nehéz időkben választott Az épület kapujában szigorú őrszem strázsál. Minden idegennek, aki átlépi a küszöböt nekiszegezi a kérdést: hová és miért? Aztán szűkszavúan útbaigazít: „A kapitány szobája első emelet balra”. Kopott lépcső, vaskorlát, szürke falak. Váratlan kontrasztja mindennek a doigozó- szoba. Megnyugtató színharmónia. zöld virágok, egyszerű, világos irodabútorok. A barátságos, kellemes környezet már „beszél” az emberről. Aki itt tölti munkanapjait, Léder László őrnagy, rendőrkapitány, nem a süppedő perzsaszőnyeget, a méregdrága festményeket tartja a tekintély zálogának. — Pedig szeretem a képeket, az értékes műalkotásokat. Elgyönyörködni, gondolkodni egy szobor, egy kép előtt — amelyből sugárzik az alkotó gondolat, a gazdag képzeletvilág — ez megnyugtat, pihentet. — Mesélik, hogy ott van minden tárlat, kiállítás megnyitásán. Civilben, a kíváncsi emberek között. — Becsülöm, sokra tartom a művészeket, akiknek mondanivalójuk van a világról és azt formába tudják önteni. — A szoba falán mégis az egyetlen „kép” a bekeretezett rendőreskü. — A hivatásom szimbóluma. Huszonhat esztendeje, hogy elmondtam a fogadalom rövid és most már tudom, hogy nekem egy életre szóló sorait. 1948-at írtunk, amikor vékonydongájú fiúként felvehettem az egyenruhát. Lógott rajtam, szörnyen nézhettem ki, de akkoriban, a felszabadulást követő nehéz esztendőkben nem az volt a fontos, hogy a rendőr testre szabott egyenruhát hordjon. Rom volt az egész ország, az emberek sorban álltak a jegyes kenyérért, a lisztért, míg a feketézők loptak, csaltak, megszedték magukat. Három év járőrködés a szolnoki mellékutcákon, akkoriban kemény szolgálat volt. — Mégis megszerette és a legnehezebb időkben választotta ezt a hivatást, ahogyan Ön mondta, egy életre. — Rendőr lettem, mert rendet, igazságot akartam. Mert szerettem a szegény, tiszta szívű embereket, akik akkor védelemre szorul talc. Az otthon hatása volt ez az érzés. A szülői ház egyetlen hagyatéka. — Azóta két és fél évtized telt el. Megváltozott az ország, egy új nemzedék nőtt fel, és önből, a sáros mellékutcák járőréből őrnagy, a szolnoki rendőrkapitányság vezetője lett. Mi a titka ennek a töretlen, szépen ívelő pályának, amelyet a kitüntetések sora fémjelez? — A rendőrségnél írott szabály, hogy bárki bármilyen rangot és beosztást elérhet', ha... — telefoncsengetés szakítja félbe mondatát. „Igen szakosztályértekezlet lesz a röplabdásoknál, majd megbeszéljük a részleteket.” — Sport — látja, erről szívesebben beszélnék, mint az előléptetéseimről, fordult felém mosolyogva, mikor letette a kagylót. — A Dózsa röplabda szakosztályának elnöke vagyok. Valamikor én is ütöttem a labdát. Ma már csak nézem a jó csatákat a kifeszített háló körül. de szurkolok az MTE-nek a zöld gyepen és az Olajbányász kézilabdázóinak a salakon. Sokra tartom a :ió sportolókat. A kemény küzdelemben nemcsak az izom, hanem az akaraterő is acé- losodik. Akaraterő, szenvedélyes hivatásszeretet, elkötelezettség és rátermettség, ez az az alap, amellyel nemcsak a sportpályán lehet győzni. Erre kell a tapasztalat, az emberismeret és a tanulás tégláiból a mi munkánkat is felépíteni. — Á hétköznapok nyelvére lefordítva ez mit jelent? — A huszonhat esztendő alatt minden lehetőséget kihasználtam. hogy tanulhassak. Tiszti iskola, akadémia, a marxista esti egyetem szakosítója, állandó önképzés. 1951-ben a tiszti iskolával kezdtem. Két év után alhadnagyként kineveztek a megyei főkapitányság életvédelmi előadójának. Eseménydús esztendő volt 1953: az első nagy nyomozásom és a házasságkötésem dátuma. Azóta megnőtt a fiam — egy fejjel nagyabb nálam, most érettségizik. Villamosmérnöki főiskolára készül. A gyermekem felnőtt lett, és az első nyomozásomat őrző aktacsomó az irattárban porosodik. Két éve. kezembe kerültek a megsárgult papírlapok. Űi- ból felbukkant a tettes, akit ötvenháromban emberölésért 15 évre ítéltek. Másodszor garázdaságért került a rendőrségre. Rögtön felismertük egymást. Nehéz „fiú” volt. Hat hónapig nyomoztunk utána. Végül a terhelő bizonyítékok megtörték és beismerte, hogy ő a gyilkos. — ön közéleti ember, tagja a szolnoki párt-végrehajtóbizottságnak. Hogyan tudja összeegyeztetni a két nagy felelősséggel járó funkciót? Hogyan bírja energiával és idővel? — Nem összehangolni, elválasztani lenne nehéz. Ne értsen félre, de a rendőrség vezetőjének sok mindenről tudnia kell. Egy politikai, gazdasági, szociális eseményről éppúgy, mint a futballmeccsről az éDÜlő utakról, a megváltozott forgalmi rendről. Mindenütt ott kell lennünk, mert mi vagyunk a felelősek azért, hogy nyugodtan, biztonságban élhessenek a szolnokiak és a járás húsz községének lakói. — Egy tapasztalt tábornok sem nyerhet csatát jó hadsereg nélkül. — Arra kíváncsi, hogy milyen a „hadseregem”? Beszélnek helyettem a tények. Szolnok jó néhány éve még a bűnügyi statisztikákban az ország legfertőzöttebb városaként szerepelt. De az elmúlt esztendőkben már nem voltunk a feketelistákon. Tavaly a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények száma már jóvá] az országos alatt maradt. sőt az idén még tovább csökkent. Eddig százötvennel kevesebb bűntettet követtek el a járás, s a város területén, mint a tavalyi év első hónapjaiban- Ez az eredmény nem a kapitányság vezetőjének érdeme, hanem a jól képzett fiatal tiszti állományé. és azoké a járőröké, akik most Szolnok mellékutcáit róják. Kovács Katalin
